Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

A varázslatos Somló titkai

· 1 Bewertung · Wanderung · Marcal-medence · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Somló
    / A Somló
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló tömbje
    Foto: Péter Farkas
  • / Somlói panoráma a Kőkonyhától
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló vára a Szent István-kilátóból
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló vára előtt
    Foto: Péter Farkas
  • / A Balaton-felvidék tanúhegyei a Szent István kilátóból
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló teteje felé nyújtóző szőlősorok
    Foto: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent Ilona-kápolna a Somló oldalában
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló szőlői között
    Foto: Péter Farkas
  • / Kilátás a Somló oldalából a Kab-hegy felé
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / Régi napóra egy somlói pincén
    Foto: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somló oldalában
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló szőlősorai
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló oldalában
    Foto: Péter Farkas
  • / Magányos fa a Somló szőlősorai között
    Foto: Péter Farkas
  • / A Balaton-felvidék tanúhegyei a Somlóról: a Haláp, a Badacsony és a Szent György-hegy
    Foto: Péter Farkas
  • / Feszület a Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / Bazaltsziklák a Somló tetején
    Foto: Péter Farkas
  • / Ház a sziklák alatt: a Somló bazaltorgonái
    Foto: Péter Farkas
  • / Kilátás a Somló oldalából
    Foto: Péter Farkas
  • / Öreg pince a Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló bazaltorgonái a Kőkonyhánál
    Foto: Péter Farkas
  • / Vadszőlővel benőtt pince a Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / A Keresztelő Szent János-kápolna a Szent Margit-kápolna mellett
    Foto: Péter Farkas
  • / A P jelzésen a Somló csúcsa felé
    Foto: Péter Farkas
  • / Kilátópont a csúcs alatti platón
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent Margit-kápolna
    Foto: Péter Farkas
  • / Terepasztalszerű táj a Somló oldalában
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó
    Foto: Péter Farkas
  • / Őszi kilátás a Szent István-kilátóból
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent István-emlékmű
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló vára a Szent István-kilátóból
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló vára
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló várában
    Foto: Péter Farkas
  • / Somló várában
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó Somló várából nézve
    Foto: Péter Farkas
  • / Panoráma Somló várából
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent István-kilátó Somló várából
    Foto: Péter Farkas
  • / Út a Somló oldalában
    Foto: Péter Farkas
  • / A Szent Ilona-kápolna, a hoirizonton a Szent György-heggyel
    Foto: Péter Farkas
  • / A Somló szőlői
    Foto: Péter Farkas
  • / A Taposókút a Somlón
    Foto: Péter Farkas
  • / Somlói hangulat
    Foto: Péter Farkas
m 500 400 300 200 100 8 6 4 2 km
A szoknyájától a sapkájáig bekalandozzuk ezt a fenséges, szőlőkkel borított tanúhegyet, amely a kilátótól a kápolnákon át a középkori várromig rengeteg látnivalóval, és mindenekelőtt utánozhatatlan hangulattal kényezteti el a kirándulót.
geöffnet
leicht
9,4 km
3:15 h
508 hm
508 hm

A szürke bazaltoszlopok felé egyre meredekebben nyújtózó, a pincék fehérre meszelt falával pettyezett, napfürdőző szőlősorok, a hegy csúcsára védően boruló erdőtakaró, ódon várfalak és csodálatos panoráma a dűlők között kígyózó utacskák szinte bármelyik pontjáról. A Marcal-medence síkjából már messziről nézve is kiemelkedő Somló önálló egyéniség, amit jól jelez, hogy nem tartozik egyetlen hegységünkhöz sem. A „Dunántúl remetéje” függetlenül és hetykén magasodik a környezete fölé; mintha megunta volna a távoli horizonton sorakozó rokonai, a Balaton-felvidék tanúhegyeinek társaságát, és szőlőmintás szoknyájában, bazaltsapkáját a fejébe csapva hosszú vándorútra indult volna távoli vidékek felé. Nem véletlen, hogy Antall József, a rendszerváltás utáni első miniszterelnök 1991. június 30-án éppen itt, egy pohár somlaival ünnepelte az utolsó szovjet katona távozását, amivel Magyarország ismét szuverén állammá vált.

 A Somlón szinte bármerre csavaroghatunk, az élmény garantált. A régi és új présházak között, a dűlők mentén bóklászva az idő is lassan andalog velünk. A rohanásnak itt tényleg semmi értelme – valamelyik pince teraszán, a lugas árnyékában juhfarkot kortyolgatni, és közben a szőlők terepasztalszerű mintázatában gyönyörködni többet ér, mint bármi áron kipipálni a környék összes nevezetességét. A csendes szemlélődésnek kedvező hangulatot az alapozza meg, hogy a Somlót többnyire elkerülik a Badacsonyt elözönlő tömegek, miközben a Balaton hiányáért kárpótol a tetejéről nyíló, a fekvésének köszönhetően egyedi körpanoráma.

Egy különleges borvidék

A 432 m magas Somló a Nagy-Somlói borvidék, hazánk legkisebb, de egyik legkülönlegesebb borvidékének központja. Már a rómaiak is készítettek bort itt, Szent István pedig szőlőket adományozott az általa a Torna patak mentén alapított apácamonostornak. Az ásványi anyagokban és savakban gazdag „somlai” (igen, így, mert a „somlói” nem bor, hanem édesség) a hagyomány szerint a nászéjszakák bora, amely elősegíti a fiúutódok nemzését, ezért a Habsburgok számára kötelező volt a fogyasztása. Jóllehet, ennek a legendának a valóságalapja bizonytalan, a bor minőségére már a középkorban kétségkívül nagyon ügyeltek. A korát megelőzően haladó, ökológiai szemléletű hegytörvény az idő előtti szüret mellett még a fák önkényes kivágását és a seregélyeket kordában tartó ragadozómadarak fészkeinek zavarását is tiltotta, egy 18. századi rendelet pedig 25 botütésre vagy 12 forintos pénzbírságra ítélte azt, aki vizezte a borát, vagy a pincéjébe máshonnan szállított bort somlaiként adta el.

Zircen 1742-ig patika sem volt, a betegeket ugyanis kizárólag somlaival gyógyították, úgy tartva róla, hogy „tej az öregeknek, méreg a gyermekeknek.” Manapság mintegy háromezren borászkodnak a borvidéken, az uralkodó fajta az olaszrizling; a legendás juhfarkot, az egyik legősibb magyar (bár a stájerek által is magukénak érzett) szőlőfajtát, valójában csak az 1960-as években, a Nivegy-völgyből telepítette vissza a helyi termelőszövetkezet, hogy kijátszhassa a nagyipari termelésben kötelező egységárat. A nevét a juh farkára hasonlító, hosszúkás fürtjével kiérdemlő juhfark illatos, de meglehetősen száraz bort ad, amely Hamvas Béla szerint „a bölcsek bora, azoké az embereké, akik végül is megtanulták a legnagyobb tudást, a derűt.” Egyik legnagyobb erénye, hogy a savtartalma késői szüret esetén is megbízhatóan magas, ezért akár hat-nyolc évig friss marad – sőt vannak, akik úgy vélik, a háromévesnél fiatalabb juhfarkot nem is érdemes fogyasztani.

A Somló elsősorban egyedi fekvésének és vulkáni múltjának köszönheti karakteres borait. Kemény bazalttakarója, amely körül az erózió később lepusztította az üledékes eredetű, kevésbé ellenálló felszínt, a kb. 6 millió évvel ezelőtt indult intenzív vulkáni tevékenység következtében alakult ki. Elsősorban ez felel a talaj kedvező adottságaiért, de az is fontos szempont, hogy a sötét bazalt éjszaka visszasugározza a nappal elnyelt hőt, egyenletesebbé téve a szőlő érlelődését. A Somlónak egyedülálló módon az északi, Doba felé eső oldala is alkalmas a szőlőművelésre, bár a déli, somlóvásárhelyi oldalon természetesen jobbak hozzá a feltételek.

Autorentipp

  • A Szent István-kilátó csak péntektől vasárnapig, 11 és 17 óra között tart nyitva, és belépődíjat kell fizetni hozzá, hogy felmehessünk a teraszára. Cserébe büfé üzemel benne, ahol feltölthetjük a készleteinket.
  • Mivel jelentős részben a hegy aszfaltútjain vezet, a túrát számtalan módon variálhatjuk, vagy akár le is rövidíthetjük. Somló várától például követhetjük visszafelé a P, majd jobbra a S+ jelzést, így kikerülve a hegy szoknyájának északi oldalán vezető kitérőt a S jelzés felé.
  • Ha tehetjük, mindenképpen szánjunk időt a borkóstolásra! A Somlón több tucat pince várja a hegy nedűjére vágyó turistákat.
Profilbild von Péter Farkas
Autor
Péter Farkas 
Aktualisierung: 17.09.2020
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
A Somló csúcsa, 432 m
Tiefster Punkt
157 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Szent István-kilátó (Somló hegy)

Sicherheitshinweise

A túra jórészt utcákon, illetve könnyű terepen halad, de a kilátópontokon, különösen a bazaltorgonák tetejénél, legyünk óvatosak!

Weitere Infos und Links

Start

Hegykapu étterem, Somlóvásárhely (156 m)
Koordinaten:
DG
47.130614, 17.371933
GMS
47°07'50.2"N 17°22'19.0"E
UTM
33T 679884 5222408
w3w 
///schäferhund.jüngsten.vereinbaren

Ziel

Hegykapu étterem, Somlóvásárhely

Wegbeschreibung

Itiner

  • Az étteremtől a S+ jelzésen indulunk kelet, majd észak felé
  • Amikor elérjük a P jelzést, balra térünk rajta, aztán egy kikövezett, jelzetlen ösvényen rövidesen jobbra. Ezen jutunk fel a Kőkonyhához a bazaltorgonák alatt
  • Visszatérünk a S+ és a P jelzés találkozásához, és egyenesen, kelet felé követjük tovább a P jelzést
  • Erről a csúcs alatti fennsíkra felérve bal felé teszünk egy rövid kitérőt a ST jelzésen, a bazaltorgonák tetején lévő kilátópontig
  • Visszatérünk a P jelzésre, és ezt követjük a várig, ahová a SL jelzés vezet be
  • A vártól a S jelzésen megyünk észak felé, majd a hegy nyugati oldalában áttérünk a bal felé kiágazó S+ jelzésre
  • A SL jelzésen, újabb rövid kitérővel sétálhatunk ki a Szent Ilona-kápolnához
  • A S+ jelzésen folytatjuk a Taposókútig, ahol jobbra fordulunk a P jelzésre, és ismét ezt követjük egészen a kiindulópontig

A túráról részletesen

A Kőkonyhán át a kilátóig

A Somlón szinte bármerre sétálhatunk, magunkba tudjuk szívni a hegy atmoszféráját. Egy útvonalat azonban választanunk kell, és mi most a Hegykapu étteremtől indulunk kelet felé, a S+ jelzésen. Ahogy a tanúhegyek alakját jellemző csonkakúp egyre meredekebb palástján felfelé kapaszkodunk, és közben gyönyörködünk a változatos korú és állapotú pincékben, hamarosan elérjük a P jelzést, amelyen balra térve, majd egy jelzetlen, kikövezett ösvényen jobbra fordulva elérjük a bazaltoszlopok tövében rejtőző Kőkonyhát. Innen gyönyörű kilátás nyílik a hegy Somlóvásárhely felé lejtő lankáira, és a fölénk tornyosuló bazaltorgonákat is itt vehetjük szemügyre a legközelebbről. Ha április vége felé járunk erre, a sötétszürke sziklákat élénksárgára színezi a repedésekben is megélő szirti ternye, ez az apró fürtvirágzatú, védett növény.

A P jelzésre visszatérve hamarosan a 15. században a somlóvásárhelyi apácák által eredetileg gótikus stílusban építtetett, de a török időkben elpusztult, aztán barokk épületként újjászületett, Antiokheiai Szent Margit képét őrző Szent Margit-kápolnánál, és a mögötte álló Keresztelő Szent János-kápolnánál találjuk magunkat. Ennél a pontnál végre komolyan a hegynek fordulunk, és bevesszük magunkat egy erdősávba, amelynek bazaltsziklákkal fedett, árnyékos ösvényén a Somló csúcsa alatti fennsíkra jutunk. Bal felé, a ST jelzésen tehetünk egy kitérőt a bazaltoszlopok remek panorámát kínáló tetejéhez – lényegében ugyanaz a látvány tárul elénk, mint a Kőkonyhától, csak magasabbról. Ha hátra fordulunk, megpillanthatjuk következő állomásunkat, a csúcson magasodó Szent István-kilátót is, illetve az előtte álló Szent István-emlékmű óriási fakeresztjét.

A tanúhegyek füzérétől a kalandos történetű várromig

A P jelzésen egy újabb erőfeszítéssel felérünk a Somló csúcsára. A látványt az 1938-ban bazaltkövekből épített, korábban Petőfi-toronyként ismert Szent István-kilátó uralja, de csak addig, amíg fel nem mászunk 12 m magas teraszára. Ehhez a büfében belépőt kell váltanunk, mégse hagyjuk ki, mert lélegzetelállító látvány tárul elénk: észak felé, Doba előterében szemügyre vehetjük Somló erősségének romjait, keletre megmutatják magukat a Bakony magaslatai, köztük a Kőris-hegy és a Kab-hegy, és felfedezhetjük Szigliget, Tátika, Rezi, valamint Sümeg várait. Tiszta időben feltűnik a Rax és a Schneeberg 2000 m feletti csúcsa is, a legfőbb attrakció mégis az, ahogy délkelet felé nézve a Tapolcai-medence tanúhegyei sorakoznak a láthatáron: a Hegyesd, a Csobánc, a Gulács, a Haláp, a Badacsony és a Szent György-hegy füzére uralja a távoli horizontot. A kilátóból lemászva, a körülötte nyújtózó kis fennsík peremén találjuk még a Szent István-emlékművet, és vannak padok is, ahol megpihenhetünk, ha elfáradtunk.

A kilátótól az erdőn át, tölgyek, hársak és kőrisek alatt, még mindig a P jelzésen érjük el Somló várának maradványait. Bár az erődítményt feltehetően közvetlenül a tatárjárás után emelték, az első írásos említése csak 1352-ből ismert. A története rendkívül kalandos: számtalanszor gazdát cserélt, 1543-ban szemtanúja volt egy komoly csatának, melynek során Zrínyi Miklós hadai felkoncoltak háromezer törököt, és a tulajdonosai közé tartozott az a művelt, ugyanakkor kicsapongó életű Listi László költő is, aki megírta a mohácsi vész krónikáját, de véres rémtetteket tulajdonítottak neki, és 1662-ben hamis pénz verése címén lefejezték. A nevezetes tulajdonosok között érdemes még megemlíteni Kinizsi Pált, akinek az emlékét egy közeli szikladarab őrzi: ez a hagyomány szerint azért „horpadt be”, mert a legendás erejű hadvezér útban idefelé megpihent rajta.

A három oldalról meredek hegyoldallal védett erődítménybe egy szűk folyosón jutunk be. Jellegzetes, hatszögletű alapokon nyugvó tornyát korábban a konyha kürtőjének tartották, valószínűbb azonban, hogy a Bakócz Tamás által építtetett kápolnához tartozott. Az egyházi méltóság a Szapolyai-családtól vásárolta meg, és reneszánsz várkastéllyá építtette át a somlói várat a 15. század végén. A romok egyes pontjairól szintén nagyszerű a panoráma - visszanézhetünk a Somló erdőfedte csúcsára is, rajta Szent István-kilátó fák fölé magasodó tornyával.

Vissza a szoknya aljára

A várat a P jelzésen tovább sétálva hagyjuk el, majd az erdőből kiérve előbb a S, aztán a S+ jelzést követve, az óra járásával ellentétesen kerüljük meg a csúcsot a hegy szoknyáján. Következő állomásunk a SL jelzésen elérhető Szent Ilona-kápolna: noha ez csak a 19. században épült, a nagyjenői (tüskevári) pálos szerzetesek jóvoltából feltehetően már a 14. században is állt itt egy kápolna, amely a török időkben szintén elpusztult. Az újjáépítését a hívek fedezték a must eladásából, és ők teremtették elő a berendezés költségeit is.

Kb. 800 méterrel később, az egykori Auguszt-Dervarics présház udvarán megpillantjuk az országban egyedülállónak számító Taposókutat, amely lehetővé tette, hogy a 3 méteres, vízimalom-kerékre emlékeztető dobot forgatva, „lábi erővel” húzzák fel a vizet 80 m mélységből. Egykor sok hasonló szerkezet működött országszerte, de mára csak ez maradt meg – pontosabban ezt állították helyre 1960-ban. Innen újra a P jelzést lefelé követve, a présházak társaságát élvezve bandukolunk vissza kiindulópontunkhoz, az étteremhez, ahol búcsúzóul elkortyolgathatunk egy utolsó pohár somlait. Egészségünkre!

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A kezdőponthoz legközelebbi buszmegálló a Somlóvásárhely, vasútállomás bejárati út
  • Ha vonattal érkezünk, a Somlóvásárhely állomáson kell leszállnunk

Anfahrt

  • A Somlóvásárhely, vasútállomás bejárati út buszmegállótól a S jelzést kell követnünk a Somló felé a kezdőpontig (kb. 900 m)
  • A Somlóvásárhely vasútállomástól szintén a S jelzésen jutunk a kiindulópontig, a Hegykapu étteremig (1 km)

Parken

  • A kezdőpont, a Hegykapu étterem közelében a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordinaten

DG
47.130614, 17.371933
GMS
47°07'50.2"N 17°22'19.0"E
UTM
33T 679884 5222408
w3w 
///schäferhund.jüngsten.vereinbaren
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Ähnliche Touren in der Umgebung

 Diese Vorschläge wurden automatisch erstellt.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(1)
Takács Hedvig
03.10.2020 · Community
2020. október 3., szombat 12:52:39
Foto: Takács Hedvig, Közösség

Fotos von anderen

2020. október 3., szombat 12:52:39
Kilátás a tanúhegyekre

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
9,4 km
Dauer
3:15h
Aufstieg
508 hm
Abstieg
508 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp