Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

Dobogókő két arca: az északi vadregényből a déli, napos oldalra

Wanderung · Visegrádi-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Dobogókő kilátóteraszáról belátunk a Dunakanyarba
    Dobogókő kilátóteraszáról belátunk a Dunakanyarba
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 650 600 6 5 4 3 2 1 km Thirring-sziklák Rezső-kilátó
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontjáról, az igen népszerű Dobogókőről teszünk egy rövid felfedezőutat a rejtett zugok, kalandos ösvények mentén, lenyűgöző kilátásokkal a Dunakanyarra. Betekintünk a meredek, sziklatornyokkal őrt álló északi oldalba, ahol sok rejtett érdekességet, vadregényes hangulatot tapasztalunk meg karnyújtásnyira a kiépített központtól. Az árnyas, öreg bükkerdő után átnézünk a déli oldal lankáira, ahol már jóval enyhébb, kellemesebb térszínen látogatjuk meg a napsütötte tölgyeseket, erdei tisztásokat a Zsivány-sziklák és a Római út érintésével.
geöffnet
leicht
Strecke 6,6 km
2:15 h
352 hm
352 hm
699 hm
596 hm

Rövid, de látványos úton fedezzük fel a Dobogókő körüli sziklák, kilátások, erdei hangulatok sorát. A túra elején rögtön a Báró Eötvös Loránd Menedékházat, a honi turistaélet egyik megmaradt emlékét találjuk, ahol Turistamúzeum, szállás és étterem is működik. Mögötte a csodás panorámát nyújtó kilátóteraszhoz sétálhatunk, majd a mélybe lekanyarodó, és a sziklatornyok között navigáló ösvénnyel, a Thirring-körúttal fedezzük fel az északi oldal vadregényes erdejét. Szintben és nehézségben ez a szakasz jelenti a legnagyobb kihívást, amit azonban kiválthatunk a hegytetőn vezető sétányon, amire egyébként is visszatérünk - ez a hegytető legszebb panorámapontjához, a Rezső-kilátó andezittornyához vezet.

A körülöttünk hullámzó táj pompás látványával betelve, a beépült hegytetőt kerülve érünk át a szelíd, lankás déli oldalra, ahol már kényelmes erdei utakon, vegyes erdők közt megbújó tisztás mellett érkezünk a Zsivány-sziklákhoz, a dobogókői sziklameredély déli párjához. Hangulatában ez a hely inkább egy betyár tanyához hasonlít: a sziklákkal övezett katlanban megelevenedik képzeletünk az elmúlt idők valós vagy képzelt történései mentén. Karnyújtásnyira a kőóriásoktól vezetett az a római korinak vélt köves út, aminek maradványait és nyomvonalát keresztezzük; egy feltételezett őrhelyhez vezetett a dobogókői hegytetőn.

A déli oldal történelmi múltja, beépítettsége, napfényes erdőiben kanyargó erdei útjai éles kontrasztot alkotnak az északi oldal vadságával szemben. Ez a két, merőben eltérő tájrészlet ad teljes képet Dobogókő környékéről, a földtani múltról, a történelemről, a turistaélet kibontakozásáról, a hegységben betöltött pozíciójáról.

Autorentipp

  • A túra kezdő- és végpontja a patinás Eötvös-menedékháznál van, ahova frissítőre, étkezni, melegedni vagy csak toalettre is betérhetünk.
  • Ha túl meredeknek ítéljük a Thirring-körutat, a gerincen haladó sétányon, a P jelzésen kihagyható az északi oldalban kanyargó ösvény.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 09.06.2022
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Dobogó-kő, 699 m
Tiefster Punkt
596 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeiten

Baron Eötvös Loránd Schutzhaus

Sicherheitshinweise

  • A Thirring-körút helyenként meredek, csúszós, technikás ösvényt követ, még láncos kapaszkodót is találunk rajta segítségként. Mindenképp óvatosan, megfontoltan haladjunk a kitett ösvényen, főként nedves, fagyos időjárásban; lehetőség szerint használjunk túrabotot és megfelelő bordázottságú lábbelit.

Weitere Infos und Links

A Római útról ebben a cikkben olvashatunk.

Start

Dobogókő, hegytető buszmegálló (693 m)
Koordinaten:
DD
47.718995, 18.898000
GMS
47°43'08.4"N 18°53'52.8"E
UTM
34T 342353 5287208
w3w 
///fachbegriff.modellen.saurer

Ziel

Dobogókő, hegytető buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A K jelzésen indulunk Dobogókő kilátóteraszához.
  • S↺ jelzést követjük az északi oldalban, a Thirring-körúton.
  • A Rezső-kilátóhozP jelzésen térünk le.
  • Visszafordulva a K↺ jezésen kerülünk át a hegytető déli oldalára.
  • A P↺ jelzésre váltva jutunk a Zsivány-sziklákhoz, majd vissza Dobogókőre.

A túráról részletesen:

A nyüzsgő centrumban

A Dobogókő, hegytető buszvégállomástól indítjuk kellemes körsétánkat a Visegrádi-hegység csúcspontjára, Dobogókő sziklaterasza felé az Országos Kéktúra K jelzése mentén. Alig pár lépésnyire a központi parkolótól, a hegytető legmagasabb pontja mellett patinás kőház fogad, a Báró Eötvös Loránd Menedékház - étellel, itallal, védett menedékkel, akár szálláshelyet is nyújtva a forgalmas turistaközpontban. Az eredeti menedékház, a szomszédos gerendaház a Budapest környéki hegyvidék első turistaszállásaként épült fel a 19. század legvégén. A két szobás boronaház kinőtte a gyorsan kibontakozó fővárosi turistaélet igényeit, így a kőház rövid idő alatt, 1906-ra elkészült. A dinamikusan fejlődő turistaközpont terasszal és hálóhelyiségekkel is bővült, közel 100 férőhelyes szállással helyet adva az akkor még csak gyalogosan megközelíthető hegyvidékre érkező kirándulóknak. A kommunizmus alatt elhanyagolt épületet a ’90-es években újították fel, azóta szolgálja a forgalmas turistaközpont vendégeit. Az eredeti, boronafalú faházban turistamúzeum kapott helyet, a magyarországi turistamozgalom hőskori emlékeinek kiállításával.

A ház mögött alig pár lépésnyire áll dr. Téry Ödön emlékműve a Dobogókő sziklateraszban tetőző csúcsán. A terasz peremét kerítés keretezi, alattunk ugyanis komoly mélység tátong, ami lehetőséget ad kitekinteni a fák lombkoronája felett a hegység északi vidékére. Lebilincselő a látvány a hirtelen kibontakozó távlatokkal, szinte karnyújtásnyira hullámzik alattunk a leszakadó északi oldal erdejének lombkoronaszintje, ami mélyen aláereszkedve a Rám-hegy és a Vadálló-kövek sziklatornyainál emelkedik ki ismét. A hegyek lábánál kanyarog az ősi folyam, a Duna, széles szalagjával a hegyek közé simulva. A látványos hegyvidék a túloldali Börzsöny vulkáni kúpjaival egészül ki, aminek nagyobbik, központ része tartózkodóan elhúzódik a Dunától távolabb, immár kárpáti távlatokba emelkedve.

A Thirring-körút sziklaóriásai

A kilátópont alatti gerincélen a S↺ jelzéssel befordulunk a meredek letörés irányába; egy mívesen faragott kapuboltív alatt lépünk a vad sziklavilágba vezető Thirring-körútra. Az útvonalat Thirring Gusztávról, a földrajztudósról, a budapesti turistaélet egyik hőskori szervezőjéről nevezték el. A sziklatornyokat kerülgető ösvényt a ’90-es években vágták a hegyoldalba erdélyi és kárpátaljai cserkészek segítségével.

A meredek leszakadásban vezető nyomvonalat szerpentinező falépcső enyhíti kellemes sétává, mely az imént kilátást nyújtó sziklatorony alá vezet. Fogadalmi táblákkal, szobrokkal és virágokkal ékesített kegyhelyet találunk itt a szikla tövében, ahol fedett pad nyújt oltalmat az imádkozók részére. A siketek Mária-kegyhelyét 1926-ban alakította ki a Magyar Természetjárók Egyesületének siketnéma közössége. Lourdes-i szentélyt faragtak a sziklába, amibe búcsújáró helyről hozott Mária-szobrot helyeztek. A II. világháború utáni kommunista világban elhagyatottá vált és megrongálódott a kegyhelyet 1992-ben újították meg és szentelték fel. A rejtekhelyéről előkerült Mária-szobrot a dobogókői múzeumban állították ki.

A meredélyen továbbvezető út innen már puritánabb, de szerpentinjével leküzdhető meredekséggel érkezik a Thirring-sziklák kiszögelléséhez. Matuzsálemi bükkfák törzsei között állnak a hatalmas kőtornyok, melyek tetejére csapás is vezet, bár a kilátás erősen korlátozott a sűrű erdővel takart hegyoldalban. Alattunk a vulkáni anyagból felhalmozódott kőobeliszkek, mint monumentális szobrok, a történelem előtti világ emlékművei őrzik a leszakadó hegyoldal nyugalmát. Az út a legszélső sziklához oldalaz, majd kevély elszántsággal bevág a tornyok alá.

A sziklák alatti zugban visszafordul az ösvény nyugati irányba, szorosan a tornyok talapzatához simulva keresi a leglankásabb térszíneket. Az egyik áthajlás alatt, az időjárás viszontagságai elől oltalmat nyújtó természetes esőbeállóban padnak bekészített palló nyújt puritán kényelmet, felettünk a frissen letört sziklafelületen remekül tanulmányozható a tornyokat és a hegyoldalt felépítő vulkáni kőzet. Vöröses szemcsés anyag tartja össze a nagyobb kőzettömböket, ahogy a kitörő vulkán hamuszórása és lávabombái keveredtek. A 14,5 millió évvel ezelőtti robbanások során hatalmas kőzetdarabok ágyazódtak be a törmelékanyagba, némelyik tekintélyes méretével, félkörívesen kidomborodik a sziklafalból.

Az ösvény kidőlt fák gyökértányérjai között, nehézkesen oldalaz a ferde hegyoldalban. A 2010-es évek elején a fákra fagyott tekintélyes súlyú jégréteg törte meg, forgatta ki a meredek oldalból a terebélyes bükköket. Az egyik torony aljában vaslánc segít a meredek, köves felszínen való haladásban. A monumentális tornyok két csoportban sorakoznak; a második sziklaformáció után körívesen felfelé kanyarodik az ösvény, hogy a meredély enyhülését kihasználva visszakapaszkodjon a hegytetőre.

A gerinc kényelmes sétaútjára visszatérve jobbra, nyugat felé követjük a P jelzést, ami a Rezső-kilátó sziklateraszához vezet. Hasonló panoráma tárul fel innen, mint az utunk elején felkeresett dobogókői kilátóból, csak kevésbé felkapott, csendesebb a helyszín, illetve innen egy vékony sávval több látszik a Dunakanyarból. Szemben a Vadálló-kövek tornyai is élesen kirajzolódnak a Prédikálószék oldalában, míg a Börzsöny vulkáni tömbje határozottan elkülönül a Dunakanyar környéki hegyektől.

A déli zsiványok

Egy rövid szakaszon visszasétálunk a P jelzésen, míg a Dobogókő épületeit kerülő sétányon, a K↺ jelzésen folytatjuk tovább utunkat, ami a Pilis Hotel parkosított épületeit kerüli. Enyhe ereszkedéssel érjük el az országutat, amit visszafelé, Dobogókő irányába követünk röviden a túloldalon. Az aszfaltcsík 1935 óta teszi lehetővé a közúti forgalmat Dobogókőre, jelentősen megnövelve népszerűségét. A P↺ jelzést elérve, az Ady Endre utcán letérünk a déli oldalba; fiatal erdőben ereszkedünk a Márton-rét nyiladékának széléig. A rét alsó végén pihenő, esőbeálló fogad terebélyes bükkfakoronák alatt.

Karnyújtásnyira a bükkös mélyén rejtőzik a Zsivány-sziklák elvarázsolt zuga. A sziklákat teljességükben úgy láthatjuk, ha a turistaúttól röviden letérünk déli irányba az első kiemelkedésig, ami alatt egy andezittornyokkal körbevett katlan található. A helyszín valóban betyártanyára, búvóhelyre emlékeztet; a katlan feletti torony tekintélyes leszakadással, hatalmas őrbástyaként védi a déli oldalt. Ugyan azt a vulkáni szórt anyagot fedezhetünk itt fel, mint az északi oldalon, a Thirring-szikláknál, a Zsivány-sziklák azonban kompaktabb egységet alkot, a hegyoldalban megcsúszó kőzetblokk egyben maradt.

A turistaút mellett a már részben betemetett Nagy-Hideg-lyuk bejáratát találjuk, amire rönkkorlát és tábla hívja fel a figyelmünket. Valójában az itteni barlangok sokkal keskenyebbek, rövidebbek és megközelíthetetlenek, mint mészkőben oldott társaik, ugyanis itt csak a kőzetmozgások során megnyílt szűk, omlékony hasadékok találhatóak. A 2010-es években barlangászok kibontották a kőzetrést, ami azonban hamar eltemetődött.  A Hideg-lyuk elnevezés arra utal, hogy első felfedezői jégcsapokat találtak az üregben, a nyári időben hűvös lehelet áramlott ki a földből.

A Zsivány-sziklák árnyas bükkfapagonyából a mellékgerinc túloldalának fiatalosában folytatjuk utunkat közel szintben oldalazva, immár az Országos Kéktúra nyomvonalához kapcsolódva a K jelzésen. Egy keskeny völgyet kerülünk, amiben a nyomvonalunktól kicsit lejjebb az írott emlékezet előtti időből származó, kövezett út vezet. Feltételezések szerint a Római Birodalomból maradt meg az andezitkövekből épült út, ami a Dobogókő tetején álló őrhelyhez vezetett. A hegytető alatt, a Duna vonalában húzódott ugyanis a Római Birodalom határa. A 20. század közepén még leírtak a hegytetőről egy őrtorony talapzatot, de a végbement építkezések során az ókori rom megsemmisült.

Hamar elérjük az üdülőövezet alját, erdei házak között kanyarodunk fel a Dobogókő irányába. Rövid kapaszkodással már az idős tölgyek között sétálunk a murvás úton, ami visszavezet kiindulópontunkhoz, a parkolóhoz és a buszfordulóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  •  A távolsági busszal a Dobogókő, hegytető buszmegállóig utazunk.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • A buszmegálló mellett parkolhatunk is (fizetős), de érdemes az autónkkat a Pomáz HÉV megálló parkolójában hagyni, és a rendszeres buszjárattal felmenni Dobogókőre, így kímélve környezetünket.

Koordinaten

DD
47.718995, 18.898000
GMS
47°43'08.4"N 18°53'52.8"E
UTM
34T 342353 5287208
w3w 
///fachbegriff.modellen.saurer
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Az időjárásnak megfelelő öltözet, bordázott talpú, kényelmes túracipő, tájékozódáshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
6,6 km
Dauer
2:15 h
Aufstieg
352 hm
Abstieg
352 hm
Höchster Punkt
699 hm
Tiefster Punkt
596 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 11 Wegpunkte
  • 11 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp