Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

Az Öreg-Bakony hutái között

· 1 Bewertung · Wanderung · Bakonyi kismedencék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Szállítóút Németbánya és Csehbánya között
    / Szállítóút Németbánya és Csehbánya között
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Németbánya főtere
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tiszta-víz-forrás természetes medencéje
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi bauxitszállító út
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bakonyi lankák
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Németbánya közelében
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pápavár alatti elágazásnál
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szénahordó út a régi kisvasút helyén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Malasics ház (kulcsosház)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A forrás előtt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pénz-liknál
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Világháborús emlékmű Csehbányán
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az egykor terjedelmes lucfenyves utolsó hírmondói
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Szénpajta tisztásán
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fekete-séd forráságát követve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálerdő Németbánya felé
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tiszta-víz-forrás
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Öreghálás közelében
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csehbányát elhagyva
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Idős fa a Szénahordó út mentén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csehbánya temploma
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 16 14 12 10 8 6 4 2 km Tiszta-víz-forrás Pénz-lik Malasics ház
A hosszú körtúrán mindenből kapunk egy kicsit az Öreg-Bakony szélének lankás terepéből, amit ez a zöld táj nyújtani tud: barlangos hegyoldalt, óriási erdőket, rendezett és hangulatos, apró falvakat. Nyugodt, de egész napos erdei körtúránk a hegyvidék legnagyobb vízhozamú forrását is felkeresi.
geöffnet
leicht
17,3 km
5:00 h
386 hm
386 hm

A Bakonyról

Bakonyerdő vagy Bakonyer Wald - így emlegették régen, a modern földrajzi tájlehatárolások előtt a Dunántúli-középhegység egészét annak legterjedelmesebb tagja után. Az erdő megnevezés az alacsony hegyvidéknek szól, melynek szellősen sorakozó, kupola formájú magaslatai és széles fennsíkjai általában nem keltik hegyvidék benyomását. Az ember a fennsíkokon és medencékben vetette meg a lábát, a magasabb hátak és a meredekebb lejtők a természet birodalmaként őrződtek meg - persze mára teljesen átalakított formában.

A tájegység legmagasabbra nyújtózó része, az Öreg-Bakony (vagy Magas-Bakony) aláhanyatló lejtőin, alacsony rögein vezet hosszú túránk. A hatalmas összefüggő erdőség mélyén évtizedek óta minden évben összegyűlve indiánok szokásait utánzó csoportok játsszák komolyan vett játékukat - az ő táborhelyüket is felkeressük vándorlásunk során. Emellett a karsztos térszín mélyének kijáratát, a Bakony legnagyobb vízhozamú forrását, a Tiszta-vizet is meglátogatjuk.

A bakonyi erdőrengeteg kiterjedésének érzékeltetésére gyakran használt „végtelen" jelző hangzatos ugyan, de mi sem szemlélteti jobban az erdők végességét, mint egy hosszú séta a hegység bércei között. Már Cseh- és Németbánya első lakói is üveghutát működtettek, melyben a hamuzsírfőzés járt a legnagyobb faigénnyel, de e természetes erőforrás nagy léptékű hasznosítása napjainkra is jellemző. Mivel az ajkai hőerőmű biomasszát, azaz főleg faanyagot igényel üzemeléséhez, az elmúlt évtizedben fokozott erdőkitermelés szabta át az óriási szálbükkösök megszokott képét. Hatalmas tarvágások lékelik az erdőt, és néhol méretes (igaz, ideiglenes) irtványok kialakulásához vezettek a klímaváltozás folyamatai is. A hosszabbá váló szárazságok, a nyári hőségek, és a hótakarós napok számának csökkenése megviseli az ökoszisztémát, állományok gyengülnek és pusztulnak - az erdészet pedig, megelőzendő a további (gazdasági) károkat, sokszor letermeli ezeket a foltokat.

A túráról

Németbánya takaros üdülőházai közül a Hajszabarna háta alatt kanyargunk a szálbükkösben, kitérővel pedig meglátogathatjuk a Pénz-lik hűvöset ásító üregét. A Magas-Bakony peremén, régi úton keresztezünk egy illatos fenyvest, mely sajnos sikertelenül dacol a megváltozott időjárási feltételekkel. Foghíjas foltjának búcsút intve, odébb buja erdőben érkezünk a Tiszta-víz forrás valóban átlátszó, természetes medencéjéhez, amely a Bakony legnagyobb hozamú vízfeltörése. Átkanyargunk az apró Csehbánya zárt, sekély teknőjébe, ami jellegzetes része a hegyvidék alacsonyabb vidékének: ránézésre bárhol máshol is lehetne, nincs saját, erős karaktere. Végül a szomszédos Németbányára gyalogolva belekóstolunk abba, milyen volt a közlekedés és a kapcsolattartás a hegyvidék települései között a modern utazási formák megjelenése előtt.

Hosszú, de könnyű terepen vezető túra azoknak, akik egy teljes napot sétálgatnának a Bakony hangulatos erdőségeiben és falvai között.

Autorentipp

  • A Bakony erdőire több időt is szánhatunk, ha a túrát megszakítva megszállunk valamelyik faluban: Csehbánya mellett a Malasics kulcsosház például kiváló helyszín az erdei időtöltéshez, de Németbánya közelében is találunk egy erdei vendégházat.
  • Csehbánya és Németbánya között, a P+ és S+ jelzésen elérhető a Pisztrángos-tó - és ezzel a túra leginkább egyhangú szakaszát tudjuk kiváltani. Az idilli fekvésű vízpart tökéletes pihenőhely a túra vége felé.
  • Az útvonalon nincsenek igazán meredek emelkedők, de hosszúsága miatt végigjárása időigényes és fárasztó.
  • A nyári hőségben vigyünk magunkkal elegendő vizet és alkalmas fejfedőt a tűző nap ellen, hiszen néhol nyílt terepeken is át kell kelnünk.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 10.09.2020
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
449 m
Tiefster Punkt
319 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Weitere Infos und Links

Start

Németbánya, forduló buszmegálló (318 m)
Koordinaten:
DG
47.214768, 17.646726
GMS
47°12'53.2"N 17°38'48.2"E
UTM
33T 700405 5232429
w3w 
///schule.aufnahme.belebten

Ziel

Németbánya, forduló buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • Németbányán a K◼ jelzésen gyalogolunk keresztül kelet felé.
  • A falut a K jelzésen hagyjuk el keleti irányban.
  • Elérve az erdészeti utat jobbra fordulunk a P jelzésre.
  • Egy széles réthez érve bal felé teszünk kitérőt a P● jelzésen a közeli Tiszta-víz-forrásig.
  • A P jelzésről később jobbra, a P+ jelű turistaútra váltunk, ezen keressük fel Csehbányát.
  • Csehbányáról továbbra is a P+ jeleket követjük a Szénpajta pihenőhelyig.
  • Németbányára a K jelzésű turistaúton térünk vissza.
  • A falu főterére a K◼ jelzésen gyalogolunk be.

A túráról részletesen

Németek a Bakonyerdőben

Németbányát a 18. század közepén alapították, a közeli erdőségeket feldolgozó üveghutát pedig német telepesek működtették. A mértéktelen erdőirtás mindössze néhány évtized alatt az üzem bezárásához vezetett - addig évi kétszázezer darab terméket állítottak elő. A jégkorszaki szelek által a területen szétteregetett lösztakaró sovány megélhetést adott a földművelő lakosságnak - akiknek nagy része a 20. századi kitelepítések során elhagyta Németbányát (ezzel szellős beépítettségű falukép született). Az elzártsággal járó nyugalom karba öltve jár az erdős környezettel, ennek okán ma üdülőfalut hagyunk el, amikor nekikezdünk túránknak a K◼ jelzésen. Még megfigyelhetünk itt néhány régi építésű, jellegzetes német házat. A telepesek eredetileg tornác nélküli, egyajtós épületeket húztak föl maguknak - ellenben a magyarokkal, akiknek minden szobája az udvarra nyílt, és ugyanebben az irányban kis tornácuk is volt. A törökök kiűzése után érkezett németek lassacskán „rákaptak" a tornácra, melynek oszlopai között alacsony fal húzódott néhány nyílással - az 1957-es turistakalauz ezt egyedisége okán „bakonyi típusú" háznak nevezi.

Tetők alatt

A falut kelet felé szeljük át a K◼ jelzésen. Amikor a házakat felváltja az erdő, egy aszfaltcsík balra, a valamikori Iharkút felé tart. A dolomit üregeiben felgyűlt, később a fedő rétegek által megvédett bauxitkincs feltárása nemcsak Magyarország legjelentősebb dinoszaurusz-lelőhelye, hanem tragikus esemény színtere is. Iharkút falut a bányászat érdekében 1980-ban felszámolták, lakóit erőszakkal kitelepítették. (A bauxitbánya 2002-ben fejezte be működését.)

Az Országos Kéktúra K jelzésén tartjuk a keleti irányt az erdőbe lépve, és menedékes, szép bükkösben enyhén emelkedünk, ahogy a Szállás-tető dolomittestének oldalát kísérjük. Az iharkúti bányához vezető, az egykor erre döngető teherautók méretére szabott utat is keresztezzük, és változatos korú, jó állapotú rengeteget róva hullámzunk. Fölfelé tekintve itt-ott korábban mélyült szárazvölgyek tagolják a szomszédos lejtőt.

A Pénz-lik (kitérő)

Pókhálókat szaggatva, nehezen követhető ösvényen kitérőt tehetünk a föntebb harántoló ösvény egy sziklás pontjára: sötét, félkör alakban hajló hegyperemen bújnak elő a mohos, marcona dolomitsziklák, melyek a hajszabarnai Pénz-lik hasadékbarlangját rejtik. A mintegy 120 méter hosszú járat gazdag denevér élőhely, és falait sok helyen cseppkövek fedik. A padlón esős időszakban apró tavak, pocsolyák csillannak, innen származhat a környékbeliek által ráragasztott név. És persze nem a Bakonyban járnánk, ha a néphiedelem nem szólna a barlangban régen rejtőzködő Savanyó Jóska betyárról. A tájékoztató táblával is ellátott helyszínről meredek, csúszós ösvény kanyarog le a lejtő sziklakibúvásait kerülgetve - legyünk óvatosak, az avar kisebb-nagyobb köveket fedhet el szemünk elől! 

Egy kisvasút hűlt helyén

Kisvártatva aszfaltútra lépünk (P jelzés, jobbra) - az Öreg-Bakony peremi rögei között, szerkezeti árokban évszázadok óta átjárást biztosító Szénahordó út ma erdészeti útvonal, az elágazásig tartó részén pedig egykor kisvasút zakatolt. A sínek Városlődöt kötötték össze Franciavágással, a régebbi vonalak összekötéséből 1957-ben létrejött hálózat hossza meghaladta a 35 kilométert. A '60-as években megváltozott közlekedéspolitika háttérbe szorította a vasúti közlekedést - az olcsóbbá váló közúti javára -, így fokozatosan a bakonyi pályákat is felszámolták.

Eltűnő fenyvesek

Rövidesen egy Y-elágazás bal ágán tisztásról erdőbe lépünk, és egy méretes fenyvestelepítés hűlt helyére jutunk. A hűvöset kedvelő, nagy csapadékigényű fenyő persze nem őshonos az alacsony bakonyi tájakon, gyors növekedése miatt azonban régebben előszeretettel telepítették letermelt erdőrészek helyére. A klímaváltozás azonban nem kedvez az állományoknak: az egyre hosszabb aszályok, a perzselőbb hőségek, illetve a téli hótakaró hiánya megviseli a fenyőfákat, melyek kiszáradva legyengülnek és elpusztulnak. A beteg erdőben elszaporodó szú, illetve egyéb kártevők terjedésének megakadályozására ezeket az állományokat napjainkban sok helyen letermelik, a haszonszerzési célt is részben kielégítve. Utunk következő kilométerein szép számban akadnak olyan lékek, melyek a kivágott fenyves helyén már az őshonos fajok növekedését szolgálják.

Balról a Pápavár oldalának szálbükköse kísér, de mielőtt igazán bevennénk magunkat a csarnokerdőbe, egy elágazásnál jobbra fordít a P jelzésű turistaút. Kerítést kísérünk, mögötte hatalmas letermelt folt nyit egy kis kilátást, ezért a háttérben felismerhetjük a radarjáról azonosítható Kőris-hegyet, valamint a Nagy-Som-hegy homlokát. Az újabb elágazásban tábla ismerteti a fenyők pusztulásának okait - jobb oldalt még megmaradt egy folt a nedves gyantaillatot árasztó, szélben suhogó fenyvesből, melynek tűlevélszőnyeges-mohos talaján keskeny, de élesen tündöklő sávokban hever a napfény.

Indiánok földjén

Kövesutunk nagyjából szintben kanyarog a sűrű, sok helyen fiatal erdőben, majd tágas rétre ér. A hegység hatalmas rengetegét használó, indián hagyományokat követő felnőtt csoportok, de iskolások is használják időnként a hatalmas kaszálót. Balra széles út fúrja magát a bokrok közé, a P● jelzés mintegy 500 méteres kitérővel különleges forráshoz kalauzol. Keresztezünk egy hosszú, árnyas irtásrétet, melynek levegőjét a környező lejtők és a Fekete-séd vízpárája határozza meg - ennek megfelelően hűvös zugban járunk. Túlfelén átlépünk a patakon: a Séd névvel a Bakonyban és a Balaton-felvidéken találkozhatunk, a helyi elnevezés sebes folyású patakot jelöl. Kisvártatva a Tiszta-víz-forrás fölött állunk. Ne számítsunk foglalásra, a természetes állapotok szerint a víz a földből buzog elő, és méretes forrásmedencében gyűlik össze, kristálytiszta kis tavacska kavarog a lábunk előtt. A megtett ösvényen jutunk vissza a P jelzésre.

A turistaút átkel a patakon - legyünk óvatosak a széles kis vízfolyás partjának közelében, a kavicsosnak látszó mederben egy szemvillanás alatt bokáig süllyedhetünk. A hordalékát kerülgető forráság égerligetének árnyékában többször megküzdünk a sáros gázlókkal és partszakaszokkal, majd balra kiemelkedve hátrahagyjuk a völgyet. Fenyőkkel elegyes erdőben, rövid kis kaptató tetején egy elágazás kínál választási lehetőséget: a jobbra induló P+ jeleket kell követnünk, és aktívan keresnünk, mivel jelenlétük elég gyér, festéket is régen láttak már. A mélyúttá váló erdészeti nyomot balra hagyja el a turistaút, és ágas-bogas, marasztaló méterek következnek. Tágas hátat taposunk, majd széles fakihordó úton fordulunk balra. Ezt rövidesen elhagyjuk, és kiélt, kifosztott erdőrészletben, hatalmas tarvágásokon át közelítjük Csehbányát. Kétszer is átmászunk egy vadvédelmi kerítésen, pontosabban az arra állított létrákon, végül széles legelőn lépjük át a falu határát.

Huta Bohamica

Csehbánya csak a 18. században keletkezett, első hutamestere a közeli Városlődről (akkori Pille) hozatta cseh munkásait a „Huta Bohamicába". A következő évtizedekben fehér és zöld palackok, poharak és ablaküvegek kerültek ki a mesterek kezei alól. Az üveggyártás hatalmas faszükséglete miatt a környező erdők rohamos ütemben tűntek el, a huta végül közel 40 év működést követően megszűnt. A lakók nagy része ekkor földművelésbe kezdett, kihasználván a lankás vidék löszös talajának jó termőképességét. Persze a II. világháború utáni lakosságcserék során a csehek nagy számban hazaköltöztek. A község egyre népszerűbb a turisták körében, mivel eldugott helyzete, zöld szomszédsága ideális pihenőhellyé teszi.

Visszatérés

Átkelünk a központon; a templommal szemben világháborús emlékművek állnak. A P+ turistaút a kis horgásztavak medre mellett vág neki az apró, faluval bélelt medence oldalának. A beszédes nevű Ökör-mezőről visszatekinthetünk a háztetők mozaikjára - tulajdonképpen innen tárul fel leglátványosabban Csehbánya szép fekvése. Az erdőszélen áll a Malasics-ház, amely egykor az erdésznek nyújtott menedéket, ma kulcsosházként áll a természetkedvelők rendelkezésére. Egy széles hát túloldalán fontos útcsomópontba érkezünk: a korábban már érintett bauxitszállító úttal találkozunk, melynek elődje, az egykori kisvasút is itt zakatolt valaha. A fedett pihenővel ellátott, tágas tisztásról nekirugaszkodva túránk utolsó szakasza következik, ezúttal az Országos Kéktúra K jelzése lesz a vezetőnk. (A Szénpajta elnevezés alighanem a térség hatalmas erdőiben folyó szénégetés emlékét őrzi, és a tisztás korábbi funkciójára mutat rá. A térképre nézve szemet szúrhat az Érclyukak elnevezés is: az ország területén elsőként, a 18. században itt folyt bauxitbányászat, a kitermelt nyersanyagot Kislőd vashámorában az úrkúti mangánérccel vegyítve olvasztották meg.)

A turistaút ösvényre lép, és a patakpartot követi. Sáros időben, illetve kényelmes kedvünkben jobban járunk a lényegesen szélesebb és kevésbé egyenetlen dózernyomon. Egy kereszteződés túloldalán ház áll - innen hosszú, monoton sétával, a sekély völgy alján érkezünk Németbánya szélére. A hosszanti, vizenyős Jáger-rét túlfelén már Németbánya fogad. Bal felé, ismerős úton, a K◼ jelek segítségével fejezzük be kiadós menetelésünket.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Németbánya, forduló buszmegállóból indítjuk a túrát, és itt is fejezzük be.
  • A Csehbánya, autóbusz-váróterem megálló is lehet a kezdő- és végpont.

Anfahrt

  • Mindkét településen, ahonnan túránkat indíthatjuk, a buszmegállónál találjuk a turistautakat is.

Parken

  • Németbányán a központban, a Kossuth Lajos utca elején parkolhatunk.
  • Csehbányán szintén a központban, a templom mellett találunk parkolót.

Koordinaten

DG
47.214768, 17.646726
GMS
47°12'53.2"N 17°38'48.2"E
UTM
33T 700405 5232429
w3w 
///schule.aufnahme.belebten
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Bakony turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(1)
Szintia Kovács
13.09.2020 · Community
2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:29
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:40
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:52
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:51:13
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:51:55
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:52:10
Foto: Szintia Kovács, Közösség
2020. szeptember 13., vasárnap 16:52:32
Foto: Szintia Kovács, Közösség

Fotos von anderen

2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:29
2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:40
2020. szeptember 13., vasárnap 16:50:52
2020. szeptember 13., vasárnap 16:51:13
+ 3

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
17,3 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
386 hm
Abstieg
386 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp