Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderungempfohlene Tour

Bazaltcsúcsok és bányászati emlékhelyek mentén

Wanderung · Medves-fennsík
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Csúcskő és kilátás a Pécs-kőről
    / Csúcskő és kilátás a Pécs-kőről
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A környék keresztmetszete: ipar és történelem
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A sokat látott Kohász kaszinó
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Somlya gerince
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Homokkő mintázatok és alakzatok a Hurka Pécskő tövében
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Varjúháj, abból is a hétsoros
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Karancs és Salgótarján a Pécs-kőről
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodó segíti a Pécs-kő csúcsára jutást
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkök az Inászó felé vezető úton
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Inászó elhagyatott temetője
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Felhagyott legelő az inászói Ó-Mária táró közelében
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kazár feletti felhagyott barnakőszén-bánya udvara
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A salgótarjáni acélgyári kolónia lakói hazafelé tartanak
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A ferences rendi Szent József-templom
    Foto: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 14 12 10 8 6 4 2 km Pécs-kő
Salgótarján környékének ipartörténeti és természeti értékei tárulnak fel előttünk: a Pécs-kőről a Pilis, a Mátra és a Bükk csúcsaiban gyönyörködünk, miközben tanulmányozzuk a terület geológiáját is a bazalt-, szén- és kőbányászat ejtette sebek nyomán.
mittel
Strecke 14,4 km
4:25 h
487 hm
445 hm
574 hm
247 hm

Túránk az acélgyári munkáskolónia épületei között vezet ki Salgótarjánból. Az épületek – iskola, templom, a hierarchikus társadalmat visszatükröző háztípusok, kohász kaszinó, a közösségnek életet adó, impozáns acélgyár – segítségével megidézhetjük a nyolcvan évvel ezelőtti munkáséletet. A városi építészet emlékeit a sziklába vájt Szojka Ferenc Stadion mellett elhaladva hagyjuk magunk mögött.

Egy kitérővel meglátogatjuk a Hurka-Pécskő „hűlt helyét”. A bazaltkő kitermelésének áldozatául esett hegycsúcsból ugyanis csak néhány bazaltoszlop és az érdekes mintázatú homokkőbe vájt bejárat maradt meg. Ezután elérjük a Pécs-kő bazaltkúpjára vezető, sziklába vájt lépcsősort. A szirtről lélegzetelállító körpanoráma tárul elénk Kelet-Magyarország és Szlovákia csúcsai felé.

A Pécs-kőről leereszkedve, a város hétvégi telkei felett elhaladva bejárunk egy hurkot, hogy megcsodáljuk a Kis-Somlya gerincét, ahol kőkibukkanások és óriás tölgyfa-tetemek között vezet utunk. A kört bezárva leereszkedünk Inászó elhagyott bányásztelepéhez, amelynek emlékét ma már csak egy vadregényes temető és a Mária-emlékakna őrzi.

Autorentipp

  • A túra elején érdemes megcsodálnunk az acélgyári munkáskolónia épületegyüttesét, a magyar vidéki art deco építészet kiemelkedő alkotását, az 1936-ban épült salgótarjáni acélgyári ferences templomot és rendházat, valamint a hulló vakolatú kohász kaszinót. Az épületegyüttes tervezője Szontágh Pál, Salgótarján szülötte, akinek főműve a ferences templom volt.
Profilbild von Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Autor
Kravalik Zsuzsa, Gulyás Attila
Aktualisierung: 30.03.2022
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
574 m
Tiefster Punkt
247 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

Nincs szükség speciális biztonsági intézkedésekre, de a Hurka-Pécskő megközelítésekor a meredek bányafal tetejénél legyünk óvatosak!

Weitere Infos und Links

Start

Salgótarján, vasútállomás (248 m)
Koordinaten:
DD
48.105238, 19.806989
GMS
48°06'18.9"N 19°48'25.2"E
UTM
34U 411188 5328685
w3w 
///ortsname.etagen.kernen

Ziel

Kazár, Inászó bányai elágazás buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Salgótarján vasútállomásától indulunk a S jelzésen, a Pécs-kő alatti elágazásig
  • Innen a P▲ jelzésen rövid kitérőt teszünk a Hurka-Pécskő kőbányájáig
  • A kitérő után a S jelzésen folytatjuk, majd a S▲ jelzésen feljutunk a Pécs-kőre, és leereszkedünk róla
  • Innen ismét a S jelzésen haladunk tovább.
  • A P+ jelzésen végigmegyünk a Somlya gerincén, aztán a túloldalán leereszkedünk
  • A P jelzést balra követve visszatérünk a Kohászok útjának kereszteződéséig
  • Innen a Kohászok útja K jelzésén megyünk le Inászó elhagyott bányásztelepüléséig, majd tovább, a Kazár, Inászó bányai elágazás buszmegállójáig

A túra részletes leírása

A salgótarjáni ipartörténelem emlékeinek nyomában

Salgótarján nevében a Salgó a közeli Salgó várára utal, amelynek neve a „salgó” (ragyogó, fényes) melléknévből származik. A területet a 10. század első évtizedében a belső gyepűvonal védelmére idetelepített Tarján törzs birtokolta. A Tarján ótörök eredetű szó, a jelentése fejedelem, alkirály. A város a Tarján-patak és a Zagyva vízgyűjtőjének szűk, Y-alakot formázó völgyeiben fekszik.

1847-től Hyeronimus Morsbrugger bécsi vállalkozó Weber Alajos mérnökkel szén után kutatott a közelben, és 1850-ben találtak is barnakőszenet. Ezután beindult a bányászat, majd az arra alapuló ipar, így a település is gyors fejlődésnek indult. Az 1860-as évek végén megalakult az akkori idők egyik legnagyobb társasága, a Salgótarjáni Kőszénbánya R.T. A másik meghatározó cég, az acélgyár, 1871-ben kezdte meg működését, de munkáskolóniájának első házait már 1865-ben elkezdték építeni. Salgótarjánt 1867 óta köti össze vasút az ország többi részével. Az 1956-os forradalomban itt, a városban adták le a legvéresebb sortüzet, a halálos áldozatok száma 46 és 131 fő közé tehető. Az 1960-as évektől jelentős lakótelepek épültek, ám a bánya 1970-ben bezárt. Ma az egyik belterületi vájat helyén, az egykori József lejtősakna egyes szakaszainak felhasználásával bányamúzeum működik.

Túránk a város központjából, a salgótarjáni vasútállomástól indul a S jelzésen. Rögtön át is kelünk a vidáman kifestett és fotókiállítással élhetőbbé varázsolt aluljárón a vasútállomás alatt. A Rákóczi utat elérve balra kanyarodunk, majd az Acélgyári úton belépünk az acélgyári kolónia területére, amelynek bejáratánál, a jobboldalon áll a figyelemre méltó, art deco stílusú, de a gótikát is idéző, ferences rendi Szent József-templom. Mellette érdemes még meglátogatni a kohász kaszinót. Itt nyilvánították 1922-ben várossá Salgótarjánt, és itt működött az Acélárugyár olvasóegylete, amelyet Móricz Zsigmond is többször meglátogatott. Ide úgy találunk el, hogy amikor a S jelzés az Acélgyári útról jobbra kanyarodik a Dózsa György útra, ott a Dózsa György úton balra felmegyünk a Salgó útra. Az épületet kb. 100 méterre találjuk jobb felé.

„A salgótarjáni kolónia épített környezetének meghatározó elemei voltak a szabadidő eltöltésének terei. A vállalat a századfordulóra felépítette az Olvasót, vagy más néven Munkás Kaszinót és a Tiszti Kaszinót. Utóbbiból nőttek ki a sportegyesületek, míg az Olvasó tartotta fenn a könyvtárat, zenekart, dalárdát és a műkedvelők színjátszó csoportját is. A zöld terek, a parkosítás szintén nem elhanyagolható törekvése volt a vállalatnak. A Dolinka elnevezésű pihenőpark kialakítására az első világháború után került sor. A fenyvessel és akácossal betelepített pihenő park és játszótér gondozását az acélgyári kertészet látta el” - írja Várkonyi-Nickel Réka „A salgótarjáni acélgyár munkás-lakóházai (1871−1945)” című tanulmányában.

Lebányászott bazaltcsúcsok

A kolónián áthaladva a S jelzés átkel a Salgó-patakon, majd balra fordulva keresztezi a vasúti sínt. Hamarosan eléjük a Szojka Ferenc Stadiont, melynek névadója az 1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerzett magyar csapat balfedezeti posztján játszott. A stadionnál jobbra felfelé kanyarodik az út, és hamarosan eléri a Dolinka pihenőparkot. Ezen átvágunk a játszótér és a sütögető helyek között, majd egyenesen felkapaszkodunk egy akácoson keresztül. Rövidesen feltűnik egy gyertyános, itt a kettős jobb-bal kanyar előtt balra kell felmennünk az ösvényen (a jelzést kitakarhatják a levelek). A villanyvezeték alatti irtáson emelkedünk tovább, délnyugat felé több helyről kilátás nyílik.

Mielőtt a Pécs-kőre érnénk, belefutunk a P▲ jelzésbe, amely balra lefelé tartva, egy rövid (kb. 500 méteres) kitérővel elvezet minket a vulkanikus főcsúcs oldalában keletkezett parazitakrátert kitöltő bazaltból kialakult Hurka-Pécskőhöz, és az ennek a maradékán található kőbányához. Az úton a bányaleszakadás tetején „Vigyázat, szakadék!” tábla jelzi, hogy valóban nem árt óvatosnak lennünk. A bányába jobb felé kerülve, meredeken ereszkedünk be. Odalent áthaladunk két bazaltfal között, és alulról is megszemlélhetjük a fejtést. A sziklás szurdok az eredetileg kimagasodó bazalttömb robbantásos bányászatával keletkezett 1923 körül. Az oldalfalban fekvő bazaltoszlopok láthatók, amelyek a környéket borító üledéken áttörő, 1000-1200 fokos bazalt kihűlése és zsugorodása során jöttek létre. A 5-6-7-szögek a hűlési felszínre merőlegesen alakulnak ki, itt ez vízszintes. Az elbányászott bazalt limonitsávos homokkőrétegeken keresztül tört a felszínre. Az üledékbe bejáratot véstek, most ezen vezet át a jelzés. Az oldalfalon finom rajzolatokat formálnak a sárga-rozsdabarna rétegek, az alattuk 100-120 méterrel elhelyezkedő széntelepek bányászata során megtalálták az üledéket áttörő parazitavulkán bazaltját is.

Visszatérve az elágazáshoz a S, majd a S▲ jelzésen érjük el az 544 m magas Pécs-kőt. Füst Antal történelmi meséjében Árpád vezér magyarította a szláv eredetű pecska, azaz kemence szót pécskőre. A vulkánja 5 millió évvel ezelőtt, két ciklusban tört ki, a kúp fő tömege az első törmelékszórásból épült fel. Az anyaga szürke színű, különböző méretű vulkáni bombákból, lávafoszlányokból, salakos bazalttufából és agglomerátumokból tevődik össze. Ezeket a második szakaszban lávabazalt törte át a hasadékok mentén. Az erózió hatására felszínre került a krátert tápláló csatorna is. A főcsúcson két bazalt telér volt, amelyek bányászata során egy rézkori telepet fedeztek fel. Az 1930-as években 6 bányaudvar volt itt, a kiszolgálásukra egy keskeny nyomtávú vasutat is kiépítettek.

A kopár csúcsra az ösvény mellett kifeszített kötél segíti a feljutást, de nélküle is elboldogulhatunk. Viszont vigyázni kell, mert a bányaudvarok miatt több váratlan leszakadás is van a csúcs környékén. Ettől függetlenül érdemes felmenni, hiszen a tetőről 360 fokos panorámát csodálhatunk meg: látszik a Mátra a Kékessel és a Galya-tetővel, illetve nyugat felé a Börzsöny, sőt tőle balra még a Pilis is feltűnik. A völgyekbe benyúló város felett a Karancs uralkodik, a jobb oldalán tiszta időben megpillanthatjuk a Magas-Tátrát is. A csúcsra a rézkorban kisebb erődítményt építettek (ennek mára nyoma sem látszik), függőleges északi falába pedig kaptárfülkéket véstek.

A Somlya gerincének szép erdőiben

A csúcsról leereszkedve továbbra is a S jelzést követjük, amely hamarosan elvezet két tetővel, asztallal, paddal ellátott pihenőhely mellett. További ereszkedést követően, az üdülőtelepek szélénél keresztezzük a Kohászok útja K jelzését. Innen köves úton haladunk tovább mindaddig, amíg a P+ jelzés el nem ágazik jobbra – ezután ezt követjük a Kis-Somlyán keresztül az 584 m magas Somlyáig, figyelemre méltóan szép erdőkön át. A tölgyesekben időnként megpillanthatunk hatalmas, magányos fákat, és elsétálunk talán még náluk is nagyobb óriások kidőlt, korhadó tönkjei mellett. Elképzelhetjük, mekkora fák nőttek itt, valamint egész Európa-szerte, mielőtt megkezdődött a tervszerű erdőgazdálkodás. A gerincen több helyen elszórt bazalttömbök között kanyarog az, ezek nyáridőben remek, árnyas pihenőhelyet kínálnak.

A Somlya lapos, kilátást nem adó csúcsára érve egy hatalmas, kidőlt fa mellett rövid ösvény vezet ki jobb felé a térképen síremléknek jelzett, vörös csillagától részben megfosztott szovjet katonai emlékoszlopig, amelyet a Nógrád megyei vízmű KISZ alapszervezete állított 1975-ben.

Miután leereszkedünk a Somlyáról egy erdészeti úton, ismét találkozunk a P jelzéssel. Ezen balra fordulunk, és észak felé haladva visszamegyünk rajta egészen a korábbi elágazásig, ahol a Kohászok útjának K jelzése futott. Itt ezen, a magányos tölgyfánál jobbra térünk, és megkezdjük a gyaloglást Inászó felé egy bükkösökkel borított oldalban.

A bányászat korhadó gyökerei: Inászó

Közel 2 kilométer és egy patakmeder keresztezése után aszfaltúthoz érünk, ahol jobbra sorompó zárja el az utat a gépjárműforgalom elől. A vadkerítés sarkánál balra 150 métert sétálunk a jelzetlen úton, hogy megtaláljuk Inászó vadvirágokkal benőtt, pusztuló temetőjét.

Visszatérve az aszfaltútra haladjunk tovább a K jelzésen kelet felé mintegy 500 métert. Így eljutunk Inászó volt központjába, ahol már csak egy útszéli tábla mutatja be az egykori település szerkezetét. Inászó a 13–15. században mezőváros volt, majd a huszita háborúk idején teljesen elpusztult, 1478-tól már pusztaként említik. A következő biztos pont a korabeli iratok között 1848-ból való, amikor az Ó-Mária táróval, és annak 2,2 méter vastag, jó minőségű széntelepének feltárásával elsőként itt kezdődött meg a Salgótarján környéki szénbányászat. Ezt követően jelentős bányásztelepülés létesült ezen a helyen, a 20. század első évtizedeiben kb. 2300 lakossal.

A területen 24 szénbánya működött, ezekből 1968-ig 53 millió tonna szenet termeltek ki. Az első bánya megnyitásának 150. évfordulójára, az 1998-as bányásznap alkalmából a Bányász Nyugdíjas Szakszervezet kialakított egy emlékaknát Inászón. Az emlékhelyet megtalálhatjuk egy rét szélén, ha a tájékoztató táblától kicsit visszafelé lekanyarodó földúton bemegyünk, majd jobbra fordulunk. Minden év szeptember első vasárnapján rendezik a bányásznapot, ekkor itt is elhelyeznek egy a hálakoszorúit.

Innen már csak 1 kilométert kell gyalogolunk a K jelzésen, hogy elérjük túránk végpontját, a Kazár, Inászó bányai elágazás buszmegállót.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra Salgótarján központjából, a vasútállomástól indul, amelyhez közel van a buszpályaudvar is.
  • A túra végpontja a Kazár, Inászó bányai elágazás távolsági buszmegálló, amely a Salgótarján-Bárna vonalon található.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is vasút, illetve buszmegállóban van.

Parken

  • A salgótarjáni vasútállomás mellett, a Bányászati Múzeum mögött található parkolókban, vagy kicsit távolabb, a mellékutcákban érdemes parkolni.

Koordinaten

DD
48.105238, 19.806989
GMS
48°06'18.9"N 19°48'25.2"E
UTM
34U 411188 5328685
w3w 
///ortsname.etagen.kernen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Várkonyi-Nickel Réka : A salgótarjáni acélgyár munkás-lakóházai (1871−1945) (PDF)

Kartenempfehlungen des Autors

  •  Karancs, Medves-vidék, Óbükk (nyugat), turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

  • Karancs, Medves vidék, Felső-Tarnai dombság, turista- és kerékpáros térkép (1:33000, Szarvas térképek)

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz a Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
14,4 km
Dauer
4:25 h
Aufstieg
487 hm
Abstieg
445 hm
Höchster Punkt
574 hm
Tiefster Punkt
247 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Von A nach B aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp