Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Dallamok, kilátók, növényritkaságok nyomán

Wanderung · Soproni-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Dalos-kő utáni szintút a Károly-kilátóhoz
    / A Dalos-kő utáni szintút a Károly-kilátóhoz
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Károly-kilátó, Sopron
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sopronra irányába a dalos-hegyi sípályáról, háttérben a Fertő tó
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dalos-hegyi TV torony a sípálya széléről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Sopron belvárosára a Sörházdombi-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A dalos-hegyi TV torony a Sörházdombi-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhőbe burkolózott a Klosterwappen (Schneeberg) a Sörházdombi-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gombocz Endre Természetismereti Ház
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erzsébet-kert
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Altdörfer Viktor zongoraművész emlékműve
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 km Károly-kilátó (Sopron) Sörház-dombi kilátó

Ezen a könnyed családi túrán a történelem és a természet fonódik össze egy látnivalókkal teli, rövid, de kalandos útvonalon.
geöffnet
leicht
4,1 km
1:15 h
160 hm
198 hm
A Soproni-hegység keleti peremén vezető rövid, családbarát útvonal a Hotel Lövértől indulva kalauzol a természetbe. A  Károly-kilátóról és a Sörházdombi-kilátóról csodás panoráma nyílik a városra és a környező területekre. Sopron gazdag történelmének mementója Altdörfer Viktor emlékműve és a tőle párszáz méterre álló Dalos-kő. A Károly-magaslaton a Kőhalmy Vadászti Múzeum, erdei büfé és erdei játszótér is színesíti a túrát, valamint előzetes bejelentkezéssel meglátogathatjuk a Gombocz Endre Természetismereti Házat is. A túra végén visszatérünk Sopronba, hogy a nagy múltú Erzsébet-kert idős fái között is eltöltsünk egy kis időt.

Autorentipp

  • Az erdőbe beérve, majd a S▲ jelzésen jobbra indulva kis kitérővel elérhető a Muck-pihenő.
  • Az Erzsébet-kerttől a soproni K jelzésen jobbra fordulva egy városi sétával körtúrává alakítható ez a rövid kirándulás. 
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 17.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Károly-magaslat, 394 m
Tiefster Punkt
231 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Károly-kilátó (Sopron)

Start

Sopron, Lövér szálló buszmegálló (helyi járat) (269 m)
Koordinaten:
DG
47.667117, 16.578210
GMS
47°40'01.6"N 16°34'41.6"E
UTM
33T 618481 5280509
w3w 
///ritter.cent.arbeitnehmer

Ziel

Sopron, Erzsébet-kert buszmegálló (helyi járat)

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a K▲ jelzésen, érintve az Altdörfer Viktor emlékművet, a Dalos-követ és a vadászati múzeumot.
  • A Károly-kilátónál érjük el a Z▲ jelzést, amin a Sörházdombi-kilátóig haladunk.
  • A kilátótól visszatérünk a Z▲ és a Z+  jelzés kereszteződéséhez, és utóbbin jobbra fordulunk.
  • A Z jelzésre térve jutunk az Erzsébet-kerthez.

A túráról részletesen

Fel a Károly-magaslatra

 A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a K▲ jelzésen a Hotel Lövér kerítése mellett. A második kereszteződésben balra fordulva egy kaptatón kezdünk emelkedni az elegyes erdőben. Keresztezzük a sípálya nyomvonalát, majd hamarosan megérkezünk Altdörfer Viktor (1860–1940) zongoraművész 1941-ben átadott emléktáblájához, melyet hálás tanítványai állítottak. Az evangélikus gyülekezet egykori orgonistája és kántora tanulmányait a soproni Evangélikus Líceumban és a bécsi konzervatóriumban végezte. Zenei mestere édesapja volt. A  sikerei ellenére is szerény művész tudását már életében is nagy tisztelet övezte. Az emlékmű mellett álló dalos-hegyi páholy padjairól Sopronra és a Fertő tóra nyílik kilátás.

Felfelé haladva a K▲ jelzésen elérünk egy kocsiutat, amin jobbra fordulunk, majd pár másodperc múlva az út szélén álló három padot pillantunk meg. A fák közül előtűnik az 1864-ben állított Dalos-kő is, amelynek márványtábláját a bécsi Frohsinn énekegylet ajánlotta fel, míg a befoglaló mészkőtömböt a soproni Dalfüzér egylet szállíttatta a helyszínre. Az emlékmű az 1863. július 28-29-én tartott első soproni dalos találkozót idézi fel, melyen a hivatalos lista szerint 586 dalár vett részt. A rendezvénynek azóta is nagy hagyománya van a városban.

Tovahaladva ismét keresztezzük a sípályát, ahonnan egészen közeli rálátásunk van a Dalos-hegyi TV-toronyra, míg a másik irányba a Fertő tó tűnik fel a távolban. Innen egy vörösfenyő fasor kísérte 400 m hosszú, enyhén emelkedő egyenes után érkezünk a 20,6 m magas Károly-kilátóhoz.

A Károly-kilátó és környéke

Az épület a tűztorony mellett Sopron városának második jelképévé és a soproni parkerdő leglátogatottabb attrakciójává vált. Helyén már 1876-ban egy fakilátó állt, amit Romwalter Károly helyi nyomdász és lapkiadó saját költségén építtetett a 398 m magas Váris-hegyen, és elkészülte után a Városszépítő Egyesületnek adományozta, melynek választmányi tagja volt. Az ő tiszteletére keresztelték át a Váris-hegyet Károly-magaslatnak. Mivel torony állaga gyorsan romlott, dr. Printz Ferencnek, a Városszépítő Egyesület elnökének és a város polgármester-helyettesének javaslatára 1896-ban pályázatot hirdettek egy új kőkilátó terveinek elkészítésére. Sajnos a Sopron gazdasági életét alapjában meghatározó Építőbank bukása miatt a nyertes tervet nem tudták megvalósítani, így a Városszépítő Egyesület 1902-ben megépíttetett egy újabb fakilátót. A mai kőkilátóra csak 1933-ban gyűlt össze a pénz. Az újabb pályázatot ötven induló közül Winkler Oszkár építőmérnök készítette, míg a kivitelező Füredi Oszkár lett. A tornyot 1936. június 14-én ünnepélyesen felavatták. A kilátót 1945 után a város önkormányzata kapta meg, és csak 1996-ban került vissza a Soproni Városszépítő Egyesülethez, ami a Soproni Parkerdőt gondozó Tanulmányi Erdőgazdaság kezelésébe adta.

Az első emeleti helyiségben kialakított „Botanikus szentélynek” is hívott állandó kiállítás Kitaibel Pál (1757–1817), Gombocz Endre (1882–1945) és Kárpáti Zoltán (1909–1972), míg a második emeleti szoba Roth Gyula (1873–1961) és Csapody István (1930–2002) munkásságát mutatja be.

A kétszintes tetőteraszról északkelet felé Sopronra és a Fertő tóra látunk rá. A távolban a pozsonyi vár is fellelhető. Délkeleti irányban a Harkai-csúcs, Kópháza és Nagycenk látszik. Tiszta időben még a pannonhalmi apátságban gyönyörködhetünk. Nyugati és déli irányban a Soproni-hegység vonulatai emelkednek. Tiszta időben a Rax és a Schneeberg hófödte tömbjeit is láthatjuk.

A kilátó körül Winkler Oszkár építészmérnök, Kárpáti Zoltán erdőmérnök és botanikus, Roth Gyula erdőmérnök, Csapody István erdőmérnök és botanikus, valamint Barabits Elemér erdőmérnök és növénynemesítő emlékoszlopai állnak. Innen pár méterre található a 2016-ban átadott Kőhalmy Tamás erdőmérnök és nemzetközi hírű vadbiológus professzornak emléket állító Kőhalmy Vadászati Múzeum és az erdei büfé, valamint az erdei élménypark. A kilátó túloldalán a Gombocz Endre természetismereti ház várja a látogatókat.

Ereszkedés az Erzsébet-kertig

A kilátónál a Z▲ jelzésre váltunk, amin kanyarogva lassú ereszkedésbe kezdünk. Egy padhoz érve jobbra fordulunk, ahonnan újra szűk kilátás nyílik a városra. A rövid meredek szakasz után újból ellaposodó ösvény a brennbergi aszfaltos úthoz ér, ahol balra a Soproni Városszépítő Egyesület egykori elnökének, Heimler Károlynak állított emlékművét találjuk, mellette egy pihenővel. Átkelünk az úton, és 300 m múlva elérjük a Sörházdombi-kilátót.

A Lövérek 298 méter magas Sörház-dombján, a volt Tulipán-magaslaton már 1900-ban állt egy gloriette, majd az 1939-ben itt kijelölt háromszögelési pont tornya szolgált kilátóként, ami a II. világháború alatt összedőlt. A helyére 1970-ben épült egy új 16,5 m magas kilátó Rosenstingl Antal tervei alapján, amit az 1980-as évek elején kellett lebontani. A mai, ragasztott tartókból összeállított, csavarozott faszerkezetű, építészetileg is különleges tornyot a város és a Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. 2006-ban állította Szabó Péter és munkatársai tervei alapján. Mivel ez a városhoz legközelebbi kilátó, igen népszerű kirándulóhely. Felkapaszkodva a lépcsőkön Sopronra, a Fertő tóra és a Soproni-hegység erdőkkel borított lejtőire nyílik panoráma, de szép idő esetén a Schneeberg és a Rax vonulatai, sőt Pozsony és a Bécs környéki szélerőművek is feltűnnek. Az épület mellett padok és asztalok teszik kellemesebbé a pihenést.

Visszatérünk a Z▲ és Z+ jelzés kereszteződéséhez, és utóbbin jobbra fordulunk. Az elegyes erdőben fél km múlva elérjük Sopron házait és a Z jelzést, amit követve  az Erzsébet-kerthez jutunk.  A 18. század elején még kültelekként nyilvántartott parkot 1763-ban az elhunyt Preysing generális családjától egy árverésen vette meg Sopron város 6010 Ft-ért - így lett az akkor még Neuhofnak hívott terület hazánk egyik első közparkja, melyet 1841. évi katonáskodása alatt Petőfi Sándor is szívesen látogatott. Az eredetileg francia stílusú kertet 1846-ban elkezdték angolparkká átalakítani. Hozzácsatolták a Rák-patak galériaerdő-sávját, majd vadgesztenyefákat ültettek. Felépült az egynyári virágok szaporítását szolgáló üvegház és a zenepavilon, bevezették a Deák-kút vizét, és egy kis kápolna is tovább ékesítette az akkor már népszerű Neuhofot, amit 1898-tól, Erzsébet királyné halála óta hívnak Erzsébet-kertnek. Az 1944-45. évi bombázások szinte teljesen elpusztították a parkot. Az azóta újjáéledt területen több különleges, egzotikus növénnyel is találkozhatunk. Az itt álló hatalmas kaliforniai mamutfenyő például a faj hazánkba eljutó első példányainak egyike.

A park előtt találjuk a túra végpontját adó buszmegállót.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Sopronba vonattal és távolsági busszal is érkezhetünk.
  • A túra kiindulópontját, a Lövér szálló nevű megállót az 1-es és 2-es helyi járattal érhetjük el.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja egy-egy buszmegálló. A két megálló között helyi járatok közlekednek.

Parken

  • Autóval a kiindulópont közvetlen közelében, a Várisi úton lehet parkolni (a buszmegállóval szembeni parkolót csak a szálloda vendégei használhatják).

Koordinaten

DG
47.667117, 16.578210
GMS
47°40'01.6"N 16°34'41.6"E
UTM
33T 618481 5280509
w3w 
///ritter.cent.arbeitnehmer
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Soproni-hegység turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
4,1 km
Dauer
1:15h
Aufstieg
160 hm
Abstieg
198 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.