Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Erdei csavargás a soproni kalandpark körül

Wanderung · Soproni-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Vasfüggöny turistaút (Z jelzés) mucki szakasza
    / A Vasfüggöny turistaút (Z jelzés) mucki szakasza
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S jelzés a Károly-magaslat oldalában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron látképe a Fertő tóval (kilátás a Károly-kilátóból)
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Károly-kilátóhóz vezető turistajelzés a soproni parkerdőben
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Enyves égerek között csörgedezik a Kecske-patak a Ferenc-forrásnál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis kitérővel a Deák-kutat is útba ejtetjük
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A soproni parkerdő
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Esőbeálló a kalandpark parkolójában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fekete áfonya májusi gyöngyvirággal
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyálkagomba faj
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőhalmy Vadászati Múzeum
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
ft 2200 2000 1800 1600 1400 1200 1000 6 5 4 3 2 1 mi Károly-kilátó (Sopron) Lővér Kalandpark Lővér Kalandpark Lővér Kalandpark

A Károly-kilátó és a volt Muck-határőrörs között futó, közepes hosszúságú, több ponton megszakítható, kellemes körtúra olyan izgalmas látnivalókat érint, mint a Ferenc-forrás vagy a Kőhalmy Vadászati Múzeum.
geöffnet
leicht
10,7 km
3:15 h
338 hm
338 hm

Ez a jól variálható (könnyen rövidíthető és bővíthető) útvonal minden korosztály és edzettségi szintű túrázó számára ideális, aki a Soproni-hegység belsőbb régiójával szeretne megismerkedni. A túra során a terület nagy múltú és az újdonság erejével ható látnivalóit egyaránt végigjárjuk. Mivel a kezdő- és a végpontunk is a kalandparknál van, akár egész napos élményprogrammá is alakíthatjuk ezt a nem túl megterhelő utat.

Kezdésként a 2018-ban átadott, elsősorban gyerekek számára érdekes Boszorkány meseösvényen jutunk el a Károly-magaslatra. Itt kilátó, vadászati múzeum, erdei játszótér és erdei büfé vár minket, sőt a Gombocz Endre Természetismereti Házat is megtekinthetjük (előzetes bejelentkezéssel).

Az ágfalvi csata emlékművéhez visszatérve a Hét-bükkfa és a Tölgyes-mocsár érintésével jutunk el a Muck-házig, ahol 2020-ban Erdő Háza Látogatóközpont épül. Visszafelé a Vadász-forrást rejtő lucoson át érünk vissza a kalandparkhoz.

Autorentipp

  • A Lövér Kalandpark meglátogatásával egész napos programmá alakíthatjuk a túrát, próbára téve egyensúlyérzékünket és ügyességünket az akadálypályán.
  • Ha szeretnénk látni a hegység legrégebbi forrását, a keleti huroknál a Károly-magaslatról ereszkedjünk vissza a Z▲ jelzésen egészen a Z jelzésig: ezen visszatérve érintjük a Deák-kút szépen kiépített pihenőjét. A Soproni Líceum 1790-ben itt tartotta az ország első önképzőkörét, 1827-ben pedig megalapították a Deák-kúti vármegyét. A diákok minden év májusában kivonultak a kúthoz, és itt választották meg a tisztikarukat. Első főispánjuk Horváth Dániel volt. A Berzsenyi Gimnázium napjainkban is itt tartja a ballagási ünnepségeket. A forrás előtt a Berzsenyi-emlékfát és az egykori gneiszbányát, a városi kőfejtőt is útba ejthetjük. 

  • Az útvonal két hurka önálló körtúraként kisebb gyerekekkel is bejárható.
outdooractive.com User
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 22.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
514 m
Tiefster Punkt
319 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Sopron, Károly-magaslati parkoló (Lövér Kalandpark) (368 m)
Koordinaten:
DG
47.664119, 16.560416
GMS
47°39'50.8"N 16°33'37.5"E
UTM
33T 617152 5280149
w3w 
///aufgespürt.sommer.lockeren

Ziel

Sopron, Károly-magaslati parkoló (Lövér Kalandpark)

Wegbeschreibung

Itiner

  • A parkoló esőbeállójától  indulunk a S jelzésen.
  • A Károly-magaslat északi oldalán érjük el a Z▲ jelzést, amin jobbra fordulunk.
  • A Károly-kilátótól a K▲ jelzésen folytatjuk a túrát.
  • Visszaérünk a Lövér kalandparkhoz, majd az ágfalvi csata emlékműnél balra fordulunk a S jelzésen.
  • A Hét-bükkfánál áttérünk a K+ jelzésre.
  • A K jelzésen balra fordulunk.
  • 700 m múlva az aszfaltos Récényi úton jobbra térünk.
  • A Muck-háznál balra kanyarodunk a Z jelzésre.
  • Egy magaslesnél balra fordulva érjük el a K jelzést, amin a Hét-bükkfa kereszteződéséig megyünk.
  • A S jelzésen jobbra kanyarodva érünk vissza a kalandparkhoz.

A túra részletes leírása

A kalandparktól a Károly-magaslatra

Ha jegyet váltunk a Lövér Kalandparkba, a család apraja-nagyja próbára teheti ügyességét és egyensúlyérzékét a fatörzsekre szerelt akadálypályákon. A parkoló esőbeállójától széles földúton indulunk a S jelzésen, egy ideig a kalandpark kerítése mellett lépkedünk.  A tölgyesből elegyes újulatba, majd a hajtűkanyar után erdei fenyvesbe érünk, melynek aljában tömeges a fekete áfonya. A kellemes szintúton, melyről a Felsőlövérekre nyílik kilátás a Taródi-várral, több pad is szolgálja a kényelmünket. Később a fenyők lassan elmaradnak. A Károly-magaslat északi oldalán elérjük a Z▲ jelzést, amin jobbra fordulunk, és egy rövid, meredek szakasszal érünk a következő padhoz. Innen újra könnyű terepen folytatódik a túra, fokozatos emelkedéssel érjük el a Gombocz Endre Természetismereti Házat és a fölötte magasodó Károly-kilátót.

Az épület a tűztorony mellett Sopron városának második jelképévé és a soproni parkerdő leglátogatottabb attrakciójává vált. Helyén már 1876-ban egy fakilátó állt, amit Romwalter Károly helyi nyomdász és lapkiadó saját költségén építtetett a 398 m magas Váris-hegyen, és elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adományozta, melynek választmányi tagja volt. Az ő tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak. Mivel torony állaga gyorsan romlott, dr. Printz Ferencnek, a Városszépítő Egyesület elnökének és a város polgármester-helyettesének javaslatára 1896-ban pályázatot hirdettek egy új kőkilátó terveinek elkészítésére. Sajnos a Sopron gazdasági életét alapjában meghatározó Építőbank bukása miatt a nyertes tervet nem tudták megvalósítani, így a Városszépítő Egyesület 1902-ben megépíttetett egy újabb fakilátót. A mai kőkilátóra csak 1933-ban gyűlt össze a pénz. Az újabb pályázatot ötven induló közül Winkler Oszkár építőmérnök készítette, míg a kivitelező Füredi Oszkár lett. A tornyot 1936. június 14-én ünnepélyesen felavatták. A kilátót 1945 után a város önkormányzata kapta meg, és csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez, ami a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta.

Az első emeleti helyiségben kialakított „Botanikus szentélynek” is hívott állandó kiállítás Kitaibel Pál (1757–1817), Gombocz Endre (1882–1945) és Kárpáti Zoltán (1909–1972), míg a második emeleti szoba Roth Gyula (1873–1961) és Csapody István (1930–2002) munkásságát mutatja be.

A kétszintes tetőteraszról északkelet felé Sopronra és a Fertő tóra látunk rá. A távolban a pozsonyi vár is fellelhető. Délkeleti irányban a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk látszik. Tiszta időben még a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk. Nyugati és déli irányban a Soproni-hegység vonulatai emelkednek. Tiszta időben a Rax és a Schneeberg hófödte tömbjeit is láthatjuk.

A kilátó körül Winkler Oszkár építészmérnök, Kárpáti Zoltán erdőmérnök és botanikus, Roth Gyula erdőmérnök, Csapody István erdőmérnök és botanikus, valamint Barabits Elemér erdőmérnök és növénynemesítő emlékoszlopai állnak.

Innen a K▲ jelzésen folytatjuk a túrát, de rögtön látjuk is a következő látnivalót, a 2016-ban átadott Kőhalmy Vadászati Múzeumot, amely Kőhalmy Tamás erdőmérnöknek, nemzetközi hírű vadbiológus professzornak állít emléket. Ugyanitt található a jól felszerelt erdei élménypark és az erdei büfé, majd elérjük a Bedő Albert-díjas Hédl András (1920–2007) erdésztechnikus szobrát, aki sokat és lelkesen dolgozott a soproni erdők turistaútjainak, tanösvényeinek és más közjóléti létesítményeinek kialakításán.

Vissza kalandparkhoz

Az aszfaltos úton a Boszorkány meseösvényen indulunk tovább (menetirány szerint fordítva) a Lövér Kalandpark felé. A 2018-ban átadott, főleg óvodások és alsó tagozatosok számára kialakított, játékos kihívásokkal tarkított állomások boszorkányos ügyességet igénylő feladatokkal dolgoztatják meg a gyerekeket. A növényeket bemutató tanösvény táblánál egyenesen megyünk tovább, míg a balra tartó út a dalos-hegyi TV-toronyhoz vezet. Mintegy 300 méter múlva elérjük a kalandpark parkolóját, amelynek túlsó végén áll az ágfalvi csata emlékműve.

Ágfalvának fontos történelmi szerep jutott a 20. század elején, neve összeforrt két csatával is. Az I. világháborút lezáró békeszerződésekben a győztes nagyhatalmak jóváhagyták a Nyugat-Magyarországra vonatkozó osztrák területi igényeket. Mivel a magyar állam hiába tiltakozott, önkéntesekből szerveződött egy ellenálló csapat, akik 1921. augusztus 28-án Ágfalván visszaverték a területre bevonuló osztrák csendőrséget. Ezzel kezdetét vette a másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés. A második ágfalvai csatára szeptember 8-án került sor: a Rongyos Gárda névre hallgató magyar felkelők ismét visszaszorították a négyszeres túlerőben lévő osztrákokat, akik ez alkalommal sem tudtak bevonulni Sopronba.

A felek között az olaszok vállalták a közvetítést. Így került sor októberben a Velencei konferenciára, ahol a magyar államnak sikerült elérnie, hogy a vitatott terület egy részén, azaz Sopronban és nyolc környező településen népszavazást tartsanak a hovatartozásról, amire végül 1921. december közepén került sor. A végeredményt december 17-én a Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetben hirdették ki, a soproni újságok pedig rendkívüli kiadásban írták meg, hogy "7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk". Magyarországra összesen 15 334-en, Ausztriára 8227-en szavaztak. Bár a kis határ menti települések többsége Ausztria mellett tette le a voksát, a kérdést Sopron és az itteni erős magyar fölény döntötte el: emiatt érdemelte ki a "leghűségesebb város" címet, és így került fel címerére a CIVITAS FIDELISSIMA felirat.

A 8-as második hurka

Az emlékműnél balra fordulunk a S jelzésen, ami hamarosan az aszfaltról jobbra betér az elegyes kocsánytalan tölgyesbe. Egy hosszabb egyenes szakasz után érkezünk meg a Hét-bükkfához, ahol több turistaút is összefut. Az egykor itt álló hét törzsű matuzsálem Mészáros Sándort, a Frankenburg Irodalmi Kör főtitkárát is megihlette. Hétbükkfa című verse volt az egyetlen olyan költemény a Soproni Városszépítő Egyesületnek az 1930-as években a város erdeibe kihelyezett irodalmi tábláin, amit az adott hely szelleme ihletett. A bükk utolsó törzse a II. világháború idején egy vihar miatt dőlt ki, így ma csak egy tábla és a padok emlékeztetnek az egykor itt növő különleges fára. A Soproni Postás Természetjáró Szakosztály tagjai a 1970-es években ültettek 8 bükkcsemetét, amelyek közül 6 ma is megtalálható itt.

A padok után egyenesen folytatjuk utunkat, és áttérünk a K+ jelzésre, melynek egy későbbi útbevágása betekintést enged az erdő talajába. A kocsánytalan tölgyes aljnövényzetét egy viszonylag hosszabb szakaszon főleg fekete áfonya alkotja. ATölgyes-mocsár és két kereszteződés után egy rövid lejtővel elérjük a K jelzést, amin balra fordulunk.

700 méter múlva az aszfaltos Récényi úton jobbra térünk, és egy rövid sétával érjük el a 2020-ra tervezett Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont helyét a Muck-háznál, vagy is a Muck-határőrörs egykori helyén. Innen visszatérünk a sorompóval lezárt kavicsos úthoz, és jobbra kanyarodunk rajta a Z jelzést követve, ami az egykori műszaki határzár (vasfüggöny) nyomvonalán halad, majd a vadkerítés túlsó végénél balra kanyarodik.

Az elegyes erdőben hamarosan jobbra fordulunk, és egy sűrű fenyvesben jutunk el a Ferenc-forráshoz. A Füzes-árok felső szakaszán fakadó víznyerő hely a Kecske-patakot táplálja. Ez a Soproni-hegység egyik legrégebbi forrása, amelyet már Sárközi András városi mérnök is jelölt 1787-ben szerkesztett térképén "Vadász forrás" néven. 1907 óta nevezik Ferenc-forrásnak, amióta Jány Ferenc saját költségén felújíttatta. A rá telepített, mára romossá lett szivattyúház évtizedeken keresztül biztosította a Muck-határőrörs ivóvízellátását. A forrás vize egy föld alatti medence túlfolyóján lép a felszínre.

Az erdőből egy magasles mellett érünk ki. Letermelt erdőrész szélén haladunk; a következő lesnél balra fordulva érjük el a kavicsos úton haladó K jelzést. A Kati Imre-pad utáni sorompónál átkelünk a Kecske-patakon, és egy balos íven érünk vissza a Récényi úthoz. Ezen átkelve rövidesen visszaérünk a Hét-bükkfa kereszteződéséhez, ahol a már ismerős S jelzésen jobbra térve a kalandparkhoz jutunk.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

Figyelem! Tömegközlekedéssel a túra kezdőpontja csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!

  • A legközelebb az 1-es, 2-es vagy 12V helyi buszjárattal a Csík Ferenc uszoda megállóig tudunk utazni.

Anfahrt

  • A buszmegállóból a Lővér körúton induljunk a Récényi út felé. Azon túlmegyünk egy kicsit, és jobbra indul a Z jelzés, ami a kalandparkig vezet (1,5 km).
  • A parkoló közvetlenül a túra kezdőpontján van.

Parken

  • Az autót a Károly-magaslati parkolóban hagyhatjuk a Lövér Kalandpark előtt.

Koordinaten

DG
47.664119, 16.560416
GMS
47°39'50.8"N 16°33'37.5"E
UTM
33T 617152 5280149
w3w 
///aufgespürt.sommer.lockeren
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Soproni-hegység turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
10,7 km
Dauer
3:15h
Aufstieg
338 hm
Abstieg
338 hm
Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.