Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Felfedezőút a tőzegláptól a Törökasztalig

Wanderung · Eger-Tokaj-Bergland · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Pirkadat Sirok felett, kilátás a Törökasztalról a Barát- és Apáca-sziklára, a várra és a Mátrára
    / Pirkadat Sirok felett, kilátás a Törökasztalról a Barát- és Apáca-sziklára, a várra és a Mátrára
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vulkánok között meglapuló Sirok házai a várból
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Palócföld dombos vidéke, északi panoráma a siroki várból
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Siroki tufaszirtek a Bükk előterében (Barát- és Apáca-sziklák)
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a siroki vár tufasáncán
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A siroki vár és a Galya-tető
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 6 5 4 3 2 1 km Siroki vár

A kacskaringós utak találkozásánál fekvő Sirok neve egybeforrott a várral. A falu idilli környezetben várja Görbeország kapujában a történelem, a népi kultúra, a botanika és a geológia iránt érdeklődőket. Hangulatos, zegzugos táján mi is felfedezzük a vidék egyedi arculatát, hangulatait.
geöffnet
leicht
6,8 km
2:00 h
241 hm
241 hm

Stratégiailag meghatározó helyen, a Mátra vonulatát kikerülő Tarna-patak völgyében, egy hármas elágazásnál lévő sziklára épült a siroki vár, feltehetően a tatárjárás után. A terület urai, az Aba nemzetségből származtatott Borh-Bodonok emelték a szikla természetes lefutásának megfelelően a belső várat. Ennek ellátására a völgyben épült házakból eredeztetik magát a községet, amely így a várnak köszönheti létrejöttét.

A 14. században a Mátra vidékén uralkodó Kompoltiak kezére került az építmény, de később számos gazdája volt Ethenykcseh vitéztől Mátyás király legkedvesebb nádoráig. A török alföldi betörésével szerepe felértékelődött, és az 1552-es hősi egri csata után világossá vált, hogy meg kell erősíteni az immár végvárrá avanzsált erődítményt. Ekkor épült az alsó vár az ó-olasz bástyákkal.

Eger 1596-os elestével védői elhagyták a siroki várat, és az Oszmán Birodalom bekebelezte a települést. A törökök megmagasították a falakat a lakosság által hátrahagyott környező települések templomköveiből. Ezt jól láthatjuk a bástya alapok román faragott köveinél.

Az Oszmán Birodalom bukásával a törökök is hátrahagyták az erődítést, de vesztét nem ostrom, pálinkafőzés vagy villám okozta, hanem a Rákóczi-szabadságharc bukása, miután császári parancsra berobbantották. Az évszázadokig romként trónoló várat a hatvanas években állították helyre; azóta is rengetegen keresik fel a festői környezetű erődöt.

A falu is sok viszontagságot megélt az évszázadok során: a török időkben sok alföldperemi vidékhez hasonlóan Sirok is elnéptelenedett. Az újjászerveződő falut a két világháború sem kímélte: az elsőben közel 60, míg a másodikban majdnem száz lakos veszett oda. A falu zsidóságát is szinte teljesen felemésztette a világégés, melynek végén a visszavonuló német csapatok öt hétig harcoltak a környező dombokon a betörő orosz-román Vörös Hadsereggel.

A két háború közötti ínséges idők is nyomot hagytak a falun. A szűkös megélhetési lehetőségek közepette 40-50 fős summásbandákban járták a sirokiak az Alföldet, szezonális munkákkal tartva fenn magukat és családjukat. A nehéz időkben nagy megbecsülést érdemeltek a mesteremberek. Sirokon számos kőfaragó és bányavállalat működött. Ebben az időben faragták a siroki barlanglakásokat a puha tufába, és elterjedt a faragott oszlopos tornác is, melyet ma már csak a tájház őrzött meg a településen.

Autorentipp

  • A környék megér egy nagyobb kirándulást, tervezzünk hosszabb időre! Remek vártúrát lehet tenni a vidéken, hiszen minden második település látványos várakat, romokat rejt. Markaz, Kisnána, Sirok, Eger és Szarvaskő: mindegyik különböző jellegében, és  más-más értékeket képvisel. Markaz vára már csak pár falmaradvány, természeti környezete és a kilátás viszont csodás. A kisnánai Móré-vár romantikus tornya reneszánsz festménybe illik, Sirok büszke falai uralják az erdős Tarna-völgyet. Eger vára a város szívében a török elleni küzdelem kőbe zárt legendája, míg a szarvaskői orom impozánsan őrködik az északi Bükk kapujában.
  • A túra rövidségére való tekintettel, és mivel két, ellentétes irányba lévő látványosságot tekintünk meg, érdemes beiktatni egy szünetet Sirokon a két rész között, és enni, inni valamit a faluban.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 20.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
276 m
Tiefster Punkt
155 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Végvár ételbár

Sicherheitshinweise

  • A Barát- és Apáca-szikláknál óvatosan mozogjunk! A porlékony és lekerekedett peremekkel rendelkező riolittufán könnyen megcsúszhatunk!

Start

Sirok, központ buszmegálló (159 m)
Koordinaten:
DG
47.931057, 20.195645
GMS
47°55'51.8"N 20°11'44.3"E
UTM
34T 439918 5308950
w3w 
///sitz.begnügte.hüllen

Ziel

Sirok, központ buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A faluközpontból a K jelzésen indulunk déli irányba a Nyírjes úton.
  • A Darnó-hegyet megkerülve jobbra az első házak előtt, a Nyírjesi-út buszmegállónál jobbra kanyarodunk az erdőbe a K+ jelzésre térve, ami a Nyírjes-tóhoz vezet.
  • A K jelzésen visszatérünk a faluközpontba, és követjük egészen a siroki várig, ahova jelzetlen úton teszünk egy kitérőt.
  • A K jelzésen továbbmegyünk a Törökasztalig - az utolsó szakaszon ismét jelzetlen ösvényen haladunk.
  • Ugyanezen az úton, a K jelzést követve térünk vissza a faluközpontba.

A túráról részletesen:

A Nyírjes-tó tőzeglápjánál

A szépen megújult faluközpontból indulunk felfedezni Sirok különlegességeit a K jelzésen. A Mátra irányába, délnyugatra kerüljük meg a Darnó-hegy lábát, hogy a túloldali Nyírjes úti buszmegállótól induló K+ jelzésen felkapaszkodjunk a Nyírjes-tóhoz.

A Darnó-hegy a Mátra-vidék legöregebb tagja, kőzetei már a földtörténeti ókorban, 360-300 millió éve kialakultak, ellentétben a Mátra fő tömegét alkotó miocén, 15 millió év körüli vulkanitokkal. A "Mátra nagyapjának" ennek megfelelően jóval alacsonyabb, megkopott hátán kapaszkodunk a napfényes, fiatal tölgyesben egy tekervényes ösvényen. A felszín egyenetlenségeit szépen lekövető csapás hamarosan egy erdőgazdasági útba torkollik, amin bő száz métert haladva tovább követjük a vízfolyásnál haladó ösvényt, levágva a dózerút kanyarját. A piciny, időszakos vízfolyás a Nyírjes-tó lápvidékéről csordogál - feltéve, hogy van elég víz a tóban, azt ugyanis csak a felszíni vizek táplálják. Vízgyűjtője csekély, így gyorsan leköveti az időjárás változásait.

Az ösvényen egy laposabb térszínre érkezve elérjük a Nyírjes-tó információs tábláját. Meglepő a környezet, ugyanis tónak, azaz klasszikus vízfelületnek nyoma sincs: egy sűrű bokorerdő áthatolhatatlan szövevénye előtt állunk. A riolittufa lokális teknője már rég feltöltődött - minden megújulni képtelen vízfelületnek ez a sorsa: a benne élő növényi szervezetek maradéka idővel teljesen feltölti a mélyedést, és csak vizes, nyirkos tőzegláp marad az egykori tó emlékeként. A láp üledéke viszont megőrizte az évezredek lenyomatát, az elhalt növényzet rétegeiben felhalmozódott virágporból következtethetünk a környék egykori klímájára. Eszerint itt a jégkorszaktól sűrű fenyvesek uralták a tájat, amit a melegedéssel fokozatosan uralt vissza a bükk, majd a tölgy. A lápban megőrződtek a jégkorszakból visszamaradt, Észak-Európára jellemző fajok. Több sásféle, vízi lágyszárú és rovar csak itt található a Mátra területén. A tó a nevét is az itt megmaradt molyhos nyírről kapta, amely Izland fő erdőalkotó fája. A láp több méter vastagságban vízzel átitatott talaja extrém savas, 4,5 pH értékével és tápanyagszegény vizével olyan feltételeket teremt, melyet csak bizonyos fajok képesek elviselni.

Séta a siroki várba

A láppal való megismerkedés után visszafordulunk a K+ jelzésen, és az eddig megtett úton haladunk vissza a faluba. Ügyeljünk a dózerútnál lekanyarodó ösvényre: könnyű elnézni, és továbbmenni a széles szekérúton. A Nyírjesi úton a K jelzésen visszaérünk a faluközpontba, majd a Petőfi utcán északnyugatnak tartunk (balra). A Dózsa György utcába fordulunk, majd a Temető utcán visszakanyarodva érünk ki a faluból a temető mellett. (Ezt a közel egy kilométeres kanyart lefelezhetjük, ha a Széchenyi útról megyünk fel a templomhoz a kis ösvényen a takarékszövetkezet mögött.)

A falu feletti dombon a sziklás alapra épült vár meghatározza a hely hangulatát. Az egykor bevehetetlennek hitt sziklaerődöt valóban nem is ostromolták. Sirok vára oly sok magyarországi erősséggel egyetemben a Rákóczi-szabadság harc után, 1713-ban a Habsburg császári rendelkezésnek esett áldozatul. Szerencsére a falmaradványokat helyreállították, és még csonkán is régi méltóságukat mutatják a Tarna-vidék felett. A kövezett szekérút hátulról közelíti meg a várat, félkörívben megkerülve azt. Érdemes a romot belülről is felfedezni, ám a bejárat melletti kiszögellésről is jól érzékelhetjük annak stratégiai szerepét. Hosszan belátni a Tarna völgyét és a felette hullámzó dombokat. Délnyugatra a Mátra masszív tömbje uralja a tájat a Kékestető átjátszó adójában csúcsosodva, míg északnyugatra a Karancs-Medves kúp és koporsó alakú vulkánjai sorakoznak a látóhatáron. A palóc vidék központi területére látunk rá, ahol a dombos, girbegurba tájon megannyi rejtett falucska bújik meg a patakvölgyekben. Ez a hullámzó vidék köti össze az Északi-középhegység szigetszerű vonulatait a kárpáti rengetegekkel. Az utóbbi időben rendszeresen jelen van a területen a barnamedve, és feltehetően a Bükkbe visszatérő farkasok és hiúzok is ezen az ökológiai folyosón közlekednek.  

A Barát-sziklák és a Törökasztal dácittufa tornyai

A vár alatti nyeregből egy rövid kitérővel felfedezhetjük a térség vulkáni működésének egyik jellegzetes képződményét, a dácittufa kipreparált tömbjeit. Már a várból ereszkedve is vonzza tekintetünket a szemközti oldalból mutatóujj-szerűen kiálló toronycsoport. A vár alatti rét túloldalán folytatjuk a K jelzésen az utat, és a gyér erdőből megérkezünk a különös természeti képződményekhez. A népnyelven Apáca-sziklának és Barát-toronynak nevezett "kövek" valóban emberi alakra emlékeztetnek bizonyos szögből, és keletkezésük is a gondolatteremtő erejéből eredeztethető - bár nem olyan elvont értelemben, mint gondolnánk. A barát és az apáca feje ugyanis egy-egy nagyobb vulkáni lávatömb, ami a kitörést megelőző hamuszórásba zuhant. A vulkáni bomba a tufával összesülve egységet alkotott, majd évmilliókkal később, mikor a rétegek a felszínre kerültek, a keményebb lávadarab megvédte az alatta lévő puha tufaréteget. Innen adódik különös megjelenésük, mely a fej alatti alakot formázza.

Érdemes pár percet továbbgyalogolni az ösvényen a hegy tetejére a Törökasztal nevű sziklacsoporthoz, ahonnan a legszebb rálátásunk adódik a siroki várra és a mögötte húzódó Mátrára. A szintén tufa alkotta szikla a monda szerint a várban tanyázó török őrség egyik megfigyelőpontja volt, innen ered a neve. Különös mélyedés látható a lapos tömb közepén, melynek valószínűleg kivájt lefolyócsatornája is van. Feltételezik, hogy a történelem előtti időkben áldozati oltárként funkcionált a szikla, biztosat viszont erről nem tudhatunk. A K jelzés innen a Bükk felé folytatja útját, hogy a zegzugos vidéken átvágva megérkezzen a szomszédos Szarvaskő várához. Mi viszont visszatérünk Sirokra az eddig megtett úton, így zárva be a rövid, de tartalmas "Y" alakú körtúrát.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Autóbusszal juthatunk Sirokra; Egerből és a környező településekről (Parádsasvár, Pétervására, Mátraballa) indulnak járatok. A buszról a Sirok, központ megállóhelynél kell leszállnunk, ahonnan a túra is indul.
  • A Sirokon belüli oda-vissza sétát megspórolhatjuk, ha Sirok, Nyírjesi úti megállónál (nem mindegyik busz jön erre) szállunk le, hiszen innen kanyarodik fel a Nyírjes-tóhoz a K+ jelzés.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, és ugyanoda tér vissza.

Parken

  • Parkolni közvetlenül a bolt előtt, a túra kiindulópontjánál tudunk.
  • Ha csak a várba és a sziklákhoz szeretnénk felmenni, akkor lehetőség van a Dózsa György és a Temető utcán felmenni a vár alatti parkolóba, de ez fizetős.

Koordinaten

DG
47.931057, 20.195645
GMS
47°55'51.8"N 20°11'44.3"E
UTM
34T 439918 5308950
w3w 
///sitz.begnügte.hüllen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
6,8 km
Dauer
2:00h
Aufstieg
241 hm
Abstieg
241 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.