Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Körséta a kálváriára és a Fokhagyma-hegyre

· 3 Bewertungen · Wanderung · Bakonyvidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    / A Városlőd feletti kálvária az újratelepült település első fatemplomának helyén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Városlőd feletti kaszálókról látszik a Bakony teteje, a Kőris-hegy bálnahátszerű tömbje
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bakonyt egykor betyárok és erdei munkások népesítették be
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rekonstruált üveghuta Városlődön
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fokhagyma-hegy ligetén túl Kislőd hívogat
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Oldalazva ereszkedünk a Fokhagyma-hegy bozótos, ligetes erdejében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sobri Jóska Élménypark a Fokhagyma-hegy oldalából, a csúszópálya felső állomásától
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alkonyat a Fokhagyma-hegyről: a Bakonyon túl a Somló hegy terpeszkedik a Kisalföld síkja felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 450 400 350 300 250 5 4 3 2 1 km Városlődi kálvária

Városlőd, a gazdag múltú, hangulatos bakonyi falu körül teszünk egy rövid, de látványos sétát, melyben minden érdekes állomását érintjük a település történelmének. Utunk során a Déli-Bakony jellegzetesen lapos, tölgyesekkel, legelőkkel, meredek bükkösökkel tarkított világába is betekintést kapunk.

.

geöffnet
leicht
Strecke 5,3 km
1:40 h
187 hm
187 hm
427 hm
286 hm

Városlőd történelme izgalmas és változatos: virágzásokkal és pusztulásokkal lüktet a Bakony egyik fő közlekedési ütőerén. A Veszprém–Devecseri-árokban már az Árpád-korban létezett a falu elődje, Loedl, majd később Leweld néven; a királyi erdőőrök székhelye volt. A település fölé épült a környék ellenőrzésére Hölgykő vára, melyet feltehetően a Csák nemzetség emelt. Az erősséget elsőként 1321-ben említik, és a Bakonyi erdőispánság egyik központjaként. Később, mint a környéket zaklató rablólovagok tartózkodási helyeként szerepel.

Nagy Lajos király a települést a várral együtt a karthauziaknak adományozta - az egykori rablóvárat felrobbantotta, majd annak köveiből kolostort építtetett nekik az 1360-as években. A karthauzi "néma" szerzetesek főként könyvek másolásával, írásával foglalkoztak. A kolostor fénykorában 150 szerzetes élt és tevékenykedett. Itt készült a magyarság leggazdagabb, legterjedelmesebb nyelvi emlékeként számontartott Érdy-kódex a 16. század elején, amelyben a "Névtelen Karthauzi" barát a magyar szentek legendáit örökíti meg, illetve az egyházi év prédikációit veszi sorra. A terjedelmes mű díszítése befejezetlen maradt - talán a török fenyegetés miatt, 1552-ben ugyanis elesett Veszprém, és ez a kolostor életét is megpecsételte. A szerzetesek az egyházi értékeket és a könyvtárat Pozsonyba és Nagyszombatba menekítették. Az oszmán hódítók és a császári seregek pusztításai révén a kolostor és a falu megsemmisült, egyedül az alsó kolostor szolgáló népe vészelte át az időszakot.

A 18. században főként német származású telepesekkel élesztették újjá a falut, akik nem a régi házak helyén, a "hágóban", hanem a lerombolt kolostor körül telepedtek meg a Torna völgyében. A falu ma is álló temploma a kolostor köveiből épült, melyek közvetve még Hölgykő várából származtak. A kiterjedt erdőségek övezte faluban mészégetők, fűrészüzem, vashámor és üveghuta is működött, elsőként a Bakonyban. Az iparosodás egyik fő mozgatórugója a falu határában fellelt, kiváló minőségű nemesagyag volt, amelyre az országos hírű városlődi kerámiagyár települt, de még pipagyár is működött Városlődön.

Az 1941-es népszámláláskor a település közel kétezer fős lakosságának 86%-a vallotta magát német anyanyelvűnek, akik a II. világháborúban nemcsak a magyar hadseregben, de a Wehrmachtban is szolgáltak. A háború utáni megtorlásnak közel 500 ember esett áldozatul, akiket csekély ingósággal telepítettek ki a faluból a romokban heverő Németországba. A helyükre felvidéki magyarok érkeztek, akiket szintén kitelepítettek szülőfalujukból.

A falu hagyományairól és 20. századi történetéről sok érdekes részletet megtudhatunk a német nemzetiségi tájházban a helyiek tolmácsolásában, akik megélték a történelmet.

Autorentipp

  • Ha fogékonyak vagyunk a néphagyományokra, mindenképp nézzünk be a német nemzetiségi tájházba, ahol az elmúlt évszázadok hétköznapjainak eszközei, ruhái, bútorai és néphagyományai elevenednek meg a mindezt még megélt Piroska néni kalauzolásával. Szánjunk rá egy órát, hogy meghallgassuk a kedves öregasszony lelkes bemutatóját! Ha nem találjuk nyitva a tájházat, kérdezzük a helybelieket, útba igazítanak. 
  • Mivel a túra leglátványosabb része a Fokhagyma-hegy tetejének tisztása, ahonnan a Devecseri-árokra, a Dél-Bakonyra és a Somló hegyre nyílik remek kilátás, érdemes tiszta időben, jó látási viszonyok között bejárni az útvonalat.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 23.03.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
427 m
Tiefster Punkt
286 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Fokhagyma-hegyről levezető ösvényt nehéz megtalálni a kalandpark kötélpályájának felső állomásától. Itt jobbra enyhén ereszkedik a jelzés a ligetben, de mivel kevesen járják, alig észrevehető. Legyünk figyelmesek, merre haladunk az egyre meredekebb oldalban! Használjuk a Természetjáró applikációt!

Start

Városlőd, vasútállomás (298 m)
Koordinaten:
DD
47.143976, 17.652837
GMS
47°08'38.3"N 17°39'10.2"E
UTM
33T 701135 5224578
w3w 
///abkühlen.bekannte.auszugleichen

Ziel

Városlőd, vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A túrán végig a S jelzésen haladunk a faluból a kálvárián át a hegytetőre, majd a Fokhagyma-hegyen keresztül vissza Városlődre.

A túráról részletesen: 

Kapaszkodás a kálváriára

A falu széléről, a vasút melletti Petőfi utcán indulunk el a S jelzésen dél felé tartva. Rövidesen megérkezünk az erdős hegyoldalban eltűnő kálvária ösvényéhez, ahol az inditókápolna mellett felkapaszkodunk a hegyoldalba. A kálváriát a 18. században betelepült sváb lakosok első fatemplomának helyén állították, ami mára elpusztult. A hívek az egykori kolostor romjaiból impozáns kőtemplomot építettek a fából készült helyére, amit Szent Mihályról neveztek el. A kálváriát már a 18. század végén jegyezték, de a stációkat csak a jelentős áldozatokat szedő kolerajárvány után, a 19. század derekán emelték. A stációk közti kis tisztással, melyet a környező öreg erdő beboruló lombkoronája árnyékol, rendkívül hangulatos ez a szakrális hely.

Rackák között a hegytetőre

A kálvária kápolnája mögött egy rövid szakaszon még az öreg fák között haladunk felfelé, de hamar kiérünk a falu feletti legelőre. A visszatelepülő lakosság fő megélhetési forrása az erdő és a mezőgazdaság volt, ami a környező meredekebb hegyoldalakon a legeltetéses állattartást jelentette. A falu feletti hegyoldalon hosszan elnyúló kaszálók nyitják a tájat, facsoportok csak az utak körül állnak. Ez remek alkalmat ad, hogy elhelyezzük magunkat a vidéken; egyre jobban rálátunk a Devecseri-árokra, a Bakonyt átszelő fő közlekedési útvonalra. A dombtetőn már feltűnik mögöttünk a tölgyesek fölé magasodó Öreg-Bakony is, és a Kőris-hegy adótoronyban csúcsosodó, erdős háta.

A gerincre felérve nyári idényben találkozhatunk a kevés megmaradt rackanyájjal, amit még legeltetnek a falu feletti réteken. Itt, az erdők ölelésében fekvő hegytetői réten ágazik le a S+ jelzés az Iglauer park és Úrkút felé, de mi a S jelzésen haladunk tovább, egészen a túra végéig.

A hegytető telepített fenyvesének és gyertyános-bükkösének határán érünk ki a Fokhagyma-hegy lapos kaszálórétjére, ahol túránk legmegkapóbb panorámája bontakozik ki. Előttünk a hegytetőn egy kőkereszt hívogat a rét közepére, ahol egy padon letelepedve a megfeszített Krisztus kerít hatalmába. Városlőd mélyen vallásos sváb telepesei igen sok keresztet állítottak az elmúlt évszázadokban szerte a falu körül, főként fogadalmi okból.

A hegytetőről azonban érdemes inkább a környező táj látványával foglalkozni, mivel látványos szeglete ez a vidéknek. Mögöttünk az erdőkkel hullámzó hátak emelkednek egészen a Kab-hegy jellegzetes kettős adótornyáig, míg velünk szemben egyre jobban feltárul a Kisalföldbe torkolló Devecseri-árok. Megigéző, monolit jellegű tömbjével a Somló hegy kúpja uralja a látványt, amely a Marcal-medence részét képező Pápa–Devecseri-síkból tekintélyt parancsolóan emelkedik ki a nyugati láthatáron. Ez a két meghatározó hegy, a Somló és a Kab-hegy a Tapolca környéki bazaltvulkánokkal rokon kifejlődésű, elhelyezkedésüktől függően jobban vagy kevésbé lepusztult környezettel.

A hegy tetején egyébként egy sportrepülőtér is található, ahova értelemszerűen veszélyes és tilos is belépni. A nyugat felé lekerekedő hegyoldal rétje egyre ligetesebb területté válik, ahol figyelmesen kell haladnunk a továbbvezető út megtalálásához. A szekérút ugyanis lekanyarodik a dombról az alattunk fekvő kalandpark kötélpályájának felső tornyához, ahol nekünk továbbra is észak felé kell tartanunk a hegyoldalban. A ligetek egyre jobban bezáródnak, és ahogy befordulunk a hegyoldal meredekebb, északi lejtőjére, egyre öregebb bükkösben haladunk. A néhol felritkuló erdőből rálátunk az egyre közelebb kerülő vasúti pályára, a Városlőd-Kislőd vasútállomás rakodóterületére.

A vonat hozta ipar

A 19. század második felében megépült vasúti vonal, mely Szombathelyet kötötte össze Budapesttel, a nemzetközi áruszállítási kapcsolattal erősen fellendítette a térség gazdaságát. A környező erdőkre és ásványi nyersanyagokra épülő ipar szárnyalt a vasparipa erejével. A városlődi kerámiagyártás, a vashámor és a fűrészüzem is nagyobb piacra tudott dolgozni, így a lakosság egyre inkább az iparban találta meg a megélhetését. Ennek a fellendülésnek eredményeképp a falu lakossága is kétezer fő közelébe duzzadt.

A  vasúttal párhuzamosan kanyargó Torna patak égeredejében érkezünk vissza a faluhoz. Pille településrész házai között a téren egy kis kőkemencét látunk, mely a környék erdeit felhasználó üveghuták olvasztójának másolata. Városlőd ipara egyértelműen a környező hatalmas erdők faanyagára alapozott, így az üveggyártáshoz elengedhetetlen hamuzsírfőzés, a szintén faigényes vashámor és mészégetés, illetve kerámiaipar határozta meg a falu iparosodását. A világháborúban és az azt követő gazdasági átszerveződésben ezeket az üzemeket leszerelték, felszámolták vagy átszállították. Így történhetett, hogy az eredetileg városlődi majolikát a kommunizmusban Herenden gyártották, ami viszont már nem hasonlított az eredeti iparművészeti remekre.

Az iparos Iglauer család az egykor a közelben állt gyártelep mellé szerte a világból származó nyitvatermőkből álló parkot létesített, közepén svájci, előre gyártott elemekből egy faházat emelt. A kommunista rendszerben államosították; úttörőtáborként rengeteg gyerek nyári üdülését szolgálta a hangulatos erdei komplexum. A megálmodó és megteremtő Iglauer családról nevezték el a rendszerváltás után németországi segítséggel megújuló parkot, ami a kirándulókat szolgálja napjainkban is, így lehetőségünk van a faházak egykében vagy akár a svájci hangulatú Iglauer-villában megszállni.

Az Iglauer Park után a vasúti sin töltése mellett, a hegylábi erdők árnyékában haladó Turista utcán visszaérkezünk a kálvária alá, majd a kiindulópontunkhoz. Hazaindulás előtt érdemes egy rövid sétát tenni még a falu központjában az egykori kolostor helyére épült Szent Mihály-templomhoz, amit legkönnyebben a kálvária alatti vasúti átjárón keresztül közelíthetünk meg.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A vonatról Városlőd vasútállomáson kell leszállnunk.
  • A többségében Veszprémből vagy Ajkáról induló távolsági buszról a Városlőd, autóbusz-váróterem megállónál érdemes leszállni.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja a vasútállomás.
  • A buszmegállóból déli irányba induljunk a K jelzéssel egy ideig együtt haladó Gyöngyök útja jelzésen, ami a vasútállomáshoz, a túra kiindulópontjához kalauzol minket (530 m).

Parken

  • Parkolni a Polgármesteri hivatal előtt érdemes, a Szent Mihály templom mellett, ahol a buszforduló is van
  • A túra kiindulópontjára a templom előtti Kossuth utcán kell pár száz métert visszamenni, majd a bolt után jobbra, a Vasút utcán elkanyarodva érkezünk a túra kiindulópontjához.

Koordinaten

DD
47.143976, 17.652837
GMS
47°08'38.3"N 17°39'10.2"E
UTM
33T 701135 5224578
w3w 
///abkühlen.bekannte.auszugleichen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(3)
László Adányi
02.09.2021 · Community
Klassz kis túra bár az utolsó 500 m nehéz volt mert az utat teljesen benőtték az ágak és elég keskeny. Kicsit nehezen találtuk meg. A kilátás a Sobri Jóska kalandparkra kellemes meglepetés volt, mert pont pár hete voltunk ott és ugyaninenn csúsztunk le a drótkötélpályán a tóig.
mehr zeigen
Gemacht am 30.08.2021
Foto: László Adányi, Community
Zoltán Kovács
31.07.2021 · Community
Gemacht am 31.07.2021
Bettina Nagy
04.04.2021 · Community
Városlőd Kálvária
Foto: Bettina Nagy, Közösség

Fotos von anderen

Városlőd Kálvária

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
5,3 km
Dauer
1:40 h
Aufstieg
187 hm
Abstieg
187 hm
Höchster Punkt
427 hm
Tiefster Punkt
286 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich familienfreundlich kulturell / historisch Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp