Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

A régi egri szekérút nyomában

Wanderung · Bükk-vidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Jobbra a bazaltszurdok, balra Szarvaskő
    / Jobbra a bazaltszurdok, balra Szarvaskő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gilitka-kápolna
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyílt terepen Szarvaskő fölött
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő a várból
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Völgyi úton a Bükk szélén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a hegyhátra érve
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pillantás a Nagy-Eged felé
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ereszkedés a Gilitka-kápolnához
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A vár nagy tornyának maradványa és Szarvaskő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó méterek Szarvaskő előtt
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A felnémeti bánya és Szarvaskő
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Túránk nagyrészt szelíd hátakon vezet
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szarvaskő és a vár bazaltkúpja
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely az emelkedőn
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bazaltba vágódott az Eger-patak alattunk kanyarodó szurdoka
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bélapátfalva központjában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bélapátfalva, Telekessy vendégház (OKTPH_111_2)
    Foto: Mihály Szöllősi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Öko-Park Kemping Bélháromkúti (Bélapátfalvai) … kolostor Szarvaskői vár

Bélapátfalváról Szarvaskőre kellemes erdei sétával kelhetünk át - azon az úton, amit több száz éven át szekérrel vagy gyalog küzdöttek le a környékbeliek. Meglepő módon a Bükk peremi hátai teljesen sajátos panorámát, egy autóúttal és vasúttal áttört bazaltszurdok felülnézeti perspektíváját kínálják.
geöffnet
leicht
11,3 km
3:20 h
447 hm
543 hm

A Bükköt általában magasra emelkedett mészkőfennsíkjával szokás azonosítani, de valójában ez hazánk egyik legösszetettebb geológiájú hegysége. Ami persze meglátszik a táj változatosságában is: míg az üledékes eredetű kőzetek (pl. mészkő és agyagpala) a fennsíkot és a lábától induló völgyek rendszerét alkotják, a hegység déli részén egykori vulkáni működések lenyomataival találkozhatunk. A leglátványosabbak persze a kaptárkövek, de ha felkeressük a Bükk délnyugati peremvidékét, óceánmélyi vulkanizmus maradványait vehetjük szemügyre: Szarvaskőtől Bélapátfalváig egy keskeny bazaltsáv kígyózik, melybe az Eger-patak mélyített szurdokvölgyet. Utóbbi természetes formáját ugyan az autóút és a vasút kiépítése felszámolta, de ezen a túrán fölülről, majd testközelből is találkozhatunk a víz hatására „megfagyott" párnalávákkal.

A túra kellemes erdei séta az Országos Kéktúra egy szakaszán. A nagy emelkedők hiányoznak, de Bélapátfalváról indulva kétszer is hegyhátra kell kapaszkodnunk - köztük pedig a meghitt Gilitka-kápolna felkeresése miatt nézünk be a völgy mélyére. A könnyű gyaloglás a Szarvaskő fölötti emlékezetes panorámával, majd várrom-látogatással zárul.

Autorentipp

  • Szarvaskőn több szálláshely is rendelkezésre áll (pl. a Öko-Park Panzió és Kemping), ha a túra végén eltöltenénk még néhány napot a hegyek között, vagy folytatnánk a Kéktúrát a Mátra felé.
  • Vízlelőhely nincs a túrán, ezt vegyük figyelembe bepakoláskor!
  • Érdemes időt szánni a bélapátfalvai ciszterci apátság meglátogatására a túra elején.
  • A túra közben a Bélapátfalvához közeli Telekessy vendégházban is lehet éjszakázni.
  • Szarvaskőn kalandpark is működik, amire akár juthat is idő a túra végén.
  • Ha marad elég szabadidő, érdemes felakapaszkodni a Szarvaskő fölötti Major-tetőre, ahol kilátót találunk. Tetejéről a Bükk-fennsík szikláit, a köveket is láthatjuk.
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 01.07.2020

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
549 m
Tiefster Punkt
221 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Öko-Park Panzió
Öko-Park Kemping

Weitere Infos und Links

Start

Bélapátfalva, Városháza buszmegálló (318 m)
Koordinaten:
DG
48.057461, 20.353456
GMS
48°03'26.9"N 20°21'12.4"E
UTM
34U 451824 5322889
w3w 
///vorging.typisch.busch

Ziel

Szarvaskő, italbolt buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A túrán majdnem végig a K jelzést kell követni.
  • A szarvaskői várba a K/ jelzésen térhetünk ki jobb felé, majd ezen is gyaloglunk vissza.
  • A K jelzés levezet Szarvaskő központjába.

A túra részletes leírása

Az eltűnt barkók, az elűzött szerzetesek és a megszűnt ipar

Eger felé startolunk Bélapátfalva főutcáján, és egy kis közpark után balra fordulunk a K jelzéssel. A házak mögül előtűnik a Bél-kő hatalmas, szabdalt bástyája. Az enyhén emelkedő utca a temető előtt szétágazik, jobbra, az apátsági parkoló felé fordulva találjuk a lefelé hajló sétányt, ami a templomhoz vezet. Visszatekintve dimbes-dombos vidék alján ül meg Bélapátfalva, melyet egykor a barkók laktak (kb. 50 másik faluhoz hasonlóan). A Borsod, Gömör és Nógrád határán élt maroknyi etnikum szokásaiban és nyelvjárásában csak árnyalattal különbözött a jóval elterjedtebb, szomszédos palócoktól. Egyikük eredete sem teljesen tisztázott. A város története egy évszázadon keresztül szorosan összefüggött a Bél-kő bányászatával, mely során helyenként 100 méternyi magasság tűnt el a mészkőtömbből, lábánál pedig cementgyár és mészüzem termelte az építőipari alapanyagokat.

A kikövezett, világítással ellátott sétány mellé kis csermely szegődik, a fák mögött egyre hatásosabb a bányászattal sebzett sziklafal letörése. Rövid emelkedőt követően a látványba egy másik monstrum tolakodik: a lépcső tetején már a Bélháromkúti ciszterci kolostor roppant kapujával nézünk farkasszemet. Amint a településében is, nevében a Bél előtag a terület egykori birtokosára, a Bél („Bel") nemzetségre utal, a három kút pedig a közeli forrásokat számlálja.

A 13. századi alapítású apátságot pilisi ciszterci szerzetesek kezdték építeni, mígnem a tatárjárás meghiúsította törekvéseiket. A román kori stílushoz a folytatásban gótikus hatások társultak. A szerzetesek már a század közepe előtt beköltözhettek az elkészült épületekbe, de kolostorukat néhány évtizeddel később IV. László seregei felégették. Az egri érsekség kezelésében lévő apátság a 15. században indult hanyatlásnak, az utolsó néhány szerzetest 1534-ben űzték el. A barokk boltozatot már a török hódoltság után, a helyreállítás kezdetén (18. század) építették. A torony nélküli templom meghitt tisztáson magasodik az erdőben, szögletes formavilága ellenére légies hatást kelt, és igazán tájbaillő látvány. Országunkban ez az egyetlen épen maradt román kori cisztercita apátsági templom.

A 19. század elejétől közel száz éven keresztül keménycserépgyár is működött ugyanazon a réten, szoros közelségben az ódon falakkal. A Bükk vidékén nem volt egyedül az üzem, mely a helyi agyagból kiégetett ólommázas edényeket produkált. Ezek olcsóbbak voltak a porcelánnál, de ránézésre hasonló benyomást keltettek.

A menekülő szerzetesek nyomában

A Kéktúra jobbra fordít az apátság utáni kis parkolónál, és a hegyláb bükkösében széles utat követ. Alacsonyan járunk ugyan, a faj pedig általában magasabban szokta megtalálni az igényeit, de a hűvöset kedvelő bükkök kiváló élettérre akadtak itt, a hegy árnyékában (melynek napsütötte tetejét többnyire tölgyesek és sziklagyepek foglalják el).

A villanyvezeték pásztájában feltörekvő bozót már nem olyan szívderítő látvány, de a szakasz hamar véget ér, és erdészeti épületek oldalában bukkanunk ki a 20. század fordulóján élt turistaíróról, Kolácskovszky Lajosról elnevezett forrás rétjére. Fönt, a hegyoldalban áll a Telekessy vendégház, amit Telekessy István egri püspökről, az Egri Papnevelő Intézet alapítójáról neveztek el. Ugyanis ettől a szervezettől kapta ajándékba az épületet 1930-ban a Magyar Turista Egyesület Egri Bükk Osztálya. Kiadós lépcsősoron, a Kéktúra pecsétje mellett gyalogolhatunk fel a hosszúkás épülethez és fedett pihenőhelyéhez.

A Kéktúra balra fordul, és ezzel már a Fűzfás-lápa völgyecskéje, a Nagy-szoros enyhe emelkedőjét tapossuk. Patakárok mellett, erdei úton kapaszkodunk, sűrű fiatalosra vált a középkorú erdő. Egy pihenőhelynél tábla hívja fel a figyelmet a Pap-sűrű nevű erdőrészletre: amikor a 16. század elején a szerzetesek végleg elhagyták a bélapátfalvi ciszterci monostort, egy ideig állítólag ezen a területen bujkáltak. Hogy valóban egy ilyen közeli búvóhelyet választottak-e, miután elhagyták otthonukat, az kétséges. Mindenesetre a Paprakás, mely a Kis-Szoros-völgyben található, a hagyomány szerint egy menekülés közben megölt szerzetes emlékére emelt kőrakásról kapta nevét.

Kápolnalátogatás

A széles erdei nyom finom balkanyarral a Kis-Szoros-nyeregbe ér: dús füvű, kellemes hangulatú tisztáson csillan meg a nap fénye. Túloldalán, a jelzés folytatása mellett padot és asztalt találunk. Ismét a sűrűbe lépve az enyhén hanyatló földút lassan a völgy talpához simul, öles bükkök terpeszkednek a patakparton. A rengeteg sötétjébe tisztás világosa tolakszik szemben: a Gilitka-kápolna apró rétjén a kis kegyhely fehérre meszelt falai erősítik fel a napfényt.

A Szűz Mária édesanyjáról, Szent Annáról elkeresztelt kápolna a történelmi egri út mentén áll, nevét annak köszönheti, hogy a környék lakói Szent Anna segítségéért fohászkodtak a szerencsés szüléshez, illetve a gyermekneveléshez. Bélapátfalva és a kapcsolódó falvak lakói Szent Anna napján (július 26.) körmenetben látogattak a kápolnához, ahol szentmisét tartottak. A felszerelést magukkal hozták, csak egy Szent Anna-kép és egy hordozható szószék volt a helyszínen. Mindez egy olyan völgyben, ami a bélháromkúti ciszterci apátság alapítójáról, II. Kilit egri püspökről kapta nevét (a Gilitka a Kilit becéző vagy népies formája). A patakcsörgéstől hangulatos, napfényes kis tisztáson magasodó épületet legutoljára 2006-ban újították fel. Szemben vele fedett turistapihenőt találunk.

Gyenge emelkedővel kikanyarodunk a sekély völgyből, és a Köves-bérc hátán folytatjuk gyaloglásunkat. Kezelt, változatos erdőben, vadkárvédelmi kerítések mentén sétálunk, a lankásan hullámzó táj nem állít jelentős kihívások elé, de a figyelmünket sem köti le sok látnivaló. A Tardos-hegy oldalának egy pontján szűken szétnyílik a lombkorona, és kilátunk a Nagy-Eged, valamint előterében a felnémeti bánya sziklateraszai felé. Innentől változik kicsit a tájjelleg: mintha a Dél-Bükk sziklagyepes, melegebb klímájú tájára teleportáltunk volna, szép ösvényen, napsütötte, alacsony cseres-tölgyesben baktatunk. A délies kitettség és a lazábban záródó lombkorona miatt érezhetően megnő a hőmérséklet, majd hirtelen mintha az erdőt elvágták volna.

Bazalt hátán, a szoros fölött

Dús sziklagyepre érünk, melyet barnás sziklatömbök pettyeznek, körülöttünk pedig sértetlen erdőtakaró borítja a gömbölyű hegyek lejtőit. Szemben Felnémet bányája, alattunk, völgyek találkozásában Szarvaskő házai látszanak. Az Eger-patak mély völgyébe hajlik a sziklagyepes, napverte hegyoldal, lentről a forgalmas autóút és a vasút zaja szűrődik föl.

A kőzetet közelebbről vizsgálva feltűnhet, hogy a Bükkből ismerős mészkőhöz képest sötétebb, tömbösebb megjelenésű, simább felületű anyagot látunk. Itt, Szarvaskő környékén a jura időszak óceánalji vulkanizmusának lenyomatai tárulnak fel: egy szétnyíló óceáni medence kéreglemezeinek határán, törésvonalon keresztül magma ömlött a tengeraljra, mely aztán bazalttá szilárdult.

Az Eger-patak, melyet az autóút és a helyenként alagutakba kényszerült vasúti sín is követ, ebbe a kemény kőzetbe vágódott, létrehozva az ország leghosszabb bazaltszurdokát. Ha körbetekintünk, a tömött, tarvágásoktól mentes erdőség mellett a völgy kanyargós mivolta tűnhet fel. Korábban a bazaltot puhább üledékes kőzetek fedték, melyekbe a vízfolyás jobbra-balra fordulva, saját hordalékát kerülgetve fűrészelte be magát. Amikor elérte a vulkanikus réteget, arra öröklődött át ez a zegzugos vonalvezetés.

A bejárt hegyháton az egykori és mai egri közlekedési út között túráztunk: a város kereskedelmét akadályozta, hogy a bükki hegyek nehezítették az északi irányú szállítást. Az egyik hagyományos útvonal a szarvaskői vámszedőhely érintésével az Eger-patak völgyét követte, majd átbucskázott a Gilitka-völgybe. Ám a szarvaskői szorosnál oly keskeny volt a szűkület, hogy a szekereket magasabbra, a völgyoldalba kellett vontatni. E helyzet rendezésére Pyrker János egri érsek 1839-ben robbantásokkal tágíttatta ki a sziklafolyosót, így született meg a mai út elődje. A 20. század elején épült vasútvonal azonban több helyen alagútban küzdi át magát a terep szülte akadályokon. Feljebb emelve tekintetünket, a bércek hátterében vékony csíkként tűnik fel a mátrai Kékes lapos háta és az ikonikus TV-torony.

Szarvaskő

Továbbindulva átvágunk egy hangulatos tölgyligeten, majd újabb panorámás tisztásra bukkanunk. Alant feltárul a szoros, jól látszik a Keselyű-hegy lefutó bércorra, melyet a vasút alagúttal lyukaszt át, és szemünk elé kerülnek a patak által kivésett sziklák is. Szarvaskő apró völgykatlanát házak bélelik, fölöttük a major-tetői adótorony és kilátó csúcsosodik.

A patak a várhegyet kerüli, mely túránk következő célpontja: az ösvényt követve kisvártatva, már a fák alatt elágazáshoz érkezünk, innen jobbra a K/ jelzés vezet el a vár csekély romjaihoz. Egy korláttal biztosított kilátóhelyről ismét megszemlélhetjük Szarvaskőt, és az egykori nagy torony körkörös alapja is feltárul.

Érdemes ismét megvizsgálni a kőzetet: az óceánfenékre ömlő bazalt a hideg közegben hamar lehűlt, külseje kérgesedni kezdett, és az utánpótlástól dagadva gömbölyded formát öltött - e párnaláva nevű alakzat felszíni jelenléte unikális az országban. A romok alapját adó vulkanikus szikla a nevét a legenda szerint egy kutyák által üldözött, magát a mélybe vető szarvasról kapta.

A 13. századi várat IV. Béla építtette a tatárjárást követően, a település csak eztán alakult ki. A egri várhoz tartozó erősség személyzete heti váltásban érkezett, élelmüket erre az időszakra tarisznyában kapták kézhez - ezért az úgynevezett „tarisznyavárak" sorába tartozott. Amikor a török a vár felé indult, annak védői elmenekültek - így közel egy évszázadon át oszmán kézen volt a szoros. Amikor az erődítményt a 17. század végén visszafoglalták, néhány török helyben maradt, áttért a keresztény hitre, és felvette a Szarvaskői vezetéknevet. A funkciótlanná váló vár aztán a 18. századtól kezdve fokozatosan lepusztult - bár falaiból szinte semmit sem látunk már, kövei a település számos épületében megtalálhatók.

Visszatérve a Kéktúrára, jobbra indulva hamarosan kis oldalvölgybe ereszkedünk, amin keresztül elérjük Szarvaskő szélét. A házak közt rövidesen a főtérre jutunk - hátrapillantva ott magasodik a település fölött a komor bazaltszikla, ami a várat hordozta. A parkoló mellett, illetve annak túloldalán, a kocsma közelében találjuk a buszmegállót, ahol túránk véget ér.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Bélapátfalván a Bélapátfalva, Városháza megállónál kell leszállni a buszról.
  • Vonattal érkezve a Bélapátfalvi Cementgyár megállóhelyről vághatunk neki a túrának.
  • A túra végén a Szarvaskő, italbolt buszmegállónál szállhatunk buszra.
  • Szarvaskő vasútállomására nem jár sok vonat, de Eger vagy Szilvásvárad irányába azzal is távozhatunk, ha jókor érkezünk.

Anfahrt

  • A túra mindkét vége buszmegállónál van.
  • Bélapátfalván a vonatról leszállva nem a hegy, hanem a város felé kell elindulnunk a K jelzésen, hogy pár perc alatt elérjük a kezdőpontot.
  • Szarvaskőn a túra végpontjától a Z jelzés vezet el pár perc sétával a vasútállomásig.

Parken

  • Autóval érdemes Szarvaskő központjában parkolni, és busszal vagy vonattal elérni a túra kezdőpontját.
  • Bélapátfalván az apátsági parkolóban érdemes hagyni a járművet.

Koordinaten

DG
48.057461, 20.353456
GMS
48°03'26.9"N 20°21'12.4"E
UTM
34U 451824 5322889
w3w 
///vorging.typisch.busch
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Bükk turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
11,3 km
Dauer
3:20h
Aufstieg
447 hm
Abstieg
543 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Streckentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.