Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Egy letűnt síterepen: Galyatető – Mátraalmás

Wanderung · Magas-Mátra · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a Galyavár alatt
    / Kilátás a Galyavár alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galyavár mögötti keskeny gerincen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Der Galya-Aussichtsturm auf Péter-hegyese
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sonnenuntergang über West-Mátra aus dem Galya-Aussichtsturm
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Óriási andezitsziklák a turistaúton
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető Touristenzentrum -Innenhof
    Foto: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Galyatető alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Der Galya-Aussichtsturm - der Eingang der Biwakstelle
    Foto: Márk Tassy, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A távolban a Karancs (Galyatető, kilátó)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátraalmást elhagyva meredek emelkedő áll előttünk
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátraalmás főtere
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklás, bokatörő terep a Galyavár alatt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátraalmás
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálbükkös Mátraalmás szélén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mátraalmás
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kékes-tető und der Rücken von Ost-Mátra aus dem Galya-Aussichtsturm
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1100 1000 900 800 700 600 500 400 8 7 6 5 4 3 2 1 km Galyatető Turistacentrum Galya-kilátó (Péter hegyese)

A Galya-tető északi, bükkösök fedte, meredek oldalán cirkál ez a rövid, mégis kemény körtúra. Az útvonal levezet Mátraalmásra, majd az ország legmagasabb várhelyén keresztül tér vissza a tetőn kiépült üdülőfaluba.

geöffnet
mittel
8,2 km
2:45 h
449 hm
449 hm

A Mátra valamikor büszke rétegvulkán volt, amely kitöréseivel időnként drámai mértékben formálta át környezetét. A pontos felépítményről és működésről több tudományos elmélet is született, az azonban bizonyos, hogy a tűzhányó még aktív korában elkezdett dél felé dőlni. Az oldalára billent szerkezet egy része így az Alföld alatt, fiatal üledékek takarásában fekszik, míg az északi oldal meredek lejtőket hordoz, hiszen kiemelkedésekor a kőzettestek elhasadtak, leszakadtak. A kemény, ellenálló andeziten a Nyugati-Mátrában kiemelt helyzetű, lapos vagy enyhén hullámos hátak fejlődtek, melyek az erdő javait feldolgozó szlovák telepesek otthonaivá váltak. A trianoni határváltozások után a korábban mellőzött hegység iránt hirtelen megnőtt a kereslet a turisták körében, amely jelentős idegenforgalmi fejlesztéseknek ágyazott meg. Az érdeklődés eredményeképpen bekötőút, szálláshelyek (köztük turistaház), sípályák, sífutó utak, turistajelzések létesültek a Galya-tető (főként) déli oldalán, míg a nehezen hozzáférhető, élesen letörő északi lejtők megmaradtak az ezüstös törzsű, hidegkedvelő bükkösök birodalmának. Túránk röviden barangolja be ezt a varázslatos és az embersereglet által elkerült északi oldalt, második szakaszán mégis komoly kihívás elé állít.

Először búcsút intünk a hegytetőnek, és kanyargós úton, bükkök alatt, majd irtásfoltokról kinézve felkeressük Mátraalmást - régen sípálya is összekötötte a két települést, ma már csak a gyalogos lehetőség maradt. Végül emberpróbálóan meredek, combizomszaggató kaptatón térünk vissza a Felső-Mátrába. Közben útba ejtünk egy rejtélyes várhelyet, mely egyébként a legmagasabb fekvésű az országban. Zárásképpen a galyatetői kilátóból végignézünk az egész Mátrán, s csaknem a teljes Északi-középhegységen.

Rövid túra azoknak, akik vadregényes erdőre vágynak az éttermekkel és szálláshelyekkel bőséggel megszórt üdülőfalu szomszédságában, egyben sportos kihívást keresnének a természetjárásban.

Autorentipp

  • Galyatetőn szálláshelyekből és éttermekből is nagy választék áll rendelkezésre, érdemes élni a lehetőségekkel, és több napot szánni a Felső-Mátra felfedezésére.
  • A galyatetői kilátóba 200 forintos érme bedobása után léphetünk be, ez legyen kéznél (minden személy után 1 db 200 forintos)! Váltani a közeli Galyatető Turistacentrumban is tudunk.
  • Mátraalmáson is üzemel étterem, ezért ott is lehetőség van a felfrissülésre. A nyitvatartásról azonban tájékozódjunk előre!
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 06.05.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Péter hegyese, 960 m
Tiefster Punkt
Mátraalmás, 551 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Galyatető Touristenzentrum
Kilátó Vendégház és Étterem

Sicherheitshinweise

  • A Galyavárnál különösen meredek, csúszós szakaszon kell átkelni. Ezért mindenképpen megfelelő talpú túracipőben vagy bakancsban induljunk neki, de sáros vagy jeges-havas időben számítsunk extra kihívásra!

Start

Galyatető Turistacentrum, parkoló (926 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.916924, 19.924817
UTM
34T 419667 5307626

Ziel

Galyatető Turistacentrum, parkoló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Galyatetőről a Z▲ jelzésen kanyargunk le Mátraalmásra.
  • Mátraalmásról a P▲ jelzés rendkívül meredek emelkedőjén kapaszkodunk vissza a hegytetőre.
  • A K jelzésen (balra) térünk vissza a kilátó érintésével a Galyatető Turistacentrumhoz, majd a parkolóba.

A túra részletes leírása

Galyatető régen és ma

Bár mostani képe alapján talán nem is gondolnánk, a Felső-Mátra nem volt mindig széles körben ismert. A trianoni szerződés előtt a kis magasságú Mátra a „fenyvesekkel vadregényes" Kárpátok sziklacsipkéinek és havasainak árnyékában félreeső, kevesek által látogatott hegységnek számított. Ezt hangsúlyozza Mikszáth Kálmán esete is, aki a századforduló környékén képviselőtársait faggatta, vajon tudják-e, hol van Galya-tető, de még gyöngyösi kollégájának sem volt ötlete.

Maga a galya szó fátlan tetőre utal, hiszen a csúcspont délkeleti oldalát távolról is feltűnő, virágos rétek színesítették. Első épülete az 1894-ben nyílt gerenda menedékkunyhó volt, amit a Mátra Egylet alapított. A Samassa egri érsekről elnevezett menedékház néhány rövid évtized múltán megszűnt, majd a trianoni határváltozások után, 1924-túl új, 100 ágyas turistaházat kapott az ország 2. legmagasabb hegytömbjévé váló Galya („Egyetemiek Menedékháza"). A későbbiekben kilátó is épült. Élénk sísportélet jellemezte ekkoriban a települést. A leghosszabb pálya egészen Mátraalmásig nyújtózott, a Martalóc-völgyben síugrósánc készült, a meredek hegyoldalakat és a tetőt szintben futó síutak hálózták be. Utóbbiak mára erdészeti nyomként funkcionálnak. Az intenzív fejlesztéseket jelzi, hogy 1939-ben átadták a luxusszínvonalat képviselő Nagyszállót is. A II. világháború csaknem mindent elsöpört: a menedékházat lerombolták, a szálló szakszervezeti üdülővé vált. A szocializmus évtizedeiben tűntek el és szűntek meg a sípályák is, de ekkor (1976) épült a térség vízellátásban kulcsszerepet játszó Csór-réti-víztározó (melyet a kilátóból a Mátra-nyereg felé kémlelve szúrhatunk ki), illetve egyre-másra szaporodtak a vállalati üdülők és a hétvégi házak. A Galyatető Turistacentrum 2014-ben nyitott meg (a régi turistaház helyén, ahol korábban a Nagyszálló építési irodája működött), ekkor magasították meg és szedték ráncba a Péter hegyese elaggott kilátóját is.

Le Mátraalmásra

A parkoló széléről, a fák között még vethetünk egy pillantást a Kékesre, aztán a Z▲ jelzésen lendülünk lefelé Mátraalmás irányába. A felhagyott, bozótosodó sípálya mentén ereszkedünk - pásztája jól felismerhető a mai napig, hiszen a '90-es években kitisztították. A tányéros felvonó drótkötele alatt átlépdelve tekintélyes mennyiségű rozsda árulkodik az infrastruktúra és egyben a galyai sísport sorsáról. Az egyik északi sípálya valaha Mátraalmásig kígyózott, de ma már csak gyalog közlekedhetünk a tető és a hegyalji falu között.

Öreg fák alatt találjuk azt a pici nyeregpontot, ahol a turistautak elágaznak. Nem váltunk jelet; az egyre vadregényesebb ösvény hurkot ír le, és enyhén lejtve harántol a meredek hegyoldalban. Kisvártatva víz csobog elő az út mentén az egymáson heverő andezitgörgetegek szorításából - nem túl elegáns módon egy gumicsőből kel útjára a friss patak. A Mátra forrásokban gazdag hegység: kis kiterjedése és ellenálló kőzete dacára mélységi hasadékrendszere nagy mennyiségű víz elnyelésére és elvezetésére képes. A tetőkre hulló, az országos átlagot meghaladó csapadékot a gerinc közelében fakadó, változó hozamú forrásokban láthatjuk viszont - mivel a jól záró andezitben a víz nem mindig juthat messzire. A vízfakadások nagy része nyáron kiapad, ezért az ország legmagasabb falvainak vízigényét a Csór-réti-tároló látja el megépítése, 1976 óta.

Ismét megközelítjük a „téli álmát alvó" tányéros felvonó egyre szűkebb léniáját, és utunk csinál egy éles balkanyart. Meredek lejtés, egyre sűrűsödő erdő, majd hosszú jobbra hajlás végén újabb markáns balfordulat közelít Mátraalmáshoz. Mellőzünk egy időszakos forrást, keresztezzük a P jelzés ösvényét, és tarvágásra jutunk: a méretes erdőhiányból feltűnnek Mátraalmás legelői, hátrébb a Cserhát és a Karancs-Medves-vidék zöld hullámai vezetik szemünket a Heves-Borsodi-dombság (vagy Vajdavárvidék, Óbükk, Tarnavidéki-dombság) buckái felé.

Újra belépünk az árnyas bükkösbe. A rendkívül meredekké váló lejtőből néhol hatalmas andezitgörgetegek bukkannak elő. Átlábalunk a Szuha-patakon, és északnak fordulva, fiatal állományfoltot róva legyalogolunk Mátraalmásra. Hétvégi házak mentén érkezünk be a rendezett, virágokkal díszített központba.

Mátraalmás, avagy Szuhahuta

Érdekes múltú, egyre fogyatkozó falu éldegél a Mátra északi lejtőin. Mátraalmást csak 1962 óta hívják így, előtte beszédesebb neve volt: Szuhahuta. Alapítása a Rákóczi-szabadságharc utánra tehető; történelme a Kárpát-koszorú ölelésében letelepedett népek multikulturális együttélésének epizódjait villantja föl. Négy család lelt itt otthonra - a terméketlen föld legföljebb krumpli és szilva termesztését tette lehetővé, ezért az erdő jelentett csaknem minden erőforrást. 1777-ben üveghuta épült, mely főként a német szakmunkásokat foglalkoztatta, a lengyelek az üveggyártáshoz szükséges hamuzsírkészítést végezték, melyhez pedig úgyszintén fáradságos munkájukkal a szlovákok szolgáltatták az erdő fáit. A huta másik honi társaival szemben nem uradalmi, hanem (szuhai) közbirtokossági tulajdonban volt, de nem működhetett sokáig: az 1830-as években a hatalmas bükkösök jelentős megritkítása után bezárt. A lakosság korábban is végzett kisipari tevékenységei vették át helyét (pl. kézművesség, szerszám- és bútorkészítés stb.), de új gazdasági elemként megjelent a lejtők agyagára és a fakitermelésre építő téglaégetés is. A Szuhahutára vezető út a korabeli feljegyzések szerint köves és keskeny, azaz nehezen járható volt, a települést a világgal csak gyér kereskedelmi kapcsolatai kötötték össze. Ennek szellemében a falubeliek leginkább maguk közt házasodtak, de a 19. század második felében az elszigeteltség oldódni kezdett - persze a változás lassú volt, hiába duzzadt 500 körülire a lakosságszám, a '30-as években még csak a tanító házában működő fülhallgatós rádió jelentette az egyetlen napi összeköttetést a külvilággal.

A félreeső pozíció segített a helységnek nagyjából szemlélői pozícióból átvészelni a világháborúkat (bár lakosokat innen is soroztak be), az igazi vész csak 1946-ban köszöntött be. A magyar-csehszlovák lakosságcsere-egyezmény megkötése után toborzók jelentek meg a faluban, és a jobb élet reményének ígéretét („Dél-Szlovákia földje, ahová le akarunk telepíteni benneteket, ragyogó, bőven termő, zsíros földű síkság […] Az a föld csak a szlovák ember dolgos kezére vár, aki szeretettel művelné meg. Rátok vár! Hív benneteket! Gyertek!" - a Sloboda című, magyarországi szlovák lap korabeli felhívása) keverve a zsarolással („előbb-utóbb úgyis költözni kell majd"), családokat szétszakítva, a békés együttélést lezárva megtörtént a kitelepülés. Szuhahutát az 576 fős lakosság 60%-a hagyta el ekkor.

A szocializmus évtizedei után a lassan elnéptelenedő faluban megjelent az idegenforgalom, egyre többen vásárolnak üdülőházat a Mátra zöld szoknyáján.

A Galyaváron át

A túraútvonal visszaterel a hegytetők felé: a P▲ jelek mutatják a helyes irányt. Ahogy emelkedünk a házak közt, hátrapillantva láthatjuk az erdősen hullámzó Mátralábát. Búcsút intünk Szuhahutáának, és innentől szálerdőben, csúszós, néhol agyagos ösvényen oldalazunk. Miután balra fordít a csapás, nekiveselkedünk a Mátra egyik legkíméletlenebb kapaszkodójának. Letaposott, lemosódott talajú kaptatón, gyökérfonatokon botladozva, meredeken emelkedünk, néhol kövek teszik még megbízhatatlanabbá az amúgy is csúszós útszakaszt. Marcona sziklatömbök állják utunkat, az ösvény köztük természetes lépcsőkön felhágva vezet át. Egyszercsak kinyílik az erdő, és varázslatos panoráma tárul fel az élesen lefutó, erdős északi lejtőkre, a távolban a Tepke-gerinc végére, illetve a Karancsvidékre nyílik kilátás.

Följebb végre csorbul a lejtőmeredekség, és vadregényes, füves aljú gerincélre lépünk - itt kivételesen melegkedvelő társulás borítja a hegyoldalt. Keresztezzük a sáncárkot is, a Galyavár egyetlen érzékelhető maradványát. Magáról az erődítményről csak annyit tudni biztosan, hogy a mai Magyarország legmagasabban fekvő várhelye, de eredetéről, építőiről, koráról nincsenek biztos információk. A középkorban vélhetően használhatták, hiszen a kutatások szerint ekkor megerősítették. Stratégiailag kiváló helyen állt: három oldalról természetes akadályt biztosító lejtők védelmezték, csak délen volt szükség nagyobb sáncárkokra. Valószínűleg palánk is védhette.

Szálbükkösben kaptatunk fel a Lengyendi-nyeregbe, útközben felhagyott sífutó-utakon lépünk át. Balra, az Országos Kéktúra K jelzésére térünk, és széles erdei sétányon, egy fenyvest is érintve érjük el Galyatető szélét. A székelykapu mögött a szebb napokat megélt Sífutó és Biatlon központ található, túránk viszont az öles bükkök alá terel. Rövid sétával a Péter hegyese (960 m) kilátójához látogatunk. A tornyot 2014-ben magasították meg. Sajátos kialakítása nem csak építészeti díjakat nyert, hanem 3 bivakszobát is rejt. (Ezek bérlése a közeli Turistacentrumban lehetséges.)

A 200 forintos érme bedobása után nekivághatunk a lépcsőknek, hogy menetelésünket a toronyról nyíló kilátással koronázzuk meg. Szenzációs a látvány: egész Észak-Magyarország zöld tengere alattunk hullámzik. Mátraalmás mintha csak egy lépésnyire lenne - igaz, több száz méterrel lejjebb. Végignézhetünk a Mátra bércein, keleten a Kékes-tető tömbje és a Bükk uralják a látóhatárt. Tiszta (főleg téli) időben a messzi Magas-Tátra sziklafogsora vonzza magára a tekinteteket a Felvidék számtalan vonulatának hátterében.

A torony tövéből az ösvény a Turistacentrumhoz, majd az utca aszfaltja a parkolóhoz vezet.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Galyatető, Kodály Zoltán sétány megállóban kell leszállni a buszról.
  • Ha Mátraalmásról indítanánk a kört, és ott is fejeznénk be, a (Szuha) Mátraalmás buszmegállót kell keresnünk.

Anfahrt

  • A buszmegállóból a fenyők alatt induló P jelzésen jutunk el az út végén lévő parkolóig (kb. 5 perc séta).
  • Mátraalmáson a főtéren találkoznak a turistautak, ahol a buszmegálló is található.

Parken

  • A galyatetői Kodály Zoltán sétány végén nagy parkoló várja az autósokat. Innen indul a túra, és itt is ér véget.
  • Mátraalmáson a Galya út menti, főtérhez közeli ABC oldalában találunk parkolóhelyet.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Mátra turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
8,2 km
Dauer
2:45h
Aufstieg
449 hm
Abstieg
449 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.