Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Földtani kalandozás a palóc vidék szívében

Wanderung · Baštianska kotlina · Geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A homokkőhátakról megkapó panoráma nyílik a Mátra főgerincére
    / A homokkőhátakról megkapó panoráma nyílik a Mátra főgerincére
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A hátak erdővel körbevett kaszálói a rőtvadak kedvelt étkező helyei
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fehérszék kietlen riolittufa mezeje
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Disznó-lak kerülőjének homokos útján kapaszkodunk a gerincre
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátra mögötti erdős vidék kapcsolatban áll a Kárpátokkal
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Lyukas-kő kovarétegekkel tarkított homokkőfala
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ivádi Nagy-Lyukas-kő ráncos homloka
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő homokkőfala strázsál a Szent-völgy felett
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás északkelet felé a Vajdavári-hegység lakatlan, edős vidékére
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő homokkő tömbje a völgy felől
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nógrád megyébe hegytetői kaszálók mentén lépünk át
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vadvirágos réteken Mátracserpuszta körül
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hasadékvíz forrást érinthetünk jelzett kitérővel a Nyirmedi-tó felett
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis- és a Nagy-Lyukas-kő homokkőfala a szent-völgyi útról
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés Mátranovákra a betonlapokból kirakott erdei járdán
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A víz rendkívül gyorsan koptatja a porózus riolittufát (Fehérszék)
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Fehérszéktől az erdőkkel körbevett Mátracserpusztára
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Lyukas-kő alatt
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis-Lyukas-kőtől karnyújtásnyira halad el a jelzett turistaút
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ivádi Nagy-Lyukas-kő
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Mátra felé az ivádi Nagy-Lyukas-kőről
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túránk nagy részén homokos utakon vándorlunk
    Foto: Attila Német-Bucsi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A "kőmedence" az ivádi Nagy-Lyukas-kövön, azaz a Táltos-sziklán
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km
Útvonalunk két megye határán, két kőzettani egység, két vízgyűjtő terület választóvonalán, a Kárpátokból lenyúló erdőségek mentén vezet. Hazánk egy eldugott vidékén járunk a Mátra vonulata és az országhatár között, ahol az egykor a Kárpát-medencében hullámzó Pannon-tenger homokos partjának kővé vált emlékezete, fodros homokkősziklák őrzik a patakvölgyet, és heves vulkáni robbanások csontfehérre dermedt hamuleple málladozik a hegytetőkön. A földtani múlt mellett a vidék történetével is megismerkedünk „Palócföld" központjában, az egykori hódoltság határmezsgyéjén, a hegytetők lankáin megpihenő kaszálóréteken, a völgyek felett strázsáló irtványtelepüléseken sétálva.
Geöffnet
leicht
Strecke 20,7 km
5:50 h
435 hm
436 hm

A túra elején, Mátranovák és Ivád között földtani látványosságokat érintünk, a Fehérszék riolittufa badlandjét, folyamatosan pusztuló, morzsalékos felszínét, ahol a vízfolyások völgyhálózatokat modellező ágrendszere mélyül a puha kőzetbe. A Kazári Sáska-kő kistestvéreként, kevésbé közismert párjaként áll a vulkáni aktivitás emléke a hegygerincen, a hazánkban, de még Európában is ritkaságnak számító tufakanyonjaival.

A túloldalt a már Heves megyébe ereszkedő Kápolna-völgyön keresztül jutunk a Szent-völgy homokkőrétegeihez, ahol a Kis- és Nagy-Lyukas követ vizsgálhatjuk, a vulkáni aktivitás előtt békésen hullámzó tengerpart megszilárdult homokfövenyét. A rétegek az egyenletes, egyirányú áramlást mutatják, a keresztrétegzést a homokturzások egymásra rakodó leplei alkotják. A jól fejlett rétegek 50 méter körüli vastagságban gyűltek össze, Ipolytarnóctól Ózdig meghatározva a dombvidék hangulatát, alapjaként a Karancs-Medves-vidék vulkánjainak.

Autorentipp

  • Nagy élmény a túrát ősz elején, szarvasbőgéskor bejárni. A területen található rendkívül gazdag vadállománynak köszönhetően hangos ilyenkor az erdő a szarvasbikáktól; kis szerencsével láthatjuk is a szerenádozókat.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 08.10.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
449 m
Tiefster Punkt
207 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A túra nyomvonala főként erdészeti utakat követ, de pár helyen letérünk kevésbé használt erdei utakra, ösvényekre. Figyelmesen kövessük a jelzéseket, mivel pár helyen könnyű elkalandozni a követendő útról!
  • A riolittufa felszínen könnyen kicsúszhatunk. A meredekebb beszakadásoknál rendkívül óvatosan közlekedjünk, és ne közelítsük meg túlságosan a peremeket!

Start

Mátranovák, faluközpont buszmegálló (237 m)
Koordinaten:
DD
48.038322, 19.982413
GMS
48°02'18.0"N 19°58'56.7"E
UTM
34U 424149 5321060
w3w 
///anwesende.stiftet.mais

Ziel

Mátranovák, faluközpont buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Jelzetlen úton megyünk fel Mátranovákról a Fehérszékre, majd tovább a Kis-Lyukas-kőig.
  • A Kis Lyukas-kőtől a P jelzést követjük a Szénégető-patak völgyében egészen a gerincig.
  • A gerincen a hozzánk csatlakozó „Kohász Kék" K jelzésén megyünk tovább.
  • A gerincről a K◼ jelzés mentén ereszkedünk le Mátracserpusztán át Mátranovákra.

A túráról részletesen:

Csontfehér púpokon

Mátranovák központjából indulunk turistajelzés nélkül a kelet felé nyújtózó völgyet követve a Dózsa György úton takaros házak, díjazott porták sorával kísérve. A falu határában már ismeretterjesztő tábla hirdeti az alig egy kilométerre látható Fehérszéket. Hamar felkapaszkodunk az egyenletesen emelkedő szekérúton, ami a Dózsa György út szerves folytatásaként vezet a nyeregbe. A sűrű, árnyas erdőből szinte átmenet nélkül lépünk ki a Fehérszékre, ahol a hegyoldal csontig lekopott bordáin alig csenevésző bokrok és fák ritkás ligete áll. A közel egy hektáros terület központi részén szinte semmi nem képes megélni, megfogni a talajt a folyamatosan málló és pusztuló felszínen, így kitárulkozik a hegyoldal földtani alapja.

Az itt látható riolit az országban számos helyen előfordul, egészen a Mecsek északi előteréig, és többnyire a Pannon-tenger peremvidékén, főként szárazulaton végbement vulkáni robbanások során képződött. A kitörések hamurétegei jól láthatóak a néhol szürkés, zöldes árnyalatú, világos tónusú tufában. A savas közegre jellemző fekete csillámok, biotitkristályok fedezhetők fel a homogén mátrixban, illetve a kitöréskor betemetett növényi törmelékek üregeit kitöltő agyagásványok láthatóak különböző színárnyalatokban.

Jól jellemzi az angol „badland” kifejezés a tufafelszín kietlenségét, sivár tájképét, csekély termőréteg-megtartó képességét. Ahol a leggyorsabb az erózió, ott még a fák, füvek gyökerei sem képesek megtartani a talajréteget. Ilyen kopár tájrészletből pedig nagy területek találhatók a Fehérszéken, éles kontrasztot teremtve a környező erdős vidékkel. Néhol a lezúduló csapadékvíz mély kanyonokat, üregeket váj a puha kőzetbe, már a barlang fogalmát kimerítő méterekben, melyek a beroskadó felszín alatt mélyülő csatornákban egyesülnek. Látványa mellett panorámapontnak is érdekes a sziklás hegyoldal: innen rálátunk a dombvidék magasabb, erdős hátaira - szemközt épp Mátracserpuszta házai kandikálnak ki az erdőből, amit túránk végén mi is meglátogatunk.

A riolittufa felszínt keresztező dózerút a fehér sziklák után betér az ismét sűrűvé váló tölgyes erdőbe. Itt egy újabb nyeregben található az az útelágazás, ahol a jobbra lefelé tartó, kevésbé járt erdészeti utat kell választanunk; egy faoszlopon a 11. számot láthatjuk itt. Meredeken ereszkedünk a Kápolna-völgybe, ahol a völgytalpon, a rakodó rét után becsatlakozunk a völgytalpat követő szekérútba. Hangulatos ártéri erdőben andalgunk lefelé. Néhol tekintélyes méretű fűzfák strázsálnak a sűrű erdővel árnyas völgytalpon, búvóhelyet biztosítva a helyi vadállománynak. A dózerút a Szent-völgy legelőihez érve jobbra fordul és keresztezi a patakot, majd beletorkollik az Ivádra tartó széles erdészeti útba, ahol mi balra, a patak forrásvidéke felé fordulunk a P jelzést követve.

Lyukak a homokkőben

Az elágazásban, karnyújtásnyira az úttól egy méretes homokkőfal emelkedik pont előttünk. A Kis-Lyukas-kő homokkövekre jellemző, lekerekedett formáiban hosszúkás, ovális kitüremkedéseket fedezünk fel, melyek több tíz centiméterre kiállnak a könnyen morzsolódó felszínből. Ezek a kovazsinórok a porózus homokos üledékben áramló kovasavas oldatok megkövesedett rétegei, ami jelentősen keményebb részeket hozott létre az egyébként porlékony homokkőben.

A kanyarból már látszik a patakvölgy menti rétek túloldalán a Kis-Lyukas-kő nagyobb testvére, a hegyoldalból kilátópontként kiálló Nagy-Lyukas-kő, amit csak alulról tudunk megtekinteni. Igazából innen látszik legjobban, ahol még a hegylábi erdő lombkoronája nem takarja ki a falakat. A Nagy-Lyukas-kőt is párhuzamos sávozottság jellemzi, de itt épp ellenkezőleg pusztult a felszín: a sziklafal egészéhez képest sávos mélyedéseket látunk, ami a puhább üledékrétegek kikopásától keletkezett. Bár az erdőtől nem látszik, a sziklafalban remetebarlangot is találunk, amit az eredetileg réteglapok mentén formálódott üreg kitágításával alakítottak egykor a Szent-völgy magányába elvonuló szerzetesek. A népnyelv egyébként Táltos sziklának is hívja a Nagy-Lyukas-követ, illetve lejjebb találunk egy Remete-hegyet is.

Vadregényes erdők mélyén

A homokos dózerút hűségesen követi felfelé a patak folyását. Az árterület síkjának legelőit, kaszálórétjeit kerülgetjük egész a völgyek találkozásánál lévő Szénégető-pusztáig. Itt már az Ivádi-patakot is Szénégető-pataknak hívják, ami a környező kiterjedt erdőségek felhasználására utal az elmúlt évszázadokból. Manapság rendezett portát, takaros vadászházat találunk az egykori lakóépületeknél, ahol a fát boksába rendezve, lefojtott izzással szénné alakították, és utána Ivádon keresztül Pétervásárára szállították.

A portát jobbról kerülő dózerúton kapaszkodunk tovább a dombok közé a beszűkülő völgyben. Elmaradnak a kaszálók, és az egyre meredekebb hegyoldalak közé ékelődő völgy sűrű tölgyesekkel zárt bevágássá keskenyedik. A dózerút egy oldalvölgyet kerül nagy ívben, egyenletesen kapaszkodva a gerinc felé. A területet Disznó-laknak hívják a sűrű erdőben élő vadállományra emlékeztetve. Az itteni erdőségek szervesen kapcsolódnak a Nógrád, Heves és Borsod megye határának erdős vidékéhez, ahol a legnagyobb településmentes területet találjuk hazánkban. Emellett zöldfolyosókon keresztül kapcsolódik az Ipoly és a Rima folyása között a Kárpátok erdeihez is, amin keresztül a területről kipusztított nagyragadozók is visszatértek a 21. század elejére. A medve és a farkas bizonyítottan jelen van az itteni erdőkben a gazdag zsákmánynak és viszonylagos háborítatlanságnak köszönhetően.

A Disznó-lak katlanát hosszan kerülve, nagy ívben kanyarodva érkezünk a gerincre, ahol a „Kohász út" K jelzéséhez kapcsolódunk, nyugat felé követve a gerincen kanyargó erdészeti utat. Itt az elágazásban egy irtáson keresztül betekinthetünk az északkeletre húzódó erdős tömbbe, a Vajdavári-hegység háborítatlan hegyei közé. A K jelzés főként az erdészeti dózerutat használja, amiről csak pár helyen tér le a nagy kanyarokat megspórolva, erdei utakon átvágva a hegytetőkön.

Agyag és homok

A dózerút homokos és agyagos rétegekbe vág, így vöröses, kemény agyaglencséken és puhán szóródó homokos felszínen haladunk. Esős időben az agyag megduzzad és képlékennyé válik, nehéz rajta a haladás, míg a nedvesség a homokszemeket pont összetartja. Száraz időszakban azonban fordítva viselkedik a két anyag: míg az agyag kemény felszínt alkot, addig a homokszemek kötődés nélkül kiszóródnak lépteink súlyától, kicsúszik talpunk alól a homok, így nehézkessé válik a haladás.

Pár helyen az erdőirtások nyiladéka kilátást kínál a környező vidékre, a gerincről hosszan belátjuk az erdős dombokat, melyek felett a déli látóhatárt a Mátra főgerince keretezi. A keleti, fűrészfogas gerincszakasz a Kékes tömbjében, a jellegzetes tévétoronyban tetőzik, míg nyugat felé a Galyatető zegzugos háta domborodik adótornyaival. Néhány irtás észak felé is kilátás nyújt, némelyikről a szomszédos Vajdavári-hegységen túl a Bükk-fennsík távoli magaslatát is kivehetjük.

A Szénégető-patak forrásvidéke felett nagy ívben kerüljük az alattunk tátongó katlant, és a Kukucs-hegy hátoldalán futó erdei úton kerüljük a dózerút kanyarját. A túloldalon bekapcsolódik egy rövid szakaszra a K◼ jelzés, ami a Nádas-orom déli oldalán ereszkedik le dél felé Mátranováknak. Ezt az utat követjük mi is; az erdőből kilépve kaszálórétek során keresztül lépünk át Nógrád megyébe. A kaszálókkal nyitott, sűrű erdőkkel körbevett hegytető idilli helyszín a vadak számára. Csendben, figyelmesen járva szinte biztosan látunk erdei állatot, rókát, nyulat, őzet, gím- vagy dámszarvast, de a hegytetőről panoráma is nyílik az eddig takarásban lévő északnyugati irányba. A szomszédos bazaltvidék vulkáni kúpjait fedezhetjük fel nyugatra, a bárnai és a medves-fennsíki ormokat.

Cserpuszta idillje

Meredek erdei úton ereszkedünk le egy másik réthez, ahol az eddigi homokos, porló felszín keményebb alapra vált. Innentől a Fehérszéknél már látott, de keményebbre összesült vulkáni riolittufán, riolitláva megkövült rétegein haladunk. Az útbevágásban, főként a meredekebbé váló gerincszakaszon tárul fel a felszín alatti geológiai alap és válik láthatóvá a világos szürke kőzet.

Az ismét lankássá enyhülő gerinc tágas réteknek és egy pár házból álló településnek, Cserpusztának kínál ideális fekvést. A dombháti tágas legelőkön a hódoltság utáni időkben újraformálódó uradalmak nyájai, gulyái legeltek. A településrész alapja, hogy a török adóterhek elől menekülve, az erdők közé húzódva éltek a helyiek irtványföldeket, erdőtől elhódított legelőket kialakítva. A Mátranovákra levezető, a 20. században vágott dózerút előtt csak gyalogösvényen lehetett megközelíteni a magasan fekvő településrészt.

A leghosszabb járda

A dózerúton ereszkedünk alá a rétek és tölgyes erdők határán, ahol egy alig észrevehető csapáson bekanyarodunk az erdőbe, kapcsolódva ahhoz a betonlapokból kirakott erdei ösvényhez, ami levezet a faluba. A motorizáció ideje alatt a 20. század közepén alakították ki az akkor az ország leghosszabb járdájának nevezett, betonozott ösvényt, ami több kilométeren keresztül követi a legrövidebb utat Mátranovák és Cserpuszta között.

A völgy alján egy víztározót érintünk, majd a szemközti partoldalban kapaszkodunk fel az erdei betonjárdán. Egy vaslapból kialakított hidat keresztezünk, aminek túloldalán táblával jelzett ösvény vezet egy hasadékvíz fakadáshoz, ahol friss forrásvizet vehetünk. A gerincre felkapaszkodó ösvény egy kicsiny kápolnát is érint, ami szégyenlősen bújik meg a fák lombja között. Alig pár méteres tornyát úgy alakították ki, hogy egy meredek lépcsőn felkapaszkodva prédikálni lehessen róla az alant összegyűlt híveknek.

A legmagasabb ponton átlendülve átlépünk a Tarna és a Zagyva folyó között húzódó vízválasztón, meredeken ereszkedünk Mátranovák irányába. Bozótos erdőn vágunk át, keresztezve a dózerutat, ahol már feltűnnek a falu házai. Az utolsó porta mellett a betonjárdán el is érjük a települést.

Mátranovák is beállt az észak-magyarországi, kőszénvagyont kiaknázó bányásztelepülések sorába: 1857-től kezdődően bányászták a szenet a falu határában. Az iparosodás, acélgyártás új központot, kolóniát hozott létre a falu alsó végén. Jelenleg is itt található a már hidak gyártására specializálódott üzem, ahol többek között a Rákóczi (régi nevén Lágymányosi-), a Dunaföldvári-híd, illetve a Párkány és Esztergom közötti Mária Valéria híd elemeit gyártották. A falu felső végén a központba sétálva azonban csak a rendezett palóc porták hangulata érint meg. A templom alatt a világégés hősi halottjainak emléke áll, illetve az 1873-as kolerajárvány félezer halottjára emlékező sírfelirat.

Amikor K◼ jelzés „elfogy"', a Dózsa György utcán továbbsétálva jutunk a már ismert útvonalon a buszmegállóba.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A távolsági buszról a Mátranovák, faluközpont nevű megállóban érdemes leszállni.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda tér vissza.

Parken

  • Mátranovák keleti végében, a Dózsa György út végén található pakolóban tudjuk letenni az autónkat.

Koordinaten

DD
48.038322, 19.982413
GMS
48°02'18.0"N 19°58'56.7"E
UTM
34U 424149 5321060
w3w 
///anwesende.stiftet.mais
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Karancs, Medves és a Borsod-Hevesi dombság turistatérkép (Cartographia)

Ausrüstung

  • Évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, kényelmes túracipő vagy szandál, enni- és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
Geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
20,7 km
Dauer
5:50 h
Aufstieg
435 hm
Abstieg
436 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich geologische Highlights kulturell / historisch botanische Highlights Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp