Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Gerinctúra a Keleti-Mátra bércein

Wanderung · Magas-Mátra · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Ereszkedés az Oroszlánvár kifakult sörényén, hátul a Kékes és a Galya-tető
    / Ereszkedés az Oroszlánvár kifakult sörényén, hátul a Kékes és a Galya-tető
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg bükkök kapaszkodnak a Kékes sziklás, keleti gerincén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Sas-kő a Mátra gerincének leglátványosabb szakasza
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Kis-Sas-kőről a Mátra keleti vonulatára, háttérben a Bükk
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csákány-kő megcsonkított kúpja Recsk és Palócföld felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1400 1200 1000 800 600 400 200 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Kékestető Adótorony és kilátó Sas-kő

Igencsak hosszú, de egyben a legszebb útvonalon másszuk meg hazánk legmagasabb pontját, a Kékestetőt. Az Országos Kéktúra egy markáns, emblematikus szakaszát követjük a Tarna völgyétől a Kékestetőig, miközben kevély vulkáni kúpok sorát járjuk be kilátásokkal fűszerezve. A hegyvidéki hangulat garantált: meredek kúpok, sziklás gerincélek, füves tetők és mesés erdők váltakoznak végig utunk során.
geöffnet
mittel
19,1 km
7:00 h
1482 hm
634 hm

Ha tanulmányozzuk a túra szintprofilját, három (vagy öt) markáns szakaszra oszlik a közel húsz kilométeres kapaszkodás a Mátra legmagasabb pontjára. A küzdelmes hegymenetekért cserébe gyönyörű kilátópontokat érintünk a hátak és kúpok tetején. Legelső panorámánk a kezdeti emelkedő után érkezik a Gazos-kő laposán, majd gyakorlatilag az összes nagyobb hegy tetején adódik kilátás; a legszebbek az Oroszlánvár és a Nagy-Szár-hegy csúcsán várnak ránk.

Az első szakasz kb. nyolc kilométeren át arról szól, hogy felkapaszkodunk a Tarna völgyéből a "Mátra hátára". Ezen a kezdeti, bemelegítő részen 500 méter körüli tetőkre jutunk fel egyenletes emelkedéssel nagyjából négy kilométer alatt. A Kalapos-tető, Aszó-tető, Átrád-tető hármasa után tartjuk ezt a szintet a maradék négy kilométeren, egészen a Jóidő-kútig.

Drasztikus váltás következik a bemelegítés után, hiszen a következő hat kilométeren bekerülünk a darálóba. A legmeredekebb oldalakat ostromoljuk, hogy aztán játszi könnyedséggel tékozoljuk a nehezen megszerzett magasságunkat a hegyek túloldalán. A mátrai fenevad első szemfoga a Szederjes-tető, ami feladja a leckét a maga 150 méteres szintemelkedésével alig pár száz méteren belül. A Zúgó hullámzása után beérünk a Domoszlói-kapuba, ahonnan három combrúgás következik: az Oroszlánvár, a Cserepes-tető és a Nagy-Szár-hegy. Itt kell okosan beosztani az erőnket, de ha ezeket a vulkáni kúpokat megmásztuk, jutalmul a Markazi-kapu környékén gyakorlatilag egyenletes terepen majd' három kilométeren át oldalazunk a gerincen.

A Tarjánka-tisztástól a Markazi-kapun át vezető rész már a harmadik, lezáró szakasz kezdete, ugyanis a pihentető néhány kilométer után utolsó feladatunk a Mátra tetejének, az ország legmagasabb pontjának, a Kékestetőnek a megmászása. Kapaszkodás közben mindkét oldalra nyílik panoráma; a Disznő-kőről északra a nógrádi hegyvidéki tájra, a Sas-kőről délre az Alföld laposára, míg az utolsó hegymenet előtti Erzsébet-szikla rétjéről a célra, a Kékesre látunk rá remekül.

Csodás hegyvidéken kitűnő sportteljesítménynek beillő túrát járunk be a civilizációtól távoli mátrai vadon ütőerén.

A Mátra-bérc túra

Nem véletlenül a hegység főgerincén fut az ország egyik legnehezebb teljesítménytúrája. A Mátra vonulata nemcsak szintkülönbségeivel, gerincének hosszával, sziklás terepével, hanem vadregényes bükköseivel és girbegurba tölgyeseivel, keskeny gerincösvényeivel, sziklameredélyeivel is olyan nehézségű és szépségű útvonalat kínál, amilyet más hegységeinkben hiába keresnénk.

A Kékes-tetőről indulva egy őserdőfolton keresztül ereszkedünk le a Mátra-nyeregbe, hogy aztán számtalan kilátópontot felfűzve a Galya-tetőre kapaszkodjunk. Miután a kilátóból megcsodáltuk az egész hegységet, hangulatos, kétarcú tájat szelünk át. Amilyen forgalmas és felkapott a felső-mátrai falvak hatalmas bükkök árnyékolta környéke, olyan nyugalmas és vadregényes az Ágasvárra napos tölgyesben vezető ösvény. Túránkat az erdő mélyén található ágasvári menedékháznál fejezzük be.

Ha a teljes mátrai gerincvándorlást tekintjük, akkor azt mondhatjuk, a keleti szakasz (Sirok - Kékes-tető) a vadon élményét nyújtja, a középső (Kékes - Ágasvár) a legváltozatosabb, és a nyugati (Ágasvártól a Muzsla-gerincen át) a legelhagyatottabb. A Mátra-bérc túra középső szakasza sajátos, egyedi atmoszféráját annak köszönheti, hogy néhány kilométerenként varázsütésre változik a táj: a hűs kékesi bükkösből előbb a középső gerincszakasz élesen kiemelkedő, panorámás terepére érünk, majd a Felső-Mátra zárt bükkösei, széles sétányai következnek. Az ország legmagasabban fekvő falvainak hegyvidéki üdülőhangulatát aztán vadregényes, sziklás gerincvándorlás váltja föl - mindennek átéléséhez pedig elegendő egyetlen nap is.

Hosszú és nehéz túra, mely megköveteli a jó állóképességet, cserébe viszont változatosságával maradandó élményt garantál.

A mátrai gerinctúra másik két szakasza elérhető az alábbi linkeken:

Autorentipp

  • A szintemelkedéseknek megfelelően osszuk be az erőnket! Ne hagyjuk, hogy a meredek kaptatókon elsavasodjanak az izmaink, inkább lassabban kapaszkodjunk! Érdemes rövidebb pihenőket beiktatva haladni. A csúcsokon 5-10 percnél többet ne töltsünk el, mert lemerevedünk, "megmacskásodik" a lábunk.
  • Nagyon fontos a folyamatos és fokozatos energia utánpótlás, illetve a megfelelő vízbevitel ennek feldolgozásához. Az izommunkához elengedhetetlen a magnézium, jól jön egy banán vagy pezsgőtabletta a meredek szakaszoknál.
  • Klasszikus túránkat azzal tudjuk megkoronázni, ha az egész Mátra-gerincet végigjárjuk. Erre írják ki minden év tavaszán a Mátrabérc elnevezésű teljesítménytúrát, melyen akár mi is részt vehetünk a versenyzés hangulatát megélve. De akár ettől függetlenül, egész évben fakultatívan is teljesíthető a túra (természetesen az évszaknak és az útviszonyoknak megfelelően), csak kövessük a Mátra bércein ʍ jelzését. Ehhez érdemes előre szállást foglalni vagy sátrazási, bivakolási lehetőségeket bekalkulálni.
  • A túra hosszára és összetettségére tekintettel érdemes megszállni a kezdő- vagy végponton, hogy időben induljunk, illetve a hazaúttal már aznap ne bajlódjunk. Egy másik vonzó megoldás, ha út közben sátrazunk vagy bivakolunk, hiszen az erdőn töltött (betervezett) éjszaka mindig különleges hangulattal és élményekkel emeli a túrát.
  • Kézenfekvő éjszakázó hely a Hármashatár alatti Felső-Tarjánka tisztása. Bár ez közvetlenül a túraútvonalunk mentén található, sajnos itt csak egy fedett esőbeálló van - de pad, asztal, tűzrakó hely és a közeli Hármashatári erdészháznál egy nem túl megbízható forrás emeli a kényelmet. Használható hegyi kunyhót a gerincet elhagyva pár száz méterre a Csurgó-kútnál találunk. A Zúgói vadászház alatt a K● jelzés vezet a völgybe, ahol a forrás megbízható hozammal működik, és a szemközti oldalban állandóan nyitott ház található két fekhellyel. A másik alvási lehetőség a Disznó-kő alatti Rózsaszállás, amit a S jelzésen letérve, a gerincúttól pár száz méterre érünk el. Ha itt aludnánk, keressük a Hérics Turista Egyesületet, tőlük tudjuk a kulcsot elkérni. A Rózsaszállásnál is megbízható forrás fakad a ház melletti völgyecskében.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 13.07.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Kékes, 1014 m
Tiefster Punkt
160 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Készüljünk fel a civilizációtól távoli, hosszú gerinctúrára elegendő élelemmel és innivalóval. A túra által érintett források nem megbízhatóak, élelemszerzési lehetőség nincs, csak a természet ajándékai (erdei gyümölcsök, gombák), így lényegében abból élünk, amit magunkkal vittünk.
  • Fejlámpát mindenképpen vigyünk magunkkal, bármilyen időszakban indulunk el. Bármikor megcsúszhatunk időben ezen a hosszú, szintben bővelkedő túrán annyira, hogy sötétben érkezünk meg, így elengedhetetlen a mobil világítás.
  • Tervezzünk alternatív megoldásokat, ha nem tudnánk a túrát végigjárni bármilyen okból (erőnlét, időjárás, útviszonyok), és le kell ereszkednünk a gerincről idő előtt. Kézenfekvő lehetőséget ad erre a Domoszlói- és a Markazi-kapu, illetve több turista- és erdőgazdasági út mindkét irányba.

Start

Sirok, vasúti megállóhely buszmegálló (159 m)
Koordinaten:
DG
47.912114, 20.178016
GMS
47°54'43.6"N 20°10'40.9"E
UTM
34T 438579 5306859
w3w 
///hindern.forscht.redensart

Ziel

Kékestető

Wegbeschreibung

Itiner :

  • Az útvonal végig az Országos Kéktúra K jelzését, illetve a Mátra-bérc ʍ jelzését követi.

A túráról részletesen :

Fel a Mátra hátára, a Kalapos-tetőre

A már nem üzemelő Tarna-völgyi vasútállomás mellől, a Kőkútpusztára vezető országútról indulunk a K jelzésen. Kapaszkodásunk enyhe és egyenletes, ahogy a bozótos erdőn át haladunk a Mátra gerincének legkeletibb kiemelkedésére, a Nagy-Őr-hegyre. Egy kis vízfolyást keresztezve érkezünk a Sólyom-forrás pihenőhellyel ellátott tisztásához. Sajnos az esőbeálló már rozoga, de funkcióját ellátja. A tisztás vegetációja annyira elburjánzik nyáron, hogy a forrást és a turistautat is nehezen találjuk.

A tisztás feletti tölgyesben érintjük az Őr-hegy keleti lejtőjén húzódó hatalmas kaszálórétet, ahonnan a legszebb a rálátás a siroki várra és a Tarna áttörésére. A jelzés a rét mellett halad, a kilátáshoz azonban be kell sétálnunk a rétre.

A Nagy-Aszó-hegy lankáján haladunk tovább a fiatal tölgyesben. Egy kis vállra felérve leágazik a K◼ jelzés Kőkútpuszta felé. Ez egy becsatlakozási pont, másik alternatívája az útnak - a kettő közti különbség csak annyi, hogy az utóbbi lakott területről indul.

Innen viszont határozottan ráfordul az ösvény a hegyoldalra, és két dózerutat keresztezve, egy nagyobb délre forduló ívet leírva felérünk a ténylegesen vett gerincre. Egy régi irtást határoló kerítés kapuján áthaladunk: ettől a ponttól indul a szigorúan vett gerinctúra. Hamarosan elérjük a Kalapos-tető laposát, ahonnan megenyhül az emelkedés, majd a közeli Aszó-tetőtől enyhe hullámzással végig az 500 méteres szintvonal körül haladunk.

A Gazos-kőn át a Jóidő-kútig

A Kalapos-tetőtől markáns változáson megy át a táj. A déli lankák a gerincet elérve éles peremmel váltanak át az északi oldal meredek letörésébe. Ennek a letörésnek tektonikai és klimatikus okai vannak. Kialakulása után ugyanis a Mátra vulkáni tömbje megbillent dél felé a vulkáni anyagot szolgáltató törésvonal déli szegélyének süllyedése miatt. A kibillent tömeg északi oldala annyira erős nyíró erőnek volt kitéve, hogy a tektonikus vetődések mentén az északi oldalak a mélybe zuhantak.

Ezt a törési felületet bontotta tovább a jégkorszakok zord időjárása, amikor a repedésekbe fagyó víz egyre mélyebbre hámozta az északi sziklákat. Ezt a hátrahagyott felületet látjuk manapság is az északi gerincélen, melyre az egész vonulat egyik legszebb példája a Gazos-kő, utunk első, valódi panorámát nyújtó kilátópontja.

A Gazos-kő sziklás felülete egy határozott vonal mentén zuhan a mélybe, így 180 fokos panoráma tárul elénk a Mátra északi vidékei felé. A Bükktől a Galya-tetőn át a Karancs-Medves vulkáni kúpjaiban tetőző Palócföld hullámzó vidékéig ellátunk. A Gazos-kő környékén már szép, öreg tölgyesben haladunk, mert a meredek széleket nem termelték le.

A Cseresznyés-tető kúpján átkelve a Remete-tisztás nyergébe érkezünk, ahol lehetőségünk van felfrissülni és vizet venni a tisztás északi végében lekanyarodó, K● jelzésen elérhető, közeli Remete-forrásból. A vulkanikus hegységek vízjárása sajnos rapszodikus, jól leköveti az időjárást. A kőzet repedéseinek tárolókapacitása csekély, így a források hamar kiapadnak az aszályos időszakban.

A Remete-tisztástól utunk egy erdőgazdasági kerítést követ, mely világos, fiatalos tölgyerdőt szel ketté. Az út enyhe emelkedéssel kerüli a Remete-tetőt, majd a Jóidő-nyak Mária-képet őrző fái mellett lassan beérünk az időszakosan működő Jóidő-kúthoz. Innentől elhagyjuk a lankásan hullámzó dózerutat, és beindul  a szintek leküzdése.

Erőpróba a fűrész első fogain

A Jóidő-kút mögött élesen visszakanyarodunk jobbra, és elhagyjuk a kényelmesen szintező dózerutat, hogy megkezdjük kapaszkodásunkat a Szederjes-tetőre. Irtások közt lépkedünk egyre feljebb a magányos hagyás bükkök kíséretében. A letarolt hegyoldal felső része rálátást ad a megtett felső gerincszakaszra: a kelet-mátrai tetők hosszan elnyúlnak a Bükk irányába. A meredek kapaszkodás hamar véget ér, mivel a 120 méter szintemelkedést alig fél kilométeren belül letudjuk. A csúcsra már lankás gerincélen érkezünk.

A Szederjes-tető sajnos korlátozott kilátásokat ad, azt is a csúcs körüli ritkás erdőből, de érdekes a hegy északkeleti nyúlványán talált középkori sáncmaradvány. A feltárt cseréptöredékekből Árpád-kori erődítést feltételeznek a kutatók, melyről azonban írásos emlék nem maradt fenn. Feltehetőleg a terület urai, az Aba nemzetségből származó Borh-Bodon család vagy a Kompoltiak építhették.

A Szederjes-tető túloldala is igen meredek, bár itt már sokkal kevesebb szintet teszük meg, és azt is lefelé. A Kis- és Nagy-Zúgó-hegyen átvezető gerincszakasz kisebb szintezést tartogat, de a kitett északi oldal és a gerincélt borító árnyas öreg erdő rendkívül hangulatos. Elhaladunk egy tisztáson álló, körbekerített vadászház mellett, és váltakozó irányú kilátások mellett leereszkedünk a Domoszlói-kapuba.

A szár-hegyi kaldera felszabdalt kúpjain át

Ez a természetes átjáró a völgyek hátráló eróziójával harapta be magát a gerincélbe, melyen a Keleti-Mátra gerincét a legalacsonyabban tudta áthidalni a helyi lakosság. Recskről és Parádról ez a legkézenfekvőbb átjáró dél felé. A Domoszlói-patak ilyen hatékony bevágódásának eredete a vulkáni szerkezetnek köszönhető. A szakemberek egy nagyobb vulkáni kráter beszakadását sejtik a területen, melyet a környező csúcsok koszorúja jelöl ki. A Nagy-Szár-hegyben tetőző ív feltehetően a szerkezeti mozgások következtében darabolódott tovább, létrehozva az erősen egyenetlen csúcsrégiót.

A következő három hegy ugyanis különálló meredek kúpokkal szabja három hullámra a gerincet. Rögtön az első a legmeredekebb: az Oroszlánvár görgeteges kaptatója egész utunk legkeményebb küzdelme. A ritkás, sombokrokkal teleszórt hegyoldal száz méter szintet küzd le pár száz méteres távon. A csúcsra felérve fellélegezhetünk, ahogy a különös, gyűrű alakú bemélyedéssel árkolt tetőt megkerüljük.

Az egyértelműen mesterséges védmű egy szűk területet kerít be a csúcson, ami az egykor itt állt erődítés magja lehetett. A tatárjárás után építhettek várat a területen uralkodó Kompoltiak, majd a török időkben pusztulhatott el. Szakszerű feltárás nem történt a várban, de feltételezhetően a csúcson található fellegvárat alsóbb védművek és a nyugati oldal lankáján kiszolgáló épületek övezhették.

Bár a várról keveset tudunk, a helyiek meséjében az építtető agglegény Komploti urat lovászának leánya csábította el: egy oroszlánt megszelídítve felült annak hátára, így nyerve el az uraság megbecsülését és szívét. A fenevadat még kőbe is faragták - a valóságban az egyetlen oroszlán az Árpád-kor végén a Mátra vidékén maga a várúr volt, akit meg kellett szelídíteni. Mindenesetre mi meglovagoljuk az Oroszlánvár hátát, és fakó sörényén, a nyugati oldal füves gerincélén leereszkedünk a nyeregbe.

A Cserepes-tetőnek csak az oldalában halad az ösvény, de így is erős hullámot rajzol alattunk az út, míg beérünk a túloldali Cserepes-nyeregbe. Egykor vadászkunyhó állt itt, mára már romja sem látszik. A következő Nagy-Szár-hegy több értelemben is túránk csúcspontja. Erős emelkedő kezdődik a nyeregből, ami a vegyes kőrises-gyertyános-tölgyes erdőben vezet fel a tetőre. A Kékes tömbjétől különálló, szabályos vulkáni kúp a Keleti-Mátra legmagasabb csúcsa. A Kékestető elviszi a turistaáradatot a környékről, így ez a kevéssé ismert hegy megmaradt eredeti pompájában. Semmi emberi beavatkozás nem szennyezi ezt az idilli környezetet, tegyünk róla, hogy maradjon is így!

A hegy tetején sziklás rét terül el, csodálatos panorámát nyújtva főként a déli lejtőkre, az Alföldre és a felette trónoló Kékes tömbjére. Megérdemeljük a látványt és a pihenést. A mögöttünk lévő, halántékunkon pulzáló szakasz a legnagyobb kúppal lezárul, innen már csak a Felső-Tarjánka rétjéhez, a Hármashatár alatti nyeregbe kell leereszkednünk, ahonnan hosszabb szakaszon oldalazunk a gerinc peremén.

Pihenőút a Markazi-kapu környékén

A következő szakaszon megkönnyebbülve sétálunk a lankás hátakon hullámzó napfényes tölgyesekben. A minimális szintezéssel ajándéknak érezzük a pihentető, igen hangulatos erdei sétát, ami a Mrazinca-tetőt megkerülve északra fordul, és leereszkedik a Markazi- kapuba.

A Domoszlói-kapuhoz hasonlóan ezt az átjárót is egy kalderába vágódó völgy nyitotta - ugyanis a Kékes tömbjébe délkeletről felharapódzó Vár-völgyet is egy kaldera lenyomatának vélik a szakemberek. A Markazi-kapunál találkozik ez a beszakadás az észak felől hosszan benyúló Ilona-völggyel, ami hazánk legmagasabban fekvő természetes vízesését rejti, és egyértelműen a Mátra egyik legszebb vidéke.

Kapaszkodás a Kékes tömbjére

A Markazi-kaputól elkezdődik az utolsó, kitartó emelkedés, mely felvezet hazánk tetejére. Az egyre meredekebb oldalban harántoló út lassan osztja be a szintemelkedést. A Kis-Sas-kő sziklákkal pettyezett rétje alatt elosonva megkerüljük a gerincélt, és az északi oldal sötét, öreg bükkösében haladunk az egyre vadabb vidéken. Itt testközelből tapasztalhatjuk, milyen elementáris erők alakították ki ezt a drámai tájat. A vetődések mentén leszakadt tömbök messze alattunk hevernek, míg mi a felszakadt, kifagyott felszínen próbáljuk megvetni a lábunkat. Szerencsére a turistaösvény határozott sávja vezet körbe a gerincélek és a köztük húzódó katlanok mentén.

Az egyik ilyen kiálló sziklacsoportnál lehetőségünk van kibukkanni a sűrű bükkös fölé, ahogy a turistaútról egy rövid ösvény válik le a Dinsznó-kőre. Semmiképp ne hagyjuk ki a csodás látványt! A leszakadás felett álló szilaj bércről a táj felé kerülünk, és hosszan belátjuk a Mátra északi lábát a távolban húzódó Galya-tetőtől a messzeségbe vesző felvidéki hegyekig.

Az idáig vezető oldalazás az egyenetlen terepviszonyok miatt tartalmazott csekély hullámzást, innentől viszont monoton emelkedés jellemzi a meredek oldalba vágott ösvényt. A Kis-Sas-kő északi sziklái alatt kapaszkodunk, ahogy utunk fogást keres a leszakadáson. A Sas-kőig az árnyékos északi oldalban maradunk. Nyolcszáz méter környékén járunk; ebben a magasságban már a bükkös a meghatározó.

A hosszú oldalazást a Sas-kő sziklás vonulata töri meg, ahogy az ösvény a sziklák alatt átbukik a gerincen, és a lankásabb déli oldalról közelíti meg a kitett bércet. A sziklákról először délkelet felé nyílik kilátás: eddigi utunkat belátva, majd a szikla tetején elhelyezett emlékműtől közel teljes körpanoráma nyílik. A terméskőből emelt obeliszk a világháborúban elesett turistákról emlékezik meg.

A Sas-kőtől igen hangulatos gerincszakasz következik, ahol váltakozva ligetes, ritkás erdőben és sziklás gerincen haladunk, közel állandó szintben. Érintjük az Erzsébet-sziklákat és egy kővel csipkézett tisztás közepén álló fakeresztet. A Sötét-lápa nyergénél keresztezünk egy dózerutat, és újra nekiveselkedünk a meredek hegyoldalnak, ami egyben az utolsó kaptató túránk során.

Ez az ősi öreg bükkök között felkapaszkodó ösvény vezet a Kékestetőre, ami szó szerint tető. Maga a csúcstömb egy meredek leszakadásokkal szegélyezett trapéz, melynek szárán, a keleti gerincélen kapaszkodunk fel. Ahogy a maradék száz méter szintet leküzdjük, és hirtelen megenyhül a meredekség, elérjük a bűvös ezer méteres határt - egyedüli lehetőségként az országban. A Kékestető legmagasabb pontja ennek a laposnak a nyugati végén található, úgyhogy a tető peremén oldalazva, a meteorológiai állomás épületei alatt haladunk tovább.

Magyarország tetején

Utunk utolsó szakaszán ősi bükkösben járunk. Nem köztudott, pedig az ország egyik utolsó, érintetlen erdeje található az ország tetején. A területet birtokló gróf ugyanis erdőrezervátumot hagyott meg a hegy csúcsán, aminek csak egy részét emésztette fel a Kékestetőn a világháború után végbement építkezési láz. Itt, az északi peremen még láthatjuk az évszázados erdőt, ahogy a turistaút kanyarog az ősi törzsek között.

Az épületek megszaporodnak, és a sípálya tisztását elérve feltűnik a hegytetőt uraló monstrum, a Kékesi átjátszó adó gigászi tornya. Eltörpül alatta a nemzeti színűre festett, Magyarország tetejét szimbolizáló kőtömb, ahol a főként busszal és autóval felérkező kirándulók nyüzsögnek, szelfiznek.

Itt értékeljük igazán a közel háborítatlan vadonban megtett túránkat, mellyel elértük hazánk tetejét. Lehetőségünk van enni, inni, valamit a vásári forgatagban, vagy emléket vásárolni a bazársoron - de talán a legszebb szuvenír, amit hazavihetünk a Kékesről, az az élmény, ahogy a vulkáni kúpok panorámáján át megmásztuk az ország legmagasabb csúcsát.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A helyközi buszról a Sirok, vasúti megállóhely megállónál szálljunk le.
  • Túránk végpontjától, a Kékestetőről a Kékestető, Mátrai Gyógyintézet megállóhelytől tudunk busszal lejutni Gyöngyösig.

Anfahrt

  • A kiindulópont buszmegállója közvetlenül a túra útvonalán van; déli irányban kell elindulnunk az út mentén a K jelzéseken.
  • A Kékes csúcsáról a P és Z jelzés visz le a 300 méterre lévő buszmegállóhoz.

Parken

  • Nincs optimális parkolóhely a túra kezdő- és végpontja közötti jelentős távolság miatt. Talán Gyöngyösön vagy Parádon éremes hagyni az autót, és a túra két végpontja között tömegközlekedni.

Koordinaten

DG
47.912114, 20.178016
GMS
47°54'43.6"N 20°10'40.9"E
UTM
34T 438579 5306859
w3w 
///hindern.forscht.redensart
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, kényelmes terepi lábbeli, megfelelő mennyiségű élelem és innivaló, navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ App.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
19,1 km
Dauer
7:00h
Aufstieg
1482 hm
Abstieg
634 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp