Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Gerinctúra a Balaton-felvidék peremén

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A vöröstói kálvária, háttérben a Kab-heggyel
    / A vöröstói kálvária, háttérben a Kab-heggyel
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zádorvár
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Tihanyi-félszigetre
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdei hangulat Vöröstó felett
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hagyásfa az egykori vöröstói fáslegelőn
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zádorvár
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Borókával tarkított szárazgyep Zádorvár tövében
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vöröstói kálvária
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések Barnag felett
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zádorvári kilátás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Barnagi lakóház
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Érkezés Vöröstóra
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 350 300 250 8 7 6 5 4 3 2 1 km Zádorvár
A Barnagról Vöröstóra tartó túraútvonal fő látványossága a Zárdorvár, de szép panorámákban is részünk lesz, és a vöröstói egykori fáslegelő néhány idős hagyásfájával is találkozunk. Érdemes mindkét település különleges kálváriáját felkeresni.
geöffnet
leicht
Strecke 8,3 km
2:10 h
87 hm
104 hm

Barnag egykori virághímes legelőjén és a rátelepített gyantaillatú feketefenyvesén át kapaszkodunk a Zádor-hegy – Derék-hegy – Hideg-hegy gerinchez. Itt rövid kitérőt tehetünk a Zádor-kúthoz, ami a környék legnagyobb karsztforrása, mielőtt felkapaszkodunk a 3300 négyzetméter alapterületű várromhoz. A legújabb kutatások alapján már a neolitikumban is lakott hely izgalmas történetének részei voltak a több évig húzódó birtokperek, valamint az az időszak, amikor huszita martalócok tanyáztak benne. Déli fala mellől egyedi kilátás nyílik a Tihanyi-félszigetre.

A gerincen szinte végig a Kőgát nevű kősánc mellett haladunk egy szép erdő–gyep mozaikon át, majd a Hideg-hegy déli oldaláról ismét szép, a Balatonra irányuló panoráma tárul elénk. Az erdőn át északnyugat felé elérjük Vöröstó egykori fáslegelőjét, ahol több mint kétszáz éves kocsánytalan tölgy és gyertyán óriásokkal is találkozunk. A fák közül kilépve a Déli-bakony vonulataira is rálátunk, amit az egyik legszebb pajzsvulkánunk, a Kab-hegy ural, jól megférve a vöröstói templom tornyával és a kálváriával.

Autorentipp

  • Barnagon és Vöröstón is található kálvária. Előbbi az útvonaltól 900 m-re van, és Veszprém megye legrégebbi, számos archaikus vonást őrző keresztútja, ami a hét kápolnában a Szűzanya hét fájdalmát jeleníti meg. Utóbbiért 600 m-t kell pluszban megtennünk. Itt a stációképeket két oldalon, egymáshoz képest eltolva helyezték el, így cikk-cakkban haladunk a kápolna felé. Mindkettőt érdemes megnézni.
  • A Várrom alól kis kitérővel elérhető a Zádor-kút, a környék legnagyobb karsztforrása, amire egy vízművet is telepítettek. A nem hasznosított vízmennyiség több kisebb ér vizét felvéve Pécsely-patakként az Örvényesi-sédet táplálva a Balatonba folyik. A forráshoz közel a pálinkát és a régi gyümölcsfajtákat kedvelők jó barátjával, egy öreg házi berkenyével is találkozunk.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 07.04.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
378 m
Tiefster Punkt
275 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Barnag, Fő utca buszmegálló (291 m)
Koordinaten:
DG
46.979188, 17.747066
GMS
46°58'45.1"N 17°44'49.4"E
UTM
33T 708923 5206514
w3w 
///besänftigt.baby.orten

Ziel

Vöröstó, autóbusz-váróterem buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól északkelet felé pár méterre induló PL jelzés vezet a Zádorvárig.
  • A Zádorvártól a P jelzést követjük.
  • K jelzésre váltva jutunk a Hideg-hegy kilátópontjához.
  • Az erdőbe beérve hamarosan a K+ jelzésre térünk.
  • 300 m múlva a P jelzést követve érünk le Vöröstóra.

A túráról részletesen

Barnag

Túránk kiindulópontja a Veszprémi-fennsík és a Balaton-felvidék találkozásánál fekvő Barnag község. A falut oklevél 1082-ben említi először „Villa Barlog”-ként. Neve a barlang szó ősibb barlag változatából képződött, aminek már 1233-ból van adata, és eredetileg földbe vájt lyukat, gödröt is jelenthetett. 1526-ban már két településrésze van: Barnag és Kys-Barnag. A török háborúk során elnéptelenedett faluba 1714-ben érkezett meg az első rajnai frank telepes, Sebastian Czipff és háza népe. 1735-ben már a katolikus Németbarnagra és a református Magyarbarnagra különült el a falu. Mindkét településrésznek saját temploma, jegyzője, iskolája, temetője és kocsmája volt, majd a két településrész 1947-ben Barnagként egyesült.

Túránk a barnagi buszmegállótól északkelet felé pár méterre induló PL jelzésen kezdődik. A Zádorvári úton elhagyjuk a falut, és a szántók között dél, majd délkelet felé haladunk. Jobbra a termőterületek mozaikja mögött a Felső-erdőt látjuk, balra pedig egy felirat nélküli vörös homokkőből faragott feszület mellett sétálunk. Mielőtt beérnénk a fák közé, érdemes hátrafordulni: észak felé szép kilátás nyílik a hosszan elterülő déli-bakonyi tájra az Atibor- és a Kab-heggyel.

A fáslegelőn át

Az erdőszél egyik érdekes fája egy háromtörzsű mezei juhar (közvetlenül az út szélén). A széles, kavicsos úton a falu egykori legelőjének déli végére érkezünk, ahol nyár elején érkezve olyan látványos, védett növényfajokkal is találkozhatunk, mint pl. a kőrislevelű nagyezerjófű. Az akár 1 méter magasságot is elérő növény igen nagy mennyiségű illóolajat termel, ez okozza a tövek környékén – főleg nyáron – érezhető citrom illatot, és ennek köszönhető az is, hogy érintése allergiás tüneteket okozhat. Egy szelídebb növény a vitézvirág, vagy másik nevén tornyos sisakoskosbor. Ez az egyik leggyakoribb orchideafajunk. A rózsaszíntől a bíborvörösig terjedő színvilágú, de ritkán fehér virágokból álló, kúp alakú virágzataival elsősorban meszes talajú szárazgyepeinken és karsztbokorerdeinkben találkozhatunk. A Felső-erdő feketefenyves-foltja után a villanyvezetékek alatt haladva egy újabb cserjésedő gyepre érünk, melyben a legeltetés felhagyását követően erősen terjeszkedik a szürke fenyérfű és a közönséges boróka. Itt már tábla jelzi a 400 méterre levő várromot.

Zádorvár

Érdemes egy rövid bekezdést szánni a vár néhány szinonim nevére. Legismertebb elnevezését egy helyi mondának köszönheti, miszerint Mátyás király idejében a vár ura, egy Zádor Tihamér nevű rablólovag egyszer foglyul ejtett egy fiatal leányt. Az apa a király segítségét kérte. Mátyás a kérésnek eleget téve csapataival elfoglalta a várat, és Zádor holttestét a vár alatti patakba dobták. A magaslat „Csehek temetése” néven is ismert, melynek történetéről később lesz szó. 1650-ben egy Bácsi Gergely nevű jobbágy vallomásában „Him házát aliter Bántava várát… Vásomban bírták.” Bán tavának a Zádor-forrás által elmocsarasított területet nevezték Himfy Benedek, volt bolgár bán után. Egy III. Ferdinánd által 1652-ben kiadott Zichy Istvánnak szóló adománylevél az akkor már régóta elhagyott erősséget Pusztavárnak nevezte.

Nagy Lajos király 1371-ben a szabadhegyi szőlők be nem szolgáltatott borkilencedeinek – ha kell, fegyveres – behajtásával megbízta Döbröntei Himfy Benedeket, aki a fizetési kötelezettséget valószínűleg a veszprémi káptalan Pécsely-hegyi szőlőire is kiterjesztette, kiváltva ezzel annak jogos ellenállását. A mai vár helyén 1374-ben kisebb épületeket is emelt, amiért a káptalan a bírósághoz fordult. Végül 4 év pereskedés után Szepesi Jakab országbíró ítélete alapján a Himfy családnak el kellett hagynia a területet. Később Vezsenyi (Vesen) László királyi étekfogó Anjou Mária királynő engedélyével a királyné szakácsainak lakhelyéhez, a Barnaghoz tartozó „Zabad” (Szabadhegy) nevű helyen 1386-ra felépíttette a ma is látható Zádorvárat. Mivel a terület még mindig a veszprémi káptalan birtokán volt, sőt az építkezéskor a határjeleket is eltávolították, egy újabb, sok jogi csavarral és trükközéssel tarkított 8 évig elhúzódó birtokper végén, 1394 őszén Kaplai János országbírói bírósága a birtokháborítás megszüntetésére kötelezte a Vezsenyi családot, akik 1400-ig hagyták el az épületet - és helyette a nagyvázsonyi várat kezdték felépíteni. Mivel a Zádorvár nem volt része a végvári rendszernek, hadászati szerepe sem volt, így az épület közel 600 éven keresztül pusztult, és szokás szerint a lakosság használta fel a vár köveit és tégláit a környékbeli szőlőhegyi pincék és házak építéséhez. A várfalak túlnyomó részét adó mészkövet a várhoz közeli meredek sziklafal oldalából bányászták; ez azonban rosszul faragható, így a sarkok nagyméretű, bazalt kváderkövekből készültek. Ennek köszönhető, hogy a későbbi „építészek” először sarkokat bontották el saját házaik, pincéik, istállóik, stb. építőanyagának, és a várkápolna, valamint a kaputorony külső sarkai is ezért hiányoznak szinte teljesen.

Mátyás király 1472-ben a Vezsenyi család férfiági kihalását követően a várat a többi helyi birtokkal együtt Kinizsi Pálnak adományozta. Rómer Flóris 1860-ban le is jegyezte róla, hogy Kinizsi vár néven is emlegették. A király halálát követően a környéken garázdálkodó huszita zsoldosok is megtelepedtek a romban, akiket a nagyvázsonyi vár kapitánya öletett meg. Vezetőjük a tihanyi kolostorból kilépett pap volt. A Zádorvár 1652-ben III. Ferdinánd király birtokába került, aki azt Zichy Istvánnak adományozta. Utódai 1945-ig tulajdonolták a romot, ami 1958 óta műemléki védelem alatt áll. 1991-től Pécsely Község Önkormányzat tulajdona került, ami 2016. márciusától a Történelmi Emlékekért Alapítvány gondozásába adta. 2018-ban újkőkori műhelytelepet találtak a kaputorony feltárásakor. A tűzkőből készült kaparókhoz és egyéb eszközökhöz használt követ valószínűleg a Meggy-hegy füredi mészkövének tűzkőgumós rétegeiből fejtették. Az rom délkeleti sarkában elhelyezkedő kápolna szentélyben 2017-ig egy kilátó állt, amit rossz állapota miatt bontottak el. Ma a várrom déli oldaláról, ahol egy kis levendulaültetvény és árnyas pad is van, kiláthatunk a Tihanyi-félsziget irányába.

A Derék-hegyen át a Hideg-hegyre

A romtól a P jelzésen indulunk visszafelé. A Derék-hegyig a gerinc peremén húzódó Kőgát nevű kősánc mellett haladó keskeny ösvényen hangulatos borókás, gyepes foltokkal tarkított kocsánytalan tölgyesben megyünk tovább. A tisztásokat ősszel az aranyfürt sárga foltjai, május környékén a hegyi hagyma és a kőrislevelű ezerjófű rózsaszín virágzatai tarkázzák, a fagyok elmúlása után nem sokkal pedig a dúsan selymes szőrű lila leánykökörcsin és sárga virágú tavaszi hérics virít. Az út egyszer csak kiszélesedik. Elhaladunk a Hideg-hegyi menedék nevű szállás táblája mellett, majd a P és a K jelzés szétválásánál az utóbbin megyünk tovább. miközben a Hideg-hegy csúcsát dél felől megkerüljük, egy kellemes kilátópontról még egyszer megcsodálhatjuk a Balaton irányába nyíló panorámát. A réten északnyugat felé indulva egy következő kősáncnál érünk be az erdőbe.

Ereszkedés Vöröstóra

Amikor jelzésünk balra fordulna, a K+ jelzésen egyenesen megyünk tovább. 300 m múlva, irányunkat tartva a P jelzést követjük, amin kb. 700 m múlva elérjük az egykori vöröstói fáslegelőt. Néhány része, mint például amin áthaladunk, már becserjésedett, illetve fiatal gyertyános nő rajta, amiben azonban még több egykori hagyásfa megtalálható - köztük több 3 és fél - 4 métert meghaladó törzskörméretű gyertyán és kocsánytalan tölgy matuzsálemmel.

Ahogy kiérünk az erdőből, szép kilátás nyílik Nagyvázsonyra, a vöröstói templom tornyára, a fölé magasodó Kab-hegyre és a község kálváriájára. A lankás, kavicsos úton hamar leérünk Vöröstóra, ahol balra kanyarodva kb. 150 m-re van a buszmegálló, túránk végpontja.

Vöröstó

A vázsonyi medence széleire települt kis falu magyar eredetű neve a talaj minőségére vonatkozik. 1927-ben Laczkó Dezső a mezolitikumból származó kőeszközöket (penge, véső, szépen kidolgozott nyílhegy, lyukasztó és szúrószerszám) talált. A mezőkön a lakosság csiszolt kőbaltákra is bukkant, amiket „donnensteinnek”, azaz mennykőnek gondoltak, és gyógyító erőt tulajdonítottak nekik a daganatos betegségekkel szemben.

A terület a 12. században a veszprémi Szent Mihály székesegyház tulajdonába, majd Comes Sol birtokába került, aki 1227-ben az almádi apátságnak adományozta. A 13. századtól a Vázsonyi nemzetség, 1472-től Kinizsi Pál birtokolta, akinek halála után birtokait felesége, Magyar Benigna kapta meg, majd második férje révén a Horváth család tulajdona lett 1649-ig. A török hódoltság alatt a vázsonykői várhoz tartozott. A Horváth család kihalása után a királyra visszaszállt birtokokat az uralkodó Zichy Istvánnak adományozta 1649-ben. A család 1722-ben németeket telepített be Honbachból, akik 1732-ben már annyian voltak, hogy plébániát is kaptak. 1780 után olyan tömegben érkeztek, hogy a vöröstóiak egy része 1803-ban Nagyvázsonyba költözött. Rómer Flóris 1860-ban a környék leggazdagabb falujaként jellemezte, aminek lakosai mezőgazdaságból éltek.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Nagyvázsony felől gyakran érkeznek buszjáratok Barnagra, de megközelíthető Pécsely és Tótvázsony irányából is. A járatról a Barnag, Fő utca megállóban szálljunk le!
  • A túra végén a Vöröstó, autóbusz-váróterem buszmegállóból utazhatunk haza.

Anfahrt

  • A túra a barnagi buszmegállótól északkeleti irányban pár m-re induló PL jelzésen kezdődik, és közvetlenül a vöröstói buszmegállóban ér véget.
  • A két település között viszonylag sűrűn közlekednek buszok, így tömegközlekedéssel könnyen visszajuthatunk az autónkhoz.

Parken

  • Barnagot autóval Nagyvázsony, Pécsely és Tótvázsony irányából is megközelíthetjük.
  • A buszmegálló környékén az út szélén vagy a templomnál érdemes parkolni.

Koordinaten

DG
46.979188, 17.747066
GMS
46°58'45.1"N 17°44'49.4"E
UTM
33T 708923 5206514
w3w 
///besänftigt.baby.orten
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Balaton-felvidék útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

A Balaton turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz Természetjáró app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
8,3 km
Dauer
2:10 h
Aufstieg
87 hm
Abstieg
104 hm
mit Bahn und Bus erreichbar aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Von A nach B Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp