Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

Indiánok és hippik nyomában a Bakonyban

Wanderung · Öreg-Bakony · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A megkapó szépségű, kis tavat tápláló Borostyán-kút és az itt álló kápolna Szent Gellértnek állít emléket
    / A megkapó szépségű, kis tavat tápláló Borostyán-kút és az itt álló kápolna Szent Gellértnek állít emléket
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • A Bakonybél melletti Borostyán-kút (Szent-kút) ideális helyszín egy kis merengésre
    / A Bakonybél melletti Borostyán-kút (Szent-kút) ideális helyszín egy kis merengésre
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • A Fehér-kő vadregényes, kőgörgeteges aljában
    / A Fehér-kő vadregényes, kőgörgeteges aljában
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • Az Augusztintanya mellett
    / Az Augusztintanya mellett
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • Az Öreg-hálás és a környező rétek
    / Az Öreg-hálás és a környező rétek
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • Öreghálás a 60-as években még kulcsosházként üzemelt
    / Öreghálás a 60-as években még kulcsosházként üzemelt
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Bakonyi tanyák hűlt helyén, háttérben a Hajag tömbje
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / A Fekete-Séd vadregényes patakpartja
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
  • / Útban Bakonybél felé
    Foto: Ferenc Szigeti, MTSZ - Partner
150 300 450 600 750 m km 5 10 15 20 25 Erdők Háza (Bakonybél) Pannon Csillagda Látogatóközpont (Bakonybél) A bakonybéli Borostyán-kút (Szent-kút) Ráktanya kulcsosház, turistaszálló és erdei iskola

Van egy titkos hely a Bakony rengetegében, amely a történelem egy egészen különleges mozzanata miatt maradt meg hazánk egyik legnagyobb erdős területének, s ahol pont emiatt különös emberek járnak. Közepesen nehéz, de titkokkal teli túra a Bakony szívében.

geöffnet
mittel
28 km
7:57 h
692 hm
692 hm

A természeti és kulturális-történelmi látnivalókban egyaránt gazdag körtúrát a Bakony „fővárosában”, a tömegközlekedéssel is jól elérhető, szálláslehetőségekben bővelkedő Bakonybélen kezdjük. Először a Borostyán-kútnál (Szent-kút) elmeditálunk a hírhedt bakonyi rengeteg és az itt élő remeték történetén, majd a Ráktanya felé vesszük az irányt, amely kevés megmaradt társával együtt hírmondója az egész országban egyedülálló hegyvidéki tanyavilágnak. A Felső-Hajag hatalmas erdőin átvágva érkezünk meg „szivárványföldre”, a Bakony legnagyobb forrása körüli réteken pedig indiánok nyomaira bukkanhatunk. Egy igazi bakonyi betyár rejtekét érintve, a látnivalókon elmélázva sétálunk vissza Bakonybélre.

Autorentipp

  • A túrát mindenképpen érdemes a tágabb környék felfedezésével, egy bakonyi hosszú hétvégével összekötni. Így például lesz időnk megnézni a Bakonybéli Tájházban található, a bakonyi indián játék történetét feldolgozó, egyedülálló kiállítást és a Szent Mauríciusz Monostort.
  • A Ráktanya Kulcsosház, a „háromezer csillagos szálloda” ideális helyszíne egy tábortűznek, így a túra könnyen két napossá alakítható.
outdooractive.com User
Autor
MTSZ
Aktualisierung: 16.01.2019

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
628 m
Tiefster Punkt
270 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app turistatérkép.
  • A Ráktanyán való megszállás függvényében készüljünk étellel (ott csak hozott anyagból lehet főzni)!

Weitere Infos und Links

Start

Bakonybél, Petőfi utca buszmegálló (279 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.251956, 17.728452
UTM
33T 706449 5236774

Ziel

Bakonybél, Szent Mauríciusz Monostor

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A buszmegállónak is nevet adó Petőfi utcán gyalogolunk ki Bakonybélről a S jelzésen, a Szent-kút irányába.
  • A zarándokhelyet elhagyva az elágazásban a P◼ jelzést választjuk.
  • A S jelzésen érjük el Ráktanyát.
  • Onnan visszagyalogolunk Augusztintanyára, s a Felső-Hajag oldalában átváltunk a P jelzésre.
  • A P jelzésről tegyünk kitérőt a hangulatos Tiszta-víz-forráshoz a P● jelzésen!
  • Elérve az erdészeti betonúton haladó országos K jelzést, azon balra fordulunk.
  • A KΩ , majd a P+ jelzésen jobbra tartva kapaszkodjunk fel a Pénz-likhoz.
  • A P+ jelzésen folytatva utunkat ereszkedjünk le a betonútra, s azon jobbra tartva, először a P, majd a K jelzést kövessük Bakonybél irányába!
  • A Hideg-völgyet elérve forduljunk jobbra a P+ jelzésre, amely bevezet a falu központjába, a monostorhoz.

A túra részletes leírása

Szerzetesek, remeték, na és persze a betyárok: a Bakonyi rengeteg legendája

A település központjából a Petőfi utca folytatásában egy széles dózerút (S és P◼ jelzés) vezet a gyönyörű Borostyán-kúthoz (ahova sajnos sokan autóval mennek ki). Érdemes megcsodálni a helyet és elmeditálni a hírhedt bakonyi rengeteg történetén. A Bakony első „legendás” lakói a remeték voltak: Szent István 1018 körül alapította Bakonybélen a bencés monostort. A megkapó szépségű, kis tavat tápláló Borostyán-kút és az itt álló kápolna a monostor híres lakójának, Szent Gellértnek állít emléket, aki 1023-1030 között vezette az intézményt, s remeteként szívesen időzött a karsztforrásnál. Ebben az időben az erdőrengeteg valóban áthatolhatatlan és lényegében lakatlan volt. 

A szerzetesek legendáját azonban nem csak a megújult (és látogatható) Szent Mauríciusz Monostor öregbíti, hanem hazánk legjellegzetesebb, s talán legismertebb, több helyütt ma is rekonstruálható középkori útja, az 1702-ben épült Barátok útja is, amely a béli monostort kötötte össze anyaintézményével, a Pannonhalmi Apátsággal.

A bakonyi rengeteg leghíresebb „lakói” minden bizonnyal a szeretett-félt betyárok voltak, de róluk még később ejtünk szót bővebben. Folytassuk utunkat a széles, dózeres úton, s nemsokára elérjük a P◼ elágazást: érdemes ezen továbbmenni, hiszen ez a Fehér-kő és a Szekrényes-kő vadregényes, kőgörgeteges aljában, hamisítatlan bakonyi tájon emelkedik a Fehér-kő-árokban. A sziklákat elhagyva, az ösvény tetején legyünk szemfülesek, a jelzés az ösvényt balra elhagyva kikapaszkodik a már ismert dózerútra. Ezután a S jelzést követve, a szintén kulcsosházként üzemelő Augusztintanyát érintve jutunk el a Ráktanyához (ha nem térünk be a Ráktanyára, akkor Augusztintanyáról a S jelzésen kell tovább menni a Hajag irányába).

A bakonyi tanyák népe

A Magas-Bakony déli részén kialakult hegyvidéki tanyavilág - amely virágzása idején mintegy 100-150 tanyából is állt - igazi földrajzi és történelmi kuriózum hazánkban, s a nem annyira közeli Szentgál településhez kötődik. Ennek határában található ugyanis Európa egyik legnagyobb őshonos tiszafása. E hidegkedvelő fafajta a jégkorszakból maradt itt egy északi kitettségű, hűvös hegyoldalban. Mivel a tiszafából remek íjat lehet készíteni, Szentgál a királyi íjászok és vadászok területe lett, határa ezért maradt évszázadokon át óriási. Az erdőrengeteg az 1836. évi törvények által előírt tagosítás során került feldarabolásra, s mivel az ipari fellendülésnek hatalmas nyersanyagigénye volt, a viszonylag lankásabb bakonyi tájból gyorsan tűntek el az erdők, helyüket átadva a ma is látható szántóknak és legelőknek, ahol település nem, hanem csak tanyák jöttek létre. A tanyavilág egy érdekes tájhasználatot és kultúrát teremtett, a még ma is álló gyümölcsösök például egyfajta génbanknak tekinthetők. E páratlan településszerkezet azonban nem volt hosszú életű, az 1950-es évek elején a mindent kontrollálni akaró államhatalom gyorsan és hatékonyan szorította ki innen a gyanús távolságban élő kívülállókat, az épületekből hírmondóba is alig maradt néhány. A Ráktanya az egyik megmaradt hírmondója e letűnt világnak. A Gyalogcincér Természetjáró Egyesület által üzemeltett kulcsosház és erdei iskola (Ráktanya) kiváló helyszín egy táborozáshoz és ennek az ősi hangulatnak az átéléséhez. Ebben az esetben lehetőségünk van egy sétára is a környéken, további tanyák meglátogatására.

A szivárványföldön

A Ráktanyáról vissza kell gyalogolnunk az Augusztintanyához, onnan pedig a P és S jelzések kettősét követjük a Középső-Hajag irányába. A csúcsra azonban nem megyünk fel (kilátás amúgy sincs sok), hanem az elágazásban követjük a P jelzést. Ezen a környéken érezzük, hogy mindentől messze vagyunk, s valóban, a Hajag a csillagászok és fotósok kedvelt célpontja, amely ugyan hivatalosan még nem csillagoségbolt-park, de remélhetőleg hamarosan az lesz (mindenesetre nem véletlen, hogy Bakonybélen találjuk a Pannon Csillagdát is, amely szintén érdekes kiegészítő programja a túrának).

Ahogy a P jelzés elhagyja a bükköst és visszakanyarodik, jobb kéz felé fordulva megpillantjuk e belső rész elhagyatott, szép rétjeit, középen az Öreg-hálással. 1999-ben itt tartotta találkozóját a Szivárvány Család nemzetközi ökohippi-közösség, amelynek egyes tagjai aztán annyira megszerették a magával ragadó tájat, hogy később területet vásároltak itt (a mező szélén haladó jelzéstől jobbra). Egész évben ugyan nem tartózkodnak itt, de fából készült sátorvázaikat láthatjuk a mező peremén. A gyönyörű réteken haladva találunk itt teljesen, vagy részben elhagyatott tanyákat is, s akinek van ideje és kedve, felfedezheti a rejtélyes – és nehezen megtalálható - Mátyás-pincét is. (Ez egy 18. századi boltíves nyári kőakol, olyan, mint egy feltárt pincealagút az erdő mélyén, kéménnyel: a legenda szerint Mátyás király vadászkunyhója volt).

Indián harcok földjén

A '60-as években még kulcsosházként üzemelő Öreghálás fölött, a T elágazásban jobbra fordulunk, s a P jelzésen maradva, hangulatos patakokat követve nemsokára elérjük a P● jelzés elágazását, amelyet követve a Bakony legnagyobb forrását látogathatjuk meg. A foglalatlan vízfeltörést érdemes felkeresni, a mintegy 2 méteres átmérőjű forrásmedencében kristálytiszta víz bugyog fel az erdő mélyén. Ez a vadregényes hely ad otthont minden év nyarán pár hétre a bakonyi indiánoknak, akiknek egykori vezetője Cseh Tamás volt, s akik meglepő hűséggel követik egyes indián törzsek szokásait.

Savanyú Jóska rejteke

Visszatérve az elágazáshoz a beszédes nevű Szénahordó úton érjük el a Bakonybél felé tartó erdészeti műutat. De mielőtt jobbra kanyarodnánk a falu felé, érdemes balra kitérőt tenni a Hajszabarna északkeleti oldalában található Pénz-likhoz, az Öreg-Bakony egyik legrejtettebb barlangjához. A járatba ugyan csak barlangászok mehetnek le, de ha valahol, itt igazán átérezhetjük a Bakony hangulatát. A lakályosnak nem nevezhető Pénz-lik Savanyú Jóska egyik búvóhelye volt a legenda szerint.

A bakonyi erdők leghíresebb egykori „lakója” ugyan minden bizonnyal Sobri Jóska, akinek vélt, vagy valós rejtekhelyeivel több helyen találkozunk a Bakonyban. Kevésbé ismert „kollégája”, Savanyú Jóska azonban az 1880-as években az ország legkeresettebb betyárja volt, aki szintén a hegység területén működött. Állítólag alacsony termete segítette sokszor, hogy elrejtőzhessen a legkisebb sziklahasadékokban is. Ki tudja, hogyan és mire használta a Pénz-likat? Mindenesetre az 1886-os bírósági tárgyalásán nem kevesebb, mint 29 bűntettel vádolták meg - igaz, gyilkosságot nem tudtak rábizonyítani, s alakjának megítélésében itt is közrejátszik, hogy alapvetően a gazdagokat fosztogatta.

A P+ jelzésen folytatva utunkat ereszkedjünk le a betonútra, s azon jobbra tartva, először a P, majd a K jelzést kövessük Bakonybél irányába! A hangulatos erdőben a betonon gyalogolva lesz időnk feldolgozni a sok látnivalót. A Hideg-völgyet elérve forduljunk jobbra a P+ jelzésre, amely bevezet a falu központjába, a monostorhoz.

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kiindulópontja a Bakonybél központjában található távolsági buszmegálló (Petőfi utca).

Anfahrt

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul.

Parken

  • Bakonybélen a KRESZ szerint tudunk parkolni, legközelebb a Szent Mauríciusz Monostor mellett.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Bakony turistakalauza (Cartographia)

Kartenempfehlungen des Autors

  •  A Bakony turistakalauza (Cartographia)

Ähnliche Touren in der Umgebung

 Diese Vorschläge wurden automatisch erstellt.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Du hast Fragen zu diesem Inhalt? Dann stelle sie hier.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
28 km
Dauer
7:57 h
Aufstieg
692 hm
Abstieg
692 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.