Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

Andalgás a hét vezérrel és a stájerekkel a vasfüggöny mentén

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Az Andalgó széles sétaútja
    / Az Andalgó széles sétaútja
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Hétforrás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás az Andalgóról a Gyöngyös-patakra
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Ausztria felé
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rax és a Schneeberg a Pintér-tetőről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Saint Germain-kereszt
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Andalgó széles sétaútja
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések az Kőszegi-hegységben
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőrészlet a Stájer házak előtt
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szikla-forrás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szőlőültetvények a Kőszegi-hegységben
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös erdőrészlet a Szikla-forrás felé
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőszegi-hegység kutatóinak és ismertetőinek emlékhelye
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Stájer házak
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Erdőrészlet a Hétforrás után
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 800 700 600 500 400 300 200 20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 km Koronaőrző bunker (Kőszeg) Stájer-házi Erdészeti Erdei Iskola Hétforrás
Kőszegről indulva kezdetben az országhatáron egyensúlyoz, majd a hegység több ikonikus helyét érintve tér vissza a városba ez a körtúra.
geöffnet
schwer
20,8 km
6:20 h
700 hm
700 hm
A Kőszegi-hegység északnyugati szeletét bejáró túra remek választás, ha behatóbban meg akarjuk ismerni a névadó városhoz közelebb eső részeket, és nem vagyunk ezért restek mintegy 20 km-t gyalogolni - cserébe betekintést kapunk a terület természeti, történelmi és kulturális értékeibe is. Az útvonal eleje számos történeti kitekintésre késztet a koronaőrző bunker, az Andalgó, a Saint Germain-kereszt, a vasfüggöny és a Hétforrás melletti határőr laktanya révén. Végig szép, főleg bükkerdőkön át vezető utunk legtávolabbi pontja a Stájer házak környéke. Az egykor főleg erdészek lakta kis telep ma kiváló pihenő és piknikező hely. A Hét-, a Szikla- és a Ciklámen-forrást is érintő túra több kilátópontjáról nyílik panoráma a Keleti-Alpok csúcsaira és a hegység alatti településekre.

Autorentipp

  • A koronaőrző bunker után az együtt haladó Z és  jelzésről hamarosan jobb oldalon egy lépcső vezet le az 1978-ban társadalmi munkával, csónakázási és horgászati céllal a Kálvária-hegy lábánál létesített Csónakázó-tóhoz, mely a Kőszegi Sporthorgász Egyesület kezelése alatt áll. A 3,3 hektáros vízfelület a Gyöngyös-patak mellékágából, a Malomárokból kapja a vízutánpótlást. Bár vízmélysége csak 1,5-2 méter, ennek ellenére Vas megye leghidegebb vizű tava. 2008-ban az egyesület a tó körüli sétaúton 20 táblából álló halismereti tanösvényt, majd 2009-ben az ösvényhez kapcsolódó bemutatóházat létesített.
  • A koronaőrző bunker után érdemes felmászni a Kálvária-hegyen álló Szent Kereszt Felmagasztalása titulusú kálváriatemplomhoz is.
  • A Hétforrás után a K és a Z jelzés találkozásánál, előbbin továbbmenve kis kitérővel elérhető az Óház-kilátó.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 06.11.2020
Schwierigkeit
schwer
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
643 m
Tiefster Punkt
272 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Láng Pincészet

Start

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló (271 m)
Koordinaten:
DG
47.387229, 16.544445
GMS
47°23'14.0"N 16°32'40.0"E
UTM
33T 616565 5249353
w3w 
///annehmen.hellem.rückte

Ziel

Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk, majd jobba a P jelzésre térünk.
  • A Fő téren a hozzánk csatlakozó K jelzésen folytatjuk a városi sétát.
  • A koronaőrző bunkertől jobbra tartva a Z jelzésen megyünk tovább.
  • A Saint Germain-kereszt után nem sokkal csatlakozik utunkhoz a K jelzés.
  • A Hétforrás után még mindig a Z jelzések az irányadók, melyeket egészen a Stájer házakig követünk.

  • A Vörös-kereszt után jobb oldalon az S+ jelzésre váltunk.
  • A Pogány-völgyi kereszteződésben balra kanyarodunk az erdő felé, és a S jelzést követjük Kőszegig.
  • A Rákóczi utcán balra fordulunk, majd pár lépés után jobbra, a jelzetlen Szűk utcára térünk. Annak végén jobbra fordulunk a Kossuth utcára a P jeleken.
  • Pár lépés után, az első kereszteződésben balra térve a Liszt Ferenc utcán rövidesen a buszállomásra jutunk.

A túráról részletesen

Kőszegtől a Saint Germain-keresztig

A buszmegállótól délnyugati irányban teszünk pár lépést, majd a kereszteződésben jobbra forduilunk a P jelzésre. A Fő térre érve a K jelzésre váltunk, ami a város pereméig navigál bennünket. A Sziget és a róla balra nyíló Kálvária utcán jutunk el a koronaőrző bunkerhez. A pincerendszerben a Szálasi-kormány menekülésekor 1945.03.18. és 27. között őrizték a Szent Koronát Ausztriába, majd onnan Amerikába tartó hosszú útja előtt, melynek végén 33 évvel később, 1978-ban került vissza Magyarországra.

Innen jobbra tartva, a Z jelzésen megyünk tovább a betonkerítéssel szegélyezett úton, melyen az Andalgó tanösvény táblái ismertetik Kőszeg és vidékének - elsősorban múlt századi - történetét. Az Andalgó a Gyöngyös-patak magaspartján kanyargó, szép fekvésű ösvény neve, ami eredetileg a ma is működő, 1898-ban alapított nemezgyártól Rőtfalváig tartó szakaszt jelölte, majd az elnevezés később már az első kálvária stációig terjedő szakaszt is magába foglalta. Fénykorában, a két világháború között a romantikus hangulatú ösvény mentén még nyári vendéglő is működött, de az 1945-ös határzár kettévágta ezt az addig forgalmas utat. 

A fokozottan védett természeti terület táblánál balra tartunk. Innen a Z jelzés már nagyrészt az államhatáron halad az úgynevezett Vasfüggöny turistaúton. A vasfüggöny kialakulása 1945-1948 közé tehető, amikortól évtizedeken át hermetikusan elzárta Nyugat-Európától a tőle keletre élőket. A műszaki zár- és erődrendszer mellett felállították az előbb határvadász-, majd határőrszervezeteket. A nyugati és a déli határszakaszt átfogóan lezárták, és 1950 végére az osztrák és a jugoszláv határszakaszon 1000 km drótakadályt építettek ki, melyből 871 km-t aknásítottak is. A védelmi munkák összköltsége közel 7 milliárd forint volt.

1955 októbere és 1956 október 20-a között a nemzetközi feszültség csökkenésére megtörtént a nyugati határszakasz mentesítése; az október 23-ai forradalom után azonban a fegyveres konfliktus veszélye Ausztria felé helyeződött át, így itt 1957-ben újra elrendelték az országhatár lezárását. A 282 km új típusú drótakadály mellé több mint 1 millió db aknát telepítettek. A következő ütemben 1970-ig történt az SZ-100 elektromos jelzőrendszerre (EJR) való átállás, ami azonban a biztonság növelése mellett az állomány leterheltségét is fokozta, mert műszaki-technikai hibákra és állatok okozta jelzésekre is reagált.

Végül a határőrség országos parancsnoka 1989. március 19-én előterjesztette a jelzőberendezés lebontását, aminek alapján április 18-án a határőrség meg is kezdte azt, így a vonatkozó kormányhatározat megjelenésekor már 150 km-nyi szakaszon felszámolták. A határőrség 1989 augusztusára a BM tervéhez képest egy évvel korábban véglegesen lebontotta a vasfüggönyt.

A kezdetben keskeny ösvényként induló út lassan kiszélesedik, majd a tanösvény utolsó táblája előtt, az elegyes gyertyános- kocsánytalan tölgyesben elkezdünk elemelkedni a pataktól, és egy nagy balos kanyarral megkerüljük a Felső-erdőt. Utunk később nyírek és erdei fenyők között halad, melyek alatt savanyú talajfoltokat jelző fekete áfonya és csarab alkot kisebb csoportokat. Mindkét faj a hazánkban 4 faj által képviselt hangafélék családjába tartozó törpecserje. Az emelkedőn mintegy 200 m szintet küzdünk le kb. 1,5 km alatt. A kaptató után érdemes rövid kitérőt tenni az ausztriai rőtfalvai erdőben álló Saint Germain-kereszthez, ami az osztrákok trianoni keresztjének felel meg. 

A Saint Germain-kereszttől a Hétforrásig

Az I. világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések részeként Ausztria (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama) és a háborúban győztes antant államai a franciaországi Saint-Germain-en-Laye-ben 1919.szeptember 10-én aláírtak egy 381 cikkelyből álló békeszerződést, amelynek értelmében Nyugat-Magyarországról átcsatolták Moson-, Sopron- és Vas vármegye zömében német és horvát nemzetiségű területeit, amik ma Burgenland egy részét adják, de a tartomány székhelyének Sopront nem sikerült megszerezniük. Ellenben a határozat megtiltotta többek között a Német-Ausztria (Deutschösterreich) név használatát, továbbá a korábbi államforma visszaállítását, és hogy Ausztria egyesüljön Németországgal vagy Magyarországgal. A békeszerződés 30 000 főben korlátozta az ország haderejét, és elrendelték a fegyvergyárak leszerelését, valamint a fegyverek megsemmisítését, illetve jóvátétel fizetésére kötelezték Ausztriát, ami az Osztrák Császárság területeinek és népességének háromnegyedét, de a német lakta területeinek is egyharmadát elveszítette, miközben az ország szövetségi állammá alakult.

A kereszt után nem sokkal becsatlakozik utunkba az enyhén lejtő K jelzés, amin 1 km múlva érjük el az egykori romos határőr őrs épületeit, majd az út jobb oldalán fakadó Hétforrást. Ez a hegység legbővizűbb forrása, melynek hozama 1955.04.19-én elérte a 450 l/percet. Első írásos említése már a 14. században megjelenik „Várkuta” néven, mely a közeli kőszegi Felsővárra, a mai Óházra utal. Népszerűsége töretlen volt az évszázadok során; 1781-ben például Kőszeg neves költőjét, Rajnis Józsefet ihlette meg. 1891 körül a közelgő millenium alkalmából a hét magyar törzs nevével ellátott táblákat helyeztek ki a forrás kifolyói alá, azóta Hétvezér-forrásnak is hívják. Egy helyi hagyomány szerint aki mind a hét ágból kifolyó vízből iszik egy-egy kortyot, annak a vezérek teljesítik egy kívánságát. A párkányzaton kifolyó víz a medence után a Gyöngyös-patak felé szalad tovább. A legutóbb 2015-ben felújított forrás mellett egy tágas esőbeállót alakítottak ki, ami hosszú túránk során jó szolgálatot tehet egy zápor vagy tartósabb egy eső esetén is. A forrás mellett költ a hegyi billegető, a hegyi patakok ritka rovarevő énekesmadara. Hazai fészkelő állománya mindössze 2-300 párra tehető.

A Zeiger-nyergen át a Stájer házakig

A forrás után termetes bükkök alatt, aszfaltos úton, majd egy keskeny ösvényen haladunk tovább a következő széles, kavicsos erdészeti útig a Z jelzésen. Egy tarvágásnál szép kilátás nyílik északi irányba a hegység lábánál fekvő Rőtfalva és a főút túloldalára települt Rendek felé. Bükkerdők között haladva 1,5 km múlva érünk a Zeiger-nyereghez, ahol tűzrakó hely és pihenő vár minket.

A jelzést követve balról gyepes aljú szálbükkös, jobbról gyertyános erdő között vezető úton kezdünk ereszkedésbe, míg egy kis fenyvesfoltnál álló magasles előtt balra, majd hamarosan jobbra fordulunk, és meredek ereszkedésbe kezdünk a Hármas-patak völgyében fakadó Szikla-forráshoz, melynek vize nem iható. Mellette egy méretes sziklakibukkanás áll, kis fülkéjében egy Szűz Mária szobor néz a forrás felé. A hangulatos völgyből fiatal bükkösön át indulunk tovább. Itt tűnik elő először túránk során a Wechsel és a Rax; aztán egy fölúthoz érve, azon jobbra kanyarodva a Schneeberg is láthatóvá válik. A kis delta után átkelünk a patakon, és meredek emelkedésbe kezdünk. Amikor utunk ellaposodik, egy képoszlop mellett haladunk el, majd fél km múlva elérjük az aszfaltos feltáróutat. Ezen 700 m-t teszünk meg az út éles balkanyarjáig, ahol két nyírfa között áll a Kőszegi-hegység legjelentősebb kutatóit és ismertetőit bemutató tábla és emlékmű.

A Stájer házak és környékük

Rövidesen a stájer-házi bükknek nevezett, több mint 200 éves matuzsálem alatt érünk a névadó egykori erdészházakhoz. Történetük a 18. század közepéig nyúlik vissza, amikor Mária Terézia 1769-ben kiadta erdőrendtartásnak nevezett törvényét („A fáknak és erdőknek neveléséről, és megtartásáról való rendelés”). Kőszeg, mint szabad királyi város érintett volt ennek betartásában, ezért Stájerországból két erdőőrt telepítettek a város által ekkor épített két házba. Az erdőőrök és utódaik az 1780-as évektől egészen 1954-ig laktak itt. 1920 után már egy panzió is volt a portán, ahol olcsón lehetett kapni az itt lakó családok portékáit, például friss tejet, sajtot, kenyeret és bort. A házak agyagba ágyazott terméskövekből készültek, tűzhelyük nyitott volt, a tetejük pedig fazsindelyes. A sok év során csak kisebb átalakításokon és „modernizálásokon” estek át, mely során a nyitott tűzhelyet kemencére, a fazsindelyt cserépre cserélték.

A mellettük álló vadászlakot Chernel György építette 1830-ban, a harangláb pedig az 1902-ben elhunyt Kayszrál Károly erdőmester hagyatékából készült 1910-ben. A harang az erdőmunkások munkaidejének elejét és végét jelezte, de olykor az eltévedt turisták számára is hasznos volt. 1932-ben dr. Stur Lajos anyagi támogatásával egy dr. Thirring Gusztávról elnevezett turistaszálló is épült itt, melynek mára csak az alapjai maradtak meg. Az egyik volt erdészházban a Szombathelyi Erdészeti Rt. 1996-ban erdészeti múzeumot, míg a másikban 2002-ben erdei iskolát hozott létre, a 30 fő befogadóképességű erdei szálló pedig 2004 óta várja vendégeit. A hely egyik érdekessége, hogy 1947-ben itt mérték a hótakaró vastagságának magyarországi rekordját, 151 cm-t.

A Stájer házak mögött találjuk a bő vizű, bár nem iható Cikláman-forrást. Hozamának egy részét a Stájer házak hasznosítják. Közvetlenül a forrásmezőn egy épület áll, ebben van a vizet a házakhoz szivattyúzó hidrofor. Alatta egy betonozott, kifolyócsöves foglalás van, melyet elsősorban a foltos szalamandrák szaporodását szolgáló kis medencék követnek, ahonnan az elfolyó víz a Stájer-patakot táplálja. A forrás az azt körülvevő erdőben virágzó erdei ciklámenről kapta a nevét. A Hétforráshoz hasonlóan itt is találkozhatunk egy ritka énekesmadárral, ami ráadásul a hazánk legkisebb madara címmel is büszkélkedhet, a tüzesfejű királykával. Egyedei, rokon fajával, a sárgafejű királykával együtt gyakran még az 5 g testtömeget is épp hogy csak elérik.

A Vörös-kereszt felé, majd vissza Kőszegre

Visszaindulunk a Stájer házaktól, és az emlékműtől a K jelzést követjük, amely az első nagyobb balos kanyarig együtt halad a hegység élővilágát bemutató Öreg bükk tanösvénnyel. A bükkösben kígyózó út következő balos kanyarjában egy letermelt erdőfolt felett szép kilátás nyílik a Raxra és a Schneebergre. Kis idő múlva a Vörös-kereszthez érünk. Ez hegység egyik legnagyobb turistaút-csomópontja, ahol pihenőt is találunk. Az 1984-ben állított feszületet hat nagy kocsánytalan tölgy veszi közre. Régen erre vezetett a legrövidebb út a hegyaljai falvakból a rőtfalvi búcsújáró helyre.

A kegyhelyen túlhaladva jobb oldalon indul az erdőbe az ezután követendő S+ jelzés. Az erdő képe itt jelentősen különbözik a túrán eddig megszokottól. Az Irány-hegy délies kitettségű oldalában a bükk helyett a kocsánytalan tölgy a domináns fafaj. Fényben gazdagabb lombok alatt ereszkedünk. Az ötös elágazásban balra tartva hamarosan elérjük az aszfaltos utat, amin jobbra indulunk. A következő kanyar végén újabb földúton megyünk tovább. Hamarosan a Fő-hegy semmibe vesző kisalföldi panorámás útján, a borospincék felett haladunk, melyek egészen az alattuk húzódó Pogány-völgy talpáig érnek.

Ez a hegylábi felszín főként a miocén és pliocén határán, besugárzás általi aprózódás hatására képződött nagy mennyiségű törmeléken alakult ki, melyre pliocén vályog és pleisztocén lösz települt. Részben ennek köszönhető a Pogány-völgyi pincék megléte. Az egykor önálló településként létező Pogányok ma már csak Kőszegdoroszló egyik dűlőneveként él. Legkorábbi említése 1279-ből való „villa Pugan” néven, mint a Kőszegi család helyi várának szolgáló falu. A települést nem sokkal ezután ismeretlen okokból elhagyták lakói - innentől már csak pusztaként említik a források. A terület délies fekvése hozzájárult a régóta itt folyó eredményes szőlőtermesztéshez és bortermeléshez. Az egykor ezt a területet is elborító Pannon-tó lápos, mocsaras partján tenyésző növényzetből a Pogány-völgy felszíne alatt található lignittelepek képződtek. Ezekre 1919-ben egy kis lignitbánya is települt, amit vízbetörés miatt zártak be 1924-ben. Egy ebben az évben a völgyben mélyített fúrás 10 és 26 m-en is harántolt lignitet, 60 m-en pedig barnaszenet.

A kereszteződésbe érve balra kanyarodunk az erdő felé, és a S jelzésre váltunk. A településre beérve átkelünk a patakon. A Mohás utcán jobbra fordulva elhaladunk a Kenyér-hegy mellett, melyet az alatta folyó Tamás-árok patakja fűrészelt le a Szabó-hegy gerincéről. Egy helyi elbeszélés szerint a napóleoni háborúk idején kitört éhínség idején 7 db kenyérért vásárolta meg új gazdája a kis dombot - ezt azonban történelmi tények egyelőre nem igazolták. A hegyen működik a Kőszegi Sportegyesület Síugró Szakosztályának síugrósánca, ami azért is kuriózumnak számít, mert Magyarországon az 1990-es évek elejétől csak Kőszegen van síugró élet. 

Továbbmenve a Temető utcán jutunk vissza a városba. Rögtön azután, hogy a Rákóczi utcára balra bekanyarodtunk, az első jobb oldali lehetőségnél jobbra kell térnünk a Szűk utca jelzetlen szakaszára. Ennek túlvégén, a Kossuth utcán jobbra fordulunk (itt a P jelzést fedezhetjük fel), majd néhány méter után balra kanyarodunk a Liszt Ferenc utcába, ahol már eltéveszthetetlenül látjuk a buszpályaudvart.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Kőszegre főleg Szombathely, Sopron és Bozsok felől érkeznek buszok.
  • Kőszeg, autóbusz-állomás buszmegállóban érdemes leszállni.

Anfahrt

  • A túra  a buszmegállóból indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Kőszeg Szombathely felől a 87. sz. úton érhető el. 
  • A buszpályaudvarhoz legközelebbi parkolót a Kossuth utca - Szűk utca kereszteződésénél találjuk. A parkolás fizetős!

Koordinaten

DG
47.387229, 16.544445
GMS
47°23'14.0"N 16°32'40.0"E
UTM
33T 616565 5249353
w3w 
///annehmen.hellem.rückte
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Kőszegi-hegység turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app. 

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
schwer
Strecke
20,8 km
Dauer
6:20h
Aufstieg
700 hm
Abstieg
700 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp