Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

A soproni hegyek legjava

· 1 Bewertung · Wanderung · Soproni-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Schneeberg és a Rax is feltűnik nyugat felé a Várhelyről
    / A Schneeberg és a Rax is feltűnik nyugat felé a Várhelyről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Számos bürüt keresztezünk a Tolvaj-árokban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Jegenyefenyves a turistaúton
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várhely kilátója
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kapaszkodás a túra elején
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tolvaj-árok vége
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lucfenyves a Tolvaj-árok oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Béla-forrás a Tolvaj-árok végén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A várhelyi kilátóban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tolvaj-árok kanyargó patakja
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron a várhelyi kilátóból nézve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tolvaj-árok vadregényes mélyülete
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Alacsony, erdős hátak és lakott medencék (Várhely)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Áfonya-hegy oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Balra a Rax, jobbra a Schneeberg magasodik a távolban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bella Lajos-pihenő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Emelkedőben a Tolvaj-árok mentén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sopron látképe a Várhelyről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszaereszkedés a Tolvaj-árok aljára
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Várhely környékén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 6 5 4 3 2 1 km Bella Lajos-pihenő Várhely-kilátó

A Várhely környéke a Sopront szegélyező hegyek legszebb zugait kínálja. Kevert, fenyvesektől zúgó erdők, panoráma az Alpoktól a Kárpátokon át a Fertő-tóig, egy hatalmas földvár maradványai és a Tolvaj-árok vadregényes patakvölgye teszik tartalmassá ezt a félnapos körtúrát.
geöffnet
leicht
6,6 km
2:05 h
265 hm
265 hm

A Soproni-hegység az Alpok alacsony előfutára: palás felépítő kőzetei, tűlevelűekkel kevert erdőségei és a kilátókból megcsodálható 2000-es hegyek látványa lépten-nyomon erősítik is ezt az érzést a terület turistaútvonalait járva. Míg a városhoz közelebbi részét jól és sűrűn kiépített turista-infrastruktúra jellemzi, nyugat felé eltávolodva valamivel kevésbé feltárt erdők, ráadásul mozgalmasabb domborzat színesíti a hegységet.

Túránkon e két, alig eltérő, mégis különböző hangulatú zóna határán járunk: a várhelyi kilátó és az igényesen felszerelt Bella Lajos-pihenő még a városi parkerdő tartozéka, míg a Tolvaj-árok meredek oldalfalai és sziklás kanyarulatai már a természetesebb hegyvidéki jelleget képviselik.

A Várhely és szűk környezete a soproni erdőség leglátványosabb szeglete. Kellemes, fenyvesektől illatos ösvények, a Várhely kilátója és vaskori földvárának hatalmas sáncrendszere, valamint a Tolvaj-árok gázlókban gazdag, vadregényes völgye a térség egyik legszebb túraútvonalát kínálja. Bátran nekivághatunk családostul (gyerekekkel) vagy nagyobb társasággal, hiszen az egyetlen (nem vészes) emelkedőt letudjuk a kirándulás elején, és a táv sem megerőltető. Az attrakciók pedig szorosan egymás után sorakoznak: a kilátó, a hatalmas sánc, a Bella-pihenő és a feltárt halomsír, majd a Tolvaj-árok kanyarjai nem engednek unatkozni, mindeközben pedig bűbájos ösvényeken kanyargunk.

Autorentipp

  • A Várhely után kicsivel rövidíthetjük is a túrát, amennyiben a rétről a K jelzésen jobbra, előre letérünk. Így a K+ jelzésbe torkollik bele az útvonal, melyen jobb felé ereszkedünk alá a Tolvaj-árokba.
  • A Bella Lajos-pihenőnél (ha nincs tűzgyújtási tilalom) nagyszerűen kiépített sütögetőhelyen rakhatunk tüzet, így a túrát erdei főzőcskézéssel is kiegészíthetjük. Vizet csak a lejjebb, kb. fél km-re található Hármas-forrásban találunk.
  • Rakhatunk tüzet a túra végén (vagy elején) is, hiszen a Tolvaj-árok végénél is használhatunk egy kiépített tűzrakót; emellett még forrás is van.
  • Mivel forrás nem lesz a túra közben, szerelkezzünk fel vízzel! (Ugyanez igaz az élelemre, nincs vásárlási lehetőség az útvonalon.)
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 23.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Várhely (kilátó), 482 m
Tiefster Punkt
286 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Brennbergi út, ifjúsági tábor buszmegálló (286 m)
Koordinaten:
DG
47.677784, 16.522350
GMS
47°40'40.0"N 16°31'20.5"E
UTM
33T 614264 5281610
w3w 
///kühlen.prüfer.abgleich

Ziel

Brennbergi út, ifjúsági tábor buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Z▲ jelzést követjük a Várhely kilátójáig.
  • A kilátótól a Z▲ jelzésen térünk vissza a közeli rétig, rövid szakaszon a Ciklámen tanösvény KT jelére váltva, ahol balra fordulunk a K jelzésű turistaútra.
  • A K jelzésen haladunk egyenesen a K● jelek betorkollásáig, amin egyenesen csatlakozunk a K+ jelzésbe.
  • Jobbra fordulunk a K+ jelzésen, ami csatlakozik a K jelekbe.
  • Egyenesen követjük az együtt haladó K+ és K jelzést.
  • Balra váltunk a K+ jelzésre, ami végigkalauzol a Tolvaj-árkon, egészen a túra végpontjáig.

A túra részletes leírása

Föl a Várhelyre

Az útnak hátat fordítva, hosszú rétet átszelve nekiindulunk a Tolvaj-árok mélyületének, de a vadregényes völgy izgalmaira még várnunk kell: a Béla-forrás és az egykori kulcsosház talapzata előtt (ahol sütögetőhelyet is kialakítottak) balra fordulunk, és a Z▲ jelzésen rögtön nekigyürkőzünk útvonalunk legfárasztóbb szakaszának.

Igen különleges erdőben bandukolunk, hiszen a tölgyes erdeifenyővel keveredik, ilyen társulással pedig nem sok helyen találkozhatunk. A bokacsavaró tobozokat taposva hol enyhén, hol meredekebben kapaszkodunk, harántösvényünket a Tolvaj-árok oldalfalai kísérik. Alig észrevehető, hogy átlépjük a várhelyi földvár sáncát, amit aztán röviden kísérünk is, de amikor egy tisztáson elágazáshoz érve balra fordulunk, már azonosítható az építmény.

A turistaút két párhuzamosan futó, hatalmas, hosszúkás hátat tör át: ezek a vaskori hallstatti kultúra településének sáncai, melyek méretükkel európai összehasonlításban is kiemelkedőnek számítanak. A korabeli kereskedelem egyik ütőere, a Borostyán-út a Soproni-hegység lábánál érkezett meg a Kárpát-medencébe, ezért az itteni földvárnak vélhetően nagy jelentősége lehetett. Az ausztriai Hallstatt lelőhelyéről elnevezett kultúra az i.e. 8-5. században terjedt el Franciaország középső területeitől egészen a Dunántúlig; sikerét a vaseszközök széleskörű, tömeges használatának, a vaskohászat ismertté válásának köszönhette. A különösen nagy méretű földvárat alaposan feltárták, e témában a környéken kihelyezett igényes infótáblák segítenek gazdagítani ismereteinket.

Kilátás világok határán

Néhány méterrel előrébb balra kell kanyarodnunk, és egy végső nekirugaszkodással megérkezünk túránk legmagasabb pontjára, a 482 méteren álló, impozáns méretű Várhely-kilátóhoz. Fentről teljességében tárul fel a Sopron környéki térség, Magyarország e különös szeglete: bár a domborzat szokatlanul nyugtalan, a kicsi és lakott medencéket igen sűrűn szabdaló hátak alig emelkednek környezetük fölé. Tovább színesíti a tájképet a Fertő óriási víztömege, a Soproni-hegység erdőségének szélesen nyújtózó zöld takarója, és akad a látványnak egy kivételes eleme is.

Három világ érintkezik látóterünkben: keleten a Kárpát-medence nagy síkságait vezeti be a Kisalföld szántómozaikos lapálya, északon (tiszta időben) előtűnik a párából a Kis-Kárpátok homloka, amelynek képében már a hegykoszorú Dévénytől az Al-Dunáig tartó íve indul. Nyugatra tekintve alacsony dombhátak mögött sötétlenek a 2076 méteres Klosterwappenben tetőző Schneeberg és a Rax (2007 méter magas) mészkőmostrumai, az Alpok magashegyvilágának képviselői. De felfedezhetjük a Bécsi-Alpok másik jellegzetes túraparadicsomát, a Hohe Wand platóját, vagy a Bécsi-erdő púpját is.

E három merőben eltérő táj (az Alpok, a Kárpátok és a Kárpát-medence) elhelyezkedésével, domborzati és éghajlati viszonyaival, természeti adottságaival különböző életkörülményeket és fejlődési pályákat biztosított az őket lakó népek számára, nem túlzás tehát, hogy kultúrkörök, világok határán szemlélődünk. (Igazán tiszta időjárás esetén, távcsővel két főváros is elénk kerül: Bécs és Pozsony. Utóbbi kapitális déli paneltelepét, a Petržalkát szabad szemmel is kiszúrhatjuk. Mérete valóban páratlan: ez Közép-Európa legnagyobb panelkomplexuma.) Kilátó már a 19. század vége óta magasodik a Várhelyen; a szerkezetet azóta persze többször lecserélték.

Fenyvesek hangulata

Búcsút intve a szélerőművek szüntelen táncának aláereszkedünk a már érintett tisztásra (rövid szakaszon a Ciklámen tanösvény KT jelein haladunk), és túránkat egyenesen, a K jelzésen folytatjuk. Előrébb áll Bella Lajos, a várhelyi sírok és földvárak kutatójának emlékműve, mellette pedig a róla elnevezett pihenőhely. És nem is akármilyen: az épített tűzrakó mellett felhalmozott fa, padok és asztalok, ajtó nélküli kunyhó, hátrébb wc-k találhatók. Balra megjelenik egy furcsa halom, melybe fával szegélyelt folyosó hívogat: egy feltárt és rekonstruált vaskori (női) halomsír ez, melynek társait is fölkutatták a környéken. Közelebb sétálva a rács túloldalán megtekinthetünk néhány tárgyleletet is. (Egy kapcsoló nyomva tartásával világíthatjuk meg a benti eszközöket.)

A halomsír mellett, a K jelzésen folytatjuk utunkat - bár nem látszik, egy egész sírmező kíséri az erdei utat. Átszelünk egy gyönyörű, kecses jegenyefenyves-foltot; árnyékában egy tájékoztató tábla adja tudtunkra, hogy e magasságkedvelő faj őshonos a Soproni-hegységben. Csodáljuk meg a sudár, idős fákat, hiszen ezen az alacsony területen a klímaváltozással járó szárazodás és melegedés vélhetően nem kecsegtet hosszú jövővel e szórványban előforduló faj számára. Kisvártatva elágazáshoz érkezünk, és rövid egyenes szakasszal (a K● jeleken) becsatlakozunk a K+ jelzésű turistaútba, melyen jobbra fordulunk. (Innentől utunk végéig ez lesz a kalauzunk.)

Néhány száz méter elteltével egy jobbkanyarral sötét lucfenyves alá lépünk - a soproni hegyek közt a tűlevelűek hosszú múltra tekintenek vissza, egyes fajaik őshonos mivolta az Alpok láncának hírnöke, és a jégkort követő hűvös időszakok maradványa. Az erdei- és a jegenyefenyő természetes úton (évezredekkel ezelőtt) telepedett meg a vidéken, de egyes források szerint a nyugati végek északi kitettségű lejtőin a luc sem az embernek köszönheti jelenlétét. (Bár az utunkat szegélyező állomány gyanúsan éles határokkal válik el környezetétől.) A lombos és tűlevelű társulások elegyedése a hegység meghatározó, karakteres tájképi és hangulati eleme.

Széles erdei út csábít le a Tolvaj-árokba, azonban annak talpát elérve, egy pallóval biztosított gázlónál elenyészik, és a továbbiakban be kell érnünk a szűk, ellenben jóval hangulatosabb ösvénnyel.

A Soproni-hegység legszebb völgye, a Tolvaj-árok

A mellettünk csörgedező vízfolyás az Ultra-hegy kristályos palákból álló tömbjének oldalába vágódott be, hordalékával egyre mélyebbre fűrészelve magát a kemény kőzetben. Lefelé hatolva meredek falakat vésett, melyekben feltárul egy kevéssé ismert kőzet is: a gneisz. Ez az alpi hegységképződés során gránitból alakult át a mélyben uralkodó hatalmas nyomás és hő hatására, akár a környező metamorf kőzetek. Ránézésre kevésbé rétegzett, mint a párhuzamos „levelekre" tagolódó palák.

A csapás eleinte szorosan a patakhoz tapadva kíséri annak ágyát, szurdokszerű árokban kanyarodunk. Aztán egy ponton elágazik az ösvény. Mindegy, merre folytatjuk: ha nincs nagy sár, illetve jól járható a meder, érdemes a völgytalpon maradni. A jelzés röviden felkapaszkodik a nyugati oldalba, hogy aztán visszaereszkedjen - e ponton kötelek nyújtanak fogódzót a csúszós talajon. Helyenként egészen összeszűkül az árok két partfala, a lombkorona olykor összeborul a fejünk fölött.

Az itt élő erdők szemmel láthatóan változatos faj- és korösszetételűek, a meredek lejtőket holtfa teszi menedékessé. Az erdőgazdálkodás itt nem csak a lejtőszögből következő nehéz hozzáférhetőség miatt kímélte meg a növényzetet: a palákon (ásványi összetételük miatt) többnyire savanyú, vékony termőrétegű váztalajok képződnek. Ezeket pedig tovább rontja a lemosódás, azaz szemcséiknek lefelé sodródása - hogy e folyamattól megvédjék a völgyet, nem nyúlnak az erdőhöz, hiszen a fák gyökereikkel stabilitást nyújtanak a meredek partokon, a lehullott ágak pedig éltető humusszal gazdagítják a talajt.

A völgyaljon kanyargó patakot többször is kis bürükön lépjük át, míg végül megérkezünk a már ismert Béla-forráshoz. A korábban átszelt, hosszúkás tisztás kivezet az autóúthoz, ami túránk végét jelenti.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kezdő- és végpontja a Sopronból induló, 3-as számú helyi járattal érhető el, melynek vonalán a Brennbergi út, Ifjúsági tábor megállóra van szükségünk.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja a buszmegálló mellett, a Tolvaj-árok torkolatában található, ahol a turistaút is indul és végződik.

Parken

  • A Brennbergi út mellett széles placcon parkolhatunk a Tolvaj-árok kezdeténél.

Koordinaten

DG
47.677784, 16.522350
GMS
47°40'40.0"N 16°31'20.5"E
UTM
33T 614264 5281610
w3w 
///kühlen.prüfer.abgleich
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Soproni-hegység turistatérképe

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,0
(1)
Profilbild
József Soós
11.07.2020 · Community
Fordítva mentünk mert rögtön az út elején nem vettük észre a Z jelzést. Így is tetszett!
mehr zeigen
Pedig itt van!
Foto: József Soós, Közösség
Kilátó
Foto: József Soós, Közösség
Útvonal mentén
Foto: József Soós, Közösség

Fotos von anderen

Pedig itt van!
Kilátó
Útvonal mentén

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
6,6 km
Dauer
2:05h
Aufstieg
265 hm
Abstieg
265 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.