Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Élet a rengetegben az Északi-Börzsöny mélyén

· 1 Bewertung · Wanderung · Börzsöny · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Bernece erődtemploma és Baráti házai az Ipoly völgye felett
    / Bernece erődtemploma és Baráti házai az Ipoly völgye felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Reggeli fények a Dorottya-bércen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kemencén, az Ifjúsági Távor felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Erdész-emlékmű Kemencén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Nagy-völgyben a Solymár-forrás közelében
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az algaszőnyeggel bevont Felső-tó a Hegyháton
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás a Hegyhátra a Kemence-patak völgyéből
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csatlakozunk a "Börzsönyi Kékhez" a Nagy-völgy feletti gerincen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dorottya-bérc sziklás gerincén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Oszlopó-kút a Nagy-völgy mélyén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hegyhát tölgyesekkel övezett szilikátgyepei
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Cicőkére
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Kemencei Erdei … megállóhely) Kemencei Erdei … állomás) Tájház (Kemence)

Túránkon a lapos vulkáni hátak napsütötte tölgyeseiben, az északi völgyek sűrű bükköseiben az évszázadok során itt megforduló ember keze nyomát, emlékeit fedezzük fel az örökké megújuló tájban.

geöffnet
leicht
19,6 km
6:00 h
667 hm
667 hm

Bár a felszínt sokszor megkaparta az emberi beavatkozás, a természet mindig visszaveszi az őt megillető helyet a hegyek világában, a mély szurdokokban, a táj fölé magasodó ormokon. Az egykor erdőirtástól hangos, letarolt területek mára  kezdik visszanyerni eredeti szerepüket a természet körforgásában. A kihunyt ősi vulkánok, mint jóságos óriások hordozzák magukon a mindig megújuló és élni akaró természetet.

Autorentipp

  • A túra végét tervezhetjük honti vagy drégelypalánki érkezéssel is. Hont felé a Kalakocs-pataki pihenő után a Major-keresztnél tovább kell mennünk a Z jelzésen a Jelenc-hegy és a Honti-szakadék felé, ahol időszámításunk előtti sáncokat és a börzsönyi vulkáni tömb körül lerakódott mészkövek ősmaradványait láthatjuk. A drégelypalánki alternatívát több irányból kivitelezhetjük, de a legérdekesebb ezek közül a Nagy-völgy a P jelzése, amin alkalmunk nyílik a Sisa Pista tanösvényen meglátogatni a híres betyár búvóhelyét, csatlakozva a drégelyvári túrához.
  • Mivel a Börzsöny e távoli vidékére eljutni és kivitelezni a hosszú körtúrát önmagában egy logisztikai bravúr, érdemes felkészülni a környező falvak buszmenetrendjéből; így az aktuális igényünknek megfelelő alternatívák közül tudunk választani.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 27.05.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
547 m
Tiefster Punkt
165 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Az alacsonyan, napos tölgyerdőben  futó gerincút nyári melegben tikkasztó, ezért készüljünk fel elegendő (min. 1,5 liter) vízzel a túrára! Aszályos időben a völgytalpi források is bizonytalanok, illetve a zárt, foglalás nélküli medencéből kifolyó forrásvíz minősége is kétséges.

Start

Kemence, Vasút múzeum (205 m)
Koordinaten:
DG
48.013792, 18.893632
GMS
48°00'49.7"N 18°53'37.1"E
UTM
34U 342919 5319979
w3w 
///umso.stammten.umgegend

Ziel

Kemence, Vasút múzeum

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A S jelzésen indulunk a Kemence-patak völgyében, majd a gerincen a Tótok útján érünk a Lopona-fejezetig.
  • A Lopona fejezet előtt a Cicőkére egy rövid szakaszon a S▲ jelzésen jutunk fel.
  • A Lopona-fejezetnél a P jelzésen lekanyarodunk észak felé a Lopona-hegyen keresztül a Nagy-völgybe.
  • A Z jelzésen indulunk tovább a Nagy-völgyben lefelé, majd a Kalakocs-pataki pihenőnél a Zöldmálon felkaptatunk a gerincre.
  • A K jelzésen nyugat felé Bernecebaráti érintésével jutunk vissza Kemencére.

A túráról részletesen:

A Kemence-patak völgyében

Túránkat Kemence közelében, a kisvasút végállomásáról indítjuk a S jelzésen. A Börzsöny központi részét a 20. század előtt nem lehetett ilyen könnyen megközelíteni, mert a folyását folyton változtató patak mocsaras égerligeteket táplált. A központi területek átszelésére a lapos hegyhátban tetőző gerinc volt a legmegfelelőbb; túránk első szakaszát egy ilyen, a Tótok útjának elnevezett szakaszon tesszük meg.

Az egykori, faszállításra kiépített vasutak bő egy évszázada kezdték el behálózni a Börzsöny belső területeit. Pont itt, a Kemence-patak völgyében indult a keskenynyomtávú vonalak kiépítése az Észak-Börzsöny erdőinek hatékony kitermelése végett 1910-ben a Kemence-Királyháza szakasszal. Évről évre beljebb harapózott a tájba a sínpár a rengeteg mélyére, felfűzve a gerincvonalra az oldalvölgyekben és hegyoldalakon futó, sokszor szokatlanul kacskaringós vonalvezetéssel fektetett pályát. Az Északi- és Központi-Börzsöny faállományának nagy részét itt, a Kemence-völgyön és a szomszédos Nagy-völgyön keresztül szállították ki, míg a hegység túlsó felén a nyugati részeket Nagybörzsönyön és Márianosztrán át Szob felé, a déli részt pedig a Királyréten és Szokolyán keresztül futó Török-patakot követő vonalon továbbították a feldolgozó helyekre.

A Börzsöny jelentős részét behálózó vasútvonal a háború után elavulttá vált. Mivel a kevésbé költséges feltáróutakon keresztül a hegység közel valamennyi területét elérték teherautóval, így a fakitermelés átpártolt a rugalmasabb megoldásra. A sínpárokat a hatvanas évek végén kezdték el felszámolni a hegyoldalakban és itt, a Kemence-patak felső folyásánál. A kemencei vasút megszűnésére a kilencvenes évek árvizei tették fel a pontot: '95-ben és '99-ben a hidak és a töltések jelentős része leomlott vagy megrongálódott. Jelenlegi formáját lelkes önkéntesek és egykori szakemberek áldozatos munkájának köszönheti, akik újjáélesztették a vonatos közlekedést Kemence és a Fekete-völgyi panzió között.

Godóvár megállótól az erdészeti úton haladunk felfelé a Kemence-patak völgyében a S jelzésen. Egy bő kilométer után letérünk a műútról, és az egykori Kemence-völgyi vasúti ágat követve, mára már csak a völgyben megmaradt töltés elegyengetett felszínén haladunk tovább a patak mellett. A völgyet és a lentebbi falut is elkeresztelő patak neve a szláv eredetű "Kamenica" szóból származik, melynek jelentése "köves". Ezt a jelzőt a Központi-Börzsönyből kiszállított rengeteg vulkáni törmeléknek köszönheti, melyet lekerekedett görgetegek formájában láthatunk végig a patak folyása mentén.

Az ős-börzsönyi kalderában

Röviddel az erdőbe ágazás után a patak lapos öntésterületén haladó út egy hatalmas vadcseresznyefánál elkanyarodik a meredek hegyoldal irányába. Megkezdjük kapaszkodásunkat a gerinc felé. Az eddigi vegyes égeres, nyárfás, tölgyes vegyes erdőt felváltja a melegkedvelő cser- és kocsánytalan tölgy. A meredek hegyoldal azonban hamar kinyílik a sziklagyepes ligetben, ahol a kövirózsás, sziklakiszögelésekkel tarkított meredek rétről beláthatjuk a szemben lévő Központi-Börzsöny vulkáni tömbjét. A méretkülönbség nem véletlen, hiszen a túránkkal érintett részek a Központi-Börzsönynél régebben, a vulkanizmus kezdeti szakaszában keletkeztek.

A 16,5 millió évvel ezelőtti sekélytengeri aljzaton lerakodó vukláni rétegek a tengerszint fölé emelkedő vulkanikus szigetet hoztak létre. A vulkanizmus első szakaszának 16 millió évvel ezelőtti lezárulása után a trópusi éghajlaton erodálódott felszínek jöttek létre. A hegységperemi területeken a vulkáni anyag lemosódásából keletkező homokkövek a jellemzők, míg itt a központi részen valószínűleg egy nagyobb kaldera roncsait láthatjuk, melynek lapos gerincén fut a tótok útja, utunk első harmada. A szemben lévő központi Börzsöny csak ezután, 14,5 millió éve keletkezett, és a már kiemelt felszínen egy jóval magasabb tömböt alkotott. Ugyanakkor ez az 1000 méter fölé magasodó rétegvulkán is nagyrészt leerodálódott, így eredeti formáját és magasságát már csak részben mutatja. A felénk eső hegyoldalak gerincei az egykori központi vulkán talapzatának formáját őrzik.

Az ős-börzsönyi kaldera tetejére felérve ismét öreg tölgyerdőkben haladunk, melyek az itteni erdészeti munkálatok alapjait szolgáltatják. A fakitermelés napjainkban főként gépesített erővel folyik - a múlt században, a motorizáció előtt még kézi fűrészek, balták harapták a fákat, amiket aztán lóval, kézi erővel szállítottak el. Itt, a börzsönyi területeken egy érdekes, román szánkónak nevezett szerkezet szolgált a kivágott és felhasogatott farönkök szállítására. Az Erdélyből behozott találmányt helyi faanyagból formálták, több mázsa rönköt pakoltak rá. Az eszköz elejénél egy markos szánkós irányította és fékezte a hegyoldalon leereszkedő szerkezetet, mely meglehetősen igénybe vette kezelőjét. Egy ilyen román szánkó használatát még láthatjuk a 80-as évek elején készült "Másfélmillió lépés Magyarországon" kultikus sorozat börzsönyi epizódjában.

A gerincút a kezdeti szintemelkedés után meglepően enyhén hullámzik. A lapos térszín mélyedésében a vadak által kedvelt ivó- és fürdőzőhelyet találunk: a Felső-tó 10 méter széles mélyedését. A nyári melegben az itt élő állatok számára létfontosságú tavacska a csapadékvizeket gyűjti össze ebbe a lefolyástalan, lokális mélyedésben. Némi enyhe hullámvasutazás után érkezünk az utak csomópontjában lévő Varjasi házhoz, ami inkább egy nagyobb, padokkal és asztalokkal ellátott esőbeálló. Érdemes kicsit megpihennünk, elfogyasztani az elemózsiánkat a hangulatos erdőben. A helyi mélypontból egyenletesen felfelé kapaszkodik gerinctúránk legjobb kilátópontjáig, a Cicőke csúcsáig. Legyünk figyelmesek azonban, mert a széles erdőgazdasági útból alig észrevehető csapáson ágazik le a S▲ jelzés, mely a törmelékes hegyoldalon a csúcsig vezet. A 454 méter magas Cicőke teteje kőrises tölgyerdővel borított, de bő ötven méterrel lejjebb, dél felé egy köves tisztás nyílik a Kemence-patak völgye felé, ahonnan belátjuk a Központi-Börzsöny hatalmas vulkáni tömbjét. Innen érzékelni igazán a 1,5 millió évvel fiatalabb rétegvulkán igazi tömegét, mely öregapja hátán a magasba tört.

A Cicőkéről érdemes a gerincen haladó S▲ jelzésen leereszkedni, mert a meredek oldal túlságosan köves. Hamar visszacsatlakozunk a széles dózerúton haladó S jelzéshez, mely rövid kitérőnk közben kikerülte a csúcsot. Pár száz méteres, enyhe emelkedővel érjük el túránk legmagasabb pontját, a Lopona-fejezetet. Kilátással azonban nem kecsegtet a hegy, sűrű erdő borítja lapos csúcsát. A 457 méter magas hegytetőn leágazunk a S jelzésről a P jelzésre, ami éles kanyarral vezet be az egyre zártabb és sötétebb erdőbe. Részben a magasságnak, de főként az észak felé lejtő hegyoldalnak köszönhetően átveszi az uralmat a bükk. A lankásan ereszkedő hegyhát egy szűk kilométer után egyre meredekebben zuhan az alant húzódó völgybe. Az eddigi csapás nehezen követhető, kövessük figyelemmel a jelzést! Az utolsó szakaszon ismét megenyhül a lejtés, és egy hangulatos, köves gerincnyelven, a két oldalról egyre közelítő völgyek felett érkezünk a Nagy-völgybe.

Betyárok vidékén

A völgy alján széles erdőgazdasági út vezet a hegység belsejébe. Ahogy a Kemence-völgyben, itt is fakitermelő vasút húzódott a 20. század elején. A régebbi időkben a betyárok búvóhelye volt; alig két kilométerre innen a hegység mélyén rejtőzött Sisa Pista, a híres nógrádi betyár rejtekhelye, ahova a pandúroktól menekült erdei viskójából. A terület ugyanis két vármegye határán feküdt mélyen a rengetegben, ahol pont át lehet szökni a határ túloldalára.

Sisa Pista a környék híres betyárja volt a 19. század derekán. A Cserhátban, Nagylóc mellett született Benkó István néven, ám gyerekkorától „sisának” hívtak vásott természete miatt. Bár tisztességes juhászcsaládból származott, 15 évesen gyanúba keveredett az általa őrzött nyájból eltűnő birkák miatt. A helyi pandúr kínzással akarta a fiatal juhászt megtörni, hogy regélje el a juhok sorsát, de ő csak a megtorlást ígérte meg vallatójának. A tovább tevékenykedő juhász ismételt orgazdaságai miatt börtönbe is került, ám megszökve bujdosásra, immár hivatalosan is elkönyvelt betyárkodásra adta a fejét. 22 évvel ifjúkori megkínzása után összefutott az akkorra már kegyetlenkedései miatt elcsapott pandúrőrmesterrel, akit bicskájával lefejezett. Az emberölés után három vármegye üldözte, s végül az egerbaktai csárdában elfogták. Pere a rengeteg kárvallott meghallgatása és ügyeinek felgöngyölítése miatt 2 évig tartott. 20 évre ítélték, melyet a börtönben elkövetett önbíráskodás miatt megtoldva egy évvel, napra pontosan ki is töltött. Szabadulása után a megjuhászodott bandavezér, mint a betyárkodás és a kerülőutak ismerője vadőrnek állt Drégelypalánk, majd Bernecebaráti erdeiben. A jóindulatú erdőkerülőt mindenütt szerették, 64 évesen bekövetkezett halálakor nagy tömeg kísérte utolsó útjára; cigányzene mellett temették el a Bernecebaráti temetőben, ahol ma is megtalálhatjuk sírját.

Életéről számos legenda él a nép nyelvén, melyben az igazságos útonálló szerepét tölti be, aki a gazdagok pénzét a szegények megsegítésére fordítja. Egy század elején, helybéliek által elbeszéltek alapján készült leírás álljon itt az 1938-ban megjelent turisták lapjából: "Fáin, derék ember volt Sisa Pista - úgymond -, cifra szűrben járt, lobogós ingben, fényes baltával. Az övét teletűzdelte késekkel, pisztolyokkal. Olyan egy legény volt a Pista! Hát persze otthon nem volt, nem is lehetett maradása; elbujdosott az erdőn. A szegénylegények mind hozzáálltak. Néha tizenhatan, tizennyolcan is bandáztak. A szegényt nem bántották; az uraságtól egész nyájakat elhajtottak. Aki vándorlónak rossz volt az inge, azt Sisa biztosan megsegítette gyolccsal, kanaváccal."

Amennyiben szeretnénk meglátogatni búvóhelyét, egy órás kitérővel tehetjük meg a Nagy-völgyön felfelé, ahol a kb. két kilométer után a Betyár-forrásnál tanösvény vezet a hegyoldalban rejtőző barlanghoz. Hasznos információ, hogy a tanösvény végállomásával szemben, az árok túloldalán található a valódi barlang, ami igen nehezen közelíthető meg.

A P jelzéssel a völgybe érkezésünktől alig pár tíz méterre felfelé találjuk az Oszlopó-forrást, ahol kétségesen tiszta, de a hegyből fakadó vizet tudunk venni a kialakított medencéből. A forrással szemben, a patak túloldalán elterülő hangulatos réten esőbeállót, padokkal és asztalokkal ellátott pihenőhelyet találunk. A Z jelzésen lefelé, Bernecebaráti irányába vezet tovább utunk a rétekkel tarkított égeres, füzes patakpart mellett. Egy kilométer után, a jobbról befutó Kalacsócs-völgy torkánál rét széli esőbeálló és padok fogadnak. Itt kanyarodik fel a hegyoldalnak a turistaút. Rövid kaptató után a széles gerincen haladunk tovább.

Bernece határában a baráti erdőkben

A hegyhátra felérve egy hosszú rét szélére érkezünk, ahol keresztülhalad a "Börzsönyi Kék" turistaút, utunk további kísérője. Északnak a Z és K jelzésen tovább lehet menni Hont felé az időszámítás előtt emelt Jenelc-hegyi sáncokon és a vulkán peremi sekély tengerekben lerakódott, csigákkal és kagylókkal teli üledéket átvágó Honti-szakadékon át. Mi praktikusan azonban visszakanyarodunk a hegység nyugati pereme felé, Bernece irányába az egyedül vezető K jelzésen. Az egyre ligetesebbé váló táj érzékelteti a lakott település közelségét. A közelben volt a mára már lakatlanná vált Csitár-puszta, melyre egyedül az út mellett öreg fák közé eldugott feszület, a Csitár-kereszt emlékeztet.

A magánföldek határán kanyargó út közel szintben halad a széles hegytetőn. A Szira-erdő tölgyese után egyre meredekebben bukik alá a hegygerinc és az egyre gyakoribb akác jelzi a falu közelségét. Bernecebaráti valójában két település, a Nagy-völgy oltalmában megbújó Bernece és a Kemence-patak partján futó országút melletti Baráti újkori kohéziója. A két falurész között emelkedő dombon áll az ókori földvárra épített erődített templom; a mellette lévő temetőben nyugszik Sisa Pista.

Az erődtemplom és a temető mellett halad el a K jelzés, amin mi is visszatérünk Kemencére - vagy egy alternatívaként Bernecebaráti főutcáján a K+ jelzéssel lejuthatunk a legközelebbi buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Rétságon keresztül busszal vagy Szobon keresztül vonattal és busszal jutunk Kemencére. A helyi buszjáratról a Kemence, Fő utca megállóhelynél kell leszállni.
  • A túra végén ugyanebből a megállóból utazhatunk.

Anfahrt

  • A Kemence, Fő utca buszmegállótól a Z jelzés navigál be a Jókai utcán keresztül a Kemence-patakhoz. A hídon átkelve, a patak túloldalán csatlakozunk a többi jelzéshez a Kemence-patak mellett. A múzeumhoz balra kell néhány lépésnyit tennünk, az útvonal azonban jobbra indul a S jelzésen.
  • Ha a teljes kört megtesszük, a patakon átkelve a Z jelzés navigál vissza a kiindulóponti buszmegállóhoz. A túraútvonal elhalad a Kemence, községháza buszmegálló előtt. Ha nem akarjuk bezárni a kört, innen is hazautazhatunk.

Parken

  • A Dunakanyar irányából Szobon keresztül a legszebb, Rétságon keresztül a leghatékonyabb eljutni Kemencére. Közvetlenül a templom előtt kell letérni a Csarnavölgyi útra, amin némi kanyargás után, a patak folyását felfelé követve jutunk a kitáblázott vasút múzeumhoz. Közvetlenül a múzeum előtt tudunk parkolni is.

Koordinaten

DG
48.013792, 18.893632
GMS
48°00'49.7"N 18°53'37.1"E
UTM
34U 342919 5319979
w3w 
///umso.stammten.umgegend
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, túrabakancs, enni és innivaló, navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(1)
Profilbild
Norbert Kriller
20.03.2020 · Community
Gyönyörű vidék, kellemes túra. +++++
mehr zeigen

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
19,6 km
Dauer
6:00h
Aufstieg
667 hm
Abstieg
667 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights Bergbahnauf-/-abstieg Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp