Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Magasságok és mélységek a Visegrádi-hegységben

Wanderung · Visegrádi-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A dobogókői sípálya nyári arca
    A dobogókői sípálya nyári arca
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Dobogó-kő (kilátóhely) Báró Eötvös Loránd Menedékház
Magaslati és mélységi perspektívából is felmérhetjük a Visegrádi-hegység bérceit ezen a körtúrán. Kellemes erdei kirándulásunk ugyanis a hegység híres kilátópontját, a Dobogó-kőt köti össze a szép fekvésű, hegyek által körülzárt Sikárosi-réttel. Így aztán a kiépített turistacélpont nyüzsgését a félreeső, elzárt medence idillje ellensúlyozza.
geöffnet
leicht
Strecke 13,7 km
3:45 h
431 hm
431 hm
699 hm
362 hm

Ez a körtúra kiválóan bizonyítja, hogy mennyiféle táji hangulat, milyen sokszínű domborzat koncentrálódik a Visegrádi-hegység kicsiny területére. Dobogókő telepe kiemelt, központi helyzete és dunakanyari panorámája miatt lett a hazai természetjárás kultikus helyszíne, amihez jó hozzáférhetősége, fővároshoz közeli fekvése is hozzájárult. Ezzel szemben a Sikárosi-rét pazar fekvésű, elszigetelt teknője félreeső helyszín a hegyek alatt, és kiépítetlensége miatt elkerülik a turistatömegek - akik pedig felkeresik, csupán keresztülgyalogolnak rajta. Lakatlan kaszálója éppen azt az atmoszférát idézi meg, amely a dobogókői menedékház építése előtt jellemezte a hegységet – amikor még nem volt hová behúzódni a térség átszelése közben.

A két helyszínt főként széles hegyhátak tölgyeseiben vezetett turistautak kötik össze, a terep legmagasabb részén, Dobogókő környékén ugyanakkor megjelennek a bükkösök is. A túra legemlékezetesebb látványa pedig (persze a dobogókői kilátás mellett) a Sikáros facsoportokkal tűzdelt, tágas kaszálója, a hegyekkel övezett, hullámzó felszínű medence. Annak ellenére, hogy a hegységet mindig is gyér emberi jelenlét jellemezte, két sajnálatos gyilkosság és egy téli fagyhalál, összesítve hét régi haláleset színhelye is útvonalunkra esik. Mindegyikük körül sok a bizonytalanság,

A közepes hosszúságú kirándulás a Dobogókő körüli hegységrész egyik ritkábban járt, látnivalókban is szegényebb területére kalauzol. Bátran bevállalható családdal is, igaz, gyermekek számára nem sok attrakciót tartogat. Megerőltető szakasza csupán a Sikárost követő kaptató, amely Dobogókőre vezet vissza.

Autorentipp

  • Dobogókőn a turistaházban éjszakázni is lehet, és több étterem kínál felfrissülési lehetőséget a túra végén vagy elején.
  • A Sikárosi-réten a K jelzés vezet el (kb. 2x5 perces kitérővel) a Szilágyi Bernát-forráshoz, amelynek vize iható. Azonban nyáron kiszáradhat, ekkor Dobogókőn kívül nem találunk vizet az útvonal mentén.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 09.06.2022
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Dobogó-kő, 699 m
Tiefster Punkt
Sikárosi-rét, 362 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeiten

Baron Eötvös Loránd Schutzhaus

Weitere Infos und Links

  • A dobogókői menedékházról bővebb információkat itt találni.

Start

Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m)
Koordinaten:
DD
47.719056, 18.897599
GMS
47°43'08.6"N 18°53'51.4"E
UTM
34T 342323 5287216
w3w 
///moderne.anhängen.umgebung

Ziel

Dobogókő, hegytető buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Dobogókőről a S jelzést követjük a Lom-hegyi-nyeregig.
  • A Lom-hegyi-nyeregből  a P jelzést követjük egyenest irányt tartva, majd vele balra térve.
  • A P jelzés kivezet a Sikárosi-rétre.
  • Csatlakozik a K jelzés, amit Dobogókőig követünk.

A túra részletes leírása:

A járatlan Visegrádi-hegység járhatóvá tétele

Indulás előtt még lehetőségünk adódik kitekinteni a dobogókői kilátóteraszról (kő dobogója a helyszín nevének ihletője), illetve étkezni vagy inni a Báró Eötvös Loránd Menedékházban. Névadója a honi természetjárás kultikus szervezete, a Magyar Kárpát Egyesület, majd az abból kiváló Magyar Turista Egyesület elnöke volt - emellett miniszter, fizikus és elismert hegymászó. A kőépület mellett egy kisebb, tornácos házikót is tartogat a park; ez volt az első dobogókői menedékház, amely 1898-ban készült el, így egyike országunk legrégebbi turistaházainak. Akkoriban a hegység átszelését leginkább csak több napos túrákon lehetett megkísérelni, ez indokolta a központi területen egy szálláshely építését. Mivel a forgalom hamar kinőtte a szerény méreteket, már 1906-ban átadták a kőépületet, amit a következő két évtizedben kétszer is kibővítettek. A kiváló konyha és a szálláslehetőségek mellett bent, illetve a ház körül számos emléket találni a honi természetjárás hőskorának neves alakjairól, továbbá az ország hegyvidékeinek turistaházairól. Budapest közelsége és a nagyszerű fekvés egyszerre emelte Dobogókőt a szervezett túrázás jelentős helyszínévé, fontos szerepe azonban nem védte meg mindentől a telepet: az 1949. évi államosítás utáni évtizedekben a két épület állapota leromlott, mígnem teljesen tönkrementek. Az 1990-es években az MTE hosszas munkával állította helyre a menedékházat, a kisebb házikó pedig már korábban, az 1980-as években megújult - azóta a Turistamúzeum működik benne. Napjainkban a turistaház és parkja viszonylag rendezett, és élettel teli, de az üdülőhely egészéről ez nem mondható el: a Hotel Nimród például betört ablakokkal, kibelezve pusztul.

Útvonalunk átvezet az aszfaltúton, amely már a trianoni határok meghúzása után, a fontossá avanzsált helyszín fejlesztésének egyik eredményeként született. Az 1930-as években ugyanis a ház villanyvilágítást és a ciszternákat kiváltó folyóvizet kapott, a bekötőút jelentőségét pedig a miniszterelnöki átadóünnepség érzékelteti. A hegyi telep egyéb épületeinek, újabb szállóinak építése leginkább a második világháború után nyert lendületet. A S jelzésen átvágunk a hétvégi házak között, s rövidesen belépünk az erdőbe. Visszatérésünkig egyetlen épülettel sem fogunk találkozni.

Tektonikus sakktábla

Bár a domborzat nem változik meg számmottevően, időközben hátrahagyjuk Dobogókő fennsíkját. Az andezitvulkánosság elcsendesülése után a hegység jelentősen (több száz méternyit) lepusztult, és a tektonikus erők hatására sakktáblaszerűen összetöredezett. Lassan a „sakktábla mezőit" kirajzoló szerkezeti vonalak (vetők) mentén, függőleges irányokban is elmozdult: blokkjai kiemelkedtek, emellett némely esetben meg is billentek. Így történt Dobogókő tönkjével is, amely a vulkanizmus időszakát követően, a szubtrópusi éghajlat heves esőzéseinek hatására laposodott el (ahogy az erózió elegyengette), északkeleti lejtője mentén pedig a magasba emelkedett. Ezzel kirajzolódott az éles peremű letörés – szegélyén a Dobogó-kővel, illetve a Thirring-sziklák sorozatával. Átellenes oldalába patakok vágódtak be: a hegység fontos vízfolyásainak forráságai találhatók itt, így például a Bükkös- és a Dera-patak is innen táplálkozik.

Téli történetek

A dobogókői fennsík délkeleti csápján, a Hosszú-hegy elkeskenyedő gerincén bandukolunk, napsütötte tölgyesben vezet a szűk ösvény. Nyoma sincs, de a területen Trianon után felvirágzó sísport egyik fontos létesítménye, síugrósánc állt itt, 1923-tól kamatoztatva a Bükkös-patak felé hajló meredek lejtőviszonyokat.

Kisvártatva a Peres-hegy nyergébe, a Fagyos katonához érünk - nincs már meg ugyan az emlékoszlop, de a név egy halálra fagyott katonára utal. Nem tudni egyértelműen, hogy az 1848-49-es szabadságharc, vagy az I. világháború idején történt, de az illető katona a hegységen szándékozott átvágni egy zord, téli napon. Vékony ruházatában egészen átfázott a hófúvástól, mire betért egy kocsmába, ahol itatták és marasztalták, mégis továbbindult. Kapott egy üveg bort is az útra - ezzel a kezében, halálra fagyva találták meg favágók hetekkel később, a közeli hegyoldalban.

A Kárpátok határán

A S jelzés átvezet az aszfaltúton, és széles erdei utat kísér, majd egyesül vele; közben az erdőkép mozaikos, a táj viszonylag monoton hangulatú. Az egységes, alig kiemelkedő csúcsokkal tagolt vonulat a hegység déli határát kijelölő Dera-patak szerkezeti árkát határolja, másik oldalán pedig a hegyközi helyzetű Sikárosi-medence mélyül. Geológiailag érdekes színfoltja a térségnek, hiszen dácitos kőzetanyaga a visegrádi-hegységi vulkanizmus első szakaszából származik, amikor a tűzhányó szigettenger tükre fölé emelkedve tombolt. A vizes környezet és a forróság találkozásából keletkező gőz robbanásos működést éltetett, ezért főként törmelékes kőzetek hullottak alá egy-egy kitörés során. Egyszerre túrázunk a Visegrádi-hegység peremén és a Kárpátok szegélyén, hiszen az egykori tűzhányó a Kárpátok belső vulkáni övéhez tartozik.

A Kopasz-hegy csúcsát kerüljük, majd egy fiatalos foltjánál kereszteződést hagyunk el. Hamarosan átszeljük a Torina-rét kicsiny kaszálóját (neve jelenthet marhalegelőt, de a dolina szláv szóból származva mélyedést is), aztán hosszan baktatunk egy felnövekvő erdőfolton át. Metszünk egy szép, füves aljú tölgyest is, máskülönben viszonylag érdektelen pagonyon keresztül érkezünk meg a Lom-hegyi-nyereg útcsomópontjába. A hajdani erdőfelújításokban fontos „szülői szerepet" vállalt, ősöreg tölgyikrek közül már csak az egyik áll.

Idilli rét, szörnyű gyilkosság, védekező növények

Nem maradunk sokáig a S jelzésen, mert balra térünk a P jelekkel. Gyertyánokkal elegyednek a tölgyek, és mohos kövek borítják a lejtőt, amin lefelé harántol az ösvény. A hangulatos szakasz felhagyott dózerútba csatlakozik, a kőgörgetegek és az aláhullott, korhadt faágak megnehezítik a lépéseket. Egy irtásról kilátunk a Sikáros túlfelén emelkedő hegyekre, majd csakhamar kilépünk az erdőből: a Sikárosi-rét facsoportokkal tűzdelt, hegyek keretezte medencéjébe, széles kaszálóra érkezünk. Eleinte csak erdőőri laknak adott otthont, de jó fekvésű, vízzel ellátott medencéje lassan idevonzotta a gazdálkodni kívánó embert. Falu azonban nem alakult ki, a hajdani Bükki-puszta majorságára pedig már csak néhány halomból (bal felől) következtethetünk. Az apró telep szörnyű és valamelyest rejtélyes gyilkosság színhelyévé vált: 1947-ben 5 tizenéves fiú vigyázott az állatokra, amikor valaki lemészárolta őket. A tettes aznap a Lajos-forrás közelében 2 másik emberrel is végzett, kilétére sosem derült fény (a korabeli propaganda és a szóbeszéd próbálkozásai ellenére sem). A Bükki-puszta korábban egyébként a környéken jelentős területet birtokló (budapesti) Dreher család tulajdona volt, ők pedig a feljegyzések szerint igyekeztek távol tartani a természetjárókat a földjeiktől. A házakból talán valamikor az 1950-es években egy hadgyakorlat miatt kiparancsolták a lakókat, akiknek visszatérniük már nem volt hová: az épületek súlyos találatokat kaptak. Hogy pontosan mi (és mikor) történt, arról semmi bizonyosat nem tudni.

A vadvirágos Sikárosi-rét medencéjén keresztülfolynak a környező hegyekről érkező patakok, amelyek hordaléka kitölti a teknőt, és nedvesen tartja a talajt, ráadásul egyik szegletében fakad a Szilágyi Bernát-forrás. Ez a vizes környezet biztosított otthont egyes zsurlófajok sokaságának. Mivel a növény kovasavtartalmával tartja távol kártevőit (pl. a legelni vágyó állatokat), alkalmas edények „sikárlására", azaz súrolására - ezért aztán némelyik fajt népiesen sikárként ismerték. Innen eredhet tehát a Sikáros elnevezés. Átszeljük az elszigetelt, nyugodt hangulatú rétet, és ahogy haladunk, egyre közelebb kerülnek egymáshoz fenyőcsoportokkal is tűzdelt szélei.

Gyilkosság az utolsó zsoldért

Újra erdőbe lépünk, és a Bükkös-patak túloldalán balra fordulunk a Kéktúra K jelzésére. Széles erdei úton kaptatunk a vízfolyás árkát kísérve, a talajon pedig megjelennek a dobogókői fennsíkot felépítő, andezites lávakőzetek. A kőtengerhez idős, sűrű bükkös társul, s a lejtő is szigorúbbá válik. Egy feltáróút keresztezésekor szusszanhatunk, mielőtt az Öreg-vágás-hegy tetejére hágunk. A néphiedelem szerint a név egy újabb gyilkosság mementója: az 1848-49-es forradalom és szabadságharc után egy idős, szomorú katona tartott hazafelé, amikor e helyen egy legény kaszával végzett vele, és ellopta utolsó zsoldját. Ezután a gyilkos a kocsmában megrészegülve elfecsegte tettét, de további sorsát nem ismerjük.

A második randevú

A hegycsúcs meghódításával elértük a dobogókői fennsík letörésének keleti szegélyét, innentől kellemes erdei sétányon, szintben tapossuk a hegyhátat. A turistaút a sípályánál egyesül az aszfalttal, érdemes kifáradni a gyeppászta tetejére: alant a Szőke-forrás-völgy ível, a Prédikálószék tömbjének túloldalán pedig a Visegrádi-hegység bércei hullámoznak, hátterükben a Naszály felsebzett oldala tűnik fel. A megfelelő pozícióból a Dunára is lepillanthatunk. Ez a sípálya volt az első, amely a Trianon utáni Magyarország területén épült - igaz, az 1920-as évtized klímáját éppen rendkívül kevés hó jellemezte. A felvonó gépháza egyben étterem is: a Zsindelyes vendégház Makovecz Imre egyik legkorábbi, híressé vált épülete, és a mellette álló jurtákkal együtt a Dobogókőnek tulajdonított spirituális jelentőséget domborítja ki.

A betonúton sétálunk vissza a turistaházhoz, ugyanis az 1970-es években épült, a 2000-es évek vége óta bezárt Hotel Nimród kiégett épülete miatt a turistautat lezárták. A parkon át megkerülve a turistaházat pedig kiléphetünk a Dobogó-kő teraszára, ahonnan a lehengerlő dunakanyari panoráma tárul föl. Alant a Kárpátok és a Duna három találkozásának egyike figyelhető meg - a hegykoszorú északnyugati és délkeleti végei között csupán itt, a Dunakanyar térségében mossa a hegyek lábát a folyó. Szemközt, szabdalt oldalával könnyen azonosítható a Szent Mihály-hegy, és mögötte a Börzsöny tömegének tetőzéseként a Csóványos csúcsa. Közelünkben, a Prédikálószék oldalsó gerincén a Vadálló-kövek kopár szirtsorozata töri át az erdőpalástot, hátrébb kibukkan a Naszály, de tiszta időben a Mátra is. Szerencsés esetben északnyugaton felsejlik a Holló-kő-gerinc hátterében a felvidéki Selmeci-hegység, illetve a Tribecs tömbje. A Börzsönytől keletre olykor még a Magas-Tátra sziklavilága is feldereng a horizonton.

A festői látvány kialakulásáért a vulkanizmus utóélete és a Duna megjelenése együttesen felelősek. A lepusztult, észak felé patkó alakban kinyílt tűzhányóroncs előterébe kígyózott be a folyó, amelynek bevágódása lépést tartott a terület lassú kiemelkedésével. Így pedig a hegység Duna felé rohanó patakjai egyre mélyebb völgyeket faragva alakították ki a sűrűn tagolt domborzatot. A tájképtől elbúcsúzva még vethetünk egy pillantást Téry Ödön emlékművére, aki a 19-20. század fordulóján ébredező, honi szervezett természetjárás meghatározó alakja volt (a Magyar Turista Egyesület egyik alapítója és vezetője, a Turisták Lapjának alapítója és szerkesztője, számos turistaút és turistaház kialakításának ötletgazdája). Fontos szerepe volt a Dobogókőre épített menedékház munkálataiban is.

Túránk a parkoló melletti buszmegállóban végződik.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A kezdő- és végpont a Pilisszentkereszt, Dobogókő hegytető buszmegálló.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, és ott is ér véget.

Parken

  • Dobogókőn, a menedékházzal szemben nagy, fizetős parkoló található.

Koordinaten

DD
47.719056, 18.897599
GMS
47°43'08.6"N 18°53'51.4"E
UTM
34T 342323 5287216
w3w 
///moderne.anhängen.umgebung
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
13,7 km
Dauer
3:45 h
Aufstieg
431 hm
Abstieg
431 hm
Höchster Punkt
699 hm
Tiefster Punkt
362 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 14 Wegpunkte
  • 14 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp