Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderungempfohlene Tour

A Medves-vidék geocsodáinak nyomában

Wanderung · Medves-fennsík
LogoMTSZ - Partner
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Kis-Salgó (Boszorkánykő) jellegzetes csúcsa
    / A Kis-Salgó (Boszorkánykő) jellegzetes csúcsa
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Salgó vára a szomszédos Kis-Salgóról
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kilátás a Medvesaljára a Medves-fennsík oldalából
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Medves-fennsík Salgó várából fotózva
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Túra a gyönyörű Medves-fennsíkon
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Salgó és a Karancs a Medves-fennsíkról
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Karancs tömbje Salgó várából
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
m 800 700 600 500 400 300 200 30 25 20 15 10 5 km Somoskői bazaltömlés Mogyorósi-kilátó (Rónafalu) Somoskői vár Salgó vára
Talán elsőre nem gondolnánk, de a viszonylag ismeretlen Medves-vidék az ország természeti és kulturális látnivalókban egyik leggazdagabb területe, ahol az erdő minden szeglete tele van – nem ritkán geológus körökben világszenzációnak számító - geocsodákkal, a bányászathoz kapcsolódó érdekes kulturális emlékekkel, s ahol a vulkáni kúpokon az ország legszebb várai állnak. A túra e páratlan vidék legszebb helyszíneit fűzi fel.
schwer
Strecke 31 km
9:09 h
931 hm
680 hm
622 hm
245 hm
A tömegközlekedéssel is könnyen elérhető, rossz híre ellenére kifejezetten érdekes Salgótarjánból indulunk, hogy egy hosszú túra során felfedezzük a határon átnyúló Novohrad–Nógrád Geopark talán legismertebb hazai részét, a Medves-vidéket. A városból először a Pécs-kőre mászunk fel (szó szerint!), meglátogatjuk az egykori Inászó mára elcsendesült erdei emlékét, majd meghódítjuk a kissé félreeső, de a vidék egyik legérdekesebb geológiai alakzatait felvonultató Szilvás-kőt. Ezt követően beszippantjuk a letűnt bányászvilág hangulatát Rónabányán, majd keresztezzük Európa legnagyobb bazaltfennsíkját, a 8 km² területű „Medves lapost”. Hihetetlen az égig érő mezőkön sétálni, Magyarország egyik legkülönlegesebb túraterepe ez! Végezetül a terület két leglátványosabb bazaltkúpján trónoló, hazánk legszebbjei között számon tartott várat, a Somoskőit és Salgó várát vesszük be, hogy a túrától a geopark látogatóközpontjában, a Salgóbányán található Geocsodák Házában búcsúzzunk (és rájöjjünk, hogy mennyi minden vár még ránk itt).

Autorentipp

A túra bármelyik irányban végigjárható. Mivel a Medves-vidék ikonikus településén, Salgóbányán sokféle szállástípusból választhatunk, érdemes a viszonylag hosszú túrát a csendes faluban eltöltött éjszakával megfejelni. Különösen, hogy a Geocsodák Háza nem biztos, hogy belefér az első, hosszú túranapba. Így másnap további látnivalókat cserkészhetünk be: például az Eresztvényi kőbányák geológiai tanösvényt és az itt található látogatóközpontot, a salgótarjáni bányamúzeumot és a Baglyas-kő Vár Természetvédelmi Látogatóközpontot, vagy egy következő túrával meghódíthatjuk a Palóc Olimposzt, a Karancsot. Semmiképpen se siessünk haza a Karancs-Medves-vidékről!
Profilbild von Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualisierung: 29.10.2021
Schwierigkeit
schwer
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
622 m
Tiefster Punkt
245 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

A Pécs-kőre egy meredek, hegymászókötéllel biztosított, a sziklába vájt lépcső vezet fel. 

Weitere Infos und Links

  • A geopark honlapján további részletes információt kaphatunk az egyes helyszínekről. A geopark rendszeresen szervez vezetett sétákat, túrákat, érdemes a honlapon utánanézni ezeknek, s ha tehetjük, beregisztrálni. Maradandó élményben lesz részünk! 
  • Ha édesszájúak vagyunk és egy különleges meglepetésre vágyunk Salgótarjánban, kezdjük a túrát a G&D Kézműves Cukrászdában és Pékségben, amelyről elég annyit megjegyezni, hogy már többször adta Magyarországnak az év tortáját.

Start

Salgótarján, távolsági buszpályaudvar (249 m)
Koordinaten:
DD
48.104833, 19.806013
GMS
48°06'17.4"N 19°48'21.6"E
UTM
34U 411115 5328641
w3w 
///vorführungen.harfe.zettel

Ziel

Salgóbánya, Geocsodák Háza

Wegbeschreibung

Itiner:

  • Salgótarján távolsági buszpályaudvartól indulunk. Átsétálunk a főútra, a Rákóczi útra (21-es út), amelyet észak felé követünk
  • A síneket keresztezve rögtön jobbra fordulunk az Acélgyári útra (itt már a S jelzést is követjük)
  • A S jelzés a Dózsa György úton jobbra kanyarodik, felfele a Szojka Ferenc stadion felé
  • A stadion előtt a S jelzés jobbra tér egy erdei műútra
  • A Dolinka Pihenőparkot követően a S jelzés (Bányász Körút) beveszi magát az erdőbe, ahol egészen a Pécs-kőig emelkedünk (543 m), amelyet egy kis kitérővel mászhatunk meg (S▲ és P▲)
  • A S jelzésre visszatérve leereszkedünk a Pécs-kő-nyeregig, ahol balra fordulunk a K jelzésre (Kohász kék)
  • Inászó egykori bányásztelepülését érintve leereszkedünk a Mátraszele-Zagyvaróna közötti műútra, azon jobbra fordulva - óvatosan - haladunk pár száz métert, majd balra betérünk a Kápolna-völgybe a K jelzésen
  • Az emelkedő tetején becsatlakozik a már ismert S jelzés (Bányász körút), amelyen balra fordulunk, s egészen a Szilvás-kőig követjük, ahol sok kis kitérővel megcsodálhatjuk e különleges hegy látnivalóit
  • A Szilvás-kőre a S+ visz fel. A cseh katonák sírjánál jobbra térve a S▲ jelzésen megcsodálhatjuk a közeli Kis-Szilvás-kő (616 m) bazaltformáit, majd visszatérve a sírokhoz, továbbhaladva a S+ és a S▲ visz fel a Szilvás-kő tetejére (625 m), ahova elsősorban a különleges bazalthasadékok miatt érdemes felkapaszkodni
  • A csúcsot a S▲ keresztezi, de azon csak a kilátást nyújtó pontig érdemes elmenni, majd a hasadékoktól pár lépést visszaereszkedve térünk rá balra a S+ jelzésre, amely elvezet bennünket a hegy másik attrakciójához, a látványos bazaltoszlopokhoz
  • Tovább követve a S+ jelzést, érintjük a látványos Bagó-kői bányát, és végül leereszkedünk Rónabányára
  • A műúton átkelve a S jelzésen vágunk neki a Medves-fennsíknak, amely hosszú darabon annak keleti oldalán, még az erdőben halad
  • A fennsíkra végül felérve a kereszteződésben a Z jelzésen jobbra térünk, s ezt követjük egészen Somoskőig, majd azon belül Somoskő váráig
  • A Z jelzésen a faluszéli Bakancsos Büféig visszasétálva a P+ jelzést követjük, amely átvezet bennünket Eresztvényre
  • A műutat keresztezzük, s megindulunk a szemközti aszfaltúton, majd hamarosan jobbra térünk a P jelzésen
  • Az egykori vasút nyomvonalán (P jelzés) jutunk el annak ma is álló, látványos alagútjáig, a Dunelig
  • Ezen keresztülmenve balra térünk a S jelzésen, majd rövidesen a S+ jelzésen jobbra térünk
  • Pár száz métert követően a Z jelzésen (Medvesi Zöld) balra tartunk, amely Salgóbányára, túránk céljához vezet már, de előtte a Salgó alatti hágóból először PL és a P▲ jelzésen (balra) egy kis kitérővel felkapaszkodunk Salgó várába (623 m), illetve a hágóból a másik irányba indulva a PL jelzésen a Kis-Salgóra (572 m)
  • Visszatérve a hágóba a túrát a Z jelzésen a Geocsodák Házánál fejezzük be Salgóbányán

A túra részletes leírása:

A Pécs-kő bevétele

Rövid salgótarjáni sétánk (amelynek során az egykor nagyon is modern belvárosból gyorsan eljutunk a hamisítatlan bányászváros hangulatát idéző házak közé az Acélgyári úton, majd a S jelzést követve két lépéssel bent is vagyunk az erdőben) megmutatja, hogy semmiképpen nem érdemes letudni ennyivel ezt a várost: érdemes a túrát követően visszatérni ide. A Dolinka Pihenőparkot elhagyva az ösvény (S jelzés) végleg beveszi magát a zömében vegyes, az egykori bányászat nyomait viselő, alaposan megbolygatott erdőbe. A kaptatót követően elhagyjuk a Hurka-Pécskő felé vezető P▲ jelzést, majd hamarosan meg is érkezünk a Pécs-kőre vezető rövid elágazáshoz (S▲ - P▲). A csúcsra egy sziklába vájt, meredek és csúszós, sziklagörgeteges „lépcső” vezet fel, amely még biztosítva is van egy hegymászó kötélből készült korláttal. Tériszonyosoknak nem ajánlott a csúcsmászás, de egyébként feltétlenül, hiszen pazar kilátás vár ránk. Abból a szempontból mindenképpen ez a környék egyik legjobb panorámája, hogy rálátunk a távolabbi hegyekre és az alattunk lévő, a völgyekből felkapaszkodó városra egyaránt.

A Pécs-kő (543 m) egykori vulkánja tökéletes példája annak, hogyan vált az erózió és az emberi beavatkozás során láthatóvá a környék különleges földtani múltja. A Pécs-kő vulkánja 2-3 millió évvel ezelőtt először törmeléket szórt: így jött létre a csúcson látható, vulkáni bombákból, lávafoszlányokból és salakos bazalttufából álló összlet.  A második kitörés során a felépült krátert lávabazalt törte át, s innen folyt több irányba az olvadt láva. Az egyik hasadékkitöltés a tektonikai mozgások következtében kiemelkedett, ez a mai Hurka-Pécskő. A Pécs-kő tetejét uraló salakos, törmelékes kőzet nem alkalmas építésre, a második szakaszban ezt a puha réteget áttörő kőzettelérek fekete, tömött bazaltja (lávakőzete) viszont annál inkább. Továbbá nyilván szerepet játszott a hegy városhoz való közelsége is abban, hogy a kőbányászat fokozottan jelen volt a hegyen. Az 1930-as évek előtt öt (!) nagyobb bánya is termelte itt az utcakövet, sőt, drótkötélpálya, kisvasút és sikló is segítette a kitermelt anyag elszállítását. A bányászat csúcsteljesítménye a különleges alakja miatt Hurka-Pécskőnek nevezett kiemelkedés 1923-as lerobbantása és kitermelése volt. De ekkor készült a Pécs-kőre vezető, sziklába vájt lépcsősor is, amely Magyarországon ritka hegymászóélményt nyújt. A kis kitérő egy egykori bányaudvart is érint, érdemes tehát jól körbenézni, az egész táj fejlődéstörténete megérthető itt lényegében.    

Inászó, a letűnt település és a félreeső Szilvás-kő geocsodái

A S jelzésen a Pécs-kő-nyeregbe leereszkedve balra fordulunk a K jelzésre, amely az egész környék szimbolikus helyére, az eltűnt Inászó településre vezet. A csendes mezőn nehéz elhinni, hogy itt egykoron mezőváros állt, amely ugyan a huszita háborúk idején elpusztult, de jó minőségű széntelepének felfedezésével aztán újranépesült, hogy a 19. században itt kezdődjön a Salgótarján környéki szénbányászat (sőt, országosan is ez volt a harmadik szénbánya). Jelentős bányásztelepülés keletkezett akkor, amelyet kétezernél is többen laktak, s ahol iskola, sőt kórház is működött egykoron. Az itt létesült akna 1888-1909 között működött, ezalatt 3 millió tonna szenet termeltek itt ki. Bár a bányászatnak korán vége lett, az utolsó lakosok csak az 1970-es években költöztek ki a megmaradt kolóniatelepekről. Ma már csak – a turistaúttól félreeső – temető és emléktáró árulkodik a múltról, azonban a salgótarjáni Dornyay Béla Múzeumban további érdekességeket tudhatunk meg erről az elsőre talán szürke, de mindennapjainkat máig meghatározó időszakról – már csak ezért is érdemes jobban körbenézni a megyeszékhelyen.

A K jelzés erdei betonúton ereszkedik le a Mátraszele és Zagyvaróna közötti műútra, amelyen jobbra fordulva - óvatosan! - tegyük meg a ránk váró párszáz métert, mielőtt a K jelzés balra tér az erdőbe. Egy kiadós emelkedőt követően, a hegytetőn balra fordulunk a S jelzésen. Egy idő után feltűnik a Kőris-tanya vadregényes környezete, beérünk a Szilvás-kő alatti hegyi tanyák közé. Szemközt szinte világít a Bél-kő elbányászott oldala a Bükkben. A tanyákra felvezető dózer útról a S jelzés hamarosan felkanyarodik balra, a csúcs felé, de a kettős csúcsra már a S+ vezet fel. A cseh katonák első világháborús sírjától jobbra a S▲ a Kis-Szilvás-kőre, balra pedig (S+ és a S▲  jelzések) a látványos vulkáni alakzatokat felvonultató Szilvás-kőre jutunk, amit egyébként Rónabánya irányából egy tanösvény is körbejár.

A Szilvás-kő a Salgó hasadékvulkánjához hasonló bazaltos vulkáni működés során keletkezett. A kitörések első szakaszát itt is heves robbanásokkal kísért törmelékszórás jellemezte (ezeket a rétegeket a hegytetőn található hasadékokban láthatjuk), míg a második szakaszban bazalt lávafolyás indult meg a Szilvás-kő kráteréből és az ahhoz kapcsolódó kisebb (ún. parazita) kráterekből (Bagó-kő). Amit ma látunk a vadregényes erdőkkel borított hegycsúcson, az lényegében egy negatív lenyomat: a puhább vulkáni törmelékes és egyéb üledékes kőzetek az idők során a külső erők hatására lepusztultak, míg a kemény bazaltsapkával fedett térszínek sokkal kevésbé. Ennek eredményeként látható a mai hegygerincet alkotó kemény vulkáni csatornakitöltés, illetve annak látványos, jellegzetesen oszlopos elválású bazaltja a Szilvás-kő keleti oldalában. A hegy legnagyobb szenzációinak a vulkáni hasadékok és a bennük keletkezett konzekvenciabarlangok számítanak, amelyek – akár hisszük, akár nem – emberi beavatkozás hatására keletkeztek. A bazalttal fedett Szilvás-kő gerince alatt ugyanis egy közel 5 méter vastag széntelep húzódott, aminek nagy részét 1912-19 között lebányászták. A bányászat eredményeképpen, a beomló bányajáratok hatására repedések keletkeztek a bányajáratok fölötti kőzetben, amelyek mentén a réteg megcsúszott. Így keletkeztek a tetőszintbe mélyedő széles hasadékok, amelyek egyre szűkülve ún. konzekvenciabarlangokként futnak tovább. A Szilvás-kőn a szakemberek több mint tíz járatot tártak fel ebből a ritka barlangtípusból. 

A csúcsot a S▲ keresztezi, de azon csak a kilátást nyújtó pontig érdemes elmenni, majd a hasadékoktól pár lépést visszaereszkedve térjünk rá balra a S+ jelzésre, amely elvezet bennünket a hegy további attrakcióihoz: a látványos bazaltoszlopokhoz. Akárcsak máshol a környéken (Somoskő, Szárkő), a hegy keleti oldalán található kőfejtő is az egykori kürtőben megrekedt és megszilárdult kőzetet mutatja be. A kis szilíciumtartalmú, hígan folyó bazaltlávák jellemző sajátossága ugyanis az oszlopos elválás. Ezek az oszlopok a magma lehűlése során fellépő zsugorodási feszültségek hatására alakulnak ki, legtöbbször öt- vagy hatszög keresztmetszetűek, sőt, gyakran teljesen szabályosak. De a bazaltoszlopok jól tanulmányozhatók a Bagó-kő bazaltbányájában is, amelyet a S+ jelzésen továbbhaladva érünk el.  

A Medves-lapos keresztezése

Rónabányánál a műúton átkelve a S jelzésen vágunk neki a Medves-fennsíknak, de a turistaút hosszú szakaszon annak keleti oldalán, még az erdőben halad. Cserébe fantasztikus kilátás tárul elénk a szlovákiai oldal hegyeire és az alattunk elterülő Medvesalja községeire. Az út mellett feltörő (jelzett) Hideg-kút erősen vasas vizével olthatjuk szomjunkat, mielőtt felérünk a fennsíkra, ahol a kereszteződéstől már a Z jelzést követjük egészen Somoskő váráig. Itt már érezhető, hogy Európa legnagyobb területű bazaltfennsíkján túrázunk: körülöttünk rét hullámzik, és a horizonton az éggel ér össze. A Medves-fennsík - amelyet több lávaár hozott létre - ugyanis 520-570 méteres tengerszint feletti magasságban található, így nem csoda, hogy a horizontot csak a környék magasabb hegyei „zavarják”, mindenekelőtt a Salgó, a szemközti Karancs és persze a Medves-magosa, amely 671 méteres magasságával a fennsík legmagasabb pontja (főleg innen folyt ki a láva). A vulkáni takaró vastagsága 11-107 m között változik, kiterjedése pedig 12,8 négyzetkilométer, melynek nagyobbik része (7,8 km2) esik magyar területre. A Medves-fennsík a szlovák oldalon egészen Abroncsosig (Obručná) tart. A ma elhagyatott réteken sétálva nehéz elgondolni, hogy a táblahegy szélén, különösen annak nyugati oldalán bányák sokasága ontotta magából a macskakövet, s a kalapácsok ezreinek csattogását a kisvasút és a sikló zakatolása törte csak meg. Az egykori Medvespuszta romjait elhagyva már Somoskő felé tartunk, amelyre innen gyönyörű rálátásunk van. Itt is ódon köves úton, egy egykori kisvasút pályáján halad a Z jelzés, majd kanyarog lefelé Somoskő felé, amelyet a roppant hangulatos Bakancsos büfénél ér el.

Somoskőtől Salgó váráig, alagúton át

Nógrád megye talán legszebb vára, Somoskő egy, az erózió révén a felszínen kipreparálódott vulkáni kürtőre épült: igazán különleges, hogy a környező, puhább kőzetek elmállását követően látható az egykoron a kőzetbe benyomuló és a kürtőben megrekedt láva, ahogy az is, hogy az ember egy ilyen szép várat épített a természetes erődítmény tetejére. Feltétlenül látogassuk meg a vár mögött található, világszenzációnak számító bazaltoszlopokat is. A Bakancsos büféhez visszatérve a P+ jelzés vezet át bennünket a gyönyörű és sokat mondó nevű Eresztvényre, a Medves-fennsík kapujához, ahol egy modern látogatóközpontot és játszóteret is találunk. Érdemes belesni és pihenni egyet! A műút túloldalán az erdei betonúton indulunk tovább a Dornyay turistaház romjai felé, majd a P jelzésen jobbra térünk, és a régi kőszállító kisvasút nyomvonalát követjük egészen a Dunelig, amely országosan is különleges ipartörténeti emlék.

A medvesi ipari kisvasút történelme szövevényes. Először a szén miatt épült kisvasút itt, majd azt 1910-ben újjáépítették, immáron a bazalt szállítására. Ez az eresztvényi, somoskői, macskalyuki bányákból szállította a követ a Somoskőújfaluba, ahol normál nyomtávú vonatra rakták át a szállítmányt. Eresztvényen vontatási telep működött, és ide csatlakozott az egykori siklópálya. Eresztvényről Somoskőújfalu felé a mai P jelzés mentén vezetett a kisvasút nyomvonala, s bár az egykori viadukt már az enyészeté lett, a pályaszakasz alagútja ma is áll, sőt, ezen vezet keresztül a turistaút (ezért jó, ha van nálunk elemlámpa).

Az alagúton átkelve balra térünk a S jelzésre, majd rövidesen a S+ jelzésen jobbra. Pár száz métert követően a Z jelzésen (Medvesi Zöld) balra tartunk, amely Salgóbányára, túránk céljához vezet már, de előtte a Salgó alatti hágóból először a PL és a P▲ jelzéseken egy kis kitérővel (balra) felkapaszkodunk Salgó várába (623 m), illetve a hágóból a másik irányba indulva a PL jelzésen a Kis-Salgóra (572 m).  

A középkorban a Karancsot és a Medvest elválasztó Zagyva-völgyben fontos kereskedelmi útvonal vezetett, ezt védte Salgó vára, amely  – hasonlóan Somoskő várához  – hazai viszonylatban jól dacolt az idő vasfogával. A páratlan panoráma és bazalt formációk mellett még Petőfi lovának patkónyomát is felfedezhetjük az egyik kövön! A Boszorkánykőnek is nevezett Kis-Salgó pedig a bazalt ferdén rétegződött formái miatt érdekes, na meg persze a csodálatos kilátás miatt. Ideális helyszíne a búcsúnak, amely minden bizonnyal csak átmeneti, mert aki megismeri a Karancs-Medves-vidék szépségeit, gyorsan visszavágyik ide.

A túrát Salgóbányán, a vidék ikonikus településén fejezzük be, ahova a Salgó alatti hágóból nagyon gyorsan lejutunk. Salgóbánya volt a környék barnaszén bányászatának egyik központja, az egykori gazdag bányászéletről a kaszinó árulkodik, éppen itt működik ma a Novohrad-Nógrád Geopark Geocsodák Háza nevezetű látogatóközpontja, ahol mindenképpen érdemes jól körbenézni, s amely az itt született Zenthe Ferencnek is emléket állít.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kiinduló pontja a salgótarjáni távolsági buszállomás

Anfahrt

  • A túra a buszpályaudvarról indul.

Parken

  • Salgótarjánban a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordinaten

DD
48.104833, 19.806013
GMS
48°06'17.4"N 19°48'21.6"E
UTM
34U 411115 5328641
w3w 
///vorführungen.harfe.zettel
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

A tágabb terület, a történelmi Bolhád területén fellelhető jeles kövekről, regélő helyekről szóló „Tájban élő eredetmondák” kiadvány (Bükki Nemzeti Park) további érdekességeket tár fel a földtani értékekhez kapcsolódó hiedelmekről, mondákról.  

Kartenempfehlungen des Autors

Karancs, Medves-vidék, Felső-Tarnai-dombság (Szarvas térképek)

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép. Lámpa mindenképpen legyen nálunk ezen a túrán! 


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
schwer
Strecke
31 km
Dauer
9:09 h
Aufstieg
931 hm
Abstieg
680 hm
Höchster Punkt
622 hm
Tiefster Punkt
245 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch Von A nach B geologische Highlights

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp