Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Körtúra a Dunakanyar fokára

· 19 Bewertungen · Wanderung · Visegrádi-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A patkókanyar a Prédikálószékről
    / A patkókanyar a Prédikálószékről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyik szirt a Vadálló-kövek sorában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázlókön szeljük át a patakot (Szőke-forrás-völgy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Kaintz-forrásnál (Szentfa-kápolna)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Der Aussichtsturm auf Prédikálószék
    Foto: Garancsi Kata, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemközt a Szakó-hegy (Vadálló-kövek)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Der Szent Mihály-Berg
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatalok és öregapjuk (Malom-völgy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadálló-kövek hátáról a Duna szalagja is megcsillan
    Foto: Pilisi Parkerdő Zrt.
  • / Szemközt az Öreg-Pap-hegy, a kaldera túlsó szegélye a Prédikálószékről, háttérben a Mátra
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás, vadregényes terep a Vadálló-kövek erdős oldalán
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szőke-forrás-völgy vadromantikus patakja
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sonnenaufgang im Donauknie
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A feltárt Malom-völgy
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadálló-kövek között
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentfa-kápolna
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hegyek közül kilépő Duna a visegrádi vár alatt (Prédikálószék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Eltávolodva a völgytalptól, úton a Prédikálószék alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Im Herzen des Visegrader Gebirges
    Foto: Dömsödi Áron, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Aszfaltra cseréljük az ösvényt (Szőke-forrás-völgy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék éjszakázásra is alkalmas kilátója
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Prédikálószék és a Vadálló-kövek között
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Háttérben a Börzsöny, alattunk a Vadálló-kövek
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Malom-patak mentén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Prédikálószék felé, a rezervátumon át
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadászház a Király-kútnál
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Visegrádi-hegység a Prédikálószékről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kaptató az Akasztó-hegyre
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nehéz átkelés a patakárkon (Király-kút)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A turistaút a Vadálló-kövek mögötti terepen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Prédikálószék bei dramatischem winterlichem Licht
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keserűs-hegy hátán
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bizonytalan eredetű Róza-táró
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vadálló-kövek ösvényének tetején
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Meredek, bokaforgató lejtő a Vadálló-kövek alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dömös az egyik legszebb fekvésű magyar falu
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 14 12 10 8 6 4 2 km Prédikálószék Vadálló-kövek Király-kút Szentfa-kápolna
Ősöreg romvulkán bércei vigyázzák a Duna és a Kárpátok találkozóhelyét. Csekély magasságok ide vagy oda, a hegykoszorú egyik természeti csodája ez, mely legszebb valójában a folyópatkó fölé hajló trónról, a Prédikálószékről mutatkozik meg. A táj zord vonásait pedig a Vadálló-kövek szirtsora és a Szőke-forrás-völgy kőgörgeteges patakja emelik ki.
geöffnet
mittel
Strecke 14,6 km
5:00 h
581 hm
581 hm
639 hm
110 hm

Távoli ismerősök vetélkedésének ritka színtere a Dunakanyar: a földrajzi környezetünket leginkább meghatározó elemek (a hegykeret és a Duna) e helyen kívül csak a hegykoszorú ívének két peremén találkoznak egymással. A Kárpátok főgerincéről befelé induló patakok fokozatosan egyesülve, egyre nagyobb folyókat alkotva csaknem kivétel nélkül a Dunának adják át vizüket. Mindeközben pedig a hegységet lassan barázdáló vízfolyások hordaléka a Kárpát-medence nagy síkságait béleli ki. A kárpáti táj formálódásának makettje, egyben a hegykoszorú és a folyó egymásra gyakorolt hatásának nagyszabású „illusztrációja" a Duna patkó alakú szorosa.

A festői folyókanyarra a legjobb kilátást a Prédikálószék csúcsa nyújtja, mely a szembenső Szent Mihály-heggyel egy tekintélyes rétegvulkán lepusztult roncsa. A hajdani keserűs-hegyi tűzhányó lejtői idővel magasra nyúltak és meredekké váltak, a forma pedig északi irányban, U-alakban nyílt fel egy óriási csuszamlás során. Részben ennek anyaga építi fel a Szent Mihály-hegyet, mely tehát földtani értelemben valójában a Visegrádi-hegység része. Az egykor monumentális vulkán lepusztulása már-már „nyugvópontra" jutott, amikor a megállapodni készülő táj nyugalmát a Duna megjelenése bolygatta fel. Mi több, a tektonikus erők is megrázták magukat, és a dombsággá szelídült vidék rögei emelkedni kezdtek. A folyó viszont nem hagyta magát, lépést tartott a függőleges mozgással, és egyre mélyebbre vágódott a Visegrádi-hegység és a tőle elszakított Szent Mihály-hegy között. A magasabb területről érkező patakok is alkalmazkodtak a helyzethez: kitartó, lassú munkával fűrészelődtek be a kemény, andezites alapkőzetbe, így mély, szűk völgyekkel barázdálva a Duna felé lejtő felszínt.

A folyamat eredményeként (honi összevetésben) kivételesen meredek lejtők, élesre faragott hegyek és szoros völgyek alakultak ki a folyókanyar déli oldalán. A felélénkült erózió ráadásul ellenálló kőzeteket csomagolt ki környezetükből: a Vadálló-kövek szirtsora Magyarország legszebb, legegyedibb geológiai nevezetességei közé tartozik.

Túránk e merész formákkal, lehengerlő szépségű panorámákkal tűzdelt tájba enged betekintést. A látnivalók sűrűn sorakoznak az útvonal mentén: a Malom-völgy kellemes ösvénye és a Szőke-forrás-völgy görgeteges patakárka ízelítő a túra elején, amit meredek, de viszonylag rövid kaptatóval a Prédikálószék bükköseire és kilátására cserélünk. Végül a Vadálló-kövek szédítő ormai mentén, nehezen járható ösvényen ereszkedünk vissza Dömös felé.

Az útvonal kifejezetten nehéz szakaszokat is tartalmaz, de a fáradalmakat páratlan táji látványosságokkal hálálja meg.

Autorentipp

  • A Vadálló-kövek ösvénye különösen nehezen járható. A meredek, kőmorzsalékos csapáson kevés a fogódzó, helyenként nagy a kitettség, így ide csak túracipőben vagy bakancsban ajánlott elindulni.
  • Nagyobb esőzések vagy jeges, havas idő esetén érdemes a túrát elhalasztani, mivel ilyenkor a Vadálló-kövek utáni ereszkedés veszélyes lehet.
  • A Malom-völgyben büfé is működik, ezt betervezhetjük a túra végére. Viszont élelmet és vizet máshol nem tudunk szerezni az útvonal mentén.
  • Dömösön érdemes szállást bérelni, és több napot szánni a látnivalókban kifejezetten gazdag hegyek bejárására. A közelben található a Rám-szakadék, de a Dobogó-kő is elérhető távolságban van.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 11.02.2022
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Prédikálószék, 639 m
Tiefster Punkt
Dömös, 110 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Vadálló-kövek ösvénye különösen nehezen járható. A meredek, kőmorzsalékos csapáson kevés a fogódzó, helyenként nagy a kitettség, így ide csak túracipőben vagy bakancsban ajánlott elindulni.

Start

Dömös, templom buszmegálló (109 m)
Koordinaten:
DD
47.763870, 18.910534
GMS
47°45'49.9"N 18°54'37.9"E
UTM
34T 343428 5292170
w3w 
///bergland.kenner.hölzer

Ziel

Dömös, templom buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A túrát a templom mellett haladó P jelzésen kezdjük, amit egészen a király-kúti ház alatti elágazásig követünk.
  • A Kolacskovszky-forrásnál balra váltunk a P▲ jelekre, amik a Prédikálószékre vezetnek.
  • A Prédikálószékről a P▲ jelzést követjük a Vadálló-köveken át egészen a Szentfa-kápolnáig.
  • A Szentfa-kápolnától a betonúton sétálunk vissza Dömösre.

A túráról részletesen

A hegyek alatt

Dömösről a templom mellett kezdjük meg a túrát a pedánsan felfestett P jeleket követve. Az utca jobbra fordul, és ezzel a szűk Malom-völgybe irányít, ahol takaros házak sorakoznak a lejtő tövéhez tapadva. Elnézve az épített és a természeti környezet ily szoros közelségét, rögvest érthető, miért vált Dömös a 19. században népszerűvé a legkülönfélébb művészek körében, amikor a falu peremén kis művésztelep formálódott az újonnan épített vagy felújított nyaralókból. A Duna szorosa és a meredek hegyoldalak miatt a község szerencsére nem tudott igazán elterpeszkedni, ezért máig megmaradt kellemes, erdőalji településnek - egészen unikális fekvéssel. Előre tekintve egyre közelebb az erdő, de hátra is érdemes fordulni: a Duna túlpartján meredeken magasra szökő Szent Mihály-hegy mintha az utca végében tornyosulna.

A völgyalji aszfaltútról kisvártatva lefordul a jelzés, hogy a patak túloldalára kerüljön. Ezen a ponton valaha malom állt a vízfolyáson, mely egész évben megbízható hozamával folyamatos energiát tudott biztosítani. A mederben heverő szürke görgetegek jórészt a fölénk hajló Keserűs-hegy testéből származnak. A tekintélyes méretű hegytömb talpát követve az egykori vulkáni felépítmény beroskadt, lepusztult kalderájának külső szegélyén járunk. A földtani viszonyok már csak ezért sem igazolják, hogy a balra induló Róza-tárót egyes források szerint szén-, pontosabban lignitbányászati célból fúrták a hegybe. A szűk folyosó alján víz áll, de egyébként is tilos bemenni, mert odabent méretes denevérkolónia tanyázik. (A közelben található még egy bányavágat.)

A hangulatos ösvény a szélesen terpeszkedő patakot követi, így bőségesen nyílik lehetőségünk felfigyelni az irdatlan kövekre, melyeket a víz tomboló áradásai idején cipel magával. A túloldalt kígyózó aszfaltút mentén büfé is működik, ám annak élményeit érdemes túránk végére, a visszaútra tartogatni. Változatos örökerdő fedi a völgyet és oldalait, különféle fajú és korú fák kavalkádja jellemzi a rengeteg képét - néhol dermedt kígyókként bújnak elő egyik-másik matuzsálem gyökérkoszorúi az elmosott talajból.

Egy kurta kaptatót követő kanyar után, szemben rotundaszerű esőbeálló tűnik fel egy réten, balunkon pedig a Szentfa-kápolna apró, barátságos épülete fehérlik a bükkök árnyékában. Jelenés emlékét őrzi, miszerint 1885-ben két libapásztor lánynak ragyogva jelent meg Szűz Mária képe egy bükkfán. A csodafának hamar híre ment, s búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut, amely nyers megoldással igyekezett elriasztani a tömegeket: mindössze 2 évvel az első jelenés után az alszolgabíró és néhány csendőr nemes egyszerűséggel kivágta a fát. A kápolnát ennek pótlására emelték néhány évtizeden belül. Mellette áradásoktól feldúlt árok csatlakozik, torkolatában a (valamikori turistáról elnevezett) Kaintz-forrás fakad.

Kisvasút nyomán

Az ösvény nem tágít a patak mellől, mely egyre szűkebb, egyúttal érzékelhetően emelkedő völgyében rohan. Apró kanyarjainak külső ívein néhol vészesen alámosta a turistautat, egy nagyobb árvíz hatására gyökeresen változhat meg viszonya az ösvénnyel. Mellőzünk egy romos épületet, és többször is gázlón kelünk át. A látványos, buja erdővel bélelt árok a Visegrádi-hegység legkiesebb arcát mutatja, ahogy a vén fák alatt hatalmas kőtömbökön törik meg a víz. Ettől ezernyi ezüstös kis fátyol remeg a mederben, ami a Keserűs-hegy lábát kerüli. Később kilépünk az aszfaltútra, majd elhagyjuk azt, és a hegyoldalban harántoló, szűk ösvényen már csak távolról szemléljük a mélyen alattunk húzódó patakárkot. Kisvártatva csatlakozunk az erdészeti feltáróúthoz, minek nyomvonalán egyébként a 20. század első felében kisvasúti pálya kígyózott a Dunától majdnem a Király-kúti-nyeregig. A lejtés miatt még csúcsfordító is volt rajta, a Szentfa-kápolna közelében pedig a Prépost-hegy kőbányájából érkező görpályával fűződött. (E műszaki megoldás lényege, hogy fölfelé vontatják az üres szerelvényt, lefelé viszont a súlya miatt gurul.) Rövidesen újra talajra váltunk, itt néhol felfedezhető a hajdani vasúti töltés romja. A zárt, zabolátlan erdőt fiatalosok és tarvágásfolt váltják, és szinte észrevétlenül mellőzzük a Szőke-forrást is. Legendája szerint, amikor nem látja más, egy aranyhajú lány fürdik a vizében, mely olyan hideg, hogy nem tanácsos inni belőle.

Perceken belül széles, kavicsos útra lépve a hegységet átszelő vízválasztóhoz érkezünk - igaz, a patakok mindkét oldalt a Dunába tartanak, csak más szakaszán érik el a nagy folyót. A Király-kúti-nyeregtől mindössze pár perc séta a névadó vadászház alatti elágazás. Jobbra, följebb áll a vadászlak (nevét a hagyomány szerint ide járó királyokról kapta, akik az Árpádvár hegyében azonosított, valójában sosem létezett palotából érkeztek), a mélyből pedig a Kolacskovszky-forrás fakaszt vizet (névadója turisztikai szakíró volt, de Király-kútként is ismert).

Keserű élmények

E helyen véget ér az ellazító völgyséta, és megkezdődik a küzdelmesebb felvonás: balra, a P▲ jelzésre térünk, ami megostromolja a Keserűs-hegy tömbjét. Az ösvény sűrű tölgyesben vezet egyre följebb, a meredek kaptató azonban nem tart soká. Elérjük a hegyhátat, és a jelzés bal felé fordít. A zord völgy után jól esik, hogy időnként kilátni a Duna felé, és érzékelni a teret is. Lassan átlépjük a 600 méteres magasságot, és haladásunkat az erdő is jelzi: öreg bükkök jelennek meg az ösvény körül. A pagony egyébként továbbra is pompás arcát mutatja, ami nem is meglepő: a terület erdőrezervátum besorolású, azaz semmilyen emberi beavatkozás nem történhet a természet folyamataiba.

Egy jókora sziklatömbön a Duna kör emléktáblája díszeleg - a rendszerváltás előtt indult tüntetésekre emlékeztetve, melyeknek fontos szerepe volt a nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozásában. A terv részeként szivattyús energiatározó (víztároló) épült volna a Prédikálószékre, hogy a felszivattyúzott, majd leeresztett vízzel meghajtott turbinája olcsó áramot biztosítson. A súlyosan természetkárosító beruházás szerencsére nem készült el, a hegycsúcson pedig csupán a szószéket mintázó kilátó, egy pihenőhely és a fakereszt foglalnak helyet. (Hangzatos neve a korábbi, német Predigerstuhl elnevezés tükörfordítása, amit vélhetően a csúcs alakja miatt aggattak rá.)

Kilátók és kilátások csillaga

A fedett (ezért bivakolásra is kiválóan alkalmas) épület legfelső szintjéről az ország talán legismertebb, ikonikus panorámája tárul fel: a Duna patkókanyarja a Szent Mihály-hegy sziklás, szabdalt tömbje körül. Nagy találkozás ez: a folyó és a Kárpátok ezen kívül csak a hegykoszorú két végpontján érintkeznek. Hátrébb a Börzsöny magasodik, tiszta idő esetén pedig a Felvidék hegyeinek sokasága is felfedezhető a horizonton (a Magas-Tátráig bezárólag). Honi oldalon azonosíthatjuk a Naszályt, a Szanda kettős csúcsát, de gyakorta kéklik a távolban a Mátra is. A kilátó jobb széléről pedig a Visegrádi-hegység völgyekkel szabdalt, mozgalmas domborzatú hegytömegében gyönyörködhetünk. A hegy felépítésébe betekintést engedő andezitbreccsatömb hátáról is kileshetünk szemben a kilátóval (de a növényzet belelóg a látványba), mielőtt búcsút intünk a lélegzetelállító panorámának.

Szirtek vidékén

A P▲ jelzés lefelé indít a 639 méteres csúcsról, és holtfában gazdag bükkösön át vezet. Nem tart soká az erdő félhomálya, hiszen hamarosan kopár hátú letörésre lépünk ki, amit szürkésbarna sziklatömbök körítenek. Alighanem Magyarország legvadregényesebb ösvényszakasza áll előttünk, mely ráadásul páratlanul kitett is. Hol sziklás, hol morzsalékos, máskor gyökérkibúvásokkal nehezített tereplépcsők füzérén kell átjutnunk, de a nehézségekért kárpótol, hogy a Vadálló-kövek zord szirtsora szegélyezi a hegyperemet. Alant erdős hegyvidéki táj nyújtózik, szemközt pedig a Dobogó-kő háta emelkedik. De kilátunk a szorosába forduló Dunára és hátterében a Börzsöny tömegére is. A göcsörtös monstrumokat nevekkel is illették (pl. Nagy tuskó, Bunkó, Attila sisakos feje, Széles torony stb.), kialakulásuk pedig a hegység hajnalával rokon. Földtani értelemben egy lepusztult tűzhányó csonkjának (kaldera)peremén túrázunk. Működése végén a meredekké vált Keserűs-hegyi vulkán összeomlott, és lejtőin forró törmelékanyag áradata söpört végig lefelé. Az akkori hegyláb völgyeiben megállapodott kőtömböket főként forró hamu cementálta össze igen ellenálló sziklákká, amik aztán betemetődtek. Évmilliókkal később, amikor a hegység összetöredezett tömege a kéregmozgások hatására kiemelkedett, az erózió kifaragta puhább környezetükből az ellenálló breccsatömböket, amik most magasan a völgy fölött trónolnak. Lassú lepusztulásuk persze ma is tart, ennek terméke az ösvényt beborító, apró szemű kőmorzsalék (mely főként a nagyobb köveket összefogó kötőanyag kipergéséből származik).

Hosszasan élvezhetjük a merész, zord formákat, mielőtt újra az erdőbe lépünk. A meredek gerincélen különösen nehéz haladni, mivel a taposás hatására kövek és gyökerek garmadája áll ki a földből. Lassan, óvatosan, fák törzseit kapaszkodóként használva juthatunk előre, mígnem kiszélesedik az út, és ellaposodik a hegyoldal. Jobbra árok tűnik fel, az ösvény pedig egy hurokkal érkezik le a Szőke-forrás-völgy talpára, éppen a Szentfa-kápolnánál. A fáradalmak után érdemes a Dömösig vezető utat az aszfalton megtenni, amit ráadásul turistabüfé is szegélyez.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Az Esztergom és Budapest/Szentendre között közlekedő járatról a Dömös, templom buszmegállónál kell leszállni.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegállóban van.

Parken

  • Dömösön a hajóállomás közelében és a templom mögött találunk (általában fizetős) parkolót.

Koordinaten

DD
47.763870, 18.910534
GMS
47°45'49.9"N 18°54'37.9"E
UTM
34T 343428 5292170
w3w 
///bergland.kenner.hölzer
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz.

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Frage von Nora Varga · 27.10.2021 · Community
Sziasztok! Valaki tudja hogy ezt a túrát fordítva is meg lehet csinálni? Ugy is vezetne az alkalmazas? Vagy a vadallokoveken egyszerubb lefele ereszkedni, mint folfele? Koszonom elore is!
mehr zeigen
Antwort von József Szakály · 27.10.2021 · Community
A túrát mindkét irányból meg lehet tenni és mindenképp fel kell mászni a hegyre,ha esetleg fáj a térdem lefelé rosszabb.Viszont a panoráma minden szenvedést megér .
4 more replies

Bewertungen

4,9
(19)
Noémi Kiss
22.03.2022 · Community
Gemacht am 03.01.2022
Tamás Szeverényi
14.03.2022 · Community
Gyönyörű túra, de megfelelő felszerelés állóképesség és némi rutin nélkül a meredek szakasz mászva és ereszkedve is veszélyes lehet.
mehr zeigen
Gemacht am 08.03.2022
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

Vadálló kövekről
+ 64

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
14,6 km
Dauer
5:00 h
Aufstieg
581 hm
Abstieg
581 hm
Höchster Punkt
639 hm
Tiefster Punkt
110 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp