Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Lebegés a főváros felett - a vitorlázórepülés nyomában

· 1 Bewertung · Wanderung · Budai-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A hegyek övezte reptér a Homok-hegyről
    / A hegyek övezte reptér a Homok-hegyről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rámpa az Újlaki-hegyen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Guckler Károly-kilátóban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátyás-hegy kőfejtője
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Virágos úton az Újlaki-hegy alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pilis és a Visegrádi-hegység találkozása a Dunával (Hármashatár-hegy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátyás-hegy tetején
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hangár bisztró, hajdani hangárépület
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Hármashatár-hegy oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hármashatár-hegyi utat keresztező Kéktúra jelzésén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Régi startrámpa maradványa a hegytetőn
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Virágos-nyereg tisztása
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Határ-nyeregben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Kevély az Újlaki-hegyről, leghátul a Börzsöny
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Guckler-kilátó
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Mátyás-hegyen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A budai hegyek ölelte reptér (Újlaki-hegy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Újlaki-hegy és a Virágos-nyereg között
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vihar-hegy ösvényén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hármashatár-hegyi panoráma
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homok-hegyi panoráma
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lépcsők a meredek mátyás-hegyi lejtőn
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gellért-hegy alatt kanyargó Duna a Hármashatár-hegy tetejéről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Világháborús nyomból nincs hiány errefelé (lőszerfülke)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Rotter Lajos Turistaház Mátyás király vadaskertje Guckler Károly-kilátó Újlaki-hegy
A honi vitorlázórepülés történelmi bélyegei között emelkedünk a főváros fölé, hogy aztán annak légterét súrolva, komótosan ereszkedjünk be Budapest szövetébe. Kijut az izgalmakból: népszerű kirándulócélpontok, panorámás sziklahátak és sokszínű erdők jellemzik a Hármashatár-hegy csoportját, mely „rokonai" közt a legépebben őrzi a Budai-hegység eredendő táji adottságait. Az útvonal átfogó képet kínál e pezsgő túraparadicsomról.
geöffnet
leicht
Strecke 10,1 km
3:30 h
398 hm
430 hm

Partra futott hajóként sötétlik a Hármashatár-hegy csoportjának sziluettje Budapest háztengerében. A méretes hegytömeget végigjárva üdítő táji változatosságra lehetünk figyelmesek. A meredek letörések átjárhatatlan erdői, a sudár feketefenyvesek, a hegyhát ligetes pagonyai, a panorámás rétek és a sziklakibúvásos bércek mintha a Budai-hegység jellemző terepeinek gyűjteményeként sorakoznának egymással szoros közelségben. A táj sokoldalúságát pedig turistautak és a kikapcsolódást segítő építmények sora segít kiélvezni, hiszen kilátót és turistaházat éppúgy lelhetünk a hegyen, mint szűk ösvényeket és egymással fonódó, tágas sétányokat.

A feltártság ellenére talán mindmáig a Hármashatár-hegyen maradt meg legépebb formájában a Budai-hegység eredendő táji karaktere. Az apró, meredek oldalú sasbércek csoportján változatos mikroklíma-viszonyok biztosítanak életteret a legkülönfélébb társulásoknak, merész sziklaszirtek tornyosulnak a fák lombja fölé. A hegytömb felső régióját pedig csak szórványosan lakta be az ember, ezért aztán olyan környezetben túrázhatunk, ahol még viszonylag nagy területen csillan meg valami a többi budai hegyen legfeljebb csak foltokban megmentett természeti képből.

Hogy teljességében ismerhessük meg ezt a kiváló adottságú hegyi terepet, hosszú túrával barangoljuk be a Hármashatár-hegy csoportját. Erdei sétánkon több ízben betekintünk a fővárosba, melynek bércek dominálta, ritkábban lakott szeglete és hegyvidéki szomszédsága is feltárul. Meglátogatjuk a fontosabb kirándulócélpontokat (pl. a hegytető túrabázisát), érintünk neves sétányokat és ráérősen tekergő ösvényeket, de még Budapest legsziklásabb hegycsúcsára is felkapaszkodunk. Mindeközben a honi vitorlázórepülés kulcsfontosságú helyszínén járunk, így alkalmunk nyílik testközelből megismerni e sport múltjának málladozó romjait és szárnyaló jelenét is.

Autorentipp

  • A Hármashatár-hegy tetején szállást kínál a Rotter Lajos Turistaház, ezzel a túra két napossá alakítható.
  • Szintén a tetőpont közelében több vendéglátóhely is működik.
  • Ajánlott több napot eltölteni a hegyen, és bejárni minél több turistaútját, megismerni ezt a sokszínű terepet.
  • Az útvonal végéhez közel található a Pál-völgyi-barlang; érdemes összekötni a túrát a barlanglátogatással.
  • Szintén kb. 10 perc séta a túra végétől a Szemlő-hegyi-barlang bejárata; ennek meglátogatását is ajánlott fontolóra venni.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 13.05.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Hármashatár-hegy, 495 m
Tiefster Punkt
179 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Gyermekvasút (Hűvösvölgy állomás)

Weitere Infos und Links

Start

Hűvösvölgy, BKK állomás (210 m)
Koordinaten:
DG
47.542248, 18.965152
GMS
47°32'32.1"N 18°57'54.5"E
UTM
34T 346874 5267431
w3w 
///pinzetten.geduld.pfund

Ziel

Kolostor út, BKK buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Hűvösvölgytől a S jelzést követjük a Homok-hegy elágazásáig.
  • Jelzetlen ösvényen nézünk ki a Homok-hegyre, aztán visszatérünk a turistaútra.
  • A S jelzést követjük az Újlaki-hegyen át a Virágos-nyeregig. (Az Újlaki-hegyen a rámpához jelzetlen ösvény vezet.)
  • A K jelzésen (jobbra) kapaszkodunk fel a Hármashatár-hegy tetejére.
  • Szintén a K jelzésen ereszkedünk le a Remetehegyi árok utca kiágazásáig.
  • A Remetehegyi árok utcára térő K+ jelzésre váltunk (balra), amit túránk végéig követünk a Remete-hegyen és a Mátyás-hegyen át.

A túra részletes leírása

Át a király vadaskertjén

Az Ördög-árok patakja a budai rögök közti útkeresés specialistája, szerénynek tűnő méretei ellenére több bérc szorításában is utat talált a Duna felé. Völgyei és szurdoka fontos közlekedési folyosókat jelöltek ki a mind nagyobb tömegben letelepedő emberek számára. Egy ilyen szűkületet mélyített a Hűvös-völgy esetében is, ahol a Duna felé laposodva kinyíló völgy és a hegyek ölelte hidegkúti medence kapcsolódik egymással. A jelentős közlekedési ütőérre már a 18. század utolsó éveiben kocsma települt, majd a működtető családneve után Balázs vendéglőnek hívott étterem működött itt - egészen a 21. század elejéig, amikorra tönkrement és elbontották. A helyszín a nevét a szűk, mély területen csapdába eső hideg levegőről kaphatta, és régebbi német elnevezése, az Kühlental tükörfordítása. A historikus megjelenésű, fagerendás állomásépületek a 19. századból származnak, igaz, egy rekonstrukció során (az 1990-es évek végén) eredeti helyüktől kissé odébb építették fel őket.

A végállomást annak belváros felőli oldalán, a S jelzésen hagyjuk el. Átkelünk a síneken és az autóúton, majd az Ördög-árkon is, hogy aztán túloldalán nekivágjunk a Nyéki-hegy kaptatójának. Nevét a közeli, középkori Nyék faluról kapta, ahol Mátyás király vadászkastélya állt, de ennél is érdekesebb, hogy a kőrises-tölgyes fedte lejtőn egy kisebb feketefenyves-folt foglal helyet. Sokak szerint Nagy-Magyarország alakját formázza, de hogy ültetésekor ez volt-e a szándék, az nem világos. Egyes források szerint cserkészek ültették a '30-as években, amikor divatos volt Trianon-emlékhelyeket létesíteni, míg mások úgy tudják, akaratlagos ugyan a folt alakja, de rejtély, ki és mikor létesítette. Ugyanakkor lehet a tarra vágott, lemosódott talajú hegyeket újraerdősítő program, a 19. század végétől bonyolított kopárfásítás maradványa is.

Az ösvény mindenesetre elegyedő tölgyek és fenyők fedésében harántol, majd nekivág a hegynek. Metszünk egy erdészeti utat, és érintjük a Vadaskerti-nyerget. Neve Mátyás király hajdanán favorizált vadászhelyére utal, melyet közel 6 kilométernyi terméskő fal kerített körbe. A nyeregből balra térünk, és kisebb-nagyobb kanyarokkal a hegy tövébe ereszkedünk. Közben átkelünk egy világháborús lövészárkon, a lenti elágazásnál pedig a környék számos katonasírjának egyikére lehetünk figyelmesek - ezek a közeli lőszerfülkékkel együtt a II. világháború végnapjaiban lezajlott, heves harcok mementói. De itt található Mátyás király vadaskertjének emlékműve is - az egyik sétány mellé szegődő, alacsony, hosszúkás halom a régi fal maradványa.

A reptér

Túránk egy kurta kitérő erejéig elhagyja a jelzett utakat, és a K jelzést keresztezve a Homok-hegy csúcsára invitál. A piciny domborulatról a reptér idilli fekvésű, füves pásztája tárul fel. A dombok és az Újlaki-hegy keretezte, hatalmas pázsitcsík (a hidegkútiak egykori szántója) a vitorlázórepülők bázisa, fölötte pedig gyakorta köröznek siklóernyősök. Elődje a két világháború közti megnyitásával a honi repülés újjászületésének helyszínévé, később aztán történelmi jelentőségű, megkerülhetetlen színterévé avanzsált. A repteret működtető Műegyetemi Sportrepülő Egyesület számos maga által tervezett gépet itt tesztelt le először (köztük Rubik Ernő találmányait), pedig a kezdetek nehéznek bizonyultak: a hatóságok repülésre alkalmatlannak nyilvánították a hármashatár-hegyi területet, mire a neves tervező-pilóta, Rotter Lajos elsőként szárnyalt át fölötte, bizonyítván, hogy az állásfoglalás téves. Rotter nem bízta a véletlenre, hiszen maga talált rá a kivételesen jó adottságú vitorlázóhelyre: egy hosszú bot végére rögzített papírcsíkkal járta a hegycsoportot, és az eképpen tanulmányozott széljárásokból vonta le mérnöki precizitású következtetéseit. Az uralkodóan északnyugati szelek hegyek által „megtekert", felszálló ága itt különösen hosszú ideig képes az „égre tapasztani" a repülőket és az ernyősöket, de csaknem mindenféle széljárás esetén markáns feláramlás jelentkezik. (Rotter Lajos például innen startolva 1300 méteres magasságba jutott, s egészen a nógrádi Szanda váráig szárnyalt.) Igaz, ahogy a technika változott, a reptér is módosult: kezdetben a hegytetőről, gumikötéllel „lőtték ki" a gépeket, de ahogy a technológia fejlődésével a csörlőzés és vontatás vált uralkodóvá, a bázis és a gyeppászta is a völgybe költözött. A szembenső, bozótos oldalú Vöröskő-vár nevű domb volt egyébként a leszállás terepe kezdetben.

A '60-as évek végén öttusa-világbajnokság színhelye is volt a reptér, ami néhány éves szünet után napjainkban is eredeti rendeltetését látja el. Pazar fekvésű környezete kirándulóhelyként is népszerű, ráadásul védettséget élvez, hiszen talaját belakták az ürgék - számos, rájuk éhező madárfaj és az igen ritka haragos siklók örömére. Marasztaló a látvány, de ideje hátat fordítani neki, és célba venni a szomszédos magaslatokat.

Sziklavár a város peremén

A S jelzésre visszatérve a Határ-nyerget ejtjük útba, nevének eredetét a közelben (pl. a Homok-hegy ösvénye mellett) felbukkanó határkövek mutatják: itt húzódott egykor Budapest és a még önálló Hidegkút mezsgyéje. Piciny ösvényen, egy fárasztó kaptató végén érkezünk ki a Szépvölgyi út végére, amit balra, előre hagyunk el. A kavicsos út lassan kövessé válik, és miután egy elágazásban balra térünk, sziklák is kidugják hátukat a talajból. Ligetes, alacsony tölgyesben kapaszkodunk az Újlaki-hegy oldalában, nem kell sokáig menetelnünk, hogy szétnyíljon a növényzet, és átadja helyét a dolomitkopárnak.

Egy paddal is ellátott sziklagyepről feltárul reptér és tág környezete, szemközt a Széchenyi-hegy és a János-hegy, no meg a közelebbi Nyéki-hegy magasodnak. Jobbra a Budai-hegyek külső vidéke emelkedik, de ezt az irányt már a csúcsról érdemes szemrevételezni. Nehezen járható, karros sziklavár a hegytető, aminek északnyugati letöréséről a budapesti kilátások egyik legjobbika tárul fel. A nagy távlatok miatt ugyanis különösen részletgazdag a látvány: alant a Vörös-kővár domborodik, mellette a reptér pásztája nyújtózik, Máriaremete és Pesthidegkút házai mögött pedig tekintélyes hátakként emelkednek a Nagy-Szénás, mögötte pedig a Kutya-hegy tömbjei. A Remete-szurdok mélyen vésett falaitól balra, leghátul a Nagy-Kopasz is feltűnik, amit kilátója segít azonosítani. Jobbra fordulva távolabb tekinthetünk: feldereng a gerecsei Nagy-Gete, a Zajnát-hegyek mögött pedig a Pilis vonulatának hosszú szakasza a Kétágú-heggyel és a Pilis-tetővel, a Hosszú-hegy mögül a dobogókői plató kandikál ki. A messzeségben a Börzsöny csúcsai mutatkoznak, közelebb a Csúcs-hegy közelében a Nagy-Kevély sziklás letörése áll őrt. Bámulatos a panoráma, ahogy a főváros közvetlen közelében hegyek megszámlálhatatlan sokasága hullámzik. A csúcsról még szűken kitekinthetünk a Hármashatár-hegy teteje és a főváros irányába is.

A hegy nyugati letörésén sárkányos startrámpa foglal helyet, míg a siklóernyősök inkább a kis kopárt használják az elstartoláshoz. Lent érdemes megfigyelni a Vörös-kővár hangárépületét: precíz észak-déli tájolása a leszállást végző gépek helyes irányba fordítását volt hivatott segíteni. Ösvényünk zárt, sűrű erdőben lendül tovább, mígnem cserjés, ligetes terepre ér. Egy ponton tönkrement, de egyértelműen köves makadámút vonalát keresztezzük: a hármashatár-hegyi repülés hajnalán ezen keresztül juttatták föl a Vöröskő-vár hátán landolt gépeket a csúcson elhelyezkedő reptérre, illetve annak hangárjaiba. A „Szuszogóként" emlegetett útpásztán a repülőket a növendékek cipelték-tolták-vonszolták föl, mielőtt gépesíteni lehetett a fáradalmas folyamatot (majd aztán a reptér is leköltözött a hegytetőről).

A repülés nyomai

Hangulatos ligeterdő vízmosta csapásán kanyarodunk, és enyhe emelkedéssel elérjük a Virágos-nyereg tágas tisztását. A hajdani legelőn jelzést váltunk: jobbra, az Országos Kéktúrán (K jelzés) veselkedünk neki a Vihar-hegy kaptatójának. Emberpróbáló, meredek lejtőn araszolunk előre, a köves ösvény magasabb karszthegységeink képét idézi. Határkövek mentén ereszkedünk alá egy nyeregbe, hogy újabb emelkedőn, de ezúttal már a hegytető sziklás csapásán kerüljük ki az adótornyokat védelmező kerítést. (Jobbra kis kitérő egy apró mészkőorom, amiről kitekinthetünk hidegkúti medencére és az azt szegélyező rögökre, de egy tragikus baleset emlékműve is megbújik a fák között. 1982 májusában ugyanis magyar műrepülő-válogatott kerettagok, oktatóik és szerelőik szálltak fel a budaörsi reptérről, hogy Dunakeszin átvegyenek néhány új gépet. Azonban a szélben és erős ködben a repülő Hármashatár-hegy oldalának ütközött, és minden utasa életét vesztette. A tragédiát egyetlen ember kerülte el: a későbbi műrepülő bajnokot, Besenyei Pétert nem engedték fel a gépre.)

A K jelzés hamarosan a hegytető belső része felé irányít, és sudár feketefenyők árnyékában feltűnik a Rotter Lajos Turistaház épülete is. Mint a csúcson oly sok mindené, ennek történelme is szorosan összefonódik a repülésével: kezdetben pilótaotthonnak készült, melyet ünnepélyes keretek közt, fontos méltóságok jelenlétében adtak át. Névadója, Rotter Lajos már emlegetett érdemei mellett az első magyar vitorlázó-repülőgép tervezője, és az első honi utasszállító repülő társtervezőjeként is ismert, de a széles körben legnagyobb elismerést azzal váltotta ki, hogy az 1936-os berlini olimpián nem hivatalos rekorddöntéssel Kielig repült, amelyhez saját tervezésű vitorlázórepülőjét, a Nemerét használta. Ezt követően vált a vitorlázórepülés olimpiai sportággá.

Budapest zöld félszigete

A turistaút egykori hangárok mellett vezet el (a kommunizmus idején a munkásőrség bázisa költözött ide), egyikükben bisztró kínálja a felfrissülés lehetőségét. Éljünk vele, hiszen hosszú még az út a hegylábig. Hogy mennyire, azt a perceken belül elénk kerülő Guckler Károly-kilátóból mérhetjük fel. A II. világháborús légvédelmi üteg maradványára épített gerendagömb felső szintjéről fantasztikus kilátás tárul fel: a Hármashatár-hegy félszigetként nyúlik be Budapest testébe, ezért 3 oldalról körülveszi a magaslatot a város. Hosszan követhetjük a Duna futását, amely mentén alföld és hegyvidék összesimulását vehetjük szemügyre. Feltűnnek Szentendre és Buda jól ismert hegyhátai, és számos neves épületet is könnyűszerrel beazonosíthatunk. Ellenkező irányban, az átjátszó tornyok hátterében a Pilis és a Visegrádi-hegység zöldell, hátterükben a Magas-Börzsöny csúcsai mutatkoznak. A kilátó névadója, Guckler Károly fővárosi erdőmesterként irányította a budai kopárok újrafásítását. A lemosódott talajú területekre a sziklákon is gyökeret vető feketefenyőt telepítették, melynek kisebb foltjaival több helyen is találkozhatunk a Hármashatár-hegyen. A hegy nevének eredete pedig Budapest megalapításáig nyúlik vissza: egészen 1873-ig itt futott össze Buda, Óbuda és Hidegkút határa. Korábban kopasz teteje miatt ismerték Pilis néven is, később terjedt el a német Drei Hotterberg megnevezés. (Érdekes módon viszont az 1847. évi dűlőkeresztelő alkalmával, amikor buda helyneveit magyarították, az Árpád orma nevet kapta - ami azonban nem terjedt el.)

Érdemes kisétálni a hegy déli oldalára is, ahonnan egyrészt átnézhetünk a János-hegy felé, másrészt háborús bunkereket és a hajdani, csúcshelyzetű reptér néhány érdekes műszaki megoldásának maradványát is felfedezhetjük. Néhány málladozó, darabjaira hulló betonpászta közül az egyiknek a végén még ott meredezik az a vaskampó, amibe a felszállni szándékozó gépek gumikötelét akasztották: a „csúzlizást" növendékek végezték, akik a „Kihúzni!" parancsszóra egymás mögött futva feszítették meg két szárán a gumit, majd a „Futni!" utasításra szétszéledtek. A gépek végében elhelyezett rögzítő drótot pedig egy személy oldotta el, szintén külön felszólításra, hogy aztán a repülő „kilőjön", és a szelek szárnyába kapaszkodva róhassa köreit a hegyek fölött.

Landolás a házak között

A csúcsról tönkrement bunkerek mentén kezdünk ereszkedni. Elhagyjuk az éttermet, amely eredetileg turistaháznak épült az 1920-as években. Sűrű, alig átjárható, vegyes erdő ösvényén ereszkedünk, sétánnyá szélesedő ösvényünk több ízben is keresztezi az aszfaltutat. Annak jobb kanyarjánál azonban útvonalunk balra tér, és a K+ jelzésen nekivág a Remete-hegy piciny kupolájának. Rövid utcaséta után jobbra fordulunk, és erdőben vágunk át a hegy lejtőjére felkúszó utcák szélére. Aszfalton, panorámás kertek mentén kapaszkodunk, majd búcsút intünk a Nyereg útnak, és fárasztó, kemény kaptatóval vágunk neki a Mátyás-hegy emelkedőjének. Bár az extrém meredekké váló lejtőn hosszúnak tűnhet, valójában hamarosan egy sziklafal elé járulunk: tövében korlát keríti el a sötéten ásító Mátyás-hegyi-sziklaüreget. Sűrűn lyuggatott karszton baktatunk, mely az ország leghosszabb (32 km összhosszúságú) barlangrendszerét rejti. A kiterjedt járatokért összetett folyamatok felelősek: a Budai-hegység idős, üledékes rögeit a szerkezeti mozgások széttördelték, az elhasadt kőzetblokkok repedéseiben pedig melegvizes oldatok nyomultak fel a mélykarsztból. (Ugyanis itt található a dunántúli hegyek által elnyelt vizek feláramló zónája, mely a főváros fürdőit is ellátja utánpótlással.) Ezek oldották és tágították a kisebb-nagyobb repedéseket óriási csarnokokká és hosszú alagutakká, a folyamathoz pedig idővel a felszínről beszivárgó csapadékvizek is hozzájárultak.

Átlendülünk a hegycsúcson, és belevágunk az utolsó ereszkedésbe, mely során a Mátyás-hegy kőfejtőjének korláttal biztosított szélére is kilátogatunk. A bányaudvar mögött - túránkon először - már a város látképe dominál (a hegyeké helyett). Innen nem látni, de a (vezetéssel látogatható) Mátyás-hegyi-barlang bejáratára is e bányában leltek rá, miközben a főváros építésianyag-igényét igyekeztek ellátni a jó minőségű, kemény mészkővel.

Az ösvény hátat fordít a kőfejtőnek, és deszkákkal megtámasztott lépcsőkön ér ki az utcára, amin balra fordulva érjük el a buszmegállót, túránk végpontját.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Hűvösvölgy villamos- és buszvégállomásra számos járattal eljuthatunk érkezési iránytól függően.
  • Hűvösvölgybe a széchenyi-hegyi Gyermekvasúttal is érkezhetünk.
  • A túra végén a Kolostor út buszmegállóba érkezünk, ahol a 165-ös jelzésű BKK-járat közlekedik.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parken

  • Hűvösvölgyben a végállomás közelében több helyen is találni parkolót.
  • A másik végpont esetében valamivel lejjebb, az egyetem közelében, pl. a Doberdó úton érdemes parkolóhelyet keresni.
  • Mivel a túra két végpontú, ajánlott a Kolosy tér környékén, vagy méginkább a Szemlő-hegyi-barlang bejáratához közel leparkolni, hiszen innen a 29-es busszal eljuthatunk Hűvösvölgybe. A túra végén pedig a Kolostor úttól mindössze 10 perc séta ugyanez a buszmegálló, de a Kolosy tér is könnyedén elérhető.

Koordinaten

DG
47.542248, 18.965152
GMS
47°32'32.1"N 18°57'54.5"E
UTM
34T 346874 5267431
w3w 
///pinzetten.geduld.pfund
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Budai-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

3,0
(1)

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
10,1 km
Dauer
3:30 h
Aufstieg
398 hm
Abstieg
430 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Von A nach B Heilklima hundefreundlich

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp