Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Forrástól forrásig

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A cáki pincesor
    / A cáki pincesor
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Enikő-forrás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyertyán-kút
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borha-kút
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A faágak mögött feltűnik a Szent Vid-kápolna
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vasa-kút a Nuschy-sétánynál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Velem határában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hordómosó-forrás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 12 10 8 6 4 2 km Élő erdő tanösvény Kéktúra-emlékmű Gyertyán-kút (nem ivózíz!) Szent Vid kápolna Régészeti témapark Cáki pincesor

A szelídgesztenyéseiről és régi pincesoráról híres Cákról induló körtúra a Kőszegi-hegység hét forrását járja végig, emellett számos történelmi és építészeti különlegességet érint.
geöffnet
mittel
12,3 km
3:50 h
463 hm
463 hm
Cák a látványos, zsúpfedeles pincesoráról és kiterjedt szelídgesztenyéseiről vált híressé. Innen indul körtúránk, aminek útvonalára felfűzzük a hegység forrásait. A közepes nehézségű kör több más érdekességet is tartogat, mint például a községi kőfejtő, ami az építőkőként is használt Cáki Konglomerátum látványos feltárását rejti, vagy az ikonikus Szent Vid-kápolna és annak környéke. A változatos erdőkön át vezető úton meglátogatjuk az Enikő-, a Borha- és a Hordómosó-forrást, valamint a Jávor-, a Gyertyán-, a Vasa- és a Szent-kutat. Velemben a Stirling-villa és az előtte álló vízimalom, a koronaőrző bunker,  a történelmi park és a két világháború velemi hőseire és áldozataira emlékező impozáns Hősök kapuja is megállásra késztethet minket.

Autorentipp

  • A Terv útról szűk másfél km-es kitérővel meglátogathatjuk a Gerebincs- vagy Elektromos-forrást is. Ehhez a P jelzésen kell továbbmenni. A forrástól egy jól járható földúton tudunk visszakanyarodni az aszfaltra, amin jobbra térve, a P● jelzés leágazásánál csatlakozunk vissza eredeti útvonalunkra.
  • A Hordómosó-forrás fölé épített tető hasznos esőbeálló, forróság esetén pedig a tűző naptól véd.
  • Velemben a K+ jelzésről kis kitérővel elérhető a Régészeti témapark.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 27.08.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
594 m
Tiefster Punkt
318 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Cák, pincesor buszmegálló (322 m)
Koordinaten:
DG
47.355245, 16.513320
GMS
47°21'18.9"N 16°30'48.0"E
UTM
33T 614285 5245752
w3w 
///bauwerke.eiserner.neuer

Ziel

Cák, pincesor buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A cáki buszmegállóból északkelet felé indulunk a S↺ jelzésen.
  • A Doroszlói-patakon átkelve az idős gyertyánnál balra fordulunk a P jelzésen.
  • A Terv úton jobbra megyünk tovább, és a P● jelzésen rövid kitérőt teszünk az Enikő-forráshoz.
  • P● jelzésen visszafelé indulunk el.
  • A Szent Vid melletti parkolóban balra kanyarodunk a K+ jelzésre, és a velemi buszfordulóig követjük.
  • A kápolna után a mélyút előtt balra fordulva a K● jelzésen kis kitérőt teszünk a Szent-kúthoz.
  • A velemi buszfordulótól az Alpannonia S jelzés vezet minket.
  • A Hősök kapuja után balra kanyarodunk a S↺ jelzésre, ami visszakalauzol Cákra.

A túráról részletesen

Különleges kőzetek és a vasfüggöny miatt született források nyomán

A S↺ jelzésen északkelet felé indulunk a cáki buszmegállóból, amellyel szemben az I. és II. világháború hőseinek és áldozatainak emlékműve áll. Az utcáról az utolsó ház után balra fordulunk. A játszótér mögött jobbra induló kis ösvény vezet be a felhagyott községi kőfejtőbe, ahol a Velemi Mészfillit Formációhoz tartozó kvarc- és kalcittelérek szabdalta Cáki Konglomerátum Tagozat földtani alapszelvényét találjuk.

A kőzet születésekor a Tethys-óceán sekélytengeri öble borította a területet, amelyben a mainál melegebb éghajlaton gazdag élővilág alakult ki. A kőzetben talált tengeri szivacsok vázelemei alapján annak kiindulási anyaga a középső-jura–kora-kréta időszak környékén képződhetett. A rétegsort felépítő mészkő és dolomit kavicsok sötétszürke színe az öbölben hullámzó tengervíz gazdag tápanyag-ellátottságára és oxigénmentességére utal, melynek következtében a szerves anyagok lebontása gátlódott. A terület későbbi kiemelkedésével a lepusztuló kőzetanyag egy folyó delta torkolata közelében rakódhatott le, majd amikor az afrikai kőzetlemez nekiütközött az európainak, a Tethys medencéje teljesen bezáródott, és az itt felhalmozódott üledékek egymásra torlódtak, miközben úgynevezett takaróredők keletkeztek. Közülük az egyik ― a későbbi földkéregmozgásokkal több száz km-re elszakadt alsó-kelet-alpi-takaró ―, melynek része a mai Soproni-hegység, átcsúszott a Kőszegi-hegység akkori kőzetein, amelyek a nagy nyomás és súrlódási hő következtében átalakultak. Az így átkristályosodó meszes üledékek egyik terméke a cáki konglomerátum, melyet jó faraghatósága, fagyálló tulajdonsága miatt építő- és lábazatkőnek használtak. A bányafalban egy kis méretű barlangfülke található (Öreg bánya barlangja).

Visszatérve a jelzésre a patak mentén elegyes erdőben indulunk felfelé, majd a Kőszegszerdahelyi-patakba tartó Doroszlói-patakon átkelve az idős gyertyánnál balra fordulunk a P jelzésen. A pincék előtt haladva hamarosan visszatérünk az erdőbe, majd egy rövid emelkedő után kiérünk a Kőszeget Velemmel összekötő Terv útra, amin jobbra fordulunk. A P● jelzésen rövid kitérőt teszünk a Doroszlói-patakot tápláló Enikő-forráshoz, melynek egyedi, kötött technikával készült támfalú foglalását az 1970-es években építették, és az Északi-középhegységi források mintájára lefelé ívelő végű kifolyócsővel látták el. Az akkori térképeken Béke-barátság-forrásként jelölték. Mivel a vasfüggöny idején a magyar turisták a hegység magasabban fekvő részein lévő korábbi kedvelt célpontjaikat nem közelíthették meg, így az alsóbb területeken folytatták a természetjárást - ennek eredményeként az 1960-70-es években több forrást is foglaltak. Ilyen az Enikő-forrás is.

Forrástól forrásig

Visszatérve jobbra fordulunk az aszfaltos útra, amiről kb. 700 m múlva egy szelídgesztenye elegyes bükkösben kaptatósan induló földútra térünk le. A bükkök helyét kicsit odébb már a kocsánytalan tölgy veszi át, ahol az út veszít a meredekségéből. Keresztezünk egy földutat, majd nemsokára elérjük a P● és a P+ jelzések találkozását. Balra fordulunk, majd egy a jobb oldalunkon megjelenő kis dombnál, amely előtt egy magas erdei fenyő áll, balra tartva elhagyjuk a kanyarodó utat, és egy rövid, benőtt ösvényen érünk a kb. 100 m-re fakadó a Borha-forráshoz. A helyszín 1977 és 1990 között az Országos Kéktúra igazolópontja is volt. Elnevezése a területre utal, de léteznek olyan „magyarázatok” is, hogy a név a „Bor ha folyna belőle, de jó lenne!” felkiáltásból származik.

A forrástól észak felé indulunk tovább. Rövid emelkedő után egy erdei fenyves alatt futó széles szintúton haladunk a foglalatlan Jávor-kútig. Az út balos kanyarjában fakadó forrás neve valószínűleg az egykor itt növő hegyi juhar(ok)tól eredhet (jávorfa). Napjainkban bükkök árnyékában csordogál a vize.

A széles fölúton továbbmenve a következő elágazásban balra tartunk, és a lejtős ösvényen kiérünk az Terv útra. Innen kb. 800 m-t kell aszfalton megtennünk, miközben egy szép palafeltárást is megcsodálhatunk a következő jobbkanyar útbevágásában. (Bár Szépkilátó-szikla a neve, a felnőtt erdő miatt már nincs róla panoráma.) Felette nyílik egy 5,2 m hosszú átmenőbarlang, a Hétszemű-barlang, ami a sziklaperemmel párhuzamos repedés mentén mállással, oldódással keletkezett.

A feltáróút következő kanyarjában egy újabb ösvényen érünk a Hétszemű-völgyben fakadó Gyertyán-kúthoz, ami mellett esőbeálló és tűzrakó hely is fogadja az arra járókat. Neve ellenére itt is elsősorban bükkök nőnek a forrás körül. Régen a velemi legények innen hordták húsvétkor a locsolóvizet, mert ez a környék egyik legtisztább vizű forrása. A völgy nevének eredete ismeretlen, de már Pesthy Frigyes 1864-ben kiadott helynévtárában is szerepel, ahol hagyomány szerint hét forrás fakad.

Szent Vid

Visszatérve az aszfaltos útra hamarosan a Szent Vidhez közeli parkolóba érünk. A K+ jelzésen balra kanyarodva már csak pár száz méter a Kálvária és az Országos Kéktúra emlékműve. Utóbbi helyen volt a  vasfüggöny idején az Országos Kéktúra nyugati végpontja. A kápolna előtt a tanösvény táblájától induló utacskán kis kitérőt tehetünk egy bekerített, jelenleg kb. 15 m mély, eltömődött gödörhöz, amit egy 1952-ben hajtott vízszintes kutatótáró kb. 30 méteres mélységnél harántolt. Eredetéről megoszlanak a vélemények: egyesek bányaaknának, mások ciszternának vélik.

A hegycsúcs és környékének történelme a neolitikumig nyúlik vissza, de részletesebb ismereteink csak a bronzkortól vannak a területről. Ekkor alakították ki a csúcs alatt található lakóteraszokat. A hegy ebben az időben fontos vezetői központ lehetett, amit egy itt előkerült aranydiadém és a feltárt i.e. 13-9. századi bronzöntő műhelyek is megerősítenek. Helyi specialitás volt, hogy bronzhoz nagyobb mennyiségű antimont is használtak (ekkoriban az egész világon csak itt!). Az így készült igen jó minőségű termékek Észak- és Nyugat-Európába is eljutottak. Később a kelták szállták meg a környéket. A hegylábnál futó borostyánkőutat és a Savariát ellátó vízvezetékrendszert ellenőrző őrtorony állt itt. A Karoling-korban is erődített helyként említik. Az Árpád-korban nemcsak világi, hanem egyházi központ is lehetett, melynek várát 1270-ben említi először oklevél, amikor Kőszegi Henriktől II. Ottokár cseh királyhoz került. Az erősség valószínűleg a 13. század végén pusztult el, de erről pontos adatok nem maradtak fenn. A Szent Vid-kápolnát az egyik sarokbástya helyére építhették a 18. században. Egy 1757-es összeírásból megtudjuk, hogy a kápolnához egy Szent Kereszt titulusú templom is csatlakozott, így a június 15-i Szent Vitus napi mellett szeptember 14-én a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén is tarthattak búcsút. A 19. század végén jelentősen átépítették, ekkor nyerte el mai alakját.

Le Velembe
A Szent Vid-kápolna fehér falai és az előle a Bakonytól a Keszthelyi-hegység és a Zalai-dombság találkozásáig terjedő kilátás után egy terméskő lépcsőn indulunk lefelé. A jobb oldalán magasodó palafeltárás második üregében egy Szűz Mária szobor áll. A lépcsők alatt balra kanyarodunk, és a Kultúrák hegye tanösvény táblái által kísérve folytatjuk utunkat Velemig. Hamarosan egy mélyúthoz érünk, amely előtt balra fordulva a K● jelzésen kis kitérőt tehetünk a Szent-kúthoz. A helyszín a 16. századi Szűz Mária jelenés óta örvend köztiszteletnek, és vizével állítólag szembetegségeket kezeltek. Környékén mintegy 2000 éves vízvezeték maradványokat tártak fel a régészek. Kicsivel távolabb két, az 1950-es években hajtott, grafitoidos fillitben haladó bányatáróhoz érünk.

A mélyúton hamar elérjük a Velem határában futó erdészeti utat, melyen 100 m megtétele után jobbra térünk vissza az erdőbe, és a település 1930-40-es évekbeli főjegyzőjéről elnevezett Nuschy (József)―sétányon folytatjuk utunkat. A roskadozó híd után balra egy romantikus padhoz tehetünk kitérőt a patakvölgy kis dombjára. A szájhagyomány szerint ezen a romantikus helyen már számos szerelem szövődött. Kisvártatva a Vasa-kút körül kialakított pihenőnél vagyunk. Az egykor nagyobb vízhozamú forrás a nevét a vizéből kiváló rozsdás üledékről kapta; hívják Vasas-, vagy Vas-kútnak is. Vize nem iható!

Átkelünk a kis fahídon, és a Petőfi utcán elérjük a buszfordulót, ahonnan már az Alpannonia S jelzései mutatják a helyes irányt. A közeli parkban áll a Stirling-villa, amely napjainkban népművészeti alkotótelepként működik. 1944-45-ben a nyugatra menekülő Szálasi-kormány Budapest szovjet fenyegetettsége miatt itt rendezte be a miniszterelnökséget, mivel falut nem fenyegette légitámadás. 1944.12.27. és 1945.03.19 között az épület mögött egy föld alatti bunkerben őrizték a Szent Koronát a koronázási ékszerekkel együtt. Az utca túloldalán találjuk a történelmi parkot. 

Vissza Cákra

A Rákóczi, majd a Fő utcán továbbmenve az I. és II. világháborúban elhunyt velemiek emlékét őrző Hősök kapujához érünk, ahol balra kanyarodunk a S↺ jelzésre. A rakott kőkerítéstől hamar kiérünk Velem házai közül. Jobbról szántók kísérnek, míg balról nemsokára elérünk egy 1875-ben állított kis Mária szobrot, amely után balra tart a jelzés; a szőlők alatt megyünk tovább. A vaskorláttal körülvett feszület után visszatérünk a murvás útra, amin kb. fél km múlva elérjük Cák házait.

A falu határában többek között római kori sírokat és két a 8. század végéről származó frank vaslándzsát találtak a régészek. Első írásos említése Villa Chak néven 1279-ből ismert, mint Szent Vid várához, majd a rohonci uradalomhoz tartozó falu. 1532-ben a török pusztítás áldozata lett, ekkor a Batthyányak voltak a birtokosai. 1573-ban és 1606-ban a keresztény katonaság égette fel a települést. A 19. század második felében filoxérajárvány jelentett súlyos csapást a nagy szőlőterülettel rendelkező falunak, melynek lakói ekkor a gyümölcstermesztésre álltak át. Legjelentősebb ezek közül a szelídgesztenye volt.

Cákon az első sarkon egy öreg, boronafalú pincénél balra, majd jobbra kanyarodva érünk a szépen foglalt, két kifolyójú Hordómosó-forráshoz, majd a híres cáki pincesorhoz. A 18-19. századból való, zsúpfedeles, boronafalú pincék száma az 1960-as években még elérte a 20-at, mára mindössze 8 db maradt belőlük. Az egysejtű, földes padozatú, ollóágas, szelemenes tetőszerkezetű, zsúpfedeles pincék elől csonkakontyosak nyitott orommal, hátul lekontyoltak. Néhány pincét szőlészeti - borászati eszközökkel rendeztek be, köztük oldalorsós, kőhúzós és középorsós szőlőpréssel.

A pincék után a S↺ jelzést követve hamarosan visszaérünk a cáki buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Cákra Kőszeg és Bozsok irányából érkeznek buszok. A Cák, pincesor nevű megállóban szálljunk le a járatról!

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda tér vissza.

Parken

  • Cákon a buszmegállóval szemközti oldalon a KRESZ szabályainak megfelelően parkolhatunk.

Koordinaten

DG
47.355245, 16.513320
GMS
47°21'18.9"N 16°30'48.0"E
UTM
33T 614285 5245752
w3w 
///bauwerke.eiserner.neuer
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
12,3 km
Dauer
3:50h
Aufstieg
463 hm
Abstieg
463 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp