Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Élménytúra a Keleti-Mecsek központjában, a bánáti bazsarózsa otthonában

Wanderung · Mecsek
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Kisújbánya kaszálói az üveghuta utáni időkre emlékeztetnek
    Kisújbánya kaszálói az üveghuta utáni időkre emlékeztetnek
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 900 800 700 600 500 400 300 200 100 14 12 10 8 6 4 2 km Zengő (kilátó) Emma Vendégház Viki-pihenő Cigány-hegyi kilátó Miske-tető Óbányai-völgy Pécsváradi vár
Gyönyörű hegyvidéken szeljük át a Mecsek talán leghangulatosabb részét. Az üveghutáiról és földtani képződményeiről híres Óbányai-völgyön keresztül a Miske-tető és a Zengő tágas panorámákkal kecsegtető tetőire kapaszkodunk, de meglátogatjuk Püspökszentlászló arborétumát és a Zengő ősi erdőjét is. Tartalmas látványtúra a Keleti-Mecsek központjában, a bánáti bazsarózsa otthonában.
mittel
Strecke 15 km
4:35 h
526 hm
597 hm
679 hm
206 hm

A Keleti-Mecsek központja összesűríti mindazt, ami a hegyvidéki környezetben érdekes és hangulatos. A baranyai erdők között hazai viszonylatban is zsebkendőnyi területen sorakoznak csupán a látványos helyszínek, bőven kiadva egy tartalmas túrát. De igényeinknek megfelelően akár meg is szállhatunk valamelyik érdekes helyen,  ezzel pedig egy egész hétvégés túrát is keríthetünk a központi hegyek felfedezésére.

Földtanilag épp olyan érdekes a terület, mint kultúrtörténeti vagy botanikai szempontból, de ha csak kellemes, látványos sétát kívánunk tenni kilátópontokkal, kilátókkal tűzdelt erdei vagy hegyi kaszálórétes környezetben, akkor is érdemes felkeresnünk ezt a környezetében kuriózumnak számító vidéket. Óbánya, Kisújbánya és Püspökszentlászló nem véletlenül lett a természetjárás, a szemlélődő visszavonulás, a zarándoklatok mecseki központja. Az óriási erdőkbe már az Árpád-korban is remeték vonultak el a világ zaja elől, hogy gyönyörködjenek a természet csodáiban. Számos legenda fűződik a vidékhez, mint például a Zengő név eredetét magyarázó tragikus haláleseteké, melyek vagy a tatárjáráshoz vagy a hegy kincseit kutató, szegény emberekhez kötődnek. De csodás megmeneküléseket is hallhatunk e történetekben: ilyen a Zengő alatti Bocz-kereszt fohásza, mely a viharból és világháborús fogságból kivezető Isten bárányáról szól, vagy a Püspökszentlászló eredetét magyarázó legenda a viharban Szent Lászlót oltalmazó remetékről.

A misztikumon túl kézzel fogható érték a sziklapadokkal, vízesésekkel, barlangszerű forrásmészkövekkel teli Óbányai-völgy szurdoka, mely számos forrásával, egykori vízimalmaival, sűrű erdőivel ma is élő, pezsgő, kalandos környezetet teremt a természetjáráshoz. Ezeket az erdőket használták a letelepedő sváb üvegfúvók és erdei munkások, akik saját építkezési stílust hoztak a Mecsekbe díszesen faragott oszlopokkal megtámasztott gangos házaikkal, meghitt erdei településeikkel. A Kisújbánya feletti gerincen az egykori lakosok által kialakított tágas kaszálórétek nyitják meg a tájat a horizontig nyújtózó erdőségek felett, de a Zengő 2020-ban átadott kilátójából is lélegzetelállító panorámában gyönyörködhetünk. Főként, ha sikerül tiszta időben, netán naplemente környékén megcsodálni a 700 méter magasból kibontakozó dél-dunántúli tájat.

A bánáti bazsarózsa pedig mindezen látványt díszes pártájával koronázza, amelynek megpillantásához jó időben érkezve, értő módon kell figyelnünk az erdőt. A fokozottan védett virág karmazsinvörös szirmaival tünékeny ékessége a mecseki erdőknek, hiszen ezen az alig pár négyzetkilométeres területen él a világállomány kb. 90 százaléka.

Autorentipp

  • Érdemes a túra felénél vagy kétharmadánál megszállni a mecseki erdők mélyén. Erre remek lehetőséget kínálnak Püspökszentlászló vendégházai vagy a puritánabb műfaj kedvelőinek a Viki-pihenő a Zengő alatt. A Mecsekerdő Zrt. kulcsosházat is üzemeltet a Réka-völgy végében, amit a K◼ jelzésen érünk el egy bő kilométeres kitérővel a Zengő északi oldalában kerülő aszfaltos útról.
  • Könnyen körtúrává alakíthatjuk az átmenő túrát, ha az utolsó szakaszt kihagyva nem Pécsváradra ereszkedünk le, hanem a P+ jelzésen, a Zengő keleti gerincén folytatva, majd a Réka-kunyhó, Réka-völgy felé letérve visszasétálunk az Óbányai-völgybe.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 21.02.2022
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
679 m
Tiefster Punkt
206 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Höhenprofil anzeigen

Sicherheitshinweise

  • A Zengő csúcsán álló fémszerkezetű kilátó használatának komoly előírásai vannak, viharban, villámlás esélyével ne közelítsük meg az építményt!
  • A Zengő csúcsáról levezető útvonal a csúcs alatti pár száz méteren igen meredek, csak jó kondícióval merjük bevállalni. Esős, fagyos, csúszós időben nagyon óvatosan közlekedjünk a Zengő északi oldalában, érdemes túrabotot, recéstalpú, magasszárú bakancsot használni.

Start

Óbánya, forduló (buszmegálló) (276 m)
Koordinaten:
DD
46.220961, 18.410479
GMS
46°13'15.5"N 18°24'37.7"E
UTM
34T 300289 5121857
w3w 
///geführt.becken.salz
Auf Karte anzeigen

Ziel

Óbánya, forduló (buszmegálló)

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésén indulunk Óbányáról, és ezt követjük a Kisújbánya feletti nyeregig.
  • A nyeregből balra, a S jelzés mentén, a Miske-tetőn át Püspökszentlászlóra tartunk, és a Zengőre kapaszkodunk.
  • A Zengőről továbbra is a S jelzést követjük a Viki-pihenő utáni elágazásig.
  • A Zengő keleti gerincéről jobbra, a P+ jelzés mentén ereszkedünk le Pécsváradra.
  • Pécsváradon jobbra fordulunk a S jelzésre, amit a vár alatti Szoborparkig követünk.
  • A pécsváradi vártól a jelzés nélküli Vár utcán ereszkedünk le a Pécsi útra, amin jobbra találjuk a buszmegállót.

A túra részletes leírása

Az Óbányai-völgy földtani kalandparkjában

A Dél-dunántúli Kéktúra K jelzésén indulunk felfelé az Óbányai-völgyön a meredek hegyoldalak közé szorult irtványtelepülésről, Óbányáról. Még a 18. század elején, a püspök erdőinek hasznosítására alapítottak a völgyben üveghutát, ami köré sváb családok, üvegfúvók és erdei munkások települtek. Az idővel kimerülő erdőségek miatt a hutahely a század közepén feljebb települt a völgyben, pont amerre mi is tartunk, Kisújbányára. Az óbányai lakosság megmaradt eredeti lakhelyén, és áttért a faszerszámok készítésére, állattartásra, fazekasságra, illetve meglepően sok malom is működött a biztos vízhozamú patakon.

A falu végén elhaladunk az egyik felújított malom előtt, és az ösvény is a malomárkot, a patak vizét a kerékhez terelő csatorna mentén kerüli a Pisztrángos-tavakat. Jelenleg a névadó halak tenyésztésére hasznosítják a bővizű patakot, a bundában megsütött pisztrángot a szezonban több helyen is megkóstolhatjuk a falu vendéglátóhelyein. A völgyben még érintjük a felújított Krémer-malmot is, illetve egy régi zsilip maradványait is felfedezhetjük a patakparton. A két oldalsó lejtő feljebb összeszűkül, a táj határozott szurdokerdővé keskenyedik. A sziklásabb vidéken feltárulnak a geológiai alapok, több helyen 10-20 centiméteres réteglapokból felépülő kőzetlépcsőket, rajtuk alábukó vízeséseket láthatunk a patakmederben. A legszebb képződmények valóságos félköríves „völgyzárógátat" alkotnak a patak folyása mentén, amit természetesen feltölt a patak hordaléka.

A legszűkebb szakaszon még ennél is különösebb formát találunk: a Csepegő-szikla névre keresztelt mohával, páfránnyal dúsan benőtt édesvízi mészkőfalat. A magas oldottanyag-tartalom itt egyből kicsapódik, amint a rétegek közül a forrás a felszínre ér, így az évezredek során vastag mészkőréteg válik ki a karsztvízből. A barlangokból ismerős formákat találunk a sziklákon, fodrokat, apró gátakat, cseppköveket, amik kalandos zugokat építenek a harcsaszájra emlékeztető kőzetképződmény belsejében. Izgalmas környezetet alkot a sziklafal tövében egy vízeséssel medencébe gyűlő patak, valamint az öreg bükkerdő gótikus oszloptörzsei.

A Csepegő-szikla felett egy hídon keresztezzük a patak folyását, és rögtön egy újabb látványossághoz érünk, a Ferde-vízeséshez. Az alapját alkotó mészkőpadok a tektonikus mozgások miatt elcsavarodtak, kibillentek eredeti helyzetükből, és a réteglapok mentén fel is töredeztek. Ezért látjuk a patakot ferde vízfüggönyével balra tartva szökellni, illetve kisvíz idején a réteglapok között eltűnni. A vízesés felett is kiszúrhatjuk egy malomépület alapjait.

Valamivel előrébb erdei tisztáshoz érünk, ahol a Bodzás-forrást és egy szépen felújított pihenőt is találunk. A fokozottan védett Óbányai-völgyben ez az egyetlen pihenőhely, ahol fedett esőbeálló, padok, asztalok és tűzrakó hely is rendelkezésre áll a turisták számára. Hamarosan elérjük Kisújbánya takaros portáit, melyek szétszórtan szegélyezik a patakot, miközben szégyellősen elrejtőznek a sűrű lombfüggönyök, fakerítések mögött. A központban, az egykori hutahelyen, ahol bő 20 éven keresztül gyártották az üvegpalackokat és ablakokat, ma a jellegzetes faragott oszlopos, tornácos német faluház található, illetve a XVIII. század végén épített, csinos kis kápolna (a domboldalban). Az utóbbi alatt balra felkanyarodó utcában kisboltot is lelhetünk szezonban, hétvégenként.

A Keleti-Mecsek panorámás útvonalán

Kisújbánya felett hamarosan megérkezünk a hegyhátra, és elhagyjuk a település aszfaltos útját: füves lankán, a tágas panorámájú kaszálórétek mentén fordulunk délnek a S jelzéssel. Egy bő kilométeren keresztül széles tisztás fedi a gerincet váltakozó irányú kilátásokkal, így keresztezzük a Miske-tetőt. Ezután a Hárs-tető vállán, erdőn átkelve, meredeken ereszkedünk be Püspökszentlászló katlanába. A karsztos, déli fekvésű hegyoldal a bánáti bazsarózsa otthona: a faj ismert állományának döntő része ezeken a hegytetőkön él, a Zengő környékén. Ha jó időben, tavasz végén érkezünk, megpillanthatjuk jellegzetes, ujjszerű leveleitől sűrű bokrát és rikító, ciklámenvörös virágait.

Útközben keresztezzük a Zengő tömbjét kerülő erdőgazdasági utat, amin megspórolhatjuk a szintet, amennyiben balra térve levágjuk a faluba letérő kanyart. Érdemes azonban ezt a kevés szintvesztést bevállalni, mivel a püspöki kastély és az arborétum egy újabb érdekes gyöngyszeme a Keleti-Mecseknek. A Hetyey-forrás mellett érkezünk a falu szélén álló kastélyhoz, amit a turistaút hátulról kerül, de amennyiben szeretnénk belülről is megnézni az évszázados örökzöldekkel buján zöldellő püspöki kertet, úgy a K◼ jelzés mentén lejjebb kell ereszkednünk a bejárathoz. Az arborétumot a 19. század végén a forrás névadója, Hetyey Sámuel pécsi püspök alapította, aki az akkor bő évszázados kastélyt és a Szent László-templomot is felújíttatta. Az arborétum kertjében megannyi örökzöld alkot évszázados ligetet, köztük pedig dísznövényeket kerülgetve kanyarog a püspöki kert sétánya.

Az arborétum mögül indítjuk meg ostromunkat a Zengővárra, eleinte még lankás erdészeti utakon tekergünk a bükkös erdőben (maradva a S jelzésen), majd egy határozott jobbkanyarral egyenesen nekiszaladunk az északi letörésnek. Ez a lehető legmeredekebb útvonal a Mecsek legmagasabb csúcsára, de egyben a legszebb is, mivel ősi fák között, gyökérfonatokon lépdelve kapaszkodunk a Zengő tetejére. Fönt sáncmaradvány és egy öreg torony alapja fogad, az egykori Zengővár csekély, megmaradt romja. Írott emlékünk nincs az erődítésről, az ásatások alapján 13. századi őrhelyet, menedéket, mentsvárat feltételezhetünk a csúcson, amit már a római időkben is megfigyelőpontként használhattak.

Ez a tágabb környék legmagasabb kiszögellése, a tetejére épített kilátóból, jó időben mi is körbetekinthetünk a Dunántúl déli felén. A mohácsi Dunától a Bakonyig sorakoznak Somogy, Tolna és Baranya hullámzó dombhátai, erdős lankái, meghatározó a Villányi-hegység és a horvát Papuk vonulata, melyek délről keretezik a kilátást.

A bánáti bazsarózsa utolsó mentsvára

A S jelzésen keletnek folytatjuk utunkat, amivel a Zengő csúcsa alatti nyeregben érintjük a Viki-pihenőt, az éjszakai szállásként vagy esőbeállóként is használható pihenőhelyet. Innen már határozott lendülettel hagyjuk hátra a csúcsrégiót. Körülöttünk a bánáti bazsarózsa legnagyobb ismert állományát alkotó erdők honolnak, érdemes tavasz végén, nyár elején körbepásztázni szemünkkel az erdő talaján.

A gerincről meredeken ereszkedve, a jobbra tartó P+ jelzésre térve érkezünk Pécsvárad határába. Az egyre lankásabb erdőből gyümölcsöskertek és szőlők között jutunk be az ősi településre, ahol a S jelzésen jobbra kanyarodva érkezünk a Nagyboldogasszony plébániatempolm és a vár jelölte történelmi központba. Az erősség a honfoglalás utáni időkben valójában egy erődített fejedelmi szálláshely volt, amit Géza fejedelem a bencés szerzeteseknek adományozott, és bő fél évezreden keresztül kolostorként létezett. A török időkben lerontott várat a pécsváradi uradalom intézőségeként újították fel a 18. században, majd a 20. század második felében tárták fel az eredeti épület alapfalait.

Utunk végén leereszkedünk a nyílegyenes Vár utcán, immár jelzés nélkül, majd a Pécsi úton jobbra fordulva megérkezünk a buszmegállóba. Amennyiben vendéglátó egységet keresünk, kövessük tovább a S jelzést a vártól, ez hosszabb úton, de a központba vezet, ott pedig a legtöbb szolgáltatást megtaláljuk.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra az Óbánya, forduló buszmegállóból indul.
  • A Pécsvárad, Vár u. buszmegálló a túra végpontja.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóban van.

Parken

  • Parkolni Óbányán a falu elején lehet.
  • Pécsváradon a vár előtt találunk parkolót.

Koordinaten

DD
46.220961, 18.410479
GMS
46°13'15.5"N 18°24'37.7"E
UTM
34T 300289 5121857
w3w 
///geführt.becken.salz
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Mecsek és a Villányi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Mecsek turistatérkép

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem, esetleg túrabot. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
15 km
Dauer
4:35 h
Aufstieg
526 hm
Abstieg
597 hm
Höchster Punkt
679 hm
Tiefster Punkt
206 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Von A nach B Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 13 Wegpunkte
  • 13 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp