Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Egy páratlan útvonal: túra a Szelce-völgyben

Wanderung · Aggteleki Nemzeti Park · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    / Háttérben a Fertős-tetőt hordozó fennsík oldala
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Auf Jósvaföi-fennsík (Jósvafő-Plateau)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy vége
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak után nem találkozunk vízzel
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szelcepusztai turistaszálló
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Die typische Landschaftsbild von Gömör-Tornai-Karst (Jósvaföi-fennsík (Jósvafő-Plateau)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jósvafő,Altdorf
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éles kanyar a Szelce-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dolinen auf Jósvafői-fennsík (Jósvafő-Plateau)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Scheune am Bachufer (Jósvafő)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Huculpferde auf Jósvafői-fennsík (Jósvafő-Plateau)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-szurdokban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelce-völgy
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Klicke auf das Bild für das Panoramabild! ( Jósvafői-fennsík (Jósvafő-Plateau)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A nemzeti park címerállatának kőből rakott mása
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szelce-völgy fölső szakasza
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bach unter den Gärten in Jósvafő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nincs patak a völgy alján
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tohonya-patak szurdoka
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a jósvafői Szőlőhegyről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közelítve Szelcepusztát
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelce-völgy
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiérve a Szelce-völgyből
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelcepuszta
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola Jósvafői ófalu Szőlőhegy (Jósvafő) Jósvafői-fennsík (Gergés-lápa)

Jósvafő mellékén a magyar tájhoz szokott szemnek váratlan, egészen meglepő látványvilág nyílik meg az Aggteleki-karszton. A töbörgöröngyös felszínű Jósvafői-fennsíkon meglátogatjuk a szabadon nyargaló hucul ménest, végigmegyünk az ország talán legszebb völgyén, majd árnyas erdőkben lehűlve térünk vissza kiindulópontunkra.

geöffnet
leicht
15,9 km
5:00 h
377 hm
377 hm

A Gömör-Tornai-karsztvidék vízfolyások által különálló tömbökre szabdalt fennsíkjaira jellemző nyílt terepeket keresünk föl. Mindenbe belekóstolunk kicsit, ami e tájunk felszínfejlődése és kultúrtörténete során létrejött. Áthatolunk egy szurdokon, majd hosszan haladunk az évszázadokig jellemző legeltetés és kaszálás által nyitott kopár terepeken - érintünk fennsíkot és száraz völgyet is. Meglátogatunk egy súlyos történelmi örökséget hordozó egykori vadászkastélyt, amelynek környéke ma erdészeti központ, majd felkapaszkodunk a karszt zárt, nagyragadozók által is lakott erdőibe.

A jósvafői mindennapok meghatározó eleme a karsztvíz, mely barlangokat lyuggat a környező hegyek testébe, olykor dübörögve tör elő a Jósva-forrásból, ott csörgedezik a falu utcái között, és a Tengerszem smaragdzöld tavacskáját táplálja. Átkelve a Tohonya-szurdok mohos görgetegein, a településtől karnyújtásnyira azonban kifejezetten száraz, kopár tájra érkezünk, amit nyáron vigasztalan forróság uralhat el. A kissé vadnyugati hangulatú Jósvafői-fennsík szabadon vágtázó lovaktól mozgalmas, töbröktől hullámzó medencéjét erdős hegyek keretezik. A Szelce-völgy alján sem borul fölénk a lombkorona: éles kanyarjaival és szűk, füves pásztájával különleges atmoszférájú túraútvonal. Az országban páratlan megjelenésű, vadregényes tájon meg is szállhatunk, ha Szelcepusztán töltjük az éjszakát. A túra végén pedig a karszt alig háborgatott erdőiben vezet vissza az útvonal a kiindulópontra, útközben feltárva előttünk a Jósva-völgy és a szomszédos hegyek panorámáját.

Autorentipp

  • Érdemes egy estét Szelcepusztán tölteni a turistaszállóban (Borz-Alom Erdészeti Erdei Iskola). A felújított, hangulatos épület nagyszerű helyen áll. Tölthetjük az éjszakát a kastélyszállóban is, ha magasabb komfortfokozatra vágyunk.
  • Vízvételi lehetőség csak Szelcepusztán lesz, a forró nyári napokon extrém melegre készüljünk a végig napsütötte Szelce-völgyben!
  • Jósvafőre érdemes még legalább egy félórát szánni: keressük fel a smaragdzöld Tengerszemet, és a mellette található Jósva-forrást!
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 30.04.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
407 m
Tiefster Punkt
205 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Jósvafő, közért buszmegálló (207 m)
Koordinaten:
DG
48.482624, 20.552258
GMS
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM
34U 466913 5370041
w3w 
///nutzung.raschen.absperrung

Ziel

Jósvafő, közért buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Jósvafőn a S jelzésen kell előre indulnunk a buszmegállóból.
  • A falu szélén jobbra térünk a K jelzésekre.
  • A K jelzésről már a fennsík tisztásán váltunk át a P jelzésre bal felé.
  • Végigmegyünk a Szelce-völgyön egészen Szelcepusztáig.
  • Szelcepusztán jobbra kanyarodunk a K jelű turistaútra.
  • A Kéktúrát követjük azután is, hogy a S jelzés elkanyarodik balra.
  • Később, amikor a Szőlőhegyen a S jelzés megérkezik jobbról, mi balra fordulunk rajta.
  • A S jelzésen sétálunk vissza Jósvafőre.

A túráról részletesen

Apró szurdok Jósvafő mellett

Jósvafőn elhagyjuk a főutcát, és a pajták alatt csörgedező, széles patakot követve sétálunk ki a házak közül. Az erdő kezdetben nem záródik össze, hiszen a Kossuth-barlang forrásszája előtt kis rétet foglal el egy vízmű. A kövek közül buzog elő a forrásvíz, mellette épített, kapuval lezárt bejárat vezet a ma is élénken kutatott barlang mélye felé. Nevét Kossuth egyik környékbeli látogatásának köszönheti, a támfalak közül nagy esőzések után zengve tör elő a víz. A K jelzésű turistaút itt belép a Tohonya-patak földúttal feltárt, kiszélesített szurdokába. Kiépítettsége szerencsére nem tette teljesen tönkre a völgyet, a mohos kőgörgetegeken átbukdácsoló patak bájos képet fest, ahogy apró, de kanyargós szurdokában utat tör magának.

Kisvártatva egy újabb tisztásra érkezünk, jobbra, előre átvágunk rajta, és egy meredek ösvényszakaszon felkapaszkodunk a Jósvafői-fennsík óriási kaszálórétjére. Percek alatt óriásit változik a táj, amikor a hűs erdőből napsütötte, majdnem fátlan mezőre érkezünk. Mellbevágó a látvány: a hatalmas, széles plató medencehelyzetben van, meredeken leszakadó, erdős oldalú hegyek keretezik minden oldalról, ezért egy tágas katlanban érezhetjük magunkat, ahol ember nyomát alig-alig észlelhetjük. A felszínt változatos méretű, helyenként összeolvadt töbrök teszik göröngyössé. Régebben erdő fedte a tájat, letermelése után a kaszálás és legeltetés megakadályozta a fásszárú növényzet térhódítását, manapság pedig a túrázók látóterét a szél borzolta fű tölti be.

A Jósvafői-fennsíkon

Megkerüljük a hucul ménes gergés-lápai karámját, a lovak nagy területet járhatnak be. A zömök testű lófajtát a „Kárpátok pónijának" is nevezték régebben, mivel erős izomzata és kis méretei lehetővé tették használatát a nehezen megközelíthető erdők letermelése során. Magyarországról csaknem kipusztult, a '80-as évek óta a nemzeti park tenyészti és gondozza őket. A hátasokon túl a Nagy-oldal festői karsztbokorerdőjén, sziklás lejtőjén akadhat még meg a szemünk. E hegy hordozza az Aggteleki-karszt legmagasabb pontját, a Fertős-tetőt (604 m). Felkeresése sajnos természetvédelmi okokból nem lehetséges, az innen észak-északkeletre fekvő hegyvidékre egyetlen turistaút sem lép be. Háborítatlan erdőikben évtizedek óta stabil farkas- és hiúzpopuláció van jelen.

A Szelce-völgyben

A K jelzés délkelet felé terel, majd egy elágazásnál jobbra kanyarodik, nekünk viszont a bal felé tartó P jeleket kell követnünk. A fennsíkra és az előttünk álló útszakaszra is jellemző, hogy nyáron kérlelhetetlen forróság ül a tájra, ráadásul mélységi helyzetéből következik, hogy frissítő szellőre sem nagyon számíthatunk. Töbrök közt kanyarogva lépünk be a csak kezdeti szakaszán becserjésedett, facsoportokkal induló Szelce-völgybe. A hosszú, nyílt völgyaljon nem találunk patakot, mert az már réges-rég eltűnt a felszínről: a korábban a fedő kőzetrétegekbe bevágódott vízfolyások a mészkőréteget elérve víznyelőkön keresztül elszivárogtak a mélybe (ezek maradványai a mai töbrök). Az erózió tulajdonképpen „leradírozta" a felső rétegeket, a kialakult völgy viszont megmaradt, átöröklődött a mészkőre. A Gömör-Tornai-karsztra általánosan jellemző völgyképződés egyik példáját láthatjuk itt. Emellett a Szelce-völgy szerkezeti vonalon fekszik, így a régi patakok a meglévő mélyedéseken át találtak maguknak utat. A vörösagyagos talajon vezető keréknyomot villanyvezeték kíséri, de ez mit sem ront a látványon! Meseszép, füves aljú pásztában sétálunk, egyik oldalról meredek, a másikról lankás lejtők erdői zárnak közre. Az éles kanyarok miatt nem látunk ki a völgyből, mely hangulatát tekintve páratlan az országban. Ráadásul a turistatömegek is elkerülik, jó eséllyel magunk leszünk e kissé kietlen, mégis barátságos természeti környezetben. Balra, a fokozottan védett, turisták elől teljesen elzárt Nagy-oldal karros-bozótos letörésén, a magasban régi vadászösvény tekereg, legvadabb sziklás letörése, az Oltár-kő egykor fenséges panorámájáról volt ismert. A mögötte elterülő erdős fennsík csúcspontján, a Fertős-tetőn régi turistakalauzok leírása szerint kilátó állt, melyről az egész karsztvidék, hátterében pedig a Magas-Tátra is látható volt.

Egy derékszögű jobbkanyar után kissé kiszélesedik a terep, és bal felől is alacsonyabbá válik a hegyoldal. Vadföldek mellett közeledünk Szelcepusztához, érdemes néha hátratekinteni, a Nagy-oldal falként emelkedik végigjárt utunk hátterében.

Szelcepuszta

Szelcepusztát aszfaltút keresi fel, a karámok közt hucul lovak legelésznek, szomszédjukban félénk dámszarvasok lesik lépteinket. A mai erdészeti telepen áll egy kiváló erdei iskola, ami mindennel felszerelt turistaszálló is egyben. Balra, a fák közt, a betonút végén pedig a kastélyhotelt találjuk: Horthy Miklós kedvelt vadászterepe volt ez, az épület (leégett) elődjét ő használta, a kormányzó medvéket is telepíttetett a rengetegbe. A Ménes-völgyben fakadó Medve-kerti-forrás a mai napig ennek emlékét őrzi, a fölötte található Sárog-kertben építették ki (a derenki és szögligeti lakosság segítségével) a kerítést, melybe két pár (állítólag lengyelországi) mackót telepítettek. Egyes visszaemlékezések szerint korábban fogságban tartott, emberhez szokott egyedekről volt szó, ezért szabadon engedni nem lehetett őket, etetésükről a helyi vadászok, erdészek gondoskodtak (terménnyel, kukoricával, gyümölccsel és olykor lóhússal). A '40-es évekre utódaik húsznál is többen voltak, közülük sokat szabadon engedtek, némelyiküket a közeli falvakban ritkán viszontlátták (pl. a kaptárak közelében, gyümölcsösökben), de egy kivételével nem maradt fenn feljegyzés lövéssel végződő konfliktusról (arra is a felborogatott kaptáraik miatt megvadult méhek miatt volt szükség). Aztán 1944-ben, ahogy a front közeledett, a kertben tartott állatokat szabadon engedték. (Horthy egyébként egy alkalommal, Szin közelében ejtett el egy medvét.)

Szenvedélyében a kormányzó azonban nem akart a közeli Derenk lakosaival osztozni, akik olykor orvvadászatokkal egészítették ki napi betevőjüket, ezért a falu népét ellentmondást nem tűrve elköltöztette, a házaikat leromboltatta. Persze nem ő volt az első, aki Szelcepusztát felfedezte magának, hiszen már az Árpád-korban vasműves központ volt, az akkori „vasverőkre" emlékeztetnek egyes környékbeli elnevezések: Verő-oldal, Verő-tető, Patkós-oldal, Patkós-völgy. Napjainkban békés, idilli szálláshely, érdemes egy estét eltöltenünk itt, a karszt szívében.

Vissza Jósvafőre

Szelcepusztáról a Kéktúra K jelzésein indulunk visszafelé. Akárcsak utunk elején, ismét erdőbe lépünk. Nyergek közt haladunk, itt-ott töbrök mélyülnek az erdei út mellett. Kisebb tisztásokat is érintünk, keresztezünk egy fenyvesfoltot, végül kiérkezünk a Szőlőhegy nyílt terepére. A S jelzés itt bal felé indul, kövessük ezt! Pár lépés után kinyílik a táj, érdemes kicsit feljebb kapaszkodni a domboldalon. Bár Jósvafőn nincs nagy hagyománya a bortermelésnek, ezen a napnak kitett lejtőn mégis foglalkoztak, és napjainkig is folgalkoznak egy kevesen szőlővel. A sok tőke helyett a temérdek magaslat feltűnő: rálátunk a Jósva-völgyre és annak lucfenyvessel is borított túloldalára, feltűnik a Szalonnai-karszt gerince is. A szembenső hegyoldalt kelet felé széles kaszálók foglalják el, kissé felvidéki jellegű a látvány. A hegy tövében a nemzeti park címerállata, egy hatalmas, kőből rakott szalamandra tekeredik. Széles szekérutunk a domboldalon ereszkedik, a visszacserjésedő lejtő egy lentebbi pontjáról belátunk Jósvafő völgykatlanába. Megkerülünk  egy apró völgyfőt, majd erdőben érkezünk le az aszfaltútra. Ezen gyalogolunk be a faluba, ahol a S jelzés visszavezet a buszmegállóig.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Jósvafő, autóbusz-váróterem megállóból indítjuk a túrát, és oda is térünk vissza.
  • A túra végén elhaladunk a Jósvafő, Petőfi utca 8. buszmegálló mellett - ha nem akarunk visszatérni a faluközpontba, innen is hazaindulhatunk.

Anfahrt

  • A buszmegállóból indul a turistajelzés.

Parken

  • Jósvafőn a központban, a bolt előtt, vagy a Rákóczi Ferenc utca és a Táncsics utca elágazásánál lehet parkolni.

Koordinaten

DG
48.482624, 20.552258
GMS
48°28'57.4"N 20°33'08.1"E
UTM
34U 466913 5370041
w3w 
///nutzung.raschen.absperrung
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Gömör-Tornai-karszt, Cserehát turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Aggteleki-karszt vagy Gömör-Tornai-karszt térképek

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
15,9 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
377 hm
Abstieg
377 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp