Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Emléktúra a Csákány-kő körül

· 1 Bewertung · Wanderung · Magas-Mátra · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Mátra vulkáni kúpoktól hullámos gerince a Jagusról
    / A Mátra vulkáni kúpoktól hullámos gerince a Jagusról
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egyetlen renovált barakk az egykori munkatáborból
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A recski munkatábor emlékhelye
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A munkatábor melletti tölgyes, amerre a sikeres szökés útja vezetett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Vár-Bükk ligetjét átszelő út
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A munkatábor mesterséges tavait elfoglalta a természet
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kékes koporsó alakú tömbje az emlékhely melletti irtásról
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Palócföldre a Csákány-kő mellől
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 8 7 6 5 4 3 2 1 km Recski Kényszermunkatábor … Emlékpark)

Szomorú múltú vidéken, a Recski Kényszermunkatábor Emlékhelynél kezdjük túránkat, hogy a történtek felidézése után a hegység belsejébe térve a természet erejével kilábaljunk a mélypontról. A Mátra sűrű erdeiben, lankás tisztásain, hullámzó gerincén és meredek völgyeiben feloldozást nyer lelkünk a Recski Nemzeti Emlékpark megviselő történeteitől. Számos kilátóponton messze kalandozik a tekintetünk a Csákány-kő sebe felett az Északi-Mátra erdős vidékére. Minden magyar embernek illik, ha nem kötelező ide ellátogatni, hogy szembesüljön a magyar történelem és az emberi természet sötét oldalával, és hogy a rabok kitartásából, az emberi értékek megőrzéséből erőt nyerve tisztán lásson „jó és rossz” között.
geöffnet
leicht
8,7 km
2:40 h
348 hm
348 hm

A recski kényszermunkatáborról minden fiatal hallhatott, aki elvégezte a nyolc osztályt - azonban az ötvenes években ez nem így volt. Titokban működött a Csákány-kő árnyékában a szovjet gulágok mintájára épült tábor, ahol a hatalom torz megtestesítői, a munkásosztály öklének nevezett államvédelmi hivatal emberei őrizték az akkori rendszer belső ellenségeit a társadalom minden rétegéből. A hatvani vasutastól a meteorológiai intézet vezetőjéig, auschwitzi túlélő, orvos, művész, a köznép embere, még kegyvesztett egykori ÁVH-s is raboskodott Recsken. A szomorú és dicstelen évek alatt az emberi lélek legsötétebb oldala uralkodott a Mátra északkeleti lejtőin. Még a falubeli embereket sem kímélték, rendszeresek voltak az erőszakos cselekedetek. Félelem és rettegés honolt a kényszermunkatábor körül. A rendszer féltve őrizte sötét titkát a Mátra vonulata mögött, ahol bírói ítélet nélkül állították félre a párt számára nem kívánatos embereket.

Ezt a homályt törte meg az egyetlen sikeres szökés egyedüli nyugatra kijutott túlélője, Michlay Gyula. 1951. május 20-án vasárnap álruhában sikerült a munkatábor kerítésén keresztül nyolc rabnak elmenekülni, akiket egy kivétellel elfogtak a következő hónapban. A sikeresen megszökött rab még a világháború után csempészte az embereket a kommunista blokkból nyugatra - így képes volt kapcsolatai révén Ausztriába szökni, ahol a Szabad Európa Rádió műsorában beszámolt a munkatábor létezéséről, és felsorolta 600 rab nevét. A média ereje és a Sztálin halála után megválasztott Nagy Imre jóvoltából az 1950-től működő tábort három kegyetlen év után felszámolták. A létesítményeket eldózerolták, a raboknak pedig börtönbüntetés terhe alatt megtiltották, hogy beszéljenek a táborban történtekről.

A feledés tompa homályát a 80-as években kezdték feltörni, majd a 90-es években a fogvatartottak elbeszéléseiből rekonstruálták a helyszínt és a történteket. A ma is látható emlékművet és a helyreállított őrházat és barakot azóta is megtekintheti bárki a Recski Nemztei Emlékparkban. Mélyen megrázó és elgondolkodtató, hogy a hatalom bebetonozásához milyen módszerek vezettek és vezethetnek bármikor, ha méltatlan emberek döntenek életek felett. A Csákány-kő tanulsága mindenkor, ahogy azt az emlékpark táblájára is írták: "Soha többé politikai diktatúrát törvényesítő államot!"

Autorentipp

  • Bár maga a turistaút szabadon áthalad az emlékparkon, érdemes rászánni az időt, és betérni a kiállítótérbe, átolvasni a kiállítás ismeretterjesztő tábláit és elgondolkodni a munkatáborban történtekről. Szánjunk legalább egy órát, de inkább kettőt a kiállítás bejárására, hogy tudjuk, hol járunk.
  • Ha túl soknak ítéljük a távot és a szintet, de szeretnénk egyet sétálni a Csákány-kő körül, akkor a szint nagy részét kihagyhatjuk, illetve bő másfél kilométerrel lerövidíthetjük a túrát. Ehhez a Várbükki erdészház felett, miután a P jelzésen az murvás erdészeti útra jutunk, ne térjünk le a magasfeszültségű távvezeték alatt a murvaútról a P jeleken, hanem haladjunk tovább a dózerúton! Egy bő kilométer után, amikor az erdészeti út teljesen visszakanyarodik a hegyoldalban, a kanyarnál váltsunk a K+ jelzésre, és azt követve ereszkedjünk vissza a leírásban javasolt eredeti túraútvonalon. Ezzel a levágással kihagyjuk a túra Mátra-bérc szakaszát (K jelzés) illetve az oda felvezető kaptatót (P jelzés) és a Nagy-Zúgó-hegyről lejövő meredek ösvényt (K● jelzés).
  • A túra előtt, de akár az ott megszerzett tapasztalatok után, a látottak által inspirálva a világhálón is sok információt tudunk szerezni az egykori kényszermunkatáborról. Számos könyv született az itt történtekről; a leghíresebb Faludy György Pokolbéli víg napjaim című kötete, de Sztáray Zoltán Csákánykő című műve és számos alkotás található a témában az itt raboskodók emlékeiből. Az egyetlen sikeres szökés történetét Szökés címen játékfilmben Gyarmathy Lívia rendezésében nézhetjük meg, de dokumentumfilm is készült a túlélők beszámolójával, amit a világhálón is megtalálunk Jules szökése címmel. Egy hosszú dokumentumfilm is készült a táborban szolgáló ÁVH-sok és a rabok interjúival 1988-ban "Recsk 1950-53 - Egy titkos kényszermunkatábor története" címmel, ami szintén fellelhető a világhálón.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 09.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Nagy-Zúgó-hegy, 637 m
Tiefster Punkt
315 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A jelenleg is működő bánya közvetlen közelébe életveszélyes lehet menni, úgyhogy ne hagyjuk el a turistaösvényt! A bánya védőterületére egyébként táblák figyelmeztetnek, nem könnyű véletlenül betévedni a Csákány-kőhöz.
  • Akárhogyan közelítjük meg a Recski Nemzeti Emlékparkot, legyünk figyelemmel a tényre, hogy az emlékhelyhez vezető aszfaltút egy működő bánya üzemi útja. A gyalog felvezető turistaösvény is keresztezi a műutat, amin alkalmanként veszélyes tehergépjármű-forgalom közlekedik.

Start

Recski Nemzeti Emlékpark (337 m)
Koordinaten:
DG
47.904861, 20.093828
GMS
47°54'17.5"N 20°05'37.8"E
UTM
34T 432279 5306123
w3w 
///kopien.ausreisen.doppelten

Ziel

Recski Nemzeti Emlékpark

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Az emlékparktól a P+ jelzésen jutunk el a Várbükki erdészházhoz.
  • Az erdészháztól a P jelzésen haladunk tovább a Domoszlói-kapu felé.
  • A Domoszlói-kapunál csatlakozunk a gerincúthoz a K jelzésen.
  • A Nagy- és Kis-Zúgó-hegy között letérünk a gerincről a K● jelzésen a Szegediek-kútjához.
  • A forrás alatti dózerúton rátérünk a K+ jelzésre, melyen leereszkedve visszatérünk a Nemzeti Emlékparkhoz.
  • ???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???

A túráról részletesen:

A Recski munkatábornál

A Nemzeti Emlékpark parkolójától indulunk az egykori Recski Munkatábor bejáratától a P+ jelzésen. Nyári szezonban nyitva van a bejárattal szemközti épületben, az erdészházból lett tiszti barakkban működő kiállítás a munkatábor történetéről a rabok elbeszélései alapján. Ez némi kitérőt jelent, a jelzés ugyanis a bejárattól balra, a rabok által kiásott kis tavak mellett vezet. Mára már a tavak buja vízi világnak adnak otthont terebélyes nyárfák árnyékában. A leginkább kijárt útvonal a rekonstruált büntetőbarakkhoz visz a tavak alatt - ezt is érdemes útba ejteni, hiszen csak pár perces kitérő.

A P+ jelzés a barakk felett, sűrű erdőben hagyja el az egykori tábor területét. Ha végigjártuk a kiállítást és mélyebben betekintettünk a büntetőtábor életébe, akkor szinte felszabadulásnak érezzük a nehéz emlékű hely hátrahagyását. Az egyetlen sikeres szökéssel is pont erre menekült az a nyolc rab, akik közül végül egynek sikerült nyugatra szöknie. Sűrű erdőt követünk a Csákány-kő alatt, ami egy nagyobb irtásban ér véget. A tisztulatról jól látszik a Kékes tömbje, mely koporsó alakú tömegével uralja a tájat. A jelzés némi ereszkedéssel rávezet a várbükki dózerútra, ami a Várbükki erdészházhoz kanyarodik.

A Várbükk erdeiben

A dózerút második elágazásánál keresztezi utunkat a Parádfürdőről érkező P jelzés, amit innentől mi is követünk a Mátra gerince felé. Az út visszakanyarodik az impozáns erdészházhoz. A mögötte fekvő hangulatos réten keresztülvágva, a házzal ellentétes oldalon bekanyarodunk a ligetes erdőbe. Rövid kapaszkodás után a Domoszlói-kapuhoz vezető útra érünk, amit egy szakaszon követ a jelzés is. A Vár-kútnál, ahol a magasfeszültségű vezeték keresztezi az erdészeti utat, leágazik a P jelzés a nyeregbe kapaszkodó ösvényre.

Az oroszlánvár rendkívül meredek északi oldalának tövében, a sötét bükkös és a távvezeték irtása között cikázva kapaszkodunk fel a Domoszlói-kapuba. A természetes áttörést a Nagy-Szár-hegy feltételezett kalderájában felharapózó patak marta a meredek gerincbe, amit a helybéliek is használtak a Mátra két oldala közötti átjárásra. A lejjebb követett utat ismét keresztezzük itt a nyeregben, és egy egyszerű pihenőhely kényelmével fújhatunk egyet a fárasztó kapaszkodás után.

A Mátra gerincén

A megérdemelt pihenő után a szelíden hullámzó gerincet követjük a K jelzésen, ami az Országos Kéktúra nyomvonalát jelöli. Egy rövid szakaszon mi is ízelítőt kapunk az országot átszelő vándorlás hangulatából. A sombokrokkal pettyezett, ritkás erdőben korlátozott kilátásunk nyílik a Kékesre és a Magas-Mátra hegyeire. Ez a szakasz a Mátra egyik legelhagyatottabb részét keresztezi, ahol a turistaút a lakott településektől messze kanyarog. A legközelebbi falvak is mélyen alattunk, több kilométernyi sűrű erdő után sorakoznak a Parádi-Tarna völgyében, illetve a túloldalon az Alföld peremén.

A gerinc hosszú emelkedőjével, bő 100 méternyi szint leküzdésével felérünk a Jagus elnyújtott csúcsára, ahol némi kilátásunk adódik a Csákány-kőre. Az éles gerinc nemcsak vízválasztó, de a vegetációt is kettéosztja. A déli oldalak napsütötte lankáit tölgyek lakják, míg a meredek északi oldali, hidegebbet kedvelő bükkösöket erősen megtizedelte az erdőgazdálkodás. A csoportokban álló fák törzsei között és a feltörekvő új generáció felett látunk be a Mátra északi völgyeibe. Alattunk a Csákány-kő andezitbányája sárgállik, amit a rabok csak Zergének hívtak egykori formája miatt. Mára a hegy belseje épület- és útalapok köveként terült szét az országban. Napjainkban sokkal mélyebb szinteket bontanak annál, hogy a kráteren kívül bármit is látnánk.

A hullámzó gerincél egyik lankáján a körbekerített kis tisztásra erdészházat építettek, aminek padját, fedett tornácát sajnos lezárták a turisták elől. A ház felett tetőző Nagy-Zúgó-hegy 637 méteres csúcsa túránk legmagasabb pontja. A túloldali nyeregben a K● jelzés leágazásához érünk.

Ereszkedés vissza az emlékpark felé

Sűrű bükkösben, meredek ösvényen hagyjuk el a gerincet a K● jelzésen, ami egy kis völgybe simulva érkezik a Szegediek kútjának nevezett forráshoz. Az öreg bükkök árnyékában, meredek bevágásban megbúvó vízfakadást a szegedi turisták foglalták még a 20. század közepén, ami azóta sűrű, buja növényzet ölelésében csordogál. A forrás alatti tisztás erdei pihenőjénél kifújhatjuk magunkat, hiszen innentől már elhagyjuk a meredek gerincszakaszt, és lankásabb vidéken ereszkedünk tovább.

A forrás alatt beérünk a dózerútra, ahol a K+ jelzést követve haladunk tovább. A kanyarnál a jelzés leágazik az irtás szélén vezető ösvényre. A Csákány-kő tömbjét keletről megkerülve a Győrke-patak bevágásában ereszkedünk vissza a hegy lábához. Az utolsó, rövid szakaszon átvágunk a hegyoldalban, ahol sűrű erdő és irtás határán, a bánya aszfaltútjának elágazásánál visszaérkezünk az emlékpark bejáratához.

 ???Az utolsó métereket az emlékpark mellett a K▲ jelzésen tesszük meg.???

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

Figyelem! A túra kiindulópontja tömegközlekedéssel csak hosszabb gyaloglással egybekötve közelíthető meg!

  • A legközelebbi buszmegálló: Recsk, OTP.

Anfahrt

  • A buszmegállóból a délnyugati irányba induló K+ jelzés vezet a túra kiindulópontjára (3,9 km).
  • A bánya bejárata előtt 200 méterre jobbra leágazó dózerúton jutunk az emlékparkhoz, túránk kiindulópontjához.

Parken

  • A Recski Nemzeti Emlékpark előtt tudunk parkolni, ahonnan túránk is indul.
  • Recsk központjából a vasútállomás mellett, a Várbükki úton jutunk ki. A bányába vezető aszfaltúton kell négy kilométert megtenni. 200 méterre a bánya bejárata előtt az erdőben találjuk az emlékpark parkolóját, és közvetlenül az út mellett annak bejáratát. Ügyeljünk a bánya kamionforgalmára!

Koordinaten

DG
47.904861, 20.093828
GMS
47°54'17.5"N 20°05'37.8"E
UTM
34T 432279 5306123
w3w 
///kopien.ausreisen.doppelten
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,0
(1)
Profilbild
Besenyei Tamás
23.08.2020 · Community
Igaz meg kezdők vagyunk, de lehet kicsit nehezebb mint a könnyű kategória. Az erdész háznál kerülni kellett mert nem lehetett ott elmenni de lehet mi néztük be. Darazsakkal nem árt vigyázni. De összeségében nagyon jó volt.
mehr zeigen
2020. augusztus 23., vasárnap 16:42
Foto: Besenyei Tamás, Közösség

Fotos von anderen

2020. augusztus 23., vasárnap 16:42

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
8,7 km
Dauer
2:40h
Aufstieg
348 hm
Abstieg
348 hm
Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.