Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A pomázi tölgyesek sziklái

· 11 Bewertungen · Wanderung · Visegrádi-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Kő-hegy sziklái
    A Kő-hegy sziklái
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Dömörkapui vízesés Czibulka János Kőhegyi Menedékház Bölcső-hegyi kilátó Petőfi-kilátó (Pomáz) Vasas-szakadék
Pomáz fölé éles lejtőjű hegyek és impozáns sziklaormok magasodnak. Túránk e geológiai attrakciókban gazdag terület mélyére vezet, és olyan formákat tár fel, amelyeket csak a figyelmesebb tekintet csomagolhat ki az erdő rejtekéből.
geöffnet
mittel
Strecke 11 km
3:45 h
580 hm
640 hm
587 hm
203 hm

Bár a Visegrádi-hegység legmagasabb része ezúttal a távolban marad, látnivalók tekintetében nem kell kompromisszumokat kötnünk a Pomáz és Szentendre melléki bérceket járva. A térség vulkanizmusának különféle termékei eltérő mértékben állnak ellen az eróziónak, ezáltal karcsún csúcsosodó hegyek, sziklaormokkal körített fennsíkok és hol meredek, hol enyhe lejtők mozaikja színesíti ezt a sajátos domborzatú tájszeletet. Ami a hajdani tűzhányó működésekor is a hegyvidék ellaposodó lábát képviselte: óriási törmelékárak görgették le a lávadómok anyagát, ezért helyenként zord breccsasziklák vadítják az alacsony hegyek látványát.

A Duna megjelenése és a kőzetminőség különbségei változatos felszínű terepet varázsoltak a Visegrádi-hegység szélére, mely könnyű elérhetőségével magához kötötte az embert is. Turistaházak, kulcsosház, kilátók épültek a hegyek kapujában, és a települések is felkúsztak a bércek szoknyájára. A kemény vulkáni kőzetek kelendőségéről pedig a lejtőkbe harapó, hatalmas bányasebek árulkodnak.

Ezen a szerény méretekkel rendelkező, részleteiben mégis sokszínű és meglepő terepen vezet körbe túránk, miközben látnivalók garmadáját vonultatja föl: kilátót, vízesést, turistaházat, sziklakilátókat, forrást, de még barlangjáratot is érint. A közepes hosszhoz sok meredek, megerőltető kaptató társul, amit a kő-hegyi menedékház konyhája segít kipihenni.

Autorentipp

  • A kő-hegyi menedékházban érdemes eltölteni egy éjszakát, így kibővíthetjük a hegyi élményt. Ráadásul a Kő-hegy szikláiról a naplementét és a napkeltét is végignézhetjük.
  • A Kő-hegyi turistaház étkezési lehetőséget is kínál a túrán.
  • A Lajos-forrás vize iható, és mindig folyik, lehet vele tervezni.
  • A Vasas-szakadék hasadékába lemászni veszélyes, ezért tilos!
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 10.06.2022
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Bölcső-hegy, 587 m
Tiefster Punkt
203 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeiten

Czibulka János Kőhegyi Menedékház

Sicherheitshinweise

  • A Dömörkapuhoz közeli kőfejtők tetején vezető ösvényen óvatosan lépjünk, a mélységtől nem véd semmi, egy rossz mozdulat a köves, gyökeres talajon végzetes lehet!

Weitere Infos und Links

  • A Czibulka János (kő-hegyi) menedékház szolgáltatásairól itt lehet tájékozódni.

Start

Dömörkapu, autóbusz-forduló (250 m)
Koordinaten:
DD
47.694974, 19.000186
GMS
47°41'41.9"N 19°00'00.7"E
UTM
34T 349948 5284335
w3w 
///spielart.schaltet.begriff

Ziel

Lajos-forrási elágazás buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A Dömör-kaputól balra, a Z▲ jelzést követjük egészen a Lajos-forrásig.
  • A Lajos-forrástól a Z▲ jelzésen látogatunk el a Bölcső-hegy tetejére, majd ugyanezen ereszkedünk vissza.
  • A Lajos-forrástól a K+ jelzés vezet el a János-forrás közelében található elágazásig.
  • Balra térünk a Z jelzésre, ami fölvezet a Kő-hegy tetejére.
  • A turistaháztól bal felé a S és ST jelzéseket követjük.
  • Egy elágazásban jobbra térünk a ST jelekkel a Vasas-szakadékhoz.
  • A szakadéktól is a ST jelzést követjük tovább, lefelé a hegyről.
  • Csatlakozunk a Z jelzésbe, ami bal felé elvezet a dömörkapui aszfaltúthoz.

A túra részletes leírása:

A hegyek kapuja

A Dömör-kapu mindenféle értelemben a Visegrádi-hegység kapuja: a hegyek szélén található, rajtuk átvezető út a bércek mélyét veszi célba, buszmegállója és parkolója pedig túrák gyakori kezdő- és végpontja. Ráadásul szorosa miatt tényleg kaput formáz: a Cser-hegy és a Bölcső-hegy lejtőit éppen csak a patak és a feltáróút választja el egymástól. Egyes források szerint szerb, mások szerint török eredetű neve is „vaskaput", „sziklaszorost", mindenesetre valamiféle szűkületet jelöl. Ebből a szempontból pedig a domborzat sokat vesztett eredeti megjelenéséből: a Bükkös-patak egészen a 20. század elejéig mély szurdokon törte át a tömör andezitet, és kb. 6-7 méter magas vízesés formájában lépett ki a szorosból. Az 1920-as években nyitott kőfejtők, valamint az autóút megépítése szó szerint eltüntette a szurdokot, de a vízesés alsó lépcsője - amolyan zúgóként - máig látható. Megtekintéséhez túránk kezdőpontjáról csak egy keveset kell fölfelé sétálni az aszfalton, mígnem hídhoz érünk. Jobbra, lent nagyjából kockásra szabdalt kőzetlépcsőn csobog a patak - amint alábukik, örvénylő medencéje bocsátja hegylábi útjára a vizet. (Zúgása a köves, helyenként lépcsőzetes mederben a patak nevét is kölcsönözte: hívták Bucsinának, ami különféle szláv nyelveken jelentett zúgást, morajlást, de bükköst is.)

A római rabszolgáktól a HÉV-állomásig

Túránk az autóbusz-forduló és a parkoló közt indul a Z▲ jelzésen, melynek ösvénye a völgyoldalba harapó kőfejtők tetejére hág. (Jelzetlen csapáson kitérő tehető az egyik bányaudvarba is.) Megbontott sziklák alatt kanyarodik a turistaút, majd irányt váltva köves aljú tölgyesben kaptatunk fölfelé. Kisvártatva kiérünk a mesterséges sziklaorom tetejére - legyünk óvatosak, a perem nincs biztosítva! Szerencsére nem kell a leszakadás szélére kilépni, anélkül is feltárul a panoráma: a Visegrádi-hegység szélső bérceit, Szentendre felé elhaló lejtőit láthatjuk. Feltűnik a Nyerges-hegy, míg a hegység belseje felé a Bükkös-patak szerkezeti mélyedésbe vágódott völgye ível. Szemközt óriási tájsebek tátonganak a Cser-hegy oldalában - bár az erdő lassan újra teret hódít, a függőlegesre bányászott falakat nem tudja benépesíteni. A Dömör-kaput szegélyező hegyek képében valószínűleg önálló kitörési központok lávacsatornájának anyaga tárul fel - méghozzá ellenálló, az építőipar számára jól hasznosítható (bazaltos) andezit. Bár a rómaiak kezdték kitermelni, a modern kori, nagyüzemi bányászat 1923-ban indult el, és a '60-as évekig kitartott. A kinyert követ drótkötélpályán szállították a 6,5 km-re lévő HÉV-állomásra, ahol zúzótelep is működött. (Egy robbanószerek tárolására használt táró alagútja lent, a vízesés közelében tekinthető meg.)

A romantikus vonalvezetésű ösvény itt-ott mohaszőnyeges tölgyesben, a meredély szélén kanyarog, újabb és újabb pontokról tárva fel a Bükkös-patak mélyen bevésődött, árnyékos völgyét. Mintha nem is a hegység szélén túráznánk, a visszafogott forgalmú turistaút magasabb hegyvidékeink képét idézi - csak a lentről gyakorta felszűrődő zajok emlékeztetnek rá makacsul, hogy népszerű, könnyen elérhető kirándulóhely húzódik a völgyben. Egy erdős szakasz végén pihenőhely kerül az utunkba: a Kőrösi Csoma Sándor-kilátópihenő. A tibetológus emlékműve mellől még egyszer, utoljára benézhetünk a Bükkös-patak hosszú völgyébe, hogy aztán fölfelé induljunk az emelkedőn.

Dreherek és a jó víz

Az ösvény eleinte bükkök dominálta szálerdőben, majd fiatalosban és irtásfolton át vezet egyre feljebb. (Utóbbiról kiláthatunk a szomszédos hegyekre.) A kapaszkodás ideiglenesen véget ér, amikor a lajosforrási turistaház siralmas állapotú épületéhez érkezünk. A felül fával fedett épület még romjaiban is barátságos erdei eleganciát sugároz, nem nehéz elképzelni, milyen hangulatos, zsongó pihenőhelye lehetett (és lehetne) a környékbeli túráknak. A parkoló mellett medencébe fakadó, bővizű Lajos-forrás állítólag Nagy Lajos király vadászatainak is fontos pontja volt, de nevét mégis inkább foglalásakor, a környék erdőterületeit birtokló Podmaniczky Lajosról kaphatta. (Korábban Dobra Voda, azaz „Jó víz" néven emlegették a szentendrei szerbek.)

A forrás és a remek fekvés megtetszett a Dreher családnak is, akik a területet birtokolták a II. világháború előtt, ezért vadászkastélyt és majorságot építettek a helyszínre. Ők igyekeztek a területen kívül tartani a természetjárókat, akik 1947-től mégis birtokba vehették a területet: az előző rendszer társadalmi egyenlőtlenségeinek „legyőzését" szimbolizáló gesztus értelmében a Természetbarátok Turista Egyesülete varázsolhatta turistaházzá az egyik melléképületet. 6 évvel később, immár a Turistaházakat Kezelő Vállalat (állami) kezei közt nyílt meg az étteremmel felszerelt, 85 férőhelyes Ságvári Endre turistaház. Később többször is bővítették, pár éven belül pedig buszjárat is elérte Szentendre felől. Aztán a '70-es évektől több üzemeltetőváltás következett, és a ház állapota fokozatosan romlott, az étterem helyébe büfé lépett. Végső időszakában már csak kulcsosházként üzemelt, és iskolai osztályokat fogadott, mígnem 2005-ben végleg bezárt. Felújítása időről időre szóba kerül, de jelenleg nincs tervben.

A Lajos-forrás mögött a Z▲ jelzés a Bölcső-hegy csúcsát veszi célba. Eleinte változatos, természetes állapotú pagony fedi a rendkívül meredek hegyoldalt, csak a hajdanán sípályának szánt nyiladék fiatalosa bontja meg az idillt. Fönt komor kőgörgetegek hevernek szerteszét a hegy lapos orrán, melyből szinte sziklavárként emelkedik ki a csúcs tömbje. A Bölcső-hegy a Cser-hegyhez hasonlóan egykori lávacsatorna maradványa, és szerkezete feltárja egy rétegvulkán jellemző szerkezetét: míg a Lajos-forrás a robbanásokkal felszínre került törmelékes kőzetpásztából, tufából fakad, rá már andezitlávából szilárdult kőzetek települnek. Egy utolsó nekirugaszkodással föl is jutunk az 588 méteres tetőpontra.

Egy többször elvett, majd visszaadott kilátás

A lávakőzetek körítette csúcsponton 2021 ősze óta ismét kilátótorony áll. Különösen szerencsétlen sors jutott az építménynek, hiszen a 20. század során hiába épült fel kétszer is, mindkét esetben csak rövid ideig díszeleghetett a csúcson. 1934 tavaszán a Magyar Kárpát Egyesület emelt fatornyot a Bölcső-hegyen, az ékes épület aljában pedig minden oldalról védett menedéket is kialakítottak. Az erdőbirtokos külön engedélyt adott a toronyra és a hozzá vezető ösvényre, amely lezárt területre esett. Azonban 1936-ban az erdő a Dreher-család birtokába jutott, ők pedig nem mutatkoztak a természetjárók barátainak: a törvényi előírások ellenére néhány hónapon belül lezárták a turistautat, és lebontatták a kilátót. A II. világháború után újra felépült a torony, de amikor a közeli Lom-hegy tetején szolgálatba állt a légvédelmi rakétabázis (1981-től), újra elbontották, hogy tetejéről ne lehessen rálátni a katonai létesítményre. Ma egyszerű szerkezetű, éppen a lombok fölé magasodó építmény ékesíti a csúcsot, szűk lépcsőjén és kilátóteraszán egyszerre csak 1-2 ember fér el. Belátni róla a teljes, igen mozgalmas felszínű Visegrádi-hegységet Szentendrétől Dobogókőig, északon a Börzsöny zárja a sort, délen pedig a Budai-hegység hullámzik. Az Északi-középhegység legmagasabb képviselőit, a Mátrát, sőt, tiszta időben a Bükköt is felfedezhetjük a távolban.

Az ösvényen visszaereszkedünk a Lajos-forráshoz, ahonnan jobbra a K+ jelzést követjük. Hosszú és monoton szakasz veszi kezdetét, mivel kihasznált, cseperedő erdőkön és tarvágások foltjain át vezet a nyílegyenes szekérút. Enyhén ereszkedünk, délnyugaton pedig a Nagy- és a Kis-Csikóvár gerince kísér. Végre egy elágazásban balra térünk a Z jelzésre, ami életerős rengetegbe invitál. Elhaladunk a János-forrás mellett, és izzasztóan meredek kaptatóval, köves ösvényen jutunk fel a Kő-hegy fennsíkjára.

A Kő-hegy és a Duna esete

Ligetessé válik az erdő, jobbra rövidke ösvények hívnak a plató szélén letörő sziklasor kilátóhelyeire. Az egyetlen biztosított panorámapont azonban a Petőfi-kilátóé: itt korlátok mögül szemlélhetjük a Dunántúli-középhegység és az Alföld találkozását. Élénk hegyvidéki látkép mutatkozik a meredélyről, és Budapest környékének legismertebb csúcsaiban gyönyörködhetünk. Feltűnik a Gellért-hegy, és a Hármashatár-hegy, a Kevélyek gerince, mögülük kibukkan a Nagy-Kopasz és a Nagy-Szénás tömbje. Temérdek másik csúcs is azonosítható, északkeleten pedig a Mátra gerince kéklik.

A szerény magasságú, laposan tetőző Kő-hegy visszafogott megjelenésével éles kontrasztban állnak peremi sziklabércei. A kávébarna, jól láthatóan egymásra települt sávokból felépülő breccsaormokat robbanásos vulkáni kitörések anyaga építi fel. A hajdani tűzhányó palástjának hegylába terült itt el, ahová időnként óriási törmelékárak görögtek le. Az összesült, keményebb breccsák sikeresebben dacoltak a lepusztulással, mint környezetük, ráadásul a Kő-hegy tömbje a hegység későbbi története során ki is emelkedett - ezért a szomszédos területek fölé magasodik. A legkeményebb kőzetblokkokat az erózió lassan kibontotta környezetükből: amint a területen megjelent a Duna, meredek lejtőket mosott a Kő-hegy oldalaiba, ahol ezért csuszamlások, omlások következtek be. Ilyen leszakadás hagyatéka a Kő-hegy ellenálló sziklasora is. Az alant terpeszkedő lapály a Duna öntésterülete volt az előző évszázadokban; a Szentendre-Pomázi-síkot az 1880-as években csapolták le, addig nagyrészt nádas fedte, mocsaras tó nyújtózott rajta, melynek legmélyebb pontja elérte a 2 métert. A folyó árterében és a hegyi patakok találkozásában kialakult, hajdani lápterület legmélyebb része ma is Tófenék néven azonosítható a térképeken. (A helyi legendárium is megőrizte a víz és a sziklák kapcsolatát, miszerint a beköltöző szentendrei szerbek gályáit a Kő-hegy falának vaskarikáihoz kötötték ki.)

Érdemes megszemlélni a furcsa formájú, alant karcsú, felül szétterülő Gomba-sziklát, avagy „Napóleon kalapját". A bizarr torony alsó szintje, melyet a vulkáni robbanások során aláhullott, finomszemű törmelékek építenek fel, kevésbé ellenálló, ezért gyorsabban pusztul. Ezzel szemben tetején egy keményebb, ellenállóbb lávatömb foglal helyet, ami valamelyest megóvta egyre vékonyodó lábát az eróziótól.

Ház a tónál

A terméskőből épített torony Petőfi Sándor 1845. évi látogatásának állít emléket. Az ösvény a hegytető közepe felé kanyarodik, de előtt még kitérhetünk jobbra egy jelzetlen ösvényen: a lejtős teraszról elsősorban keletre, a Gödöllői-dombság irányába nyílik panoráma, és határozottan kivehető a Mátra gerince. (Egészen tiszta időben a bükki Nagy-Eged is feldereng a párában.) A plató Pomáz felőli peremén szabályos, kör alakú mélyedésekre lehetünk figyelmesek, melyek helyén a II. világháborúban légvédelmi lövegek védték a budapesti légteret. Állítólag 1956-ban lőtte ki őket a szovjet légierő, ezért a gödrök valójában bombatölcsérek.

Befelé fordulunk a lapos hegytetőn, ahol egyes kutatók szerint erődített település állhatott a késő bronzkorban, mások úgy vélik, a feltárt sáncok csak a platóra valaha teljesen felkúszott szőlőtermesztés nyomai, a parcellák szegélyére halmozott kőrakások maradványai. Ma viszont különösen barátságos, vendégszerető turistaházat találunk a központi tisztáson. A Czibulka János menedékház nevét az ötletadójáról kapta, és a Trianont követő hegyi házépítési láz szülötte: 1933-ban adták át, a későbbiekben bővítették. Napjainkban is várja a vendégeket, konyhája pedig megbízható felfrissülési lehetőséget kínál.

A turistaháztól balra, a S jelzésen folytatjuk túránkat. Mielőtt a tágas rét végleg átadná helyét a sűrű erdőnek, még egy időszakos tó vizenyős mélyedése kerül utunkba. Az agyagos horpadásban régebben folyamatos volt a vízborítás, napjainkra már inkább csak hóolvadás után, illetve tartósan csapadékos időszakot követően csillan víz a növényzet között. A jelzés hangulatos ösvényre terel, és harántol Cseresznye-hegy oldalában. Hosszas és kellemes erdei sétával elágazásba érünk, ahol jobb felé fordulunk a ST tanösvény jeleit követve.

A kettészakadt hegyoldal

Gyorsan hátrahagyunk egy irtásfoltot, és a fák alatt jobbra hatalmas, komor sziklafal tör elő a földből. Közelebb lépve változik a látvány: mintha kettéhasadt volna a marcona kőzettömeg, falai közé valószínűtlenül szűk folyosó hatol. Csupán néhány méter hosszú, a szélesség, a magasság és a tömeg együttesen mégis erélyes hatást keltenek. A szakadék a patakok által alámosott, meggyengült lejtő csuszamlásával keletkezett, amikor a vulkáni törmelékárak felépítette szikla elmozdult és szétnyílt. A kőzettömeget nem csak a felszínen rendezte át a tömegmozgás, ezért a mélyben is folytatódnak a járatok. Az üregek fölött sok helyen a föntről lehullott törmelék képez „plafont". Nevét állítólag a kő-hegyi menedékházra is emeletet építő csepeli vasmű turistáitól kapta (ahogy a közeli Csepel-forrás is), de valószínűbb, hogy a vulkáni törmelékeket összecementáló, vöröses színű alkotóelemek állnak a névadás hátterében.

A Vasas-szakadéknak hátat fordítva a túra utolsó etapja van már csak hátra. Egy fiatalos fölött kilátunk a hegység szegélyére, jelzésünk pedig egy cikkcakkal csatlakozik a Z jelzésbe. Utóbbin leereszkedünk az Anna-völgybe (bal felé megtekinthető a vízmű falain alábucskázó patak mesterséges vízesése), ahol a dömörkapui útra kilépve véget ér túránk (a buszmegálló balra található).

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A túra kezdő- és végpontja egyazon buszvonalra esik, mindkettőre Szentendréről érkeznek a buszok (és oda is térnek vissza). Azonban a járatok csak az év bizonyos időszakában, hétvégéken, és ritkán közlekednek, ezért az indulási időkről előre kell tájékozódni.
  • A túra kezdőpontja a Dömörkapu, autóbusz-forduló megálló.
  • Az útvonal vége a Lajos-forrási elágazás buszmegálló.
  • Amikor a dömör-kapui busz nem jár, a legközelebbi megálló a Szentendre, dömörkapui elágazás.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is buszmegállóba esik.
  • Amikor a buszok nem járnak, Szentendre belvárosából a zöld kerékpáros jelzésen, hosszú gyaloglással érhető el, majd hagyható el a túra. Érdemes biciklivel vagy autóval érkezni a tetemes távolság miatt.
  • A túra kezdő- és végpontja közötti távot a dömörkapu aszfaltúton hidalhatjuk át, melyen a zöld kerékpáros jelzés vezet. A táv 1,5 km.
  • A Szentendre, dömörkapu elágazás buszmegálló a túra kezdőpontjától 2,8 km-re, a végétől 1,3 km-re található.

Parken

  • Bár az útvonal nem körtúra, a két végpont közti távolság 1,5 km, amit betonon tehetünk meg. Az autót a dömörkapu parkolóban érdemes hagyni. Ez a túra indítópontjánál kicsit előrébb, a vízesés közelében található.

Koordinaten

DD
47.694974, 19.000186
GMS
47°41'41.9"N 19°00'00.7"E
UTM
34T 349948 5284335
w3w 
///spielart.schaltet.begriff
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,6
(11)
Tamás Túrázós
30.05.2022 · Community
Az útvonal nagyon bekezd az elején, aztán jönnek a látnivalók, így egy elég klassz túra kerekedett ki belőle
mehr zeigen
Bölcső-hegyi kilátó
Foto: Tamás Túrázós, Community
Róbert Király
09.05.2022 · Community
Gemacht am 18.04.2022
ileilaa
04.03.2022 · Community
Gemacht am 27.02.2022
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

+ 21

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11 km
Dauer
3:45 h
Aufstieg
580 hm
Abstieg
640 hm
Höchster Punkt
587 hm
Tiefster Punkt
203 hm
Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour hundefreundlich Von A nach B Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 8 Wegpunkte
  • 8 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp