Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Kirándulás a Keleti-Mecsek központjába Tolna és Baranya határán

Wanderung · Mecsek vidéke · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Ködös hajnal a Szószék csúcsának bükkösében
    Ködös hajnal a Szószék csúcsának bükkösében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Cigány-hegyi kilátó

Erdei túra a Keleti-Mecsek központi, legnagyobb hegyekkel övezett részére. Utunk során a Váraljai-völgy, valamint a Farkas-árok forrásokban gazdag árkán kapaszkodunk a Szószék és a Dobogó alkotta vulkáni tömbre. Mögötte már a Cigány-hegy karsztos púpja fogad a hegység legnagyobb kiemelkedéseire, a központi erdőségekre tekintő kilátóval. Visszafelé a Szószék öreg bükkösén át, majd a hegylábi tölgyesekben ereszkedünk Mázára. Hosszú erdei barangolás Tolna és Baranya határán.

geöffnet
leicht
Strecke 18,4 km
5:25 h
540 hm
553 hm
572 hm
176 hm

Földtanilag érdekes vidéken túrázunk, bár a felszínen kevés nyomát látjuk a mélyben húzódó, változatos kőzetösszetételnek. A lankás hegylábi területeket főként a Pannon-tenger homokos üledéke és a jégkorszaki szelek szállította lösz, Európa északi vidékeinek termékeny pora takarja. A magasabb hegyek között 100-200 millió éves homokkövet és mészkövet látunk a földtörténeti középkorból, melynek leglátványosabb elemei a Farkas-árok mélyre vágódó szurdokában kialakult sziklalépcsők, amiken apró vízeséseket alkotva bukik le a patak. A központi területek vulkanikus kőzeteit a Cigány-hegy alatt, illetve a Szamár-hegy oldalában, utunk legmagasabb pontjáról ereszkedve láthatjuk. Előbbi az elterjedt középidei bazalt, de a Farkas-árok forrásvidékén a népiesen csengőkőnek nevezett fonolit található, amely hazánkban egyedül a Mecsek hegyeiben látható a felszínen.

Gazdaságilag a legérdekesebb a jura sekélytengerek, folyódelták üledékében felhalmozódott feketekőszén, aminek felfedezése és kitermelése a környék iparosodását hozta el. A Mecsek északi lábánál és a hegység középső területein hazánk legnagyobb fűtőértékű, kiválóan kokszolható szenét mélyművelésű bányákkal tárták fel. Váralján már a 18. század végén fejtették a szenet; Mázán 1829-ben nyitottak tárót a felszínen csak nyomokban fellelhető szénvagyon kinyerésére. A faluban és a környező településeken bányászközösségek alakultak. A Szekszárd és Dombóvár között megépült vasúti összeköttetéssel távolabbi vidékekre is eljutott az addig a környékbeli háztartások, téglagyárak, mészégetők használta fűtőanyag, de a dunai, balatoni gőzhajókat is ipari mértékben látták el az itt kitermelt szénnel. A szenet szállító kisvonatok a Máza és Szászvár határában álló vasútállomásra futottak be, ahol szénerőművet is építettek a bánya és a lakosság villamosáram-igényeinek ellátására. A mázai bánya 1966-ban zárt be.

Autorentipp

  • Szászváron és Váralján bányászmúzeumban ismerkedhetünk meg a térség bányászati múltjával eredeti eszközök, fotók és leírások segítségével.
  • A Cigány-hegyi-kilátóból tiszta idő esetén remek panoráma nyílik a baranyai dombokra, a Mecsek központjára és a Villányi-hegységre. Érdemes látcsövet is magunkkal vinni.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 11.07.2022
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
572 m
Tiefster Punkt
176 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Naturweg 78,67%Pfad 21,33%
Naturweg
14,5 km
Pfad
3,9 km
Höhenprofil anzeigen

Sicherheitshinweise

  • A túra meglehetősen hosszú, ezért vigyünk magunkkal megfelelő mennyiségű élelmet és vizet, hogy az energia-utánpótlásunk meglegyen.

Start

Máza, művelődési ház buszmegálló (175 m)
Koordinaten:
DD
46.266254, 18.396831
GMS
46°15'58.5"N 18°23'48.6"E
UTM
34T 299402 5126924
w3w 
Auf Karte anzeigen

Ziel

Máza, művelődési ház buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Mázáról a Z+ jelzésen indulunk.
  • Még a faluban leágazunk a K◼ jelzésre, amit a Váraljai-völgyig követünk.
  • A Váraljai-völgyben a K+ jelzésen túrázunk végig - közben egy-egy rövid kitérőt teszünk a K● jelzésen a Jágerok kútjához, majd később a Vadvirág-forráshoz.
  • A hágótól a S jelzéssel kiegészülve érkezünk fel a Cigány-hegy gerincére.
  • A Cigány-hegyi-kilátóhoz egy 50 méteres jelzés nélküli úton teszünk kitérőt.
  • A Szószék alatti hágóba a S jelzésen érkezünk vissza.
  • A Szószékről a S+ jelzés mentén ereszkedünk le.
  • Az erdőben a Z+ jelzésre balra térve érünk vissza Mázára.

A túráról részletesen:

Máza és a szén

Gazdaságilag a legérdekesebb a jura sekélytengerek, folyódelták üledékében felhalmozódott feketekőszén, ami a környék iparosodását hozta. Hazánk legnagyobb fűtőértékű, kiválóan kokszolható szenét a Mecsek északi lábánál és a hegység középső területein mélyművelésű bányákban termelték. Váralján már a 18. század végén fejtették, Mázán 1829-ben nyitottak tárót a felszínen csak nyomokban fellelhető szénvagyon kinyerésére. Mázán és a környező településeken bányászközösségek alakultak. A Szekszárd és Dombóvár között megépült vasúti összeköttetéssel távolabbi vidékekre is eljutott az addig a környékbeli háztartások, téglagyárak, mészégetők használta fűtőanyag, de a dunai, balatoni gőzhajókat is ipari mértékben látták el az itt kitermelt szénnel. A Máza és Szászvár határában épült vasútállomásra futottak be a szenet szállító kisvonatok, ahol szénerőművet is építettek a bánya és a lakosság villamosáram-igényeinek ellátására. A mázai bánya 1966-ban zárt be.

Máza központjából dél felé indulunk a Z+ jelzésen, a patakmederrel és diófasorral kettéosztott főutcán. A mecseki bányászat fénykorában, a 20. század elején keskeny nyomtávú vasút hordta a császtai bányában kitermelt szenet a fővonalra, a jelenlegi Máza-Szászvár vasútállomásra. Érdekesség, hogy az eredetileg Tolna megyéhez tartozó település az 1970-es években egyesült Szászvárral szűk két évtizedig, így közigazgatásilag Baranyához került. A rendszerváltás utáni különválást követően megmaradt Baranya megyében, így a megyehatár pár kilométerrel keletebbre tolódott.

Az utolsó házaknál egy szekérúton leágazunk a K◼ jelzéssel balra, a falu feletti kaszálók, gyümölcsösök irányába. A füves gerinc öreg hagyásfákkal ligetes, különösen látványos a szemközti hegyoldal fás legelője, ahol még mindig marhagulyák hűsölnek az öreg tölgyek árnyékában. Itt tetten érhető az iparosodás előtti hangulat, amikor a környező dombokat még legeltetéssel, állattartással hasznosította a vegyes, magyar-német nemzetiségű lakosság.

Tolnából Baranyába

A szekérút hamar bevált az erdőbe, ahonnan majd csak a túra végén, a Mázára visszavezető völgyben jövünk elő; addig azonban túránk jelentős részét erdei környezetben tesszük meg. A kezdeti gyertyános-tölgyes a déli oldalakon hársfákkal vegyes erdőket alkot, ami különösen gyakori a Mecsekben. A hársfát könnyen felismerjük szív alakú leveléről, kérge pedig sima szürke, mint a gyertyáné, ami idővel a tölgyre jellemző barázdákkal tagolódik. A kezdeti kaptató után főként a gerinc vonalát követjük szintben; majd murvás erdészeti úthoz csatlakozunk egy visszafordító kanyarral, ahonnan már a Váraljai-völgybe ereszkedünk, átlépve Baranyából Tolna megyébe. Egyedül a Váraljai-árok mentén hasít ki egy szeletet Tolna megye a Mecsekből, ami a völgy népszerűségén is látszik. Vendégházak, erdészház, kulcsosház fogad a völgytalpi ligetes tisztás mentén, ahol a patak eredete felé kanyarodunk a K+ jelzéssel.

Eleinte még a szélesebb völgytalp mocsaras égeresei követik a patakmedret. Az utolsó házat elhagyva a szurdokokra jellemző sötét erdőben túrázunk, már csak egy-két éger vagy fűzfa jelöli a patakpart vízben gazdag környezetét. Az egyre meredekebb, összezáródó hegyoldalakról lehúzódó gyertyánok és bükkök veszik át a főszerepet. A völgyi út második kilométerénél a K● jelzés rövid kitérővel vezet a Jágerok kútjához, ahol megtölthetjük kulacsunkat a tiszta forrásvízzel. Innentől források sora kíséri a patakot, hiszen a kőzethatárokon előlép a karsztvíz a hegy belsejéből.

Vizek mentén

Innentől látványosan sziklásabb is a vidék. A patakmederben a hegységre jellemző sziklapadok, mészkőrétegek látszanak, melyek kicsi, de hangulatos vízeséseket hoznak létre. Jól látszik a víz építő és romboló munkája: ahol a mészkőbordákon átbukik a víz, ott a karsztvízből kiváló mészkőfodrok, borsókövekre emlékeztető csipkék függönye csapódik ki az egyébként a csapadékosabb jégkorszaki klímán mélyre vájt völgytalpon.

A szűk szurdok két oldalvölgy becsatlakozásánál némileg kinyílik, itt jobb kézre, a Farkas-árok folytatásában, a K● jelzés mentén találjuk az eldugott Vadvirág-forrást. Felettünk a Lapát-vár tömbje magasodik, amit balról kerül a K+ jelzés és a nyugati lankásabb oldalán egy dózerút vezet fel a gerincre két vadvédelmi kerítés között. A szűk völgytalp után a gerinc napfényes tölgyesében haladunk, de az erdőgazdasági kerítés túloldalán némileg visszaereszkedve a Váraljai-árok völgyfőjébe érkezünk. Hamarosan a Szószék és a Hárs-hegy közötti nyeregbe kaptatunk.

Mesés panoráma

Itt egy rövid kitérővel meglátogatjuk a Cigány-hegyet, hiszen karsztos gerincére kilátót építettek, ami gyönyörű panorámát nyújt a Kelet-Mecsek központi részére. A K+ jelzéshez csatlakozik a S jelzés, amin a túloldali ereszkedés után hamar felérünk a Cigány-hegy gerincére. A kilátóhoz egy jobbra kiágazó, jelzetlen, de egyértelmű ösvény vezet a gerincen, a végén egyből feltűnik a pad és a kilátó. A 2007-ben épített tornyot kiváló érzékkel helyezték az egyébként nem túl magas kiemelkedésre. Központi helyzetéből adódóan a környező magasabb csúcsokra is jó rálátást biztosít, így északra a Dobogó és a Szószék tömbje, délre a Hármas-hegy, valamint kicsivel mellette a hegység legmagasabb csúcsa, a Zengő is kiválóan kirajzolódik. Jó időben felfedezhetjük a Nyugati-Mecsek emblematikus hegyét, a TV-toronnyal egyértelműen a környezetéből kiváló Misina-tető és Tubes tömbjét, mögötte pedig a Papuk országhatáron túli vonulatát. A Zengő és a Hármas-hegy között a Szentlászlói-völgyön keresztül a Villányi-hegység is kilátszik, míg a Vár-völgy nyugat felé nyit kilátást a Zselic dombvidékére.

A csúcsról a faluba

A panorámával betelve érdemes egyet szusszanni, étkezni a kilátótorony melletti padon, ahonnan a Szószék és a Hárs-hegy közti nyeregbe ugyanazon az útvonalon érkezünk vissza (előbb a jelzetlen ösvényen, majd a S jelzésen). A Szószék oldalába azonban a S+ jelzés mentén kanyarodunk fel, ahol el is érjük túránk legmagasabb pontját 550 méter körül. A Szószék lejtőjének öreg bükkösébenől irtásnyiladékok mentén látunk ki a hegység keleti és északi lankáira, ahol utunk is folytatódik. A Szószék és a Dobogó tömbje Tolna megye legmagasabb hegye, alig pár méterrel marad 600 méter alatt.

A Szószékről tekervényes erdészeti úthálózat mentén ereszkedünk az északi oldalakra jellemző bükkösben, majd az alacsonyabb gerincen a kitettségnek megfelelően hangulatos tölgyesek és bükkösök cserélődnek. A hátra vezető erdészeti úthoz a S+ jelzés mellé kapcsolódik a Z+ jelzés is, amit innentől tovább követünk észak felé. Figyelmesen haladjunk az erdőgazdasági utak szövevényén, könnyű letérni a jelzésről, ami hamarosan bevág az északi oldalba, és egy formálódó gerincre fut ki. Alattunk az egykori császtai szénbányát is rejtő, sűrű erdővel takart Mázai-vadvíz völgye húzódik.

Mi az ellentétes oldalra kanyarodunk, ahol hamarosan a széles, völgytalpi erdőgazdasági út mentén, állattartó gazdaságok mellett érkezünk Máza határába. A házak sűrűsödésével és a nyugatról becsatlakozó egykori bányavasút nyomvonalával itt már tágas völgyben jutunk a faluba. Feltűnik a túra elejéről ismerős diófasor, Máza kétszárnyú főutcája, melyen végül visszaérkezünk kiindulópontunkhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Máza, művelődési ház buszmegállóig utazunk, és onnan is távozhatunk.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Parkolni a buszmegálló után, az útszéli padkán tudunk a KRESZ szabályainak megfelelően.

Koordinaten

DD
46.266254, 18.396831
GMS
46°15'58.5"N 18°23'48.6"E
UTM
34T 299402 5126924
w3w 
///offen.ziegel.zivil
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Bármely Mecsek-turistatérkép

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
18,4 km
Dauer
5:25 h
Aufstieg
540 hm
Abstieg
553 hm
Höchster Punkt
572 hm
Tiefster Punkt
176 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Gipfel-Tour hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 1 Wegpunkte
  • 1 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp