Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

A Naszály színe-java

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A K jelzésen vágunk neki a Naszálynak
    / A K jelzésen vágunk neki a Naszálynak
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Távolban a Börzsöny
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Függőhíd a Naszályon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Gyadai-rét
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szénarács a Gyadai-rét után
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Színlő-barlang a Naszályon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / „Legyél te is kiserdész” óvodás tanösvény
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szelídgesztenye
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Látó-hegyről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vaditató-tó a Naszályon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Katalinpuszta kapuja
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszaérkezés Katalinpusztára
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola Naszály

A klasszikus körtúra igazi esszenciáját a különleges, 23 méter hosszú függőhíd adja – emellett víznyelők, denevér lakta barlang, madaras és kincskereső tanösvény, Dunára néző panorámás kilátópontok, növényritkaságok teszik feledhetetlenné az utat.

geöffnet
mittel
17,1 km
5:30 h
742 hm
742 hm

A szendehelyi Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei Iskola a börzsönyi és a Nyugat-cserháti erdők kapuja a Vác felől érkezők számára. Rendkívül változatos túránk egy része az öt kilométer hosszan vezető Gyadai tanösvényen halad, amin érdekes információkat tudhatunk meg a hegy múltjáról, élő és élettelen világáról, bepillantás kapunk az egykori szénégetők életébe. Keresztülsétálunk a Gyadai-réten, felmászunk a Naszály 652 m magas csúcsán álló, teljes körpanorámát adó geodéziai toronyhoz. A Látó-hegyről a Dunakanyarra nyíló kilátópont kápráztat el minket. A Naszály három üregét is felkeressük: a 173 m mély Naszályi-víznyelőbarlangot, a rejtélyes Sárkánygödröt és a nevéhez méltó méretekkel rendelkező Násznép-barlangot.

A központból az Országos Kéktúra nyomvonalán tesszük meg első kilométerünket, keresztezve a Naszály oldalát tarkító több kisebb, majd egy nagyobb völgyet. A túra legizgalmasabb része, a 23 méter hosszú függőhíd az utóbbinál vár minket.

Autorentipp

  • A parkolótól akár a Hangyavasúttal is utazhatunk a kirándulóközpontig.
outdooractive.com User
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 14.01.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Naszály, 652 m
Tiefster Punkt
174 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Naszályon nincs vízvételi lehetőség, ezért mindenképpen nagy mennyiségű folyadékkal vágjunk neki az izzasztó túrának!
  • A Naszály tetején álló geodéziai toronyra felmászni életveszélyes és tilos!

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, meleg napokon bőséges ivóvíz, élelem. 
  • A navigáláshoz Természetjáró app.

Weitere Infos und Links

A Katalinpusztai Kirándulóközpont honlapja

Start

Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola, Szendehely (173 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.850167, 19.105595
UTM
34T 358279 5301384

Ziel

Katalinpusztai Kirándulóközpont és Erdei iskola, Szendehely

Wegbeschreibung

Itiner

  • A kirándulóközponttól a K jelzésen indulunk a Naszály csúcsa felé.
  • A Naszályi-víznyelőbarlang utáni kereszteződésben a S↺, majd balra a K▲ jelzésen kis kitérőt teszünk a Látó-hegyre.
  • A K jelzésen megyünk tovább, amiről oda-vissza kitérővel a KΩ jelzésen érjük el a Násznép-barlangot, az ösvénnyel ellentétes irányban pedig a Sárkánygödör nevű víznyelőt.
  • A Török-rétnél a P jelzésen megyünk tovább, és a Gyadai-réten át térünk vissza a kirándulóközponthoz. Az utolsó 100 métert a túra elején bejárt K jelzésen tesszük meg.

A túráról részletesen

A Naszály

A Naszály a Duna-balparti rögök legmagasabb és egyben legismertebb hegye. Természetföldrajzilag a Cserháthoz tartozik, annak legnyugatibb és legmagasabb tagja. Fő csúcsa 652 méter, de két kisebb csúcsa (a Szarvas- és a Látó-hegy) is jóval az 500 méter fölé nyúlik. 

 A Naszály földtani felépítése nagyon változatos. A hegy fő tömegét a mintegy 210 millió éves dachsteini mészkő alkotja. Ennek képződésekor hazánk területe az Alpokkal együtt Afrika egyik északi öble volt a Thetys-óceánban. A meleg, sekélytengeri környezet nagyon kedvezett különböző mészvázas algák felszaporodásához. Pusztulásuk után az aljzatra süllyedt meszes vázaik átkőzetesedett anyagából alakult ki a mészkő. Hasonló módon keletkezett a hegyen szintén felszínen lévő fődolomit is, ennél azonban nagy mennyiségű magnézium is beépült a kőzetanyagba. A dachsteini mészkövet már a 17. század óta bányásszák - innen származnak többek között a Lánchíd pillérjeit felépítő kőtéglák is. A gerinc környékén és a hegy délkeleti oldalán hárshegyi homokkő, a két blokk között fődolomit van felszínen, de foltokban szépvölgyi mészkő és kiscelli agyag is felszínre bukkan. A sejcei mészkőbánya mellett működik egy kisebb, 45 hektáros agyagbánya is, ami a Kiscelli Agyag Formációt tárja fel. Az agyagot, ami az alsó oligocénben itt lévő tengermedence belsejében keletkezett, a római időktől kezdve a téglagyártás alapanyagaként használták. Vele egy időben a partszegélyi övben hárshegyi homokkő képződött, ami utólagos, hidrotermális hatásra létrejött kovás kötőanyaga miatt egy kemény, ellenálló kőzet. Az erősen karsztosodott dachsteini mészkőben rengeteg barlangot oldott ki a víz. Ezek közül is a leghíresebbek a Naszályi-víznyelőbarlang (vagy más nevén Színlő-barlang), a Nincskegyelem-aknabarlang és a Násznép-barlang. Az első kettő fokozottan, az utóbbi megkülönböztetetten védett. 

 A Naszály vegetációja igen gazdag és változatos. Edényes növényfajainak száma meghaladja a 450-et, melyek közül mintegy 80 védett, 5 fokozottan védett. Utóbbiak közül kettő pannon bennszülött faj: a magyar gurgolya és a rendkívül ritka halványsárga repcsény. A hegyről eddig 21 növénytársulást írtak le.

A függőhídon át a nagy víznyelőig

A Katalinpusztai Kirándulóközpont kapujától 20 méternyire, jobb oldalon áll a Götz-kereszt, amit Stefan Götz emeltetett 1868-ban. A parkolótól hamarosan megérkezünk a kirándulóközponthoz, ahol a felnőtteket interaktív kiállítás, a gyerekeket gazdagon felszerelt játszótér és a Hangyavasút várja. Az épület előtt átkelnünk egy kis fahídon - itt Hangya Dani, a Gyadai tanösvény kalauza fogad minket. Az indítótábla után a K jelzést követve ― mely kezdetben együtt halad a P és a ZT jelzéssel, ― falépcsőkön indulunk a Naszály csúcsa felé. A következő táblánál a P jelzés balra leválik a K jelzésről; mi az utóbbin tartunk jobbra. Az első szakaszon több apró völgyet keresztezve haladunk a cseres erdőben. Rögtön szembetűnik az erdő számos fájára kihelyezett madárodú, melyek az itt futó Madártani ösvény részét képezik. A Kincskereső tanösvény is itt halad, ami a kihelyezett QR-kódok segítségével ad át információt a kíváncsi turistáknak. Az egyik első ilyen megállónál például az egyik ősi mesterségünkről, a szénégetésről kapunk érdekes információkat. Hamarosan egy nagyobb völgyet érünk el. Itt vár minket a túra legizgalmasabb része, a 23 méter hosszú függőhíd. Kilengése minimális, így kisebb gyerekek számára is biztonságos. Ha valaki mégsem szeretne átkelni rajta, az alatta lévő lépcsőkön akár ki is kerülheti. Itt válik le északkelet felé a tanösvény jelzése - ha esetleg bármi problémánk adódott útközben, ezen a ponton könnyen lerövidíthető a túra. A K jelzésen dél felé haladva pár száz méter múlva elérjük a Bikk-kút szépen kiépített pihenőjét. A hegy északi oldalának ezt a részét Bükknek nevezték a régen itt élő, kiterjedt bükkös nyomán. Erről kapta nevét a kút is, amely a hegy legbővizűbb forrása. A foglalásból kifolyása sajnos ennek ellenére sincs mindig, csak lejjebb szivárog egy kevés víz. Innen a jelzés egy szélesebb úton halad tovább, majd hamarosan jobbra tér le róla, és egy szakaszon szintben folytatódik a törmeléklejtő alatt. Mielőtt felkanyarodnánk a tetejére, érdemes egy pillantást vetni az ösvény bal oldalán növő ősöreg nagylevelű hársra.

A hajtűkanyar után ismét meredekebben emelkedünk, kerülgetve a kidőlt törzsek sokaságát. A holtfa szerepe rendkívül fontos az erdők életében. A jelenleg ismert erdei fajok mintegy harmada kötődik hozzá valamilyen szinten, köztük a hazai madárfauna mintegy 35%-át kitevő odúlakó fajok. Mohás sziklák alatt megyünk tovább, melyek körül hársas sziklaerdő tenyészik. A meredek úton felérünk a Naszály fennsíkjának peremére. Innen már nincs messze hazánk ötödik legmélyebb (173 m) barlangja, a Naszályi-víznyelőbarlang, vagy másik nevén Színlő-barlang, melyet tektonikus, karszt és hévizes jelenségek együttesen alakítottak ki. A földkéreg mozgásai során a hegyet alkotó kőzetekben repedések keletkeztek, melyeket a felszínen összegyűlő és a víznyelőkön át a mélybe vezetett víz, valamint a feltörő hévizek tovább oldottak. A barlang a kis patkósorrú denevér európai jelentőségű telelőhelye. A Naszályon közel 80 további kisebb barlang és üreg található, melyek közül még kettőt látogatunk meg túránk során.

Látó-hegy és Naszály-csúcs

Az elegyes bükkösben kanyargó úton egy kisméretű, szép konglomerátum sziklát kerülünk ki. A kőtől nem messze egy táblás kereszteződésbe érünk, ahol egyenesen továbbhaladva a Naszály-csúcsra érnénk fel, de előtte érdemes egy rövid, 400 m-es kitérőt tenni dél felé a Látó-hegyre a S↺, majd arról balra letérve a K▲ jelzésen. A természetes kilátópontról a Dunakanyar, a Börzsöny, a Pilis és a Visegrádi-hegység áll velünk szemben.

A talpunk alatti dolomitsziklagyepben olyan ritka, védett és fokozottan védett melegkedvelő fajok élnek, mint az apró nőszirom, a leánykökörcsin, az ezüstaszott vagy a pusztai meténg. Az endemikus magyar gurgolya csak a Dunántúli-középhegység és a Naszály nyílt, meszes alapkőzeten kialakult sziklagyepeiben él. A faj létrejötte a jégkorszakok közötti melegebb interglaciálisokra tehető. Kaporszerű, élénkzöld tőlevélrózsáival egész évben találkozhatunk, fehér ernyős virágzatát a nyár második felében hozza.

Alattunk az agyagbánya, nyugatra a mészkőbánya látható. A hatalmas, 105 hektáron elterülő sejcei kőbányát 1963-ban nyitották. A bánya alapító levelét maga Kádár János írta alá. Mivel a rendszerváltásig környezetvédelmi szűrőrendszerek nélkül működött, Vác bekerült az úgynevezett piszkos tizenkettőbe. Ez a megnevezés a tizenkét legszennyezettebb magyarországi települést foglalta magába. Azóta fejlettebb technológiával, a törvényeknek megfelelve folyik a bányászat. A mészkövet fúrással és robbantással is fejtik. A zúzalékot egy 3 kilométer hosszú szállítószalag hordja a váci Duna-Dráva Cement Kft. üzemébe. A bányaudvar egyben ásványlelőhely is.

A Szentimrevárosi Egyesület a magyar szentek emlékére évente állít egy-egy keresztet hazánk hegyein. Az itt látható 4 méteres vörösfenyő keresztet is ők helyezték el Árpád-házi Szent Margit tiszteletére 2001-ben.

Visszatérve a kereszteződéshez, előtte pár méterrel az út bal oldalán, az erdőben található a Naszályi vaditató-tó és a hasonló nevű, mára inaktív víznyelő. A K jelzésen jobbra fordulunk a Naszály főcsúcsa felé. Az emelkedőn kb. fél kilométer után pillantjuk meg a környék fölé emelkedő, rossz állapotú geodéziai mérőtornyot, amire napjainkban életveszélyes és tilos felmászni. Az 1970-es és 80-as években földmérési céllal 107 vasbeton mérőtorony épült Magyarországon, amelyek a műholdas technológia terjedésével funkciójukat vesztették. Túlnyomó részük karbantartás hiányában igencsak rozoga. Néhányat közülük fémgyűjtők fosztottak ki, mások új szerepkörben működnek tovább adótoronyként vagy megfigyelőállomásként, egy-egy építmény kilátóként használnak. A Naszály tetejéről teljes körpanoráma tárul elénk a Dunakanyarral, a Börzsöny és a Cserhát hegyeivel.

 Lefelé a Török-rétig

 A Naszály csúcsától keskeny ösvényen, sombokrok alatt indulunk tovább a K jelzésen kelet felé. A gerinc karsztbokorerdejébe ékelődő lejtősztyeppről és sziklagyep-foltokról szép kilátás nyílik a Börzsönyre és az alattunk fekvő Kosd községre. Az első igazán szép kilátópontot kb. 700 méternyire találjuk a csúcstól. Innen 200 méternyire érjük el a K jelzésről balra térő, meredeken induló KΩ jelzést, ami levezet a sziklafal aljában található Násznép-barlanghoz. A dachsteini mészkőben kialakult régi, mára már inaktívvá vált, forrásbarlang a korábbi időkben valószínűleg nagy aktivitással működött. Három nagy és több kisebb terme van, ezek többsége szabadon látogatható. Az első (nyitott) szakaszában keményre taposott denevérguanó alkotja a csúszós felszínű, sötét színű kitöltést; a mennyezeten is jól láthatóak a denevérek jellegzetes nyomai. A barlangot lehetőleg fejlámpával keressük fel! Méretei és formakincse, valamint a fejünk felett megbúvó denevérek mindenképpen megérik a kitérőt és bekukkantást. Vegyük figyelembe, hogy a lezárt részekhez engedély szükséges, valamint, hogy a barlang szeptember 1. és április 30. között denevérvédelmi okokból nem látogatható.

Nevét egy a helyiek által megőrzött monda alapján kapta, miszerint a törököktől megrémülő kosdi násznép itt folytatta a lakodalmat. Mások szerint egy földesúr fia és egy jobbágyleány házasodott össze itt a dühös apa elől menekülve. Ezen történetek alapja a korábban itt talált nagyszámú edénytöredék. Szintén izgalmas az a felvetés, miszerint a barlang üregeiben rejtette el rabolt kincseit Juraj Jánošik tót betyár az 1700-as évek elején - emiatt a barlang sokáig kincskeresők célpontja volt. Dr. Majer István kosdi bányamérnök 1912-ben végzett próbaásatást a Barlangkutató Bizottság megbízásából, melynek során többek között medve és őstulok csontrészek, valamint neolit-, bronz- és hallstatti korból származó cserépmaradványok kerültek elő.

Ahogy visszatérünk a K jelzésig, az út túlsó oldalán továbbhaladva jutunk a Sárkánygödörhöz, ami egy kisméretű, eltömődött víznyelő. A gerincen további szép kilátópontokban lesz részünk. Az egyik leglátványosabb közülük a Kopasz-tető, ahol a hegyi hagyma, a szürke gurgolya és több más sziklagyepi növény virága ékesíti a kis gyepet, melyet egy ritka, védett cserjénk, a szirti gyöngyvessző szegélyez. Alattunk a Naszály északi oldalának erdei zöldellnek. A gerinc alsó szakaszán a szálkőzeten haladó ösvény ritkán álló virágos kőrisek között halad. Ez az egyik leghangulatosabb szakasz. Majd egy kanyar után hematitos bevonattal díszített kövek bukkannak fel, és az eddigi fehér kőzet helyett már a hárshegyi homokkő van a lábunk alatt. A kereszteződéshez érve még a K jelzésen megyünk tovább északnak. Egy kis szelídgesztenyés erdőrészen át indulunk, amit érdemes ősszel is felkeresni. Később cseres-kocsánytalan tölgyesen vezet az út a Török-rét táblás kereszteződéséig. Itt északnyugatnak tartunk a jelzésen a Gyadai-rét irányába.

A Gyadai-réten át a kirándulóközpontig

A rét a nevét az egykori Gyada településről kapta, melynek templomát a török 1563-ban lebontotta, és köveit a Vác körüli védőfalban építette be. Ma már csak az itt-ott álló határkövek és egy, a lakók által épített töltés mutatja, hogy egykor itt, a Naszály lábánál kis település húzódott. Utóbbi egy középkori halastó gátja lehet. A változatos mikrodomborzat számos társulásnak ad otthont. Az út helyenként növényzettel benőtt, nehezen járható. Néhol a kökény és a szintén szúrós gyapjas aszat nehezíti meg a továbbjutást. Mindig figyeljük a jelzést, mert ha belekeveredünk egy nedvesebb foltba, lehet, hogy csak nehezen tudunk visszakapaszkodni az útra! A rét északnyugati részén egy kereszteződésben elérjük a Gyadai tanösvényt, amin jobbra fordulva a P jelzésen rögtön a Hinta-hídhoz érünk, majd a kavicsos út túloldalán már az Óriások pihenője vár minket. Innen egy hangulatos, emelt pallósoron térünk vissza a mocsaras fűzligetbe. Átkelünk a Lósi-patakon, majd a réten rövidesen az egykori állattartásra emlékeztető gémeskút maradványaihoz érünk. A rétek végén a P jelzés befordul egy gyertyános erdőbe, aminek gyepszintjében a leggyakoribb fajok a bükksás és a podagrafű - utóbbit régen köszvény és reuma kezelésére használták. Hamarosan egy hárshegyi homokkőből faragott határkőhöz érünk, amin a V.P. jelzés mutatja, hogy a terület egykor a Váci Püspökség birtoka volt. Rövid időre kitérünk a kavicsos útra, majd ismét az erdőben folytatjuk a túrát egészen a kirándulóközpontig. Az utolsó 100 métert a túra elején bejárt K jelzésen tesszük meg.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A többségében Budapestről és Vácról induló autóbuszokról a Szendehely, Katalinpuszta nevű megállóban érdemes leszállni.

Anfahrt

A buszmegállótól két úton juthatunk el a kirándulóközponthoz:

  • A Főút meletti járdán észak felé indulunk a K◼ jelzésen, és a kirándulóközpont  táblájánál jobbra fordulunk . Ez az út egyenesen a túra kezdőpontjához visz (1 km).
  • A buszmegállóból déli irányba indulunk, és a balra ágazó K+ jelzésen csatlakozunk be a K jelzésbe. Ez az útvonal érinti a Rockenbauer Pál kopjafáját is (1,2 km).
  • A kirándulóközponttól távolabb eső parkolóból a K◼ jelzést kell északi irányba követnünk (300 m).

Parken

  • A kirándulóközpont előtt, közvetlenül a túra kezdőpontján tudjuk az autót leparkolni. 
  • Ha itt elfogytak a helyek, a bekötőútról nyíló tágas parkolóban hagyhatjuk az autónkat.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen

+ 3

Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
17,1 km
Dauer
5:30 h
Aufstieg
742 hm
Abstieg
742 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.