Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

Csevicék nyomában a Mátra északkeleti lábánál

Wanderung · Mátra-vidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Az Ilona-völgyi gesztenyefasor
    / Az Ilona-völgyi gesztenyefasor
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Elágazás az Ilona-völgyben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Klarissza-forrás kútháza Parádóhuta határában
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sűrű völgytalpi erdőben lapul a Tótbereki-csevice
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Békebeli időket idéz a parádsasvári étterem
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 16 14 12 10 8 6 4 2 km

Egy földtanilag különleges területen természetes ásványvízlelőhelyeket rejt a mátrai erdő. A forrásoknál és kutaknál magunk is megkóstolhatjuk és összehasonlíthatjuk az eltérő rétegekből fakadó ásványvíz-különlegességeket, helyi nevükön csevicéket. A hazánkban kuriózumnak számító, természetes szén-dioxidban dús, vasas vagy kénes vizeket természetes fakadásuknál egy hangulatos mátralábi túrán keressük fel, összekötve a legismertebb csevicekutakat. A túrával fokozott gyógyító erejük lesz a vizeknek, hiszen a sűrű mátrai erdőkben, völgy menti réteken nem csak a testünk, de érzékeink és lelkünk is feltöltődik.
geöffnet
leicht
17,5 km
5:00 h
483 hm
603 hm

Földtani értelemben hazánk egyik legértékesebb területe a Mátra északi lába. A legnagyobb rézérctelepét találták itt meg a 19. században, ami nem mellesleg számottevő aranyat és ezüstöt is tartalmaz. Recsk és Mátraderecske között a Lahóca-hegy csak részben kitermelt ércei mellett hazánk egyedüli mofettája, azaz természetes szén-dioxid feláramlása is itt található Mátraderecskén. Az érctömzs és a gyógyító hatású gázfeltörés közelében Mátraderecskén, Recsken és a Parádhoz tartozó településrészek közelében gyógyvizek, szén-dioxid tartalmú ásványvizek fakadnak az erdőben és a települések határán.

A helyiek által csak csevicének hívott, természetes szén-dioxid tartalommal rendelkező ásványvizek szinte valamennyi feltörése az oligocén üledékekben áramlik fel. Eredete viszont a hegység vulkáni tömbjének gyökere, ahol a mélybe szivárgó vizek nagy mennyiségű ásványi anyagot oldanak be, köszönhetően a gazdag vulkanikus és tengeri üledékes kőzeteknek. A Mátra vulkánjai már évmilliókkal ezelőtt kihunytak, de a működésük végén átalakult kőzetekből azóta is gazdag ásványianyag-tartalmú vizek származnak.

A parádsasvári csevicére palackozót is építettek, melyet már régóta parádi vízként árulnak. Sajnos ennek eredménye, hogy ez a csevicekút - illetve forrás - már nem látogatható, de vizét megvásárolhatjuk a helyi közértekben, hogy teljes legyen a sor. A másik államilag is hasznosított gyógyvíz a parádürdői timsós gyógyvíz, melyet már szintén csak az erre berendezkedett kórházban találhatunk meg. Az egykori timsóbánya előtt, a kórház mögött még felleljük a medencéket, de üresen. Viszont a többi csevicét egytől egyig felkereshetjük, hogy megízlelhessük vizét. A túra által érintett csevicék mellett található még szén-dioxidos ásványvízforrás Recsken a Csevice-patak partján, a vasútállomás mögött, és a Tar feletti erdőkben, a nyugati Mátrában a Csevice-völgyben.

Ha kíváncsiak vagyunk, mit rejt a mátrai erdők mélye, megkóstolnánk a kihunyt vulkánok lábától feláramló vizeket, akkor érdemes összekötve a különleges földtani területeket bejárni a túrát, akár egyben, akár szakaszokra osztva. Ebben segítségünkre lesz a Parádfürdő körüli geológiai tanösvény is. Egészségünkre!

Autorentipp

  • Vigyünk magunkkal több kisebb palackot, és gyűjtsük össze a meglátogatott kutakból az ásványvizeket, majd hasonlítsuk össze őket a túra végén ízre, szagra, színre, szénsavasságra.
  • A túra remekül osztható kisebb szakaszokra, de akár ki is bővíthető. Lehetőség van csak a Parád környéki csevicéket megtekinteni és megkóstolni - ehhez még ki is bővíthetjük az útvonalat Parádsasvárig, ahol a palackozott parádi gyógyvizet termelik. Sajnos az egykori ivócsarnok már nem üzemel, az épület bezárt, ahogy a kutat is lezárták a védett kastélyparkban, ahogy azt a közegészségügy megkívánja.
  • Ha érdeklődünk a különös gyógyvizek iránt, egy kis kitérővel megtekinthetjük a Parádfürdői Kórház feletti timsóbányát bizarr, üres medencéivel. A túrát Mátraderecskéről folytathatjuk a Kanázsvártól lejövet tovább a használaton kívüli sínek mentén Recskre, ahol a Csevice-patak partján az egykori vasútállomás mellett található még egy köztéri csevicekút, mint ahogy a falu több magánkútja is ásványvizet rejt.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 06.08.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
445 m
Tiefster Punkt
188 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Tótbereki-csevicéket a patakmedren átkelve tudjuk megközelíteni. Figyelmesen közlekedjünk a köves mederben, mert a sziklák, görgetegek csúszósak.
  • A mátraderecskei Kanázsvárra vezető út rendkívül meredek, csak gyakorlott erdőjáróknak ajánlott. Ha megkíséreljük bevenni a várat, jó szolgálatot tehet egy túrabot, de mindenképpen viseljünk bakancsot vagy bordázott talpú túracipőt.

Start

Parádóhuta, harangláb buszmegálló (319 m)
Koordinaten:
DG
47.904406, 20.019761
GMS
47°54'15.9"N 20°01'11.1"E
UTM
34T 426743 5306140
w3w 
///stange.geltung.abhandlung

Ziel

Mátraderecske, piactér buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  •  A Tót-berki-csevicéhez a S● jelzésen jutunk a parádóhutai haranglábtól, és azon is jövünk vissza.
  • A S jelzésen megyünk tovább a Klarissza-csevice érintésével a méhészkerti erdészházig.
  • A S+ jelzésen megyünk tovább a Szőke-víz-patakot és a Pál-Bükk-patakot keresztezve a Pál-Bükk nyergébe.
  • A nyeregtől ismét a S jelzésen haladunk a Szent István-csevicekút érintésével Parádfürdőig.
  • Parádfürdő legelején, az elágazásnál letérünk a S+ jelzésen jobbra, ez visz Mátraderecskére.
  • Mátraderecskén a Büdös-kúthoz, illetve kedvünk és erőnk szerint a Kanázsvárhoz a SL jelzésen teszünk egy rövid kitérőt.

A túráról részletesen:

Parádóhuta körül

A túra Parádóhuta központjából, a haranglábtól indul. Először délnyugati irányban a S● jelzésen a Széchenyi és Wesselényi utcákon a falu határában lévő Tót-berki-cseviceforráshoz teszünk kitérőt. A falu csendes utcáin hatolunk be a szűk völgybe, ahol egy portát balról kikerülve, ősi bükkök között oldalazunk a patak felett, majd pár száz méter után a jelzés átvált a medren, és egy apró oldalvölgy szikláihoz vezet. A lemezes agyagpalát a bevágás alján vöröses réteg vonta be, ahol a magas ásványtartalmú víz az apró repedéseken a felszínre tör. A helyiek már régóta használják a cseviceforrás vizét, amit a tisztább hozzáférés végett egy fedeles kútcsővel védtek meg. A fedelet leemelve a kutak mellé készített merőpohárral mi is megkóstolhatjuk a szén-dioxidos, enyhén kénes ásványvizet. A kis oldalvölgy patakmederbe torkollásánál is felfedezhető pár rozsdás folt a meder kövei között; ezek is ásványvíz-feláralmások, viszont itt már a patak vizével keveredve.

A S● jelzésen visszamegyünk a falu központjába, majd a S jelzésen hagyjuk el a falut a Clarissa utcán délkeletnek. A házak és az erdő találkozásánál egy szépen kiépített, fedett forrásfoglalást találunk. A hozzá vezető lépcsősor alján, kellemes hűvösben ízlelhetjük meg a Klarissza-csevice szintén szén-dioxidos vizét. Ennek a forrásnak alacsony a szulfáttartalma, kénhidrogénes ízt sem érzünk, viszont a magas vastartalomnak köszönhetően rozsdás kútvízhez hasonlít. A kiépített forrás körül kis tisztás szélén, padoknál üldögélhetünk kicsit, élvezve a Mátra erdeinek leheletét. Innentől ugyanis elhagyjuk a falut, és a hegység belső részei felé vesszük az irányt.

Az Ilona-völgyben

A S jelzésen haladunk tovább, ami megkerüli a Méhészkerti erdészházat. Az épület túloldalán a S+ jelzésen megyünk tovább a kelet felé egy dózerúton, ami a Méhészkerti elágazásnál a Pál-Bükk-patak völgyébe tér. Egy irtás mellett haladunk a sűrűn benőtt patakvölgyben, ahol a bedőlt fák és a leszakadó partoldal miatt néhol nem egyértelmű az út nyomvonala. Kövessük a völgyet felfelé, amiből egy bevágás fiatalos erdejében kiágazik a jelzés, és felvezet a Pál-Bükk nyergébe. A túloldalon lebukó S jelzés is egy patakmeder szélén halad, itt már sokkal öregebb és sűrűbb erdőben. A Macska-lyuknak nevezett völgy a középső szakaszon igen meredek, de ez a legkézenfekvőbb átjáró Parádóhuta és az Ilona-völgy között. Ha tartunk a meredek hegyi ösvényektől, ez a szakasz kikerülhető a Méhész-kerti elágazástól a P+ jelzésen Sándorrét felé aszfaltos dózerúton, ahol kényelmesen, minimális szintezéssel jutunk át az llona-völgybe, a Szent-István csevicéhez - azonban számoljunk vele, hogy ez az útvonal dupla olyan hosszú.

Az eredeti útvonalon, a Macska-lyuk után egy hangulatos tisztás szélén érkezünk az Ilona-völgyben végighaladó aszfaltúthoz. A rét túloldalán félkörívesen települő erdő visszhangszerűen visszaveri a hangot, amire a tanösvény táblája hívja fel a figyelmünket. Az út mentén végig évszázados gesztenyefasor árnyékában haladhatunk a Károlyiaknak köszönhetően. A környék ugyanis a 19-20. század elején a Károlyiak birtokában volt, akik rengeteg épülettel, sétánnyal és gesztenyefasorral gazdagították a Parád körüli erdők hangulatát. A tisztás alsó végénél, a patak túloldalán egy kis hídon át jutunk a Szent István-csevicekúthoz. A fakalodás, tekerős kútból vizet kell húznunk a majd 10 méteres mélységből, ha kíváncsiak vagyunk az itteni csevicére. A vödörrel fel lehet tölteni a kút szélén található kis bádogtartályt, amiből forrásszerűen csorog ki a víz. A szén-dioxidos, kén-hidrogén szagú víz gyomorbántalmakra, "macskajaj" ellen használták a helybeliek. A kút mellett igényesen kialakított pihenő kínál remek piknikezési lehetőséget. Kijelölt tűzrakó helyek, padok, asztalok mellett még esőbeálló is található. Érdemes itt egyet pihenni, az öreg fákkal szegélyezett árnyas tisztáson elmélyülni a Mátra hangulatában.

Innentől ugyanis az út már kifelé vezet a hegységből, bár hangulatos rétek és gesztenyefasorok kísérik utunkat. Az Ilona-völgyben futó geológiai tanösvény állomásait tekinthetjük meg kisebb kitérővel, mint a Sándorrét előtti timsóbányát, illetve a völgy bejáratánál lévő bányatárókat. Parádfürdőhöz közeledve egy hatalmas tölgyfa tövében feldíszített szenthely mellett haladunk el. A Mária-képoszlop errefelé nagy hagyománynak örvend; a hegységben több helyen találunk a települések szélén hasonló, áhítatra hívó emlékhelyeket, mely mutatja a helybeliek vallásosságát.

Parádfürdő klasszikus üdülőfalujánál

Az Ilona-völgy végénél egy székelykapu alatt haladunk át, mely szimbolikus jelentéssel bír. Itt már beérünk az üdülőfaluba, amit a Károlyiak alatt a 19. században építettek ki. A fürdőélet fellendítésére gyönyörű klasszicista épületeket emeltek a felfedezett gyógyvizek kihasználására. A fürdővendégek gyógyulását a természetben eltöltött idővel, az erdő gyógyító erejével, a mozgás örömével próbálták teljessé tenni. Ezen célból rengeteg sétautat építettek ki Parádfürdő körül, amiket mára már nagyrészt visszafoglalt az erdő, vagy leaszfaltoztak.

Egy ilyen aszfaltos úton érintjük az üdülőfalut. A fürdőkórház parkja mellett az elágazásnál jobbra térünk a Peres utcán a S+ jelzést követve. A Parádi-Tarna-patak felett húzódó hegygerincet kerüljük meg itt a lehető legkevesebb szintemelkedéssel. A hegy központi részén találták meg azt a timsóvagyont, ami az itteni bányászat alapját adta, és a természetes timsós vizet szolgáltatta, amire a fürdőkultúra is épült. A gerincen átbukva és a tölgyes erdőben leereszkedve magunk mögött hagyjuk az üdülőfalut, és a Baláta-patak völgyét követve kerüljük az előbbi hegynél is értékesebb ásványi vagyont rejtő, a 20. században felfedezett rézércet és nemesfémeket is tartalmazó Lahóca-hegyet.

A Lahóca-hegy árnyékában

A Recsk és Parád között elterülő, erősen lekopott harmadidőszaki andezittömb volt az alapja a magyarországi réztermelések, ami jelentős bányajáratok mélyítésével szinte az egész hegyet behálózta. A közel egy kilométeres mélységbe is lehatoló tárókkal termelték ki azt a rézvagyont, ami egy időben a világ ismert legnagyobbikának számított. A jelentős ércesedés nem csak rezet, de mellékesen aranyat is tartalmaz. A bányákat gazdaságtalan kitermelésre és a tengeren túli ércbányászat fellendülése végett bezárták. Mára már csak a vegetációval erősen benőtt egykori táróbejáratokat és kiszolgáló létesítmények kísérteties vázát láthatjuk.

A turistaút a Baláta-patak folyása mentén felfelé követi a mára alig használt aszfaltutat. Az út métereiből következtethetünk az egykori tehergépjármű-forgalomra. A mocsaras patakvölgyet elhagyva egy rétnél lekanyarodunk az aszfaltról, és a rétet átszelő dózerúton keletnek fordulunk Mátraderecske irányába. A magaslati tisztásról jól visszalátunk a Mátrára, illetve szemközt feltűnik a falu határában meredező Kanázsvár utolsó toronymaradványa.

A ritkás erdőszélen beérünk Mátraderecske Tóvölgy falurészébe, ahol hangulatos hétvégi házak között érkezünk le a Balla-patak völgyébe a téglagyár és az egykori Kincses Termálfürdő között. A fürdő termálvizét szolgáló kút vize sajnos eliszapolódott, és már évek óta zárva van a termálstrand.

A patak túloldalán a Kanázsvári utcán kis kitérőt teszünk a SL jelzésen, ami a faluszéli Büdös-kúthoz és a szomszédos Kanázsvárhoz vezet. Érdemes ezt a párszáz métert megtenni az egyébként lehangolóan lepusztult falurészen, ugyanis a házak után egy betonmedencében fakad a Büdös-kút valóban orrfacsaró vize. Magas szulfáttartalmával erős kénes záptojásszagot áraszt. Furcsa szaga mellett gyomorbántalmakra javallott az itteni gyógyvíznek is beillő csevice.

Ha maradt még erőnk és kedvünk, a közeli Kanázsvárig vezet a SL jelzés, ami a faluszéli dombot megkerülve a szomszédos völgyben a kiszáradt öreg nyárfánál kanyarodik rá a meredek hegyoldalra. Meglepően nehéz feljutni a várhoz, nem véletlenül épült pont ide az erődítés. Az erősséget feltehetően az Árpád korban építtette a környéket uraló Aba nemzetség egyik családja. A történelemben nagy szerepe nem volt, feltehetően Sirok előretolt őrbástyájaként funkcionált. A magaslatról kiválóan rálátni az alatta húzódó patakvölgyre és a Mátra északkeleti oldalára. A várból egyedül megmaradt, szürreálisan karcsú és magas toronytöredék felkiáltójelként emelkedik a környék fölé.

A kalandok után visszatérünk a már megtett úton a faluba, és a S+ jelzéshez visszacsatlakozva a falu központjába, a templom melletti piactérre jutunk.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A többségében Egerből induló távolsági buszról a Parádóhuta, harangláb megállóhelyig utazunk.
  • A túra végpontján a Mátraderecske, piactér megállóban szállhatunk buszra.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja a buszmegállónál van.

Parken

  • Parkolni Recsk vagy Parád központjában érdemes, mert az átmenő túrához mindenképpen buszozni kell. A helyijáratok a térség két fő településén át közlekednek.

Koordinaten

DG
47.904406, 20.019761
GMS
47°54'15.9"N 20°01'11.1"E
UTM
34T 426743 5306140
w3w 
///stange.geltung.abhandlung
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

  • Az évszaknak megfelelő öltözet, túracipő, élelem, innivaló, a navigáláshoz Természetjáró App.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
17,5 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
483 hm
Abstieg
603 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour Etappentour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.