Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Körtúra a Keleti-Cserhát lankáin a Mátrára nyíló panorámával

Wanderung · Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A sámsonházai volt kőfejtőben geológiai tanösvényt alakítottak ki
    / A sámsonházai volt kőfejtőben geológiai tanösvényt alakítottak ki
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Emelkedő a volt sámsonházai kőbánya sziklafala mentén
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Nagybárkány után haladunk a K jelzésen a Gázló felé
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Visszatekintve a Mátra csúcsait látjuk
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Útjelző tábla a Salgótarján felé tartó műút mentén
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Nagybárkányi Szent Márton-templom
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlős felett a K kereszt jelzésen haladva
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A garábi elágazásnál térünk le az OKT útvonaláról
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A Hévíz-patak időszakosan száraz medre
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / A Függő-kői andezitbarlang
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlősön a Héviz-patak víztározója mentén haladva
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Mátraszőlőst épp csak érintjük útban Sámsonháza felé
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Szamár-patak völgye
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
  • / Rákóczi-kápolna Mátraszőlős határában, távolban a Mátra bércei
    Foto: László Várnai, MTSZ - Partner
m 700 600 500 400 300 200 100 20 15 10 5 km

Izgalmas túra a vadregényes Cserhát hegységben, ahol a természet és az erdők közt megbúvó falvak összefonódnak. A közel 23 kilométeres körtúra remek ízelítőt ad a Cserhát keleti vonulatainak változatos tájaiból, füves lankáiból, zárt erdeiből, véget érni nem akaró kaptatóiból, szűk szurdokaiból. 

mittel
22,9 km
6:44 h
662 hm
612 hm

A Cserhát keleti lankáit, füves rétjeit az elmúlt néhány száz év emberi tevékenysége alakította ki: a fakitermelés belemart a Cserhát valaha volt ősrengetegébe, a mezőgazdasági művelés csökkenésével azonban sok terület lassan újra bokrosodik.

Túránk során a sámsonházai Vár-hegy déli csúcsának egykori kőfejtőjében a tanösvényt követve geológiai-földtörténeti időmetszetet kapunk a táj kialakulásáról. Később izgalmas fotókat készíthetünk a Függő-kői andezitbarlang előtt, amelyből felső-pleisztocén őslénytani és régészeti leletek kerültek elő.

Megcsodálhatjuk a neoromán Szent Márton-templomot Nagybárkányban és a Rákóczi-kápolnát Mátraszőlősön.

A Kelet-cserháti Tájvédelmi Körzet hatalmas terület, majdnem 7000 hektár, melyből közel 500 hektár fokozottan védett. A Cserhát rengetege, erdői, rétjei sok állatnak adnak otthont: túránk során több őzet is megpillantottunk, és amerre jártunk, mindenütt őz és vaddisznó nyomokat láttunk.

Autorentipp

  • Szánjunk fél órát a sámsonházai tanösvény tábláinak elolvasására, a geológiai látványosság felfedezésére!
  • Nézzük meg a nagybárkányi Szent Márton-templom szószékét, freskóit, oltárát!
  • Ha van rá időnk, tegyünk egy kitérőt, éa menjünk fel a Tepke-kiátóba!
  • Nézzük meg a mátraszőlősi templom gótikus freskómaradványait!
outdooractive.com User
Autor
László Várnai
Aktualisierung: 20.09.2019

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
549 m
Tiefster Punkt
182 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Sámsonháza, Fő utca buszmegálló (186 m)
Koordinaten:
DG
47.990057, 19.718699
GMS
47°59'24.2"N 19°43'07.3"E
UTM
34T 404403 5315989
w3w 
///anzustellen.frisch.wanderte

Ziel

Sámsonháza, Fő utca buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Sámsonházától a K jelzést kövessük kis kitérővel a geopark tanösvényre, majd az aszfaltutat keresztezve Nagybárkányon át haladjunk a Garábi-nyeregig.
  • A K+ jelet kövessük a Héviz-patak szurdokában Mátraszőlősig. 
  • A  jelzésen, a Mária úton haladjunk, majd a Rákóczi-kápolnát érintve a Cserhát délkeleti domboldalain érünk vissza Sámsonházára.

A túráról részletesen

Sámsonházától Nagybárkányig

Sámsonháza főútján végigvezet az Országos Kéktúra K jelzése. A falu északi határában elérjük a Vár-hegy déli csúcsa alatt egykor működött kőfejtőt, ami ma a Novohrad - Nógrád Geopark egyik izgalmas geológiai látnivalója. A területen érdekes magyarázótáblákkal ellátott tanösvény fut végig.

A táblák és a mögöttük tornyosodó függőleges, levájt hegyoldal látványosan mesél a hajdan itt hullámzó Pannon-tengerről, a feltöltődését követő vulkáni működésről, a tufaképződésről, a rárakódó homokról, azt koptató erózióról, felfoghatatlan, egymásra rakódó évmilliókról, melyeket bakancsunkkal taposunk. 

A tanösvény észak-Sámsonházáról indul, a Vár-hegyi kőfejtőtől könnyű sétával, jó húsz perc alatt érjük el a kezdőpontot. Ez az útvonal 8 állomást érint, melyeken ha végigmegyünk, megismerkedhetünk a vulkáni működés egyes szakaszaival. A közel 16 millió év leforgása alatt keletkezett vulkanitok és a tengerelöntések üledékes kőzeteinek kialakulása (a Garábi Slír Formációtól a Tinnyei Formációig) földtörténeti szempontból rendkívül mozgalmas időszak volt, és ez a tájon is meglátszik.

A tanösvényt követve kapaszkodunk fölfelé, majd az aszfaltútra meredeken ereszkedünk vissza. Ezt keresztezzük, és pár száz méter után merőlegesen, a K jelzést követve balra fordulunk.  Ahogy egy tágas domboldalon, könnyedén emelkedő kaszálón a K jelzésen haladunk, hátrafelé pillantva kitárul előttünk a Kis-Zagyva völgye. Egy kilométer után megpillantjuk Nagybárkány templomtornyát, a faluszéli házakig ereszkedve vezet a földút.  

Nagybárkánytól a Garábi-nyeregig

A községen átvágva, a patak hídján át a Szabadság úton érünk fel a Szent Márton katolikus templomig. Ha van időnk, térjünk be, mert az 1889-ben épült neoromán templomnak egy száz évvel régebbi, máshonnan hozott, gazdagon faragott szószéke van. Egy hasonló épület a feljegyzések szerint már 1460 előtt is állt, igaz, nem ugyanezen a helyen. Az akkori építményt a hegyről lezúduló víz használhatatlanná tette, így 1883-ban kezdték el jelenlegi helyén újra felépíteni. Életveszélyessé válása miatt 1979-ben a tornyot lebontották, és a hívek pénz- és munkaadományaikból építették újjá.

A templom kerítése mellett a K jelzést követve hagyjuk el a falut. A faluszéli kaszálókról gyönyörű kilátás nyílik a településre, a Cserhát keleti domboldalaira, és mögöttük a Mátra csúcsaira. Az indákkal benőtt gerincen haladva sarjerdőbe, majd sűrű erdőbe, a Cserhát névadójaként szolgáló cseres-tölgyesbe érünk.

Innentől egészen Mátraszölősig zárt, vegyes-, és csererdőben folyamatosan felfelé haladva érjük el a tetőt, ahonnan fiatal fák között ereszkedünk. Figyeljünk rá, hogy az erdei földútról a K jelzés hirtelen merőlegesen jobbra leágazik. Többé-kevésbé folyamatos kaptatón érünk el a Kövesbérci elágazásig. Egy szakaszon sűrű fenyőerdőben haladunk, jobb oldalon egy földbe ásott, parányi menedékházat vehetünk észre. Az 511 m magas Köves-bérc és az 541 m magas Varjú-bérc mellett haladva folyamatosan kapaszkodva érjük el a Nagy-kő-tetőt, melynek csúcsát egy kommunikációs torony uralja.

A Garábi-nyeregtől

A torony mellett elhaladva a Garábi-nyeregig ereszkedünk. A turistautak találkozásánál eldönthetjük, hogy a K jelzésen továbbhaladva teszünk-e egy hosszabb – oda-vissza 5 és fél km-es – kitérőt a Tepke-kilátóig, vagy folytatjuk utunkat a K+ jelzést követve. Bár a Cserhátban számos kilátóhelyet találunk, kevés vetekedhet a Tepkéről kínálkozó látvánnyal. Ha tiszta időt fogunk ki látogatásunk során, példátlanul változatos panorámában gyönyörködhetünk a 22 méter magas acéltoronyból. Ha túránkat a kitérő nélkül folytatjuk, akkor a nyeregből forduljunk balra, és a K+ jelzésen ereszkedjünk tovább, Mátraszőlős felé.

Az erdő végén, a rét széléhez érve balra kell tartani, majd a Hévíz-patak összeszűkülő szurdokában, nagy mohás sziklák közt ereszkedünk a K+ jelzést követve.

Túránk izgalmas, geológiai szempontból érdekes szakasza a Függő-kő és kicsiny barlangjának felfedezése, mely a Cserhát hegység legjellegzetesebb andezit képződménye. Kialakulása 14-16 millió éve kezdődött, vulkanikus aktivitás következményeként. Akkoriban a Cserhát helyén tengeri üledékekből álló medence terült el. Bár a kisebb víz alatti kitöréseknek, szárazföldi rétegvulkánoknak, vulkáni testeknek és kőzetteléreknek ma már csak a maradványait láthatjuk, a Függő-kő sokat elárul a hegységet létrehozó vulkanizmusról: a víz alól a kezdeti szakaszban feltörő működés maradványait megfigyelhetjük a kitörési centrum közelében.

A szikla furcsa formáját, üreges, barázdált felszínét viszont nem a vulkanikus tevékenységnek köszönheti: azt már az évezredeken át körbemosó patak eróziós hatása formálta jelenlegi alakjára. A kicsiny barlangban őskori cserépmaradványokat és megmunkált kőszilánkot is találtak. A Függő-kő és egy elhagyott kőbánya sziklafala mellett érünk el a Hévíz-patak gátjáig.

Mátraszőlőst érintve Sámsonházáig

Mátraszőlős faluba a Forrás utcában érünk be, mely a Hévíz-forrásról kapta a nevét. Ne tévesszen meg a településnév, a Mátra előtag ellenére még mindig a Cserhátban járunk. A nyomóskútnál újratölthetjük kulacsainkat!

A K+ útvonal bevezet a faluközpontba, mi a Mária út jelzésén, a Pál utca után földúton újra fölfelé, kifelé tartsunk a faluból. Jobb oldalt hamarosan megpillantjuk a Rákóczi-kápolnát. A kicsiny kápolna a legenda szerint arról kapta a nevét, hogy II. Rákóczi Ferenc állítólag itt pihent meg, amikor a széchényi országgyűlésre tartott, ahol vezérlő fejedelemmé válaszotották. 

A patakot keresztezve meredek domboldalon kapaszkodunk fel, bal oldalt fenyőerdő, majd friss, pár éves erdészeti telepítések védőkerítéseinek kapuit nyitogatva haladunk, végig a  jelzést követve.

Míg a Cserhát északi lejtőit, völgyoldalait szálfaegyenes bükkösök jellemzik, a melegebb, napfényesebb déli oldalakon a térség névadói, a csertölgyesek a jellemző fafajok. Az erdészek láthatóan az őshonos tölgyeseket igyekeznek visszatelepíteni a laposabb, évszázadok alatt letarolt, többek között a bőrkikészítéshez, cserzéshez eladott, cserfakéreg miatt kivágott fákat a legelőkké tett erdőkbe, és a kerítésekkel a vadkároktól, lerágástól próbálják védeni a lassan növekvő, parányi tölgycsemetéket.

Köves földutakon, szúrós bokorerdők, legelők mentén érünk el egy melegvizű forrásig, alattunk a völgyben hamarosan megpillantjuk Sámsonházát. A falu utcáin sétálva érünk vissza túránk kiindulópontjáig, a főútig.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Sámsonházát a Salgótarjáni vagy a Pásztói buszpályaudvarról induló távolsági buszjáratokkal érhetjük el, a busz Sámsonháza, Fő út megállójánál kell leszállni.

Anfahrt

  • A Sámsonháza, Fő út buszmegállót érinti a K jelzés. Innen kezdhetjük túránkat.

Parken

  • Ha autóval érkezünk, a Fő utcán a volt kőfejtőnél a KRESZ szabályai szerint az út szélén hagyhatjuk gépjárművünket.

Koordinaten

DG
47.990057, 19.718699
GMS
47°59'24.2"N 19°43'07.3"E
UTM
34T 404403 5315989
w3w 
///anzustellen.frisch.wanderte
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Cserhát, a Medvesvidék és a Gömör–Hevesi-dombság (Horváth Gergely) - ADT
  • A Cserhát Natúrpark természeti, tájképi és kultúrtörténeti értékei - Cserhát Natúrpark Közhasznú Alapítvány

 

 

 

Kartenempfehlungen des Autors

Cserhát (+Karancs, Medves) turistatérkép (Cartographia)

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
22,9 km
Dauer
6:44h
Aufstieg
662 hm
Abstieg
612 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich geologische Highlights botanische Highlights

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.