Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

Körséta a szentbékkállai kőtengerhez

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A velétei palotarom
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szentbékkálla
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Országos Kéktúra, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park tanösvénye és a Mária út is átvezet a szentbékkállai kőtengeren
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szentbékkállai kőtenger
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A kőtenger kőtömbjeinek jellegzetes formái, a madáritatók
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kálvária a szentbékkállai kőtenger felé vezető úton
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fenyők szegélyezte lépcsősor a szentbékkállai templom előtt
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km Velétei palotarom Szentbékkállai kőtenger
Rövid, könnyű körtúrán fedezzük fel a Káli-medence leglátványosabb geológiai formációját, a szentbékkállai kőtengert, miközben érintjük a középkori velétei palotaromot is.
geöffnet
leicht
3,4 km
1:00 h
69 hm
69 hm
Hangulatos családi kalandra hív ez a rövid kör, hogy kőről kőre felfedezzük a Káli-medence egyik igazán érdekes és látványos természeti kincsét, a kovás oldatok által cementált, változatos formákat felvonultató kőtengert. Igazi kaland kisétálni a Kelemen-kő mindössze három ponton támaszkodó, gigászi méretű kőpadjára, amit akár a saját testsúlyunkkal is meg tudunk billenteni. Számtalan formációt és kisebb üregeket is találunk a kövek között szerteágazó ösvény-labirintusban. A túra jó minőségű utakon halad, ezért minden évszakban biztonságosan járható, gyerekekkel is kiváló program.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 20.10.2020
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
196 m
Tiefster Punkt
161 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló (161 m)
Koordinaten:
DG
46.886133, 17.565511
GMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695454 5195706
w3w 
///blaugrau.anwenden.reibungslos

Ziel

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól a település központja felé indulunk a K jelzésen.
  • Néhány lépést teszünk a Z jelzésen, majd a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom lépcsőjén jelzetlen szakaszra térünk.
  • A K jelzésre visszatérve érintjük a velétei palotaromot, majd visszakanyarodunk a településre.
  • A kálvária után a K jelzés jobbra fordul az erdőbe a kőtengerhez. A billegő Kelemen-kőhöz jelzetlen ösvényen jutunk.
  • A kőtengert elhagyva ismét a K jelzést követjük.
  • A kavicsos úton balra fordulunk, ami a K, majd a S▲ jelzésen, a Jókai utcán át vezet vissza Szentbékkállára; a Kossuth utcán jobbra fordulva érjük el a buszmegállót.

A túráról részletesen

Szentbékkálla

Ez a terület lehetett a magyar törzsszövetség harmadik legfontosabb (a nagyfejedelem és a gyula után), bírói jogkörrel rendelkező főméltósága, Kál horka nyári szállásbirtoka, ami halála után fiára, Vérbulcsúra szállt. A nemzetségükből származó Koppány lázadása után I. István elkobozta a területet, ami a király és a királyné tulajdonába került, és a királyi udvar szolgáival települt be. A falu nevének első fele Szent Benedekre utal, mivel a bencés szerzetesek mentették meg Kál és Vérbulcsú ivadékait, illetve a terület már 1273-ban is a bencések birtoka volt. Nagy Lajos király 1341-ben a Zalaszántó melletti Tátika váráért cserébe Meskó veszprémi püspöknek adta a környéket, pereskedések sorát elindítva a két terület lakói és gazdálkodói között. A település a török korban ugyan elnéptelenedett, de hamar újratelepült.

Könnyed séta a Velétei palotaromhoz

A buszmegállótól a település központja felé indulunk a K jelzésen. Pár lépést teszünk a jobbra kiágazó Z jeleken, majd felballagunk a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom lépcsőjén. A Káli-medence katolikus községeinek volt plébániatemploma 1790-1799 között, késő barokk stílusban épült, Fellner Jakab tervei alapján. Építtetője Esterházy Károly egri érsek volt. Freskóját, amin a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható, 1953-ban Jeges Ernő készítette. Vöröskő szenteltvíztartója valószínűleg az Árpád-korból származik. Tornya 1860-ban készült, a benne található 105 és 69 cm magas harang pedig 1928-ban Szlezák László budapesti műhelyében.

A feketefenyők alatt két, rezi homokkőből faragott, fehérre meszelt feszületet látunk; az egyiket 1826-ban, a másikat 1909-ben állították. Kicsivel odébb egy szentháromság-szobor áll.

A Velétei palotarom

A temető mellett továbbhaladva egy beszakadt, régi pince után érünk a velétei palotaromhoz. Írásos emlékek szerint a 14. században a veszprémi püspök építtetett egy gótikus stílusú, 7×7 méter alapterületű lakótornyot Szentbékkálla környékén. Külön érdekesség, hogy igen kevés olyan épületünk maradt fenn ebből az időszakból, ami nem közvetlen egyházi vagy hadi célokat szolgált. Egy 1559-ben kelt okirat szerint a veszprémi püspök udvarháza lehetett, amit az 1341-es területcsere is alátámaszt, amikor I. Lajos király Kál-völgyi birtokait adta Piast Meskó veszprémi püspöknek Tátika váráért. Helyi elbeszélések III. András király felesége, Ágnes királyné vadászkastélyát is említik a környékről, de ezt történelmi adatok nem támasztják alá.

A rom építészeti érdekessége az épület sarkából kiugró, az egykori erkélyt tartó faragott kőkonzol. Veléte nevű település csak a kárpátaljai Huszt környékéről ismert, a Balaton térségéből nem, ennek ellenére a Kopácsi-hegy alatti terület neve is ez. A környéken a 14. század végén és a 15. század elején létezett egy Belethfalwa/Belothafalva/Berethfolua nevű település, talán innen ered a név. A palota a 16. században pusztult el, valószínűleg török csapatok áldozata lett.

Tovább a szentbékkállai kőtengerig

A romtól egy lejtős ösvényen vezet tovább a K jelzés az invazív fajok, úgymint a fehér akác és a közönséges bálványfa dominálta kis erdőben. A túra legmeredekebb, de rövid szakaszát követően gyakorlatilag végéig szintben haladunk. Hamarosan elérjük a Rákóczi utcát, amiről az első házaknál jobbra fordulunk, majd a Toldi utcán ismét jobbra tartva, több régi ház mellett elhaladva érünk a kőtengerhez kivezető Jókai utcára. A sarkon a fehérre meszelt feszületen a következő felirat áll: „Szerelmeseim ha így szeretett minket az Isten nekünk is kell egymást szeretnünk. János I. 4.”

A kálvária Dr. Szűcs Endre építész elképzelése alapján készül(t) a '90-es években. A meglévő kereszt közelébe épült kálváriasor stációoszlopai már megvannak, de mivel az ötletgazda elképzelése az volt, hogy minden stációképet más–más művész alkosson, még nincs az összes fülkében dombormű. Az egy sorban elhelyezkedő stációk közül az első ötöt a kerítésfalba építették be, míg a többi szabadon álló.

A kálvária vége után jelzésünk jobbra fordul, majd az akácfasorok szegélyezte útról bal oldalon egy lépcső indul a Káli-medence leglátványosabb és legismertebb kőtengeréhez.

A szentbékkállai kőtenger

Az régóta ismert, hogy a kőtömböket alkotó Kállai Kavics Formációba tartozó, jól osztályozott homokrétegek anyaga a Pannon-tóba érkező folyók sekélyvízi deltatorkolatában rakódott le, amibe időnként jelentős mennyiségű kvarcit kavics is szállítódott. Ezt a hatalmas mennyiségű anyagot a tó hullámzása és áramlása turzásokat kialakítva elteregette, és hogy ezt az anyagot kovasavas oldatok cementálták. Azonban arról, hogy ezek hogyan kerültek ide, már megoszlik a kutatók véleménye. Franciaországi analógiák alapján a ma legelfogadottabb elmélet szerint a sziklák a felszín közelében, a támaszkodó karsztvízövben kialakult források kilépéséhez közel keletkező kovakérgek. A Káli-medence völgyhálózatának kialakulása során, ami közben egy klímaváltozás is lejátszódott, a kavicsoshomok- és homokrétegekben a völgyek felé áramló talajvízből a völgytalpra érve a megváltozott nyomás és kémiai viszonyok miatt a kova kicsapódott a talajoldatból. A föld alatt hol kevésbé, hol jobban cementált kőtömbök fokozatosan preparálódtak ki környezetükből. Felszínre kerülésük kb. 1,5 millió évvel ezelőttre tehető. A felületükön látható „félbevágott”, kemény kvarckavicsok az erős periglaciális szelek deflációjának hatékonyságát bizonyítják. (Ezen az elven működik a száraz homokfúvás is.) Reggel, illetve késő délután megfelelő fényviszonyok esetén több kövön az uralkodó szélirányt is meg lehet állapítani a homokszemcsék véste szélbarázdák alapján. A kövek anyaga egyébként jól megmunkálható, és különösen alkalmas volt malom- és köszörűkövek készítésére - erre a tevékenységre utal Kővágóörs település neve is.

A kőtömbök jellegzetes formái a madáritatók. Ezek a kisebb-nagyobb mélyedések a kőtömbök egyenetlen cementációja során alakultak ki. Bár a kövek felületén megállt esővízbe keveredő növényi és állati maradványok bomlása során képződött gyenge savak és a megtelepedő növények gyökérsavai is folyamatosan ostromolják ezt a nagyon ellenálló kőzetet, érdemi eredményt nem tudnak elérni.

A helybéliek az egyes kőtömböket külön nevekkel illették úgy mint Billenőkő, Kigyókő, Laposkő, Nakkemence, Szószék, Tátottszájú kőoldal, Trón, stb. Fedezzük fel a kövek közötti ösvény-labirintus csodáit! Miután baloldalunkon elfogytak a nagy kőtömbök, egy kis ösvényen balra fordulunk a kőtenger főlátványosságához, az Ingókő és Aligátor-szikla néven is ismert Kelemen-kőhöz, ami a legnagyobb és a legmagasabb helyzetben található ilyen, ma még létező forma-együttes, amelyek keletkezése már több mint száz éve foglalkoztatja a kutatókat. A turisták kedvenc látványossága két egymáson fekvő kőtömbből áll, amelyek közül a felső mérleghinta-szerűen, kb. 15 cm-t billeg az alsón.

A köveket elhagyva a K jelzésen leérünk a kavicsos földútra, majd balra fordulunk, és becsatlakozunk abba az útba, amin elhagytuk a falu házait. A K, majd a S▲ jelzésen a Jókai, majd a Kossuth utcán át érünk vissza a buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A helyközi buszjáratról a Szentbékkálla, Petőfi utca megállóban szálljunk le!

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parken

  • A Kossuth Lajos utcán, a templom mellett találunk parkolót. Ha autóval érkezünk, indíthatjuk innen is a túrát.

Koordinaten

DG
46.886133, 17.565511
GMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695454 5195706
w3w 
///blaugrau.anwenden.reibungslos
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Balaton-felvidék útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

A Káli-medence turistatérképe

A Balaton turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
3,4 km
Dauer
1:00h
Aufstieg
69 hm
Abstieg
69 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp