Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Kirándulás a kaldera peremén

Wanderung · Börzsöny · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    / Az Ökör-orom andezitgörgetegei
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátópont a Jancsi-hegytől északra
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövirózsás kalandos ösvénye
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Korhadt fa a Kövirózsás közelében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tornácos ház Perőcsényben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Piknik a Jancsi-hegyen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zuzmó és moha lepte öreg fák a Jancsi-hegy gerincén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Jancsi-hegyről a Magosfa és a Csóványos felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Jancsi-hegyen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köves ösvény az Ökör-orom közelében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hólló-kőnél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tábla a Holló-kőnél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklák a Hólló-kőnél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Magosfa, a Csóványos és a Nagy-Hideg-hegy a Hollókőről
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hólló-kő felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Magas-Börzsönyre a Hólló-kő-gerincről
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Kövirózsástól a Magas-Börzsönyre
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kövirózsás felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-nyereg és a Kövirózsás között
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-bérc alatti ösvényen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Salgóvár falmaradványa
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Büzmöd-rét Perőcsény felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Akadálypálya a falu feletti akácosban
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 600 400 200 10 8 6 4 2 km Salgóvár (kilátóhely és várrom) Holló-kő, kilátóhely

Perőcsény, a meghitt erdőszéli falucska és a felette magasodó sziklás gerinc a Börzsöny egyik leglátványosabb területe. Aránylag rövid túrával tekinthetünk be a Holló-kő sziklakiszögelléséről, felülről, madártávlatból a hegység legeldugottabb zugaiba. Ha nem tudunk egy egész napot rászánni, mégis igazán vadregényes, élménydús kirándulást akarunk tenni a Börzsönyben, ezen az útvonalon megkapjuk a vulkáni vadon igazi hangulatát.

geöffnet
leicht
11,2 km
3:50 h
616 hm
616 hm

Igazi klasszikus a Börzsönyt járó turisták körében a Holló-kő gerince. A többi magas-börzsönyi északi gerinc mellett kicsit kiszorult a hegység szélére, viszont éppen ennek köszönhetjük, hogy viszonylag kis erőbefektetéssel, hamar elérhető az alatta fekvő Perőcsényből. Ráadásul innen látni be igazán a Csarna-völgybe: a fokozottan védett, zegzugos erdő, mint egy kirakati emelvényre fektetett képeskönyv tárul fel előttünk a szemben lévő meredek hegyoldalon. Hallhatjuk a mélyen alattunk rohanó patak zubogását, a sűrű erdő zúgását, de szerencsés esetben a rezervátumban élő állatok hangjait, a mulatságosan feleselgető hollópárt, a kora őszi vágytól terhes szarvasbőgést is felénk sodorja a szél.

Ha igazán belülről figyelünk, egy másik különös hangot is hallhatunk - vagy inkább érezhetünk. Alig 15 millió évvel ezelőtt a trópusi tengerparton, mint a mai kelet-ázsiai vulkánok vidékén, füstoszlopok törtek a magasba pokoli robajjal. Hamu és lávatakaró rakódott le, rétegesen létrehozva az ősi Börzsöny vulkáni tömbjét. A kihunyó tűzhányó krátere beroskadt, és a hegybe bevágódó völgyek megnyitották a hegyoldalt a heves esőzések eróziója előtt. Így nyílhatott ki ez a meredek falakkal határolt katlan, ahova csak nehezen jutott el az ember minden korszakban. Ennek a zártságnak köszönhető a Központi-Börzsöny védettsége, egyedisége. Egyik utolsó bástyája ez a természetnek, Magyarország egyik legnagyobb lakatlan erdőségének közepén.

Autorentipp

  • Bár a Perőcsény feletti tölgyerdők és a kalderaperem vastag mohaszőnyeggel benőtt sziklái, görgetegei minden időben hangulatosak, a túra fő látványossága mégis a a Börzsöny vulkáni központjának panorámája. Ennek megfelelően érdemes a túrát jó látási viszonyok között bejárni, amikor a kaldera peremen sétálva élvezhetjük az alattunk elterülő vadon látványát.
  • A Börzsöny talán leglátványosabb túráját tudjuk megtenni, ha a kalderaperemet végigjárva a Salgóvárról nem ereszkedünk vissza a faluba, hanem a Hideg-hegy felé vagy a Csarna-völgyön keresztül felmegyünk a Csóványosra, és valamelyik északi gerincen leereszkedünk Királyházára. A hosszabb távot érdemes a hegyen alvással megfelezni, amire kiváló lehetőséget nyújt a Nagy-Hideg-hegyi turistaház, vagy bevállalósabbaknak a Csóványos felújított kilátója.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 06.05.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
701 m
Tiefster Punkt
183 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Jancsi-hegy és a Salgóvár közötti gerincszakasz, de különösen a Holló-kő környéke sziklás, görgeteges, nehezen járható terep. Ennek megfelelően, az időjárás és felkészültségünk függvényében válasszunk bokát tartó lábbelit a túrára! Néhány meredek ereszkedésnél a köves terepen segítséget nyújthat a túrabot is.
  • Forrás nincs az út során, vizet csak a faluban tudunk szerezni.

Start

Perőcsény, autóbusz-forduló (183 m)
Koordinaten:
DG
47.994409, 18.862777
GMS
47°59'39.9"N 18°51'46.0"E
UTM
34T 340559 5317889
w3w 
///waldgebieten.kürzeste.schwanken

Ziel

Perőcsény, autóbusz-forduló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A buszmegállóból a P◼ jelzésen indulunk a templom mellett a Tilalmas-oldalban.
  • A gerincre felérkezve rákanyarodunk a P jelzésre, ami végigvisz a kaldera peremén a Jancsi-hegyen, a Holló-kőn és a Kövirózsáson keresztül a Vár-nyeregig.
  • A Salgóvárra a P▲ jelzésen kapaszkodunk fel, és ugyanitt jövünk vissza is.
  • A Vár-nyeregből a P+ jelzésen ereszkedünk vissza a faluba.

Leírás:

A falu feletti tölgyesekben

Perőcsény bájos kis falujának központjából indítjuk túránkat. A település látványossága a gombaházszerű pincék tarka fűzére, amit a lakott területre érkezve rögtön láthatunk a bekötőút két oldalán. A település idilli környezetben, az Orzsán-patak kanyarulatának katlanszerű ívében fekszik a Börzsöny tölgyeseinek lábánál, gyümölcsösökkel és szőlős kertekkel körbevéve.

A falu központjában lévő buszfordulóból indulunk a P◼ jelzésen a hangulatos ligetben álló református templom irányába. A falu mögötti erdőbe lépve hamar elhagyjuk a településeket övező vegyes akácost, és parkszerű, egyre öregebb tölgyesben haladunk. A mohás aljú, napfényes erdő kiváló gombatermő vidék. Az itteni lejtők szilikát talaját kedvelő, népszerű tinóru és vargányafélék mellett leggyakrabban a tarka kalapszínekben pompázó galambgombákat, a közkedvelt rókagombát és galócaféléket találhatunk a csapadékosabb nyári és kora őszi időben. A helyiek szüretelik is az erdő gyümölcsét – természetesen az ehető és mérgező fajok nélkülözhetetlen ismeretének birtokában.

Az egyenletesen és határozottan emelkedő hegyoldalban másfél kilométer után kiérkezünk a hegy gerincére, ahol a P◼ jelzésről letérve, az eddigi irányt és szintemelkedést tartó P jelzésen haladunk tovább az egyre kövesebb aljú erdőben. A hegy vulkáni eredetű anyagának fokozódó előbukkanása jelzi, hogy lépésről lépésre közelebb kerülünk a környező tájat kialakító drámai eseménysorozat központjához.

A kihunyt vulkán peremén

A gerincen felfelé, ahogy a Csarna-patak völgyének belső területei fölött kapaszkodunk, a balra eső hegyoldal sötét, áthatolhatatlan erdővel egyre meredekebbé válik. A „csarna” szó szláv nyelven feketét jelent, utalva a meredek oldalakkal határolt, mélyen ülő sötét rengetegre. A köves gerincél a Jancsi-hegy tetején átmenetileg kinyílik, és az egyenletes emelkedés megenyhül. Először látunk be a kalderába, de itt még meglehetősen korlátozva a környező erdőtől.

A Jancsi-hegy mérföldkő túránkon, hiszen innentől belépünk a gerincen futó kacskaringós, mohás sziklákkal és göcsörtös erdővel vadregényes kalandparkba. A hátak sorát Ökör-oromnak nevezi a népnyelv; ezen a köves púpsorozaton haladunk tovább az egyre misztikusabb tájon. A Hajzer-nyerget és az Ökör-orom púpjait elhagyva egy meredek, görgeteges hegyoldalban kell felkaptatni, ahol a sziklás csúcsra érkezve túránk leglátványosabb panorámája bontakozik ki. A Holló-kő andezittaréjban meredező csúcsára érkezünk. Itt megdöbbentő méretekkel tárul fel a szemközti hegytömeg, a Központi-Börzsöny romvulkánja. A számtalan sziklás gerinccel és meredek völgyekkel szabdalt tömb a hegy lábát körbefutó Csarna-völgybe szakad. Ahogy a térképre, a Holló-kőről is majdnem fentről látunk rá a zegzugos tájra, képet kapva annak méreteiről és összetettségéről.

A magyarországi viszonylatban különösen vad táj értelmezéséhez annak földtani kialakulását kell tisztáznunk. A börzsönyi vulkanizmus több szakaszban szolgáltatta a hegységet felépítő vulkanikus anyagot. Az első kitörések a még sekélytengeri környezetet töltötték fel, és egy nagyobb térséget szárazulattá emelve, kb. 16 millió évvel ezelőtt létrejött a Börzsöny alapját alkotó, kiterjedt vulkáni együttes. Ezt a központi területet körbevevő 4-500 méter körüli hegyek formájában láthatjuk. Hosszabb kitörési szünet és a forró vizek, illetve erózió okozta átalakulások után kb. 14 millió éve, geológiai értelemben rövid idő alatt, heves lávaömlések és hamukitörések során létrejött a központi Börzsöny hatalmas rétegvulkánja. Az eredeti vulkáni tömb a mainál jóval magasabb volt. A kihunyt tűzhányót az akkori trópusi klíma heves esőzései körbefaragták, ám a legnagyobb mértékű pusztítást a beroskadt kráter felszakadásával az északnyugat felől a vulkán belsejébe beharapódzó völgyrendszer végezte. A meredeken behorpadó, gyorsan pusztuló központi kráterben a növényzet sem tudott megtelepedni, így az egyre mélyebbre vágódó völgyrendszeren keresztül a csapadék a vulkán anyagának jelentős részét kimosta. A tömböt végül a tektonika északnyugati irányban kibillentette, és a lepusztult felszínt pár száz méterrel ki is emelte, megadva a hegység mai helyzetét.

Az egykori kráter belsejében, az erózió által kialakított kalderában Magyarország egyik legkevésbé háborgatott erdei életközössége alakult ki, melyet a legmagasabb védettség illet meg. Ez a központi terület adta a mai Duna-Ipoly Nemzeti Park alapját, ahol a szakemberek jelenleg is őrködnek a természeti értékek felett. A múlt század elején favágóktól voltak hangosak az itteni hegyek. A központi területek meredek felszínét is behálózó, a völgyekben és hegyoldalakban kígyózó vasúttal szállították ki a faanyagot az addig hozzáférhetetlen területekről.

A Holló-kő csúcsáról kanyargós ösvény vezet tovább, mely mohás köveket és sziklatornyokat kerülget a gerincélen. Kilátásunk már igen korlátozott, csak néhány kidőlt fa ütötte lyukon pillanthatunk ki a lombsátor alól, de ez a szakasz amúgy is odafigyelést igényel. Ezer apró részletével egy pillanatig nem érezzük unalmasnak ezt a misztikus tájat: a töredezett sziklákkal csipkézett gerincél, a vastag mohával takart kőgörgetegek, a göcsörtös, öreg erdő körülöttünk megmutatja, milyen az igazi vadon. A Kövirózsás csúcsát sem érzékeljük, mert a végig sziklás gerincen hol feljebb kapaszkodunk, hol leereszkedünk a kövek közé idomuló ösvényen, míg az utolsó nagyobb ereszkedéssel leérkezünk a Vár-nyergen átívelő erdőgazdasági útra.

A Salgóvár utolsó bástyája

A Vár-nyereg bevágásában összefutó piros utak közül, mielőtt még visszaereszkednénk a faluba a P+ jelzésen, érdemes egy rövid kitérőt tenni a P▲ jelzésen a közeli Salgóvárhoz. A Nógrád megye túlsó felén, Salgótarján felett álló vár csak nevében hasonlít erre: a nyugat-börzsönyi névrokon régóta lakatlan, feledésbe pusztult hajdani erősség. A sűrű bükkerdőben haladó rövid kaptató végén sziklás csúcsra érkezünk, melyet az eredeti sziklától alig megkülönböztethető, foghíjasan álló, rakott kőfal szegélyez. A keleti, meredek oldalon egy nagyobb falsáv mellett haladhatunk el, míg az egykori, sziklába faragott déli bejáratnál a kaputorony alapjait vélhetjük felfedezni. A várról keveset tudunk. Valószínűleg a tatárjárás után épült, és az első évszázadot királyi várként érte meg. Vesztét utolsó tulajdonosa, Salgói Miklós törvénytelen élete jelentette, ugyanis a pénzhamísítás és házasságtörés vádjával elítélt nemest vagyonától megfosztották, a birtokában álló épületet földig rombolták 1424-ben. Az egykori vár központjában álló szikla tetejéről azonban még a mai napig remek a kilátás az erdők felett a Központi- és a Nyugati-Börzsöny csúcsaira.

A környéken több időszámításunk előtti erődítmény, sáncmaradvány, illetve azokon belül cserép- és épületmaradvány található. Ilyen a Krisztus előtti évezred fordulójából a pár kilométeren belül lévő Magyar-hegyen, a Halyagos tetején és a túránkkal már érintett Jancsi-hegyen is létezett, sánccal megerősített település.

A rövid kitérő után visszaérünk a Vár-nyeregbe, majd a hegyoldalban kanyargó murvaúton a P+ jelzést követve kényelmesen leereszkedünk Perőcsénybe. A tölgyerdők hullámzását egyedül a Büzmöd-rét tisztása szakítja meg félúton. A rét alatti irtásoknál figyelmesen kísérjük a jelzést, mert a kényelmes haladást kínáló erdőgazdasági útról le kell térnünk. A falu előtti utolsó kilométeren ismét akácosban haladunk, majd a települést övező gyümölcsösök mellett megérkezünk a csendes kis falu földszintes parasztházai közé. Ha marad időnk, benézhetünk még a perőcsényi tájházba, vagy lelazíthatjuk lábunkat a falu közepén lévő strand medencéjében.

 

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Perőcsénybe. A helyi buszjáratról a Perőcsény, autóbusz-forduló megállóhelynél kell leszállni.

 

Anfahrt

  • A túra a Perőcsény, autóbusz-fordulóból indul és ide is érkezik vissza.

Parken

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül érdemes Perőcsénybe autózni. A faluba érkezve a főutcán (Kossuth utca) haladunk a templom alatti buszfordulóig, ahol a híd után jobbra lévő betonozott placcon tudunk parkolni.

 

Koordinaten

DG
47.994409, 18.862777
GMS
47°59'39.9"N 18°51'46.0"E
UTM
34T 340559 5317889
w3w 
///waldgebieten.kürzeste.schwanken
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Frage von Gergő Németh · 01.06.2020 · Community
Hello, nem lenne érdemesebb Fekete panziótól indulni és a völgyben menni? Vagy a patak miatt nehezen járható? köszi
mehr zeigen

Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
11,2 km
Dauer
3:50h
Aufstieg
616 hm
Abstieg
616 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights Heilklima Gipfel-Tour

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp