Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderungempfohlene Tour

Kalandozás a Göcsej dombjainak rejtekén

Wanderung · Zalaegerszegi járás
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Tavasz a Szentmihályfai-patak völgyének fűz- és égerligeteiben
    / Tavasz a Szentmihályfai-patak völgyének fűz- és égerligeteiben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kustánszeg összeforrott a faluszéli tározó tóval
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalai gazdálkodási forma: dombteteji kaszálók és szántók erdővel körülvéve
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jellegzetes zalai dombhátak, gyümölcsösökkel és házak sorával
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kustánszeg határába a Dél-dunántúli Kéktúrán érkezünk
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Karácsonyfa-ültetvényeket minden zalai település szélén találunk
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sarjadó tavaszi kaszálórét Salomvár és Németfalu között
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tavaszi színárnyalatok jól mutatják a göcseji erdők mozaikosságát
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentmihályfai-patak legelőkkel tágas völgysíkja a vadak terített asztala
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elhagyatott nemesi kúria Kurtamajor szélén, egy régmúlt világ emléke
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Böde takaros portái mentén a Petőfi utcán
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sarjadó tavaszi idill Böde határában, a Szentmihályfai -patak völgysíkján
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban Cigányhegyre, az egykor különálló településre
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 250 200 150 20 15 10 5 km
Hosszú, kalandos útvonallal fedezzük fel a Zalai-dombságot a Zala folyóval határos tetőktől a központi vidékekig. A szántókkal és legelőkkel nyitott dombok panorámái mentén és a zárt völgyek vadat rejtő erdőiben, mezőin tekereg útvonalunk. Fordulópontján a Kustánszegi-tó skandináv tóvidéket idéző partját kerüli.
mittel
Strecke 25 km
6:15 h
361 hm
361 hm
285 hm
175 hm

Kalandos körtúra a lankás göcseji dombokon, ahol a túra elejét a Dél-Dunántúli Kéktúrán és az abba csatlakozó K+ jelzésen, kilátások, dombtetői rétek során át tesszük meg. A Kustánszegi-tó skandináv hangulatú fenyő- és nyírfaligeteiben beleveszünk a völgyben futó szekérutak füzérébe, visszafelé pedig mocsaras rétek, éger- és fűzfacsoportok mentén kanyarodunk a Zala-völgy felé. A túra vége könnyen rövidíthető Kávás felé, ahol a Göcsejre jellemző szőlőhegyen, boronapincék és buja kertek mentén ereszkedhetünk le.

Tekervényes útvonalunk négy göcseji települést érint, mindegyik jellegzetes zalai kisközség. Németfalu és Böde álmos zsákfalu, Salomvár a Zala völgyének szélén, a dombvidék lankáin épült az elöntésektől védve, míg Kustánszeg jól csengő neve igazi turistabázis a szegek északnyugati csücskében.

Közöttük a Göcsejre jellemző sakktáblaszerű táj hullámzik, ahol az erdőkkel körbevett legelők és szántók a falvak, tanyák és szőlőhegyi présházak köré csoportosulnak. Salomvár felett a Salomhegyen láthatunk évszázados tölgyfa árnyékába épült lakóházat, ahogy a szintén Salomvár feletti Kurtamajor elvadult platánligetében szebb időkről emlékezik a romosodó kúria. A széles dombhátak gazdálkodásra alkalmas vidékét az ember formálja már évszázadok óta, itt az erdőktől kerítéssel: döntéssel és égetéssel elfoglalt területeken gazdálkodnak. Az utak is javarészt a szárazabb, lankás hátakat követik, rálátást kínálva a vidékre.

A mindenütt agyagos talaj, az Alpok árnyékának csapadékos klímája ugyanis vizenyős, mocsaras vidéket éltet a völgyek teknőjében. Itt lápos öntésterületek, éger- és fűzfaligetek színesítik a domboldalakról lehúzódó erdők és völgytalpi mezők találkozását. Vadban rendkívül gazdag ez a terület: ha csendben haladunk, szinte biztosan találkozunk őzzel, szarvassal - nyomaik az agyagos talajba szilárdulva lépten-nyomon emlékeztetnek jelenlétükre.

Autorentipp

  • Tervezzünk be egy nagyobb pihenőt a Kustánszegi-tónál, ami idilli környezetben nyújt árnyas, jól felszerelt pihenőhelyet túránk felénél
  • Ha hosszúnak találjuk a túrát, több helyen kiszállhatunk, ha ismerjük a menetrendet. Kustánszegről, Németfaluból, Bödéről is visszautazhatunk busszal a megyeközpontba, de kézenfekvő Kávásra is lesétálni a túra végét lerövidítve a P+ vagy a P◼ jelzésen. 
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 10.02.2022
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
285 m
Tiefster Punkt
175 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A túra hosszára való tekintettel legyünk felkészülve a környező falvakből induló buszok menetrendjével.
  • Tájékozódáshoz használjunk mobil navigációt (pl. TERMÉSZETJÁRÓ app), mivel a túra középső szakasza jelzetlen utakon halad.
  • Készüljünk fel élelemmel, innivalóval, hogy útközben ne kelljen vesződnünk az utánpótlással.

Start

Salomvár, Jókai tér buszmegálló (176 m)
Koordinaten:
DD
46.850929, 16.660838
GMS
46°51'03.3"N 16°39'39.0"E
UTM
33T 626615 5189937
w3w 
///kamm.ehefrau.stetigen

Ziel

Salomvár, Jókai tér buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A K+ jelzésen haladunk Salomvártól Erdeifaluig, ahonnan a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzését követjük Kurstánszegig.
  • A Kustánszegi-tóhoz a jelzetlen Tó utcán jutunk; a tavat a horgászösvényen kerüljük a túloldali félszigetig.
  • A Kustánszegi-tótól jelzetlen szekérúton jutunk át Németfalun keresztül Bödéig.
  • Bödétől csatlakozunk a P jelzéshez, amin visszajutunk Salomvárra.

A túráról részletesen

Harkály és Salamon

Salomvár központjából, a katolikus templom mellől indulunk a K+ jelzésen keletnek, majd az első utcánál dél felé fordulunk a dombok irányába. A faluhoz érdekes történelmi emlék kapcsolódik. Az Árpád-házi II. András király feleségét, Gertrúdot megölő főnemesek elől fiát, a később IV. Béla királlyá koronázott trónörököst Vasvári Miska ispán és fia, Salamon menekítette meg és bújtatta el. A király hálából a Harkály nevű települést adományozta Salamonnak, aki fel is vette a harkályi nevet, ellenben a települést Salamonvárnak, később Salomvárnak nevezték el. A falut a török pusztítástól a Zala folyó mocsara menekítette meg, míg a szegényes földeken tengődő lakosságot a zala-völgyi vasútvonal kapcsolta össze a külvilággal.

A település csendes zugában, a Salomhegyre vezető út mentén hagyjuk el a kies völgykatlant pöttyöző házakat. Rövid, de intenzív kapaszkodással érünk a Salomhegyre és a róla elnevezett szőlőskerteket, gyümölcsösöket magába foglaló településrészre. Jellemző gazdálkodási formája ez a zalai domboknak: a falu feletti hátakat beültető, boronafalas présházakat építő lakosság a nap végén rendszeresen feljárt a „szőlőhegyre” gazdálkodni, társadalmi életet élni. Pár öreg ház mellett újonnan épített nyaralót is látunk. Lakták is ezeket a dombtetőket a régi világban, amíg a kommunizmus alatt a faluba, városba nem parancsolták a szőlőhegyen élőket.

Egy matuzsálemi tölgyfánál elhagyjuk a házakat, és a Németfalu, Erdeifalu felé vezető széles murvás úthoz kapcsolódva szántók nyílt térségén át folytatjuk utunkat. A helyi magaslat a török időkben megsemmisült középkori település nevét őrzi, a Cigányhegy gerincén újból tanyák és házak sorakoznak. Itt egy puritán haranglábat és feszületet is találunk, ahogy az a szőlőhegyeken lenni szokott. A hát folytatásával virágos réteket és egy karácsonyfát termő ültetvényt elhagyva, a Németfaluba ereszkedő murvaútról letérve agyagos dózerúton lépünk be az erdősült vidékre. Bár az út mellett akácos honol, a két oldalt induló völgyben már szép keményfa erdők, tölgyesek, bükkösök élnek.

A víz vonzásában

A völgyek találkozásának mélypontjáról egy szántóval nyitott hátra kapaszkodunk, ahonnan körbetekintve a környező erdőségeket kémlelhetjük. A dombhát tetején érkezünk az egykor lakott területre, Erdeifaluba, ahol még iskola is működött a világháború után a 70-es évekig. Mára főként csak romokat láthatunk itt, pár ház élte túl az enyészetet. A terület ura, a legkisebb Eitner fiú fél évig bujdosott egy homokkőbe vájt üregben a közeli erdőben, hogy kivárja a világháború utáni világ eseményeit. Leghűségesebb szolgája látta el élelemmel, kisurranva a házból minden este, amíg végül ura feladva mindenét nyugatra menekült.

Jobbról bekapcsolódik a Dél-dunántúli Kéktúra K jelzése, amit ezután Kustánszegig követünk. A gerincen haladó utat rövidesen elhagyjuk, és a dombok hullámait meglovagló úton, tölgyes és akácos erdők között érkezünk Kustánszeg határába. A Göcsej egyik legnagyobb települését azonban csak érintjük, a szemközti domboldalra épült hétvégi házak között a völgybe ereszkedünk. Érdekes a templomot és a tájházat megtekinteni, ha szánunk rá időt. A falu másik nevezetessége, az északi határban, a ’80-as években épült völgyzárógátas víztározó ideális pihenőhely. A két kis patak folyását egyesítő tó körül fenyőkkel, nyírfákkal, füzekkel ligetes, hangulatos környezetet alakítottak ki, üdülő- és horgászparadicsomot teremtve a mocsaras területen.

Kustánszeg szélén, a Göcsej kempingnél hagyjuk el a K jelzést, és fordulunk északnak a tározóhoz vezető úton, hétvégi házak között, immár jelzés nélkül. A gátat balról kerülve érkezünk a stranddal, játszótérrel, büfével komfortos vízpartra. Érdemes itt megpihenni a túra féltávjánál, fürdeni, feltöltődni a folytatáshoz. Innentől a völgytalpon haladunk jelzés nélkül, de jól követhető utakon. Magát a tavat egy horgászoknak kialakított ösvény kerüli, amit a túloldali félsziget csúcsáig követünk, kis fahíddal keresztezve a tározót tápláló patakot. A tó szegletétől remek kilátás nyílik a víztükör felett húzódó Kustánszeg házaira, templomára.

Egy széles szekérút indul északi irányba, a tó partjától fokozatosan távolodva, ami átvezet Németfaluba. Pár száz méter után rákanyarodik a vezetékek alatt futó szekérútra, ami a következő faluig kísér minket. Egyedül egy hármas elágazás okozhat fejtörést; itt a középső, átlósan a mezőn átvágó utat választjuk, bár a legszélesebb bal oldali út is a falu felé kanyarodik.

Őzek, szarvasok vidéke

A völgytalpi mezőkön, szántókon keresztül érkezünk a Kustánszeghez hasonlóan dombhátra épült Németfaluba. A település nyugodt, csendes légkörén érződik zsákfalu jellege. Takaros házak közt érjük el a központban álló Nagyboldogasszony-kápolnát, ahol keresztezzük az utcát, és jobbra átellenesen, egy kibontakozó völgyben el is hagyjuk a települést. Mélyre vágódó homokos úton veszünk bele a völgytalpi gyertyánerdőbe, ami levezet a Jám- és a Szentmihályfai-patakok találkozásához. Éger- és fűzfaligetek között érkezünk a mezők széléhez, de itt balra, az erdő peremén, az Újhegy lábánál kerülünk észak felé, míg egy még tágasabb mezőhöz érkezünk. Ez a Szentmihályfai-patak forrásvidéke, a Göcsej egyik legnagyobb vízfolyásának kezdete. A lápos rétre rengeteg szarvas jár le inni, lakomázni. Az eldugott völgyben nyom nyomot ér, szinte érezzük a vadak tekintetét. Szinte biztosan látunk itt szarvast, őzet vagy rókát, ha csendben közlekedünk. A szekérút lekanyarodik a völgytalpi mezőre, és keresztezi a vízfolyást egy vadles mellett. Jobbra fordulva követjük a patak folyását, majd mezőket, ligeteket keresztezve érkezünk Bödére.

A falu sportpályája mellett csatlakozunk a Petőfi utcához és a P jelzéshez, ami keresztülvezet a kicsiny településen. A központban elhaladunk egy cseréppel fedett, szoknyás harangláb mellett. A Göcsej és az Őrség jellegzetes építménye a régi szegény világot idézi, amikor templomot nem építhetett a vallásos közösség.

A temető mellett hagyjuk el a falut, ahol hosszú kapaszkodás kezdődik a kávási határba, a Zala folyó feletti dombhát gerincére. Akácos és fenyves erdőkön keresztül érkezünk a dombtető tágas mezejére. Innen váltakozó irányú kilátásokkal haladunk túránk végéig. Itt lehet lerövidíteni a túrát a legkönnyebben, hiszen a jobbra, északi irányba induló utak mindegyike levezet Kávásra, a Zala völgyének fő közlekedési folyosójába.

Egy letűnt major emlékei

Mi nyugatra fordulunk a ritmikusan hullámzó dombhátakat követve a P jelzés mentén, ami Salomvárra visz vissza. Jobbra a Kávás feletti „szőlőhegyek” mindegyikének tetején házak, szőlő- és gyümölcsöskertek sorakoznak. Néhol alkalmunk is nyílik betekinteni a Zala folyó völgyébe, ami domboldalakkal szegélyezve húzódik kelet-nyugati csapással.

A legmagasabb dombra, a Kacsi-hegyre felérve mezőgazdasági épületek mellett haladunk el, az út kanyarulatában elvadult platánfák ligetében kísérteties kúriarom húzza meg magát. Ez volt a környéket birtokló Eitner család egykori központja. A Kurta major egészen a világháború utáni államosításig úri pompájában tündökölt. Az új világrend elől Ausztriába menekülő birtokosok után a cselédség képtelen volt a hátrahagyott földeket vetőmag, állatok híján művelni. Egy ideig még állami iskola működött a kúriában, de idővel a családok a faluba vagy Zalaegerszegre költöztek.

A majortól induló aszfaltúton aláereszkedünk a dombhátról, és Kávás házainak látványával, egy szántókkal borított tágas völgyben visszaérkezünk túránk kiindulópontjához.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Salomvár, Jókai tér megállóig utazunk busszal.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parken

  • Salomvár központjában, a templomnál tudunk parkolni; innen indul a túra is.

Koordinaten

DD
46.850929, 16.660838
GMS
46°51'03.3"N 16°39'39.0"E
UTM
33T 626615 5189937
w3w 
///kamm.ehefrau.stetigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Őrség és Göcsej turistatérképe (Cartographia)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
25 km
Dauer
6:15 h
Aufstieg
361 hm
Abstieg
361 hm
Höchster Punkt
285 hm
Tiefster Punkt
175 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch botanische Highlights Heilklima hundefreundlich

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 1 Wegpunkte
  • 1 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp