Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Körtúra a Magas-Börzsöny vulkáni peremén

· 2 Bewertungen · Wanderung · Börzsönyvidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Nagy-hideg-hegyi menedékház a csúcs oldalából
    / A Nagy-hideg-hegyi menedékház a csúcs oldalából
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csóványos a Szabó-kövekről
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Rakodó-nyeregnél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelelkelte a Csóványosi-kilátóból
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaösvény a Nagy-Hideg-hegy és a Csóványos közötti gerincen
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Nagy-Hideg-hegyről a Duna völgye felé
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hideg-hegy míves csúcsköve
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rakodó-nyereg felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyáron is hűvös, zárt bükkerdő az Égés-tető oldalában
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Égés-tető jellegzetes fája és vulkáni breccsakúpja
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hangyás-hegyen, az Országos Kéktúra mentén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meztelen fatörzsek napoznak a Hangyás-hegy oldalában
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hangyás-bércen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szabó-köveknél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Korona-kő előtt
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hajnali fények a Csóványos tetején
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Napfelkelte a Csóványosi-kilátó teraszán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csóványosi-kilátón
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csóványosi-kilátóban
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csóványos csúcsán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Spartacus-forrás foglalata
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Hideg-hegyi menedékház
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-hideg-hegyi turistaház teraszán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1000 950 900 850 800 750 8 7 6 5 4 3 2 1 km Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont Csóványosi kilátó Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont
Az ősi tűzhányó kalderájának peremén túrázunk Nagy-Hideg-hegyről a Csóványosra. Ez az útvonal a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza kilátópontokkal, rejtélyes kőalakzatokkal és vén fákkal tarkítva. A tetőn magasodó toronyból príma körpanorámát élvezünk, aztán a vulkán romjának belső oldalában, sejtelmes erdőkön át indulunk vissza a turistaházhoz.
geöffnet
mittel
Strecke 8,1 km
2:40 h
376 hm
376 hm
938 hm
777 hm

A Börzsöny mai képét a 14-16 millió évvel ezelőtt működő vulkánizmus formálta, ami három etapban zajlott le, több kitörési központot is aktiválva. A szakaszokon belül a kitöréses anyagszolgáltatás fokozatosan váltott át szubvulkáni tevékenységbe. A csaknem 1500 méter magas tűzhányó felépítménye a magmakamrák kiürülése után összeroskadt, és az óriási ősvulkán lepusztulásával létrejött a ma látható, kb. 5 km átmérőjű és több száz méter mély kaldera. Ennek az üstszerű mélyedésnek a pereme a Börzsöny legmagasabb gerincét jelöli ki.

Túránkon a hullámvasút szintprofilú bércháton vándorlunk, amely mentén a vulkáni működésből származó sziklaképződményeket tanulmányozhatunk testközelből. A Csóványos csúcsa után beereszkedünk a kaldera belsejébe, és annak felső részén vezetett ösvényen kanyargunk. Kirándulásunk kiinduló- és végpontja a Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont, ahol meg is szállhatunk a kirándulás előtti vagy utáni éjszakán. Így kényelmesen – időt hagyva a szemlélődésre és a hely hangulatának átvételére – tudjuk bejárni az útvonalat, és a helyszínre való megérkezés vagy távozás is ráérősebb tempóban történhet.

Autorentipp

  • A Nagy-Hideg-hegy csakis gyalogosan érhető el a hegylábi településektől. Számoljunk - kiindulástól függően - kb. 2-3 óra plusz menetidőt a feljutásra, és kb. 1.5-2 órát a visszaereszkedésre!
  • A csúcs alatti turistaház jó szállás, valamint étterem is működik benne. Érdemes a kirándulás előtti vagy utáni estét (ami még jobb: mindkettőt) itt eltölteni, így kényelemesen bejárható kirándulásunk, és akár hosszabb túrával is megérkezhetünk vagy távozhatunk.
Profilbild von András Kisida
Autor
András Kisida
Aktualisierung: 05.03.2021
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Csóványos, 938 m
Tiefster Punkt
777 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont

Weitere Infos und Links

Nagy-Hideg-hegyi menedékház

Start

Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont (848 m)
Koordinaten:
DD
47.936285, 18.921865
GMS
47°56'10.6"N 18°55'18.7"E
UTM
34T 344793 5311308
w3w 
///lösliche.nähert.kleiner

Ziel

Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont

Wegbeschreibung

Itiner

  • A K jelzésen a Nagy-Hideg-hegyi turistaháztól a Csóványosra túrázunk.
  • A P▲ jelek mentén az Oltár-kő érintésével a Rakodó nyergébe sétálunk.
  • A K jeleken visszatérünk a Nagy-Hideg-hegyre.

A túráról részletesen

Nagy-hideg-hegy: "korán belepi a’ hó, és sokáig áll rajta"

Hazánk talán legkiesebb fekvésű, alpesi hangulatot árasztó menedékháza a 865 méter magas csúcs oldalában épült. Étterem, büfé és mosdó is található odabent, kiváló helyszín túrák alkalmával pihenőt tartani, de ami még jobb: megszállni itt éjszakára. Az emeletes ház egy szelete a magyar turistatörténelemnek: 1936-ban kezdték építését egyesületi munkában (Turisták Inóci Társasága), a ’40-es években készült el teljesen. Szerencsére megnyitása óta folyamatosan turistaházként üzemel, azóta is megbízható szállás vagy átmeneti tartózkodóhely minden évszakban. A hazai sísport egyik központja is a hegy (az ország első sífelvonója ide épült), több pálya szolgálja ki a havas időszakban a léccel vagy szánkóval érkezőket. A hegy neve az országos átlaghoz képest több havas napra utal, amiről Vályi András így ír 1790-es országleírásában: "korán belepi a’ hó, és sokáig áll rajta".

Már a ház teraszáról is szép kilátás fogad, de mindenképp sétáljunk fel a közeli míves csúcskőhöz, ugyanis onnan tárul fel a táj igazán. A fátlan, füves tető nagyszerű panorámát kínál: dél felé a Magas-Tax és az Inóc csúcsosodik, láthatjuk a Dél-Börzsöny vonulatait, majd a Duna túlpartján a Visegrádi-hegység hullámait meg a Gerecse domborulatait. A Dunakanyar és a Szentendrei-sziget látványától balra a Naszály tűnik fel, északias irányban a Csóványos és a Holló-kő – Vár-bérc gerincszakasz uralja a látványt.

Rakjuk meg a Rakodóig! 

A háztól a csúcs alatti szintúton indulunk keleti irányba az Országos Kéktúra K jelzésén. Elhagyjuk a sípálya felvonóházát (innen érdemes kis kitérőt tenni a sípálya nyiladékának tetejéhez, ugyanis pazar panoráma nyílik a Hangyás-bércre, valamint a mögötte emelkedő Csóványos – Magos-tető vonulatra), és meredek lejtőn, az egykori síugrósánc mellett ereszkedünk tovább. Már megenyhült terepen érkezünk meg a Rakodó turistaút csomópontjába. A 779 méteres magasságban található nyereg elnevezése a fakitermeléshez kapcsolódik. A 20. század első felében, innen vitték a felhalmozott faanyagot a völgyi kisvasúthoz, hogy Királyrét felé tovább szállítsák. A favágók sajátos eszközzel, az ember vontatta román szánkó segítségével hordták le a törzseket. Igen kemény munkának számított a megrakott, nehéz szánok irányítása, - amelyek nemegyszer úgy megindultak a hegyoldalban, hogy halálos balesetet okoztak - majd lepakolás után a súlyos szerkezetek visszacipelése. A román szánkó használatát a ’Másfél millió lépés Magyarországon’ című kéktúrázó filmsorozat Börzsöny részében láthatjuk. A hágóból továbbindulva elmegyünk a Szent István emlékére állított fakereszt mellett, majd öreg, ezüstös törzsű bükkösben combos emelkedőbe kezdünk. A meredek, kőmorzsalékos és helyenként csúszós kaptató tetején az Égés-tető 851 méteres kúpjára érkezünk, ahol kifújhatjuk magunkat, miközben a Nagy-Hideg-hegy irányába feltáruló kilátásban gyönyörködünk. A csúcs peremén jellegzetes fa és különböző méretű kövekből felépülő, girbegurba sziklaalakzat emelkedik.

Különleges sziklák útján a zsiványtanyához

Az erózió hatására kipreparálódott piroklasztikus breccsa (osztályozatlan vulkáni törmelék) eltérő átmérőjű andezit kőzeteket tartalmaz, amelyeket finom vulkáni por tapaszt össze. Az ehhez hasonló, szeszélyes formájú kisebb-nagyobb tornyok és tömbök a Börzsöny különleges ékességeiként emlékeztetnek a 14-16 millió évvel ezelőtt lezajlott tűzhányó tevékenységre. A Csóványosra vezető út mentén és alatta is előfordulnak, túránk során többször találkozunk velük. Tovább indulva változik az erdő: a szárazságnak, szélnek, zordabb időnek kitett magasabb csúcsfelszínekre ellenálló kőrisfás települt, ezért egymás mellett csodálhatjuk a tekintélyt parancsoló idős bükköket és a kőriseket. Kellemes terepen folytatjuk a Hangyás-hegy kiemelkedése felé; jobbra a Szén-patak forráságainak völgyfői mélyülnek.

Egy rövid, jelzetlen csapáson balra fordulva kitérőt tehetünk a Hangyás-bérc nyitott, füves-sziklás kilátópontjára, ahonnan a felnövekvő fák miatt korlátozott rálátást kapunk a szemközti Holló-kő tömbjére. Folytatva túránkat a hullámzó főgerincen fedetlen gyepfelszínek követik egymást, amelyekről feltárul a táj északi irányba, és a kalderabelső ágasan összetartó völgyhálózatát tanulmányozhatjuk. A nyílt peremeken megdőlt, pados elválású andezit lávaárak maradványai hantolódtak ki, amelyek függőleges falakkal szakadnak le, aszimmetrikussá téve a gerincvonalat. Érintjük a Tóth Tamás emléktábla gúláját, majd a Katalin-szikla hatalmas, 21 méter magas, eltérő méretű kövekből összecementált breccsa kőtornya ejt ámulatba. Újabb tábláról tudjuk meg, hogy a képződmény Kautezky Larder Katalinról kapta a nevét, akinek férje így állított emléket 1991-ben. Ha az eddigi fantasztikus vulkánit sziklákkal még nem teltünk volna be, következik a Szabó-kövek keskeny kőéle. Tetejéről kiválóan látszik a csóványosi kilátó, balra pedig a Holló-kő – Vár-bérc vonulatot, az alacsonyabb mellékgerincek és völgyek rendszerét figyelhetjük meg. Érdemes a lábunk elé is nézni, ugyanis a durva sziklafelszínbe a Haramia-lyuk kürtője tátong, ami mellett óvatosan is mozogjunk! A kútszerű mélyedést valószínűleg emberkéz alkotta, elnevezése az utolsó nógrádi betyárra, Sisa Pistára utal, akinek a környékbeliek szerint ez volt az egyik börzsönyi búvóhelye működése idején, az 1870-es években.

A túra koronája

Miközben fokozott emelkedőbe kezdünk, látunk még vulkáni alakzatokat, de a koronát a Korona-kő méretes, csúcsos sziklatornya képezi. A hely Vilma-pihenőként is ismert; tanúsítja ezt a ráhelyezett fémtábla: Torma Lajosné (Vilma) tiszteletére avatták a vértesi természetjárók. Ahogyan az eddig látott geológiai képződmények, úgy ez is egykori blokk- és hamuárak üledékéből képződött, amelyek a tűzhányó kitörései után a lejtőkön mozogtak lefelé, fokozatosan széttöredezve. Az eltérő szemcse- és tömbméretű izzó blokkok, valamint ezek finomabb-durvább törmeléke, összekeveredve egy tömegmozgásként áramlott, aztán lehűlve osztályozatlanul sült egybe. Ez az oka, hogy egymás mellett látjuk az akár több méter átmérőjű piroklaszt darabokat a kavics méretű kövekkel és a finom hamuszemcsékkel. Az évmilliókon át tartó erózió, majd a pleisztocén jégkorszakok intenzív fagyhatása preparálta ki az időjárásnak ellenállóbb többkomponensű képződményeket, amelyek ma is mutatják az eredeti vulkáni szerkezetet.

Magával ragadó bükkös-kőrisesben egy utolsó kaptatóval végül a Csóványos csúcsára érkezünk.

CsóványosON

Eredetileg egy geodéziai mérőtorony állt a csúcson, amit 2014-ben újítottak fel és építettek át kilátónak. Fellépcsőzve a tetejére hazánk egyik legszebb panorámájában gyönyörködhetünk. A teljesen szabad körkilátás igazán pompás; pestiesen szólva: ilyen nincs a Körúton! A látvány és az érzés kárpótol az eddigi szintek megtételéért. Nagyszerű rálátás van a hegység központi részére, a Magas-Börzsönyre, amely az ország legnagyobb lakatlan hegyi tája, összefüggő erdősége. Könnyen felismerhető az ősvulkáni kalderaív. A Miklós-tetőtől a Magosfán, a Csóványoson és a Nagy-Hideg-hegyen keresztül húzódó egykori perem ma a Börzsöny legmagasabb gerincének egy szakasza, amely kiegészül a Vár-bérc – Holló-kő oldalgerinccel; ez a katlan nyugati széle.  Az üstszerű mélyedést a Csarna-patak töri át északi irányba, magába gyűjtve a lefolyó mellékvölgyek vizeit. A hazai viszonylatban nagy erdők és szintkülönbségek, a sziklabércek és a belső mély patakvölgyek, valamint az oldalgerincek hálózata a bakancsos turista számára a hazai átlagnál vadabb túratereppé avatja a Magas-Börzsönyt. Dél felé a látóhatárt a Visegrádi-hegység keretezi, Dobogó-kő térségét szemlélhetjük, és jól kirajzolódik a Vörös-kő jellegzetes letörése. A Duna egy szakaszát is megpillanthatjuk, az előtérben pedig a Dél-Börzsöny vonulatait, medencéit látni. Még közelebb a Csóványos – Nagy-Hideg-hegy – Nagy-Inóc gerincszakasz húzódik. Észak felé a messzeségben Ipolyságot, Drégely várát, közelebb a Magosfát szemlélhetjük. Tiszta időben feltűnik a Mátra, de a felvidéki Kárpátok vulkanikus hegységei (pl. a Szitnya, Körmöci-hegység, Polyána) és a Tátrák is megmutatják magukat. Nyugat felé pedig az Ipoly és a Garam Dunába ereszkedő lapos öntésterülete nyúlik a végtelenbe. A látnivalók beazonosítását feliratozott fényképes táblák segítik, a kilátó szintjein és aljában elhelyezett tablókon pedig sok információt tudhatunk meg a Csóványosról és a Börzsönyről.

Visszamászva a toronyból a kiépített pihenőhelyen leülhetünk kicsit. A kilátótól nyugati irányba is találunk az egykori vulkáni működésből származó törmelékes sziklákat. Egyikükre emelték a Béke emlékművet, amelynek megható és figyelemfelkeltő története van. 1914 szeptember elején négy fiatalember börzsönyi túrára ment. Ekkorra Európa már lángba borult: kitört az első világháború. Itt a Csóványoson fogadták meg, hogy 10 évenként azzal a szándékkel másszák meg a csúcsot, hogy kifejezzék békevágyukat, hangsúlyozva ezzel a háborúk értelmetlenségét. Ebből indult ki a Béke Túrák mozgalom, amelyet az újpesti természetbarátok szerveztek meg 1924-ben először, és legutóbb 2014-ben a centenáriumi alkalommal. Az emlékkövet 1964-ben építették az 50. évfordulóra. Az első világégés számos turista szervezetből ragadott el tagokat a frontokon; az 1920-as, 30-as években több egyesület is emlékműveket emelt hősi halottjainak tiszteletére.

A kaldera belső oldalában

A csúcsról a P▲ jelzésen indulunk északnyugati irányba. Lejtős terepen mellőzzük a Börzsöny legmagasabban eredő, de már csak időszakosan szolgáltató csorgóját, a Felső-Rózsa-forrást. A gerincvonalon vezetett ösvény szél tépázta erdőben vezet, a gyakori heves szelek leszakította ágak és kidőlt törzsek összevissza borítják a felszínt. Kőmezőkön is átvágunk, a szerteszét heverő kisebb-nagyobb vulkanitok a jégkorszakok idején, jelentős fagyváltozékonyság hatására darabolódtak fel. A Három-hányás-nyereg csomópontjában éles bal kanyart veszünk, és a kaldera belsejébe kezdünk beereszkedni. Ösvényünk a gerinc alatt, eddigi menetirányunkkal ellentétesen kalauzol. Balra a hegyoldalban sötétszürke andezitláva pados bástyáit látjuk, alatta nagy kőtenger terebélyesedik az erdőaljon; a kőzetekre üdezöld moharéteg rakódott. A gyönyörű hársfás bükkös egyszer csak megnyílik, és a 2014 decemberi jégkár megdöbbentő hatásával szembesülünk. A lehullott ónos eső következtében a fák ágain, törzsein jégpáncél keletkezett, és ez a plusz tömeg fogpiszkálóként fektette el az előző napon még sűrű, fenséges erdőt. A jelentős pusztítás főleg az északi völgyeket, hegyoldalakat érintette, hatása még hosszú évekig meg fogja határozni a táj képét. A turistautat ugyan megtisztították, de a szanaszét heverő méretes törzsek és a kettétört csonka fák képe kísérőnk marad még jó ideig. Az erdő hiányában azonban feltárul a környék: a Hangyás-bérc gerincére, meg a Nagy-Hideg-hegy tömbjére kapunk rálátást a szintúttá szelídült csapásról. Balról hirtelen magas, várfalszerű szikla tornyosul fölénk. A hosszú, kipreparálódott breccsa alakzat egy helyen megszakad, és természetes kapu nyílik a két bástya között: az Oltár-kő sejtelmes átjárójához érkeztünk. A piroklaszt-ár összesült rétegeinek legnagyobb tömbátmérője a 2 métert is eléri, neve pogány áldozati helyre utal. Az 1931-es túrakalauz így említi: "szép kilátás, ritkán látogatott mászóiskola".

Belépve az erdő kapuján

A természetes várkapun belépve mintegy varázsütésre helyreáll az erdő, itt már nem pusztított a jég. Kényelmes szintúton hatolunk be a Börzsöny egyik csodálatos erdőrezervátumába. Az egyemberes csapás kényelmes szintúton, varázsos tájon vezet keresztül, valósággal erdőfürdőt veszünk. A rejtélyes hangulatú, nyáron is hűvös bükkösbe helyenként kőrisek és hársak keverednek, igazi örömtúra ez a rész. Jobb kéz felé az egykoron kisvasút pályát is hordozó Oltár-patak szurdoka mélyül, balra a meredek hegyoldalban különböző méretű, formájú sziklákat és a belőlük levált kőtengereket látjuk. Elsétálunk a korábban látott Szabó-kövek alatt, ahol érdemes minél kisebb zajjal járni, ugyanis a kevéssé háborgatott sziklás terület a vad kedvelt terepe, eséllyel megpillanthatunk őzet vagy szarvast. Az erősen záródó lombkoronák miatt kevés az aljnövényzet, a levelek között átsugárzó napfény sokszor pontszerűen világítja meg a törzseket és az avart. A Hangyás-bérc oldalában megpillantjuk a vöröses és szürkés lávakövekkel foglalt Spartacus-forrást, ami előtt a víz szivárgása miatt gyakran vizenyős a terület, idevonzva az erdő szomjas állatait. A gerincvonal keresztezésénél pár lépéssel jobbra egy kis tisztásra térhetünk le, ahonnan korlátozott kilátást kapunk déli és nyugati irányba. A füves térszínen kiváló helyszín leülni kicsit és elmerülni, szemlélődni az erdőben.

Vissza a menedékházhoz

Csapásunk éles balfordulót vesz, majd keresztezünk egy a fagykárban sérült erdőfoltot, de utána ismét az összefüggő, zárt pagonyban bandukolunk. Nem kell már sok idő, hogy megérkezzünk a Rakodó kereszteződéséhez, ahonnan az ismert K jelzésű úton találunk vissza a Nagy-Hideg-hegyre. Azonban dönthetünk úgy is, hogy a nyeregből Királyrétre ereszkedünk le, és elhagyjuk a hegyet. Ez utóbbi döntést azonban gondoljuk át, hiszen nem mindennapi élmény a Börzsöny csúcsrégiójában éjszakázni.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A Nagy-Hideg-hegyi turistaház járművel nem elérhető. Tömegközlekedéssel a hegylábi településekig utazhatunk, és azok valamelyikéből gyalogosan tudjuk megközelíteni kezdőpontunkat.
  • Kismarosig a Budapest - Szob vonalon közlekedő vonattal, onnan autóbusszal a Szokolya, Királyrét buszmegállóig, vagy kisvasúttal Királyrét végállomásig.

Anfahrt

  • Királyrétről délnyugatra az ún. Grófi úton a P turistaút jelzéseit követve jutunk a turistaházhoz (7 km, 596 m szintemelkedés), vagy Kisinócról az Országos Kéktúra K jelzésén (5,5 km, 523 m szintemelkedés).

Parken

  • Kiindulópontunkhoz legközelebb Királyrét, illetve a Kóspallag mellett lévő Kisinóci turistház parkolója található. Ezektől gyalogosan tudunk Nagy-Hideg-hegyre felmenni 7, illetve 5 km leküzdésével.

Koordinaten

DD
47.936285, 18.921865
GMS
47°56'10.6"N 18°55'18.7"E
UTM
34T 344793 5311308
w3w 
///lösliche.nähert.kleiner
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs vagy túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

3,0
(2)
Laikus Túrázó
22.11.2020 · Community
Azt nem írja a leírás, hogy a kezdő pontnak javasolt kisinóci turistaháztól, a túra útvonal kezdő pontja, a Nagy-Hideg-hegy 3 óra gyalog... Tehát ezzel meg is dupláztuk a túra hosszát, vagy érdemes nem ott letenni az autót.
mehr zeigen
Viktória Szabó
05.04.2020 · Community
Szép kilátással a tetején egy könnyen végigjárható túra!
mehr zeigen

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
8,1 km
Dauer
2:40 h
Aufstieg
376 hm
Abstieg
376 hm
Höchster Punkt
938 hm
Tiefster Punkt
777 hm
Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp