Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A Szent Miklós-völgy rejtélyei

· 3 Bewertungen · Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyása
    / A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyása
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várad-tető és a Kovácsi-hegy Vállus határából
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Miklós völgy bejárata Válluson
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Láz-tetői-kilátó
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kis- és a Nagy-Láz-hegy a Láz-tetői kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás északi irányba a Láz-tetői-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalaszántói szakralitás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tátika hegye és vára
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Feketefenyvesen át vezető út a Láz-tetőn
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vállusi-Vadlán-lik
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vállusi-Vadlán-lik
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Miklós-forrás
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Porló dolomit a Láz-tetőn
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Miklós-völgy időszakos vízfolyásának medre
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tábla a Medvehagyma tanösvényen
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Vállusi-Vadlán-liknál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kutyatemető Válluson
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 10 8 6 4 2 km Katonai kutyatemető, Vállus Szent Miklós-forrás (Vállus) Büdöskúti pihenő Láz-tetői kilátó
Panorámákkal tűzdelt körtúra a Keszthelyi-hegység dolomit régiójának északkeleti szegletében a katonai kutyatemetőhöz, Vállusszentmiklós elpusztult kolostorához, a Szent Miklós-forráshoz és a Vadlán-lik apró barlangjához.
geöffnet
mittel
Strecke 11,9 km
3:30 h
325 hm
325 hm
432 hm
229 hm
A túra során a Vállusról látogatunk el a Keszthelyi-hegység legnagyobb vízhozamú forrásához, a Szent Miklós-forráshoz. A házakat elhagyva is végig jól járható ösvényeken haladunk. A Láz-tetői-kilátóból csodálatos panoráma tárul elénk a Keszthelyi-hegység északi bazaltvonulataira, a rezi várra, a Tátikára, a Szántói-, a Zsidi- és a Tapolcai-medencére. A Láz-tetőn keresztül érünk a Szent Miklós-völgy déli vége elé. Itt meglátogatjuk a hegység egyik nevezetességét, a katonai kutyatemetőt. Visszafelé a Szent Miklós-völgyön térünk vissza Vállusra, miközben leereszkedünk a Szent Miklós-forráshoz, megismerkedünk a mondabeli vadlányokkal és egyik lakhelyükkel, a felső-triászban időszakban képződött fődolomitban kialakult Vadlán-lik nevű kis barlanggal.

Autorentipp

  • A Szent Miklós-forrás hűs vízére télen-nyáron számíthatunk.
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
432 m
Tiefster Punkt
229 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Vállus, autóbusz-forduló buszmegálló (229 m)
Koordinaten:
DD
46.845223, 17.302712
GMS
46°50'42.8"N 17°18'09.8"E
UTM
33T 675567 5190539
w3w 
///eher.leinwand.berühmtesten

Ziel

Vállus, autóbusz-forduló buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a Kossuth Lajos utcán vezető K jelzésen.
  • A falu házait elhagyva a K▲ jelzésre váltunk, ami a Láz-tetői kilátóhoz vezet.
  • Visszaereszkedünk a nyereghez, ahol a Z▲ jelzést követve egyenesen megyünk tovább.
  • A kutyatemetőtől dél felé tartunk a Z jelzésen.
  • Büdöskúton a régi tanösvény nyomán, jelzetlen szakaszon sétálunk északi irányba.
  • Visszacsatlakozunk a Z jelzésre; nemsokára a Z● jelzésen tehetünk rövid kitérőt a Szent Miklós-forráshoz.
  • Z+ jelzés Vállusig kísér minket.
  • A buszmegállóhoz a K jelzések vezetnek.

A túráról részletesen

Vállus

A területet a bronzkor óta kisebb kihagyásokkal folyamatosan lakták. Oklevél először 1211-ben említi Walus néven, amikor Atyusz mostohaanyja, Gyönyörű az almádi monostornak adományozta Jeruzsálemi zarándoklata előtt. A kis falu a török korban elpusztult. Több más tulajdonosa után 1738-ban Festetics Kristóf vásárolta meg a vidéket. Csak 1760-ban érkeztek meg az első német anyanyelvű, a környékről, főleg Bazsiról származó telepesek, akik a Festeticsek mészégető munkásai lettek - szolgálataikért házhelyet és egy hold szántót kaptak. A település rendkívül szegény volt, ezért annak lakói summásnak, vagyis cselédpótló vándor mezőgazdasági idénymunkásnak álltak, és főleg nagybirtokokon kapáskultúrákat műveltek és takarítottak be, illetve gabonát arattak. A falu lakossága ma 130 fő alatt van.

A buszmegállótól délnyugat felé indulunk a Kossuth Lajos utcán vezető K jelzésen, elhaladva a klasszicizáló, késő barokk stílusú Szent Mihály-templom mellett, amit a helyiek építettek 1836-ban.

A Láz-tető

A falu házait elhagyva rövidesen elérjük a K▲ jelzést. A fedett pihenőhely mögött balra kanyarodunk, és a Cseresznyés-völgy bükköse alatt futó mélyúton kapaszkodunk fel a Láz-tető nyergébe. Innen balra egy 400 m hosszú enyhe emelkedővel érjük el a Láz-tetői kilátót. Az út mellett a szúrós csodabogyó örökzöld cserjéi sorakoznak. Bökőssége már elsőre szembetűnő, de hogy miért csodabogyó? Neve onnan ered, hogy piros bogyói látszólag a leveleken nőnek, ami a ma élő növények között nem jellemző. A levélnek látszó képletek valójában levélszerű, fotoszintetizálni képes szármódosulatok. Apró, pikkelyszerű lomblevelei, levélszerű hajtások főere mentén helyezkednek el.

A 380 méter magas Láz-tető északi oldalán érjük el a Bakonyerdő Zrt által 2014-ben építetett, 16 m magas kilátót. Felső szintjén fényképes tábla mutatja be a tereppontokat.

Visszaereszkedünk a nyereghez, ahol a Z▲ jelzést követve egyenesen átlendülünk a Láz-hegy lapos tetején. Az emelkedőn hamarosan egy feketefenyves folthoz érünk. Az út rézsűjében szépen feltárul az egykori hévizek által porrá oldott dolomit, aminek könnyű „megmunkálhatóságát” mutatja a több beleásott kotorék és kisebb üregek. Pár nyiladékkal arrébb becsatlakozunk a Láz-tető lapos platóján végigvezető széles útba, aminek a közepén fedetlen pihenőhelyet alakított ki az erdészet. Déli végéről már jól látszik a Görbe-tetőn álló piros-fehér sávos torony. A kereszteződés jobb oldalán megpillantjuk a híres katonai kutyatemetőt.

A katonai kutyatemető

A temetőben nyugvó kutyák az imént látott torony tövében lévő katonai rádióállomáson szolgáltak. Az építményen napjainkban csak kereskedelmi antennák vannak, de eredetileg a Varsói Szerződés miatt létesített, a civilek elől elzárt katonai bázis korábban légvédelmi szerepet is betöltő átjátszó állomása volt. A torony alatt parancsnoki szoba, körletek, kantin, melegedő, egy kis sziklakert és sportpálya is volt. A katonák egy naponta háromszor forduló UAZ-zal, 25 l-es kannákban hordták föl a bázisra a vizet és az ellátmányt a keszthelyi laktanyából. A víztakarékosság jegyében természetesen az illemhely is egy udvari pottyantós volt. Egyszerre két rádiós és egy ügyeletes teljesített szolgálatot, a többieknek szabadprogram volt, amit általában a bázison kialakított sportpályán vagy erdei kutyasétáltatással töltöttek. Az ebeket szigorúan hosszú száron vezették, nehogy az értékes állatok elvesszenek. A németjuhász kutyákat a ma is működő Dunakeszi központban képezte ki a megbízott, aki emellett gondozta, valamint néhány hetente cserélte a telep egyik végéről a másikra az ebeket - a kerítések mentén futóláncokon tartották őket, amelyeknek egyik végén fedett kutyaól volt. Közülük mindig a legtapasztaltabb őrizte a kaput, mert fontos volt, hogy a vadakra ne, csak a közeledő járművekre és emberekre jelezzen.

A temetőben jelenleg 12 négylábú nyugszik. A legrégebben az 1973-1976 között szolgálatát itt teljesítő Vulkán őrnagy, akiről egy történet is fennmaradt: úgy mentette meg a fagyhaláltól egy, az erdőben télen eltévedt katona életét, hogy testével melegítette, amíg társai meg nem találták őket. A kutyatemetőt a vonyarcvashegyi polgárőrök, Vonyarcvashegy, Balatongyörök és Vállus önkormányzata tette rendbe 2010-ben; közelében padot és asztalt helyeztek el.

Vállusszentmiklós

A Z jelzésen Büdöskútig ereszkedünk, majd a pihenőnél egy éles balos kanyarral észak felé vesszük az irányt az egykori Medvehagyma tanösvény nyomvonalán, amiről mára lekoptak a jelzések. A hegység leghűvösebb völgye, a Szent Miklós-völgy felé tartunk, ahol annak sajátos klímája miatt a 19. század végén egy 65 ha-os erdészeti kísérleti csemetekert is működött annak kiderítésére, hogy a külföldről behozott fajok hogyan tudnak alkalmazkodni a helyi klímához. Kellemes 600 m-es sétával érkezünk meg az út jobb oldalán lévő vállusszentmiklósi pálos kolostor romjaihoz. Az egykori pálos kolostor feltárása 2016-ban kezdődött meg a Göcseji- és a Balatoni Múzeum együttműködésében.

Az egyház első említése 1429-ből származik, amikor Pethő László és fiai feldúlták a kolostor 5 keszthelyi jobbágytelkét, és erről a kapornaki konvent jelentést tett Zsigmond királynak. Alapításának ideje és alapítója sem ismert, de a minimum két építési fázisban készült. A néhol majd egy méternyi falvastagságú épület a benne talált a stájer hercegségből származó, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér, és IV. László 1272-ből származó ezüst dénárja jóval korábbi alapítást sejttet a korábban gondoltnál. A leletanyagban a cseréptöredékek mellett kések, könyvveretek és egy gyógypálinkák készítéséhez használt lepárló maradványai is szerepelnek, valamint vashorgok és egy vaskolomp maradványai. Előbbieket az akkoriban jóval nagyobb vízhozamú Szent Miklós-forrás felduzzasztásával létrehozott halastóban, utóbbit a kolostorkertben folytatott legeltetéshez használhatták a barátok, amiből arra lehet következtetni, hogy legalább bizonyos mértékig önellátóak voltak. Két 45 év körüli szerzetes maradványait is feltárták a régészek - mindketten ízületi elváltozásokkal éltek, egyikük pedig valószínűleg arcüreggyulladásban is szenvedett. A legrejtélyesebb leletek azonban a szentélyfal külső oldala mellől előkerült 6,5-7 hónapos magzat csontjai, akit valószínűleg azért temették ide, hogy a szentély tetejéről rácsurgó esővíz által nyerhessen keresztséget. (A kereszteletlen gyerekek temetésére ekkoriban, sőt egyes helyeken egészen a 20. század elejéig külön, bizonyos egyházi előírásokkal összefüggő szabályrendszer vonatkozott.) Az itteni szerzetesek egyébként viszonylagos jó módban élhettek, amit a Németalföldről származó posztóplombák is megerősítenek. A kolostor több környékbeli társával 1520 körül néptelenedett el, és ugyan köveinek nagy részét elhordták, de a romjai még a 20. század elején is láthatóak voltak. A helyi lakosság körében Petánovics Katalin néprajzkutató még az 20. század második felében is olyan történeteket gyűjtött, melyek szerint a szerzetesek gonosz emberek voltak, a törökök lefejezték őket, és napjainkig is az erdőben bolyonganak. A hagyomány szerint innen mosta le egy nagy áradás a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

A Szent Miklós-forrás

Néhány méter múlva jelzésünk jobbra kanyarodik, ahol két pad-asztal garnitúra mellett elhaladva kis kitérővel a Z● jelzésen leereszkedünk a legdélebbi mellékvölgy, a Szapu-völgy betorkollásánál fakadó Szent Miklós-forráshoz. Ez a hegység legbővizűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik a felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával. A Tethys-óceánban több mint 210 millió éve agyag és mésziszap alkotta összlet a Keszthelyi-hegység legidősebb felszínen lévő kőzete. Színe általában középszürke, de a forrás környékén egy-egy sárgásbarna követ is találhatunk belőle, (de általában a nagyobbaknak a belseje is szürke). Ennek az az oka, hogy a 100-200 m mély, oxigénben szegény tengermedencében lerakódott üledékben az agyag színét kialakító vasásványok redukált állapotban maradtak egészen a völgy (földtörténeti szempontból a közelmúltban történt) kialakulásáig, a felszínre került kövekben pedig lassan oxidálódnak a vasásványok.

A gravitációs, leszálló típusú forrás egykori vízhozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a vizét felduzzasztó pálos remeték halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is, mint a környék sok más forrása esetében a nyirádi bauxitbányászat volt.

Át a Szent Miklós-völgyön

Visszatérünk a Z jelzés elágazásához, majd a Z+ jelzésen jobbra fordulva behatolunk a völgy belsejébe. A mellettünk kanyargó, mára időszakossá vált vízfolyás mentén szinte végig bükkösben haladunk, melynek gyepszintjében április végén mindent fehér szőnyegként borít a virágzó medvehagyma. Elhaladunk az Abricsos- és a Pátrácos-völgy mellett. Utóbbi az aranyos fodorka régi neve, amit már Kitaibel Pál útleírásaiból is ismerünk. Egy érdekes hagyomány is kötődik hozzá, miszerint a boszorkányok ennek a Szent György éjjelén nyíló, s ekkor aranyos fényt árasztó kis páfránynak köszönhetik tudásukat, mert aki meglátja, mindentudóvá válik. Ezért a boszorkányok előre ellopják virágát, nehogy az ember megtalálja. Természetesen az aranyos fodorka, ahogy más harasztok sem, nem hoz virágot.

A völgy után irányunkat tartva átkelünk a meder túlsó partjára. Hamarosan a turistaösvénnyel párhuzamosan futó utat pillantunk meg, ami az egykor Festetics Tasziló által építtetett erdei kisvasút nyomvonala. Ezen szállíttatta el a herceg az I. világháború után a 800 hektárról kitermelt, mintegy 170 éves büdöskúti erdő bükk rönkjeit a tapolcai vasútállomásra.

Észak felé haladva cseres tölgyesbe érünk. Némi kanyargás után térünk vissza a vízfolyás medréhez. A szántó sarka után (ahonnan szép kilátás nyílik a Várad-tető és a Szántói-medence irányába) egy nagy foltban a lila virágú kis télizöld, vagy ahogy erre nevezik, a boncs borítja az erdő alját.

Vissza Vállusra

Visszatérve a Z+ jelzésre kényelmes sétával jutunk Vállusra. Mielőtt elérnénk az első ház kerítését, baloldalon újabb kisméretű üreget pillantunk meg. Ez a Vadlán-lik, aminek képződésében szintén kibillent kőzettömbök vesznek részt. A környezetében lévő porló dolomit az egykor feltörő hévizek munkáját mutatja. A településre érve, közben a K jelzésre váltva innen már csak 200 m a buszmegálló, ahonnan a túra elején elindultunk.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Vállusra Tapolca és Keszthely irányából érkeznek járatok. A Vállus, autóbusz-forduló megállóban szálljunk le a buszról.

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Az autót a templom mögötti parkolóban érdemes letenni.

Koordinaten

DD
46.845223, 17.302712
GMS
46°50'42.8"N 17°18'09.8"E
UTM
33T 675567 5190539
w3w 
///eher.leinwand.berühmtesten
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Keszthelyi-hegység vagy a Balaton turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(3)
Tibor Menyhárt
05.10.2021 · Community
A túra jól jelzett, és jól járható. Az erdei séta a csend, a látnivalók, őszi színek megnyugtatják a túrázókat. Egyszer Ti is járjátok le.
mehr zeigen
Gemacht am 05.10.2021
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Foto: Tibor Menyhárt, Community
Ádám Radovits
31.05.2021 · Community
Nagyon szép, emlékezetes túra. Alig voltak emberek, így tényleg egyedül vagyunk a természettel a túra alatt. :)
mehr zeigen
Gemacht am 29.05.2021
Turcsi László
02.02.2021 · Community
Bár az út fele ködbe veszve volt, a téli táj kárpótolt mindenért 😉
mehr zeigen
Katonai kutya temető
Foto: Turcsi László, Közösség
Csak a vadak jártak erre
Foto: Turcsi László, Közösség
Forrás
Foto: Turcsi László, Közösség
Havas
Foto: Turcsi László, Közösség
Vadlány-lik
Foto: Turcsi László, Közösség

Fotos von anderen

+ 9

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11,9 km
Dauer
3:30 h
Aufstieg
325 hm
Abstieg
325 hm
Höchster Punkt
432 hm
Tiefster Punkt
229 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp