Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Királyrétről az ősvulkán déli palástjára

Wanderung · Központi-Börzsöny · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 3000 2500 2000 1500 1000 500 8 6 4 2 mi Magas-taxi turistaház (NEM ÜZEMEL!) Nagy-Hideg-hegyi Sí- és Túraközpont Hiúz Ház … (Királyrét)

Királyrétről induló körtúránk során a Magas-Börzsöny felé vesszük az irányt, egyre feljebb hatolva az ősi óriásvulkán külső peremén. Bár az útvonal nem megy fel a legmagasabb régióba, a fordulópontot jelentő Rakodóról akár ellátogathatunk a Csóványosra vagy Nagy-Hideg-hegyre is. Visszaereszkedőben a Vasfazék-völgy mentén sétálunk le a hegyről.

 

geöffnet
mittel
14,7 km
4:40 h
585 hm
585 hm

A több patak összefolyásánál fekvő Királyrét - korábbi neve: Szokolyahuta - nagy múltú erdei telep. Az épületek feletti Vár-hegy bronzkori sáncokat rejt, a környék a középkorban uralkodói vadászterületként funkcionált, a 18. század végén pedig – helyi vízenergiára és a környező, csekély érctelepekre épülve – vaskohó és hámor működött a völgyben. A dualizmus idején itt létesült az első börzsönyi kisvasút; a telep ekkor vált a fafeldolgozás és a kőbányászat helyi szállítóközpontjává. A 20. század elején erdőbirtokosi kastély épült, ami egybeesik a turistaság kezdetével is.

Ezután a környék fokozatosan elvesztette ipari jellegét, és egyre inkább a turisztikai, rekreációs szempontok vették át a főszerepet. Napjainkban Királyrét az időtöltési lehetőségek és szolgáltatások széles skáláját kínálja: éttermek és büfék, különböző jellegű szállások, horgásztó, pihenőhelyek, erdei iskola, tanösvény, látogató-, és szabadidőközpont, hajtánypálya, minivasút szolgálja ki a nagyszámú kirándulót. A Börzsöny középső részének kapujaként ma fontos turistacsomópont, számos túraútvonal kezdő- és végpontja, illetve közbülső állomása.

A hegység forgalmas turistaközpontjába saját jármű nélkül kisvasúttal vagy távolsági busszal érkezhetünk meg Kismarosról. A vonatos közlekedés plusz élményekhez juttat, érdemes igénybe venni. Kirándulásunk során az évmilliókkal ezelőtt működött óriásvulkán roncsának oldalába kapaszkodunk, majd másik úton ereszkedünk vissza. Ma is felismerhetőek a tűzhányó formái, és látni fogunk a magmakamrából lávaként vagy robbanásokkal felszínre került kőzeteket. Útvonalunk első és utolsó részében megismerkedünk korábbi korok hegyi gazdálkodásának történetével, és elindulás előtt vagy visszaérkezés után megtekinthetjük a Királyréti Kirándulóközpontot, esetleg fogyaszthatunk a vendéglátóhelyek kínálatából.

Autorentipp

  • Királyréten több szállás, büfé és étterem is működik.
  • A Rakodó nyergéből 15 perc séta a Nagy-Hideg-hegy, ahová a príma panorámát kínáló kilátópont és a menedékház miatt érdemes kitérni.
  • Felmehetünk a Csóványosra is a Rakodótól; bő 2 km gyaloglás árán jutunk el a Börzsöny legmagasabb pontjára. 
  • Királyréti vagy nagy-hideg-hegyi szállással két naposra bővíthetjük a túrát, így az útvonal kényelmesebben bejárható, a hegyen éjszakázás pedig plusz élményekhez juttat.
outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualisierung: 18.06.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
779 m
Tiefster Punkt
253 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A túra teljes időtartamára elegendő folyadékkal induljunk, mert útközben nincs megbízható forrás! Ha azonban felkeressük a Nagy-Hideg-hegyi menedékházat, ott fel tudjuk tölteni a palackjainkat.

Weitere Infos und Links

Start

Szokolya, Királyrét buszmegálló (253 m)
Koordinaten:
DG
47.894889, 18.977951
GMS
47°53'41.6"N 18°58'40.6"E
UTM
34T 348861 5306596
w3w 
///rückhalt.deiner.leisten

Ziel

Szokolya, Királyrét buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Királyrétről a K◼ jelzések mentén a Suta-berki-nyiladék felső végéig gyalogolunk.
  • A K● jeleken a Rakodó nyergébe túrázunk.
  • K+ jelzésen ereszkedünk vissza Királyrétre.

A túráról részletesen

Királyrét

Túránkat a kastélyból kialakított Királyrét Hotel sarkánál kezdjük, ahol a turista irányítótábla áll. A K◼ jelzésen, aszfaltúton indulunk el a Szén-patakkal párhuzamosan, amely többféle emberi tevékenység emlékét is rejti. Neve a szénégetésre utal, vizét munkára fogták. Először a vasműhöz használták fel a faszenet és a vízenergiát, majd az üzem bezárása után faúsztatásra és fűrészüzem működtetésére hasznosították. Kisvasút is épült a völgyben, az 1960-as évek végéig a jelenlegi műút helyett sínpár vezetett a Börzsöny rengetegébe szállítási céllal. Ennek - és a más patakvölgyekben is kiépített, egykori hosszabb vonalhálózatnak - máig használt része a Királyrét-Kismaros szakasz.

Az erdei nyersanyagszállítás speciális formáját jelentette a faúsztatás. Míg a kárpáti hegységív magasabb tagjain általánosan elterjedt volt a 20. század elejéig a kivágott fák víz általi továbbítása, ilyesmiről a középhegységeink közül csak a Börzsönyből tudunk. A módszer lényege, hogy a patakokat gátak segítségével felduzzasztották, alatta a rönköket a mederben felhalmozták, majd a zsilipek megnyitásával a lezúduló víz lesodorta a törzseket egy nagyobb vízfolyásáig, ahol tutajokba (régiesen: szál-, vagy talphajóba) kötözték azokat, és úgy szállították tovább az értékes kárpáti fát, végül már a Dunán vagy a Tiszán. Alkalmazásához precízen megépített és karbantartott tározó-, gát-, és csatornarendszerre, valamint hozzáértő szakemberekre volt szükség. Bizonyos hegyi vidékeken a népesség nagy része fakitermelésből és tutajozásból élt. Az így mozgatott faanyag, és maguk a tutajosok is az ország messzi vidékeire eljutottak. Ezt az úsztató infrastruktúrát a Börzsönyben, a Szén-patak – Morgó-patak vonalában, illetve a mellékvölgyek egy részében építették ki, ahol helyenként még ma is láthatóak a rendszer maradványai.

A múlt emlékei

Rövidesen balra hív a jelzés az aszfaltcsíkról. A murvaúton a Királyréti-tó elkerített területéhez érkezünk, bár a kapun besétálva egészen partjáig látogathatunk. A hegyek ölelésében hullámzó víztükör kialakulása mesterséges: az átfolyó patakot duzzasztották fel annak idején, hogy a vasmű vízszükségletét folyamatosan kielégíthessék. A vasgyár megszűnése után a faúsztatást segítette az eredetileg öt tóból álló rendszer, amelyből már csak kettő létezik. A 20. század folyamán csónakázótóként és strandolóhelyként szolgálta a pihenni vágyókat, jelenleg pedig a horgászok paradicsoma az évszázadok alatt többféle szerepet is betöltő vízfelület.

A tavat magunk mögött hagyva rövidesen táblával megjelölt, balra kiágazó ösvényhez jutunk. A rövid csapás egy foglalt forrásnál lévő pihenőhelyhez vezet, ahol feltölthetjük kulacsainkat, és elolvashatjuk a kilenc szarvas legendáját.

Kis tisztás mellett érkezünk a Bajdázói-tó partjára. Az idilli környezetben elterülő állóvíz létrejötte hasonló a korábban látott halastóéhoz: eredetileg a vasmű vízellátása miatt gátolták el a 18. században. A különleges vizes élőhely a közelmúltra jelentősen eliszaposodott, ezért medrét 2010-ben rekultiválták. Partjáról mocsári teknősöket, békákat, siklókat is megfigyelhetünk, ha pedig türelemmel várunk, a nádasból előbújhat a vadkacsa és a vöcsök. Amennyiben időnk és kedvünk engedi, körülsétálhatjuk, hogy jobban ismerkedjünk a környékkel és hangulatával.

Rövidesen a csak időszakosan működő Petőfi-forrást érintjük. Ha vizet épp nem is tudunk venni, érdemes erre letérnünk, a forrás mögött ugyanis a Bajdázói-kőbánya udvarába tehetünk látogatást. Évszázadokon át folyt itt a fejtés, a kitermelt dácit elszállítására még vasúti szárnyvonal is épült Királyrétről. Napjainkban a bánya már nem működik, viszont udvara az ásványgyűjtők kedvelt helyszíne lett.

Felfelé a Rakodóhoz

Tovább haladva emelkedőbe váltunk, és a Suta-berki-nyiladék hosszú, egyenes gerincútján kezdünk kapaszkodni. A lénia ligetes tölgyesen át, az egykori tűzhányó külső oldalán vezet fel. Helyenként a vulkáni működés tanúit, andezit kőmezőket látunk az erdőaljon. Jobbra a Szén-patak völgye mélyül.500 méteres térszín feletti magasságban jelzésünk le is fordul a völgytalp irányába, mi azonban maradunk a gerincen, az elágazástól immár a K● jeleket követve. Ahogyan egyre felfelé hatolunk, a tölgyes fokozatosan bükkösbe megy át. Egy helyen ablakszerűen kinyílik az erdő, és jó rálátást kapunk a szemközti Három-hárs-bérc hátára. A Kálmán-kaszáló lankásabb szakaszán kereszteződéshez érünk: a P● jelzésű ösvény ágazik balra és vezet a közeli, de romos foglalatú Újpest-forráshoz. Sajnos ma már csak a helye van meg annak a menedékkunyhónak, amelyet 1969-ben az újpesti turisták építettek. A házikó ingyenesen biztosított szállást a természetjáróknak a ’80-as évek elejéig, amikor sajnos az enyészeté lett.

Rövidesen utunk letér a gerinchelyzetből, hogy aztán az Égés-bérc alatti hegyoldalban kényelmes szintúton ballagjunk. Az erdőből déli irányba helyenként feltárul a panoráma: a Börzsöny alacsonyabb kúpjain túl a Visegrádi-hegységre és a Dunakanyar térségére látunk rá. A Páfrány útnak hívott szakaszon szép szálbükkös törzsei alatt lépdelve érkezünk a Rakodó turistaút csomópontjába. Szent István emlékére egy méretes fakeresztet állítottak a kis tisztásra, tövében megpihenhetünk. A 779 méteres magasságban található nyereg elnevezése a fakitermeléshez kapcsolódik. A 20. század első felében innen vitték a felhalmozott faanyagot a völgyi kisvasúthoz, hogy Királyrét felé továbbszállítsák. A favágók sajátos eszközzel, az ember vontatta román szánkó segítségével hordták le a törzseket. Igen kemény munkának számított a megrakott, nehéz szánok irányítása, - amelyek nemegyszer úgy megindultak a hegyoldalban, hogy halálos balesetet okoztak - majd lepakolás után a súlyos szerkezetek visszacipelése. A román szánkó használatát a Másfél millió lépés Magyarországon című kéktúrázó filmsorozat Börzsöny részében láthatjuk. A Rakodótól tehetünk egy kitérőt a Nagy-Hideg-hegyi menedékházhoz, és akár – túránkat megszakítva – éjszakára meg is szállhatunk az épület falai között. A turistaház a nyugat felé együtt haladó K és P jelzésen 15-20 perc alatt érhető el. Dönthetünk úgy is, hogy előbb a Csóványosra teszünk látogatást, és csak utána megyünk Nagy-Hideg-hegyre, vagy folytatjuk túránkat vissza Királyrétre. A hegység fő csúcsa bő 2 km-es gyaloglással érhető el a K és P jelzéseken az ellenkező, keleti irányba indulva.

Ereszkedés a Vasfazék-völgybe

A nyeregből a K+ jelzésen indulunk tovább, és az enyhén lejtő Erzsike úton összefüggő, háborítatlan erdőben sétálunk. Helyenként a Börzsöny fő tömegét képező andezit sziklakibukkanások szürkéllenek a hegyoldalban. A Bagoly-bükki-patak völgyfője után fokozódik az ereszkedő. Keresztezzük a Nagy-hideg-hegyre vezető murvautat, majd a bezárt turistaházat is hordozó Taxi-rét sarkához érkezünk. Bár útvonalunk elkerüli a tisztást, érdemes a csinos réten körülnézni, esetleg megpihenni.

Bükkök alatt kanyarog lefelé útvonalunk. Rövidesen ismét érintjük a széles kövesutat, de egy légvezeték nyiladékának keresztezése után letérünk róla. Bércorr harántolásával a Nagy-Vasfazék-patak völgyébe ereszkedünk, átkelünk a köves medren, és a vízfolyás fölött, azzal párhuzamosan túrázunk tovább. Balról mellőzzük a 20. század első felében művelt Inóci-kőbányát, ahonnan a lefejtett andezitet sikló- és drótkötélpályán szállították el. Újra átlépünk a nagy-hideg-hegyi kövesúton, majd a hídon át a patak felett is. Metsszük a régi sikló pályáját, és egy sorompót megkerülve a Cseresznyefa-parkoló aszfaltján dobban lábbelink talpa. A helyszínen volt a kisvasút végállomása, amellyel kezdetben követ és fát, később turistákat szállítottak az 1970-es évekig. A sínek felszedését és a végállomás megszüntetését az aszfaltút megépítése tette indokolttá. Csupán röviden ballagunk a műúton, mert a K+ jelzés jobbra letérít róla, hogy az erdőben lépdeljünk tovább a Vasfazék-völgy talpán. Túránk utolsó szakaszán az egykori kisvasút nyomvonalát követjük, többször is átkelve a kanyargós patakon. Helyenként megfigyelhetjük a hídpillérek és a vasúti töltés maradványait. Különböző korú és fajtájú fákból álló erdőkön keresztül, tisztásokon is átvágva vezet ösvényünk a szép völgyben; egy helyen földbe vájt esőkunyhót is érintünk. Végül Királyrét szélénél újra az aszfaltútra csatlakozunk. Elérjük a Hiúz Házat is magában foglaló Erdei Iskola és Látogatóközpont épületét, majd a Bagoly-bükki-patak hídján átkelve érkezünk vissza kezdőpontunkra.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Szokolya, Királyrét buszmegállóba Kismaros irányából érkeznek az autóbuszok.
  • Kisvasúttal is közlekedhetünk, kezdőpontunk a Királyréti Erdei Vasút felső végállomása, ahová Kismarosról jönnek a szerelvények.

Anfahrt

  • Túránk kiindulópontja a Szokolya, Királyrét buszmegálló melletti kereszteződésben álló turista irányítótábla.
  • A kisvasút végállomástól 150 méter táv ez az elágazás északi irányban.

Parken

  • Királyréten parkolási díj ellenében használhatjuk a parkolókat.
  • Kismaros vasútállomásán és a Királyréti Erdei Vasút melletti parkolóban ingyenesen letehetjük az autónkat.

Koordinaten

DG
47.894889, 18.977951
GMS
47°53'41.6"N 18°58'40.6"E
UTM
34T 348861 5306596
w3w 
///rückhalt.deiner.leisten
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Börzsöny és az Ipoly völgye turistakalauz

  • Vadregényes erdőtáj - A Börzsöny

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
14,7 km
Dauer
4:40h
Aufstieg
585 hm
Abstieg
585 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Bergbahnauf-/-abstieg Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.