Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

A magyar turultól a német gyöngyszemhez - Gerecse Kapuja-Vértestolna körtúra

Wanderung · Nyugati-Gerecse · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • A Vaskapu a Gerecsében
    / A Vaskapu a Gerecsében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Pár járólap az erdőben: ennyi maradt a Kis-réti vadászházból
    / Pár járólap az erdőben: ennyi maradt a Kis-réti vadászházból
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Márciusi ifjak: hóvirág a Gerecsében
    / Márciusi ifjak: hóvirág a Gerecsében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
0 150 300 450 600 m km 2 4 6 8 10 12 14 16 Gerecse Kapuja Látogatóközpont Ranzinger-kilátó Szelim-barlang

Egész napos kirándulásunkon betekintést nyerünk a Gerecse jellegzetes tájformáinak egy részébe, megismerkedünk élővilágával, kőzeteivel, és közben kulturális, történelmi információkkal is gazdagodunk. A Gerecse Kapujától változatos terepen át Vértestolnára tartunk, majd szintén mozaikszerű, így egyáltalán nem unalmas visszaúttal zárjuk be a túrakört, melynek során váltakozva emelkedünk-süllyedünk a sakktáblaszerű rögök és a völgyek világában.

geöffnet
mittel
16,7 km
5:10 h
587 hm
587 hm

A vetők mentén kiemelkedett sasbércekből és a köztük mélyülő árkokból, völgyekből, medencékből összeálló hegység részei közül a Nyugati-Gerecse rögsorvonulatát harántoljuk ezen a túrán. A Csúcsos-hegy tetején a Ranzinger-kilátóba hágunk fel, a Vaskapu szurdokszerű völgyében mészkősziklákat tanulmányozunk, majd még egy rögön átlendülve a Tardos-Vértestolnai medencébe ereszkedünk.

A hegyek ölelésébe települt német nemzetiségű falu a Gerecse-vidék etnikai tarkaságának tanúja. Átgyalogolunk a községen, ahol sok német felirat mesél a germán ősökről, és hogy behatóbban ismerkedjünk a múlt emlékeivel, megnézhetjük a sváb tájházat is. Vértestolna fordulópontja utunknak, ahonnan a Gerecsében ritkának számító felszíni vízfolyások egyike, a Malom-patak mentén indulunk vissza a hegyre. Először a dűlőkön átvágva, a Bundschuh-kút árnyas pihenőhelyén lazítunk kicsit, aztán a Halyagos oldalába emelkedve a Kis-réti vadászház romjainál ámulunk egy tölgyóriás előtt. Utunk végén a Turul tövéből tekintünk ki a környékre, és a Szelim-lyuk barlang kialakulásáról, történelméről szerzünk információkat.

outdooractive.com User
Autor
András Kisida
Aktualisierung: 29.03.2019

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
463 m
Tiefster Punkt
234 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Vértestolna határától a Halastóig kb. 4.5 km hosszan fedetlen terepen megyünk át,  úgyhogy tűző napsütésben jól jöhet a fejfedő.
  • Vízvételre a Gerecse Kapujában, Vértestolnán és a Bundschuh-kútnál van lehetőség. Vigyünk magunkkal elegendő folyadékot!
  • A Csúcsos-hegy északi, meredek lejtőjén csúszásveszélyes az ereszkedés. Megfelelő lábbeliben és körültekintően mozogjunk!

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Weitere Infos und Links

Start

Gerecse Kapuja látogatóközpont (308 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.588620, 18.408553
UTM
34T 305163 5273832

Ziel

Gerecse Kapuja látogatóközpont

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Gerecse Kapujától a P▲ jelzésen a Csúcsos-hegy északi lábáig túrázunk.
  • A P+ jelzésen a Vaskapu szurdokába hatolunk.
  • A völgy felétől a P jelzésre váltunk, és ezen vándorlunk Vértestolna határáig.
  • A szélső házakig a P+, aztán a község főutcáján a K+ jelek navigálnak minket.
  • A templom után jobbra, a K● jelzésre fordulunk, és a Bundschuh-kútig ezt követjük.
  • A Bundschuh-kúttól a S● jelek kalauzolnak vissza a hegyre.
  • A koldusszállási szállítóút kanyarjában jobbra, a S jelzésre váltunk.
  • A Kis-réti-vadászház romja mellett balra, a P+ jelzésen folytatjuk.
  • Balra kanyarodunk a Nagy-rét szélén, majd a P jelzésen bandukolunk tovább.
  • Elbattyogunk a Gerecse Kapuja mellett, aztán a jobbra kiágazó PΩ jelzésen a Szelim-lyukhoz trappolunk.
  • A PΩ és P jelzéseken visszatérünk a Gerecse Kapujához.

A túráról részletesen

Tatabánya és a Gerecse Kapuja

Tatabánya, mint a Gerecsébe irányuló turizmus délnyugati kaputelepülése, a 20. században hazánk egyik bánya- és iparvidékének központjaként sok szempontból nem éppen pozitív hírnevet szerzett magának. A jelentős környezetrombolás elsősorban környékét és az itt élőket sújtotta, de hatásai (pl. a karsztvízszint erős csökkentése, a talaj- és légszennyezés) a szomszédos vidékeket is károsan érintették.

Bár a gazdasági szerkezet átalakulásával a szennyezés mértéke töredékére zsugorodott, még időbe telik a természetes rendszerek visszaállása, az érintett területek rekultiválása, revitalizációja. A környezet- és természetvédelem ügyének fókuszba állítását jelzi, hogy 2007-ben a város hazánkban elsőként vált klímabarát településsé, amivel példaértékű kezdeményezést indított el. Ezen túl számos egyéb kedvező hatású beruházás valósult meg, amely vonzóbbá teszi Tatabányát az itt élők és az ide látogatók szemében.

Ebbe a sorba illeszkedik a legfrissebb fejlesztés: a már jó ideje dédelgetett turisztikai látogatóközpont megvalósítása. A 2018 augusztusában átadott Gerecse Kapuja látogatóközpont fő célja a hegység értékeinek bemutatása, vidékének alaposabb megismertetése. Jól illeszkedik környezetébe a központi épület, amelyben interaktív kiállítóteret, éttermet, ajándékboltot, kerékpárkölcsönzőt alakítottak ki, sőt a Turul alatti sziklákon vezető via ferrata-útvonalak bejárásához szükséges felszerelést is bérelhetünk itt. A környékén megújultak az ösvények, pihenő- és piknikező helyek, játszótér és szabadtéri kondipark nyújt időtöltési lehetőséget a közelben.

Három tanösvényt is kiépítettek, melyek bejárásával a hegység elővilágát, geológiaját, az ide kapcsolódó legendákat, valamint a 19. század végén emelt nemzeti milleniumi emlékművek történetét ismerhetjük meg. A tematikus útvonalakat mobiltelefonra  letölthető applikáció segítségével is bejárhatjuk, amellyel megtekinthetjük a táblákon nem látható tartalmakat.

Csúcsos kilátás

A P▲ jelzés turistasétányán startolunk a látogatóközpont épületétől balra. Első szakaszunk egybeesik a geológiai tanösvénnyel, ezért az út mellé pakolt kőzetminták és tájékoztató táblák segítségével ismerkedhetünk is a Gerecse hegyeit felépítő üledékekkel. A parkerdőn át enyhén emelkedve elérjük a Csúcsos-hegyre vezető nyiladékot, amelybe balra bekanyarodunk, és újabb tanösvényen folytatjuk, ezúttal a környék állat-, és növényvilágába merülve.

A tető fennsíkszerű platóján kis rét és pihenőhely fogad, ahonnan acélmonstrum emelkedik az ég felé. Az egykoron aknatoronyként funkcionáló építményt 1980-ban állították ide, miután a bányát, ahol évtizedekig felvonót működtett, bezárták. 2008-as felújításakor Ranzinger Vince bányaigazgatóról nevezték el, akinek emlékművet is állítottak tövében. Lépcsőkön kapaszkodhatunk fel a 30 méter magas építmény tetejére, ahonnan a szomszédos Turul-emlékművön, Tatabánya városán és a környező Gerecse-csúcsokon túl messze ellátni a Kisalföldre, a Sokoró, a Bakony és a Vértes vonulataira, sőt – éppen a látóhatár felett – a Kis-Kárpátok 100 km-nél is távolabbi kiemelkedéseire. A torony kilátószintjén szemrevételezhetjük a bányászokat és felszerelésüket föl-le mozgató kas tekintélyes kábelcsévélő dobját is.

Miután jól kinézelődtük magunkat, egész túránk legmegerőltetőbb szakaszához kezdünk, amikor megindulunk a Csúcsos-hegyről lefelé. A hegy északi oldala kb. 140 méter szintkülönbségű, ráadásul az ösvény felülete az erőteljes leöblítések miatt kiálló gyökerekkel, kisebb-nagyobb sziklakibukkanásokkal pettyezett. Tovább nehezíti a lejutást a csúszós kő-, és talajmorzsalék, ezért elővigyázatosan, körültekintően ereszkedjünk! Ha szükséges, használjuk az útszéli fák vastagabb ágait, törzseit kapaszkodó gyanánt.

Mészkövek a Vaskapuban

A meredély aljában elágazás fogad, ahol jobbra a P+ jelzésre térünk, és az eddigitől merőben eltérő arculatú szakaszon folytatjuk a Kovács- és a Csúcsos-hegy között emelkedve. A szűk és mély, szurdokszerű völgy oldalaiban feltárulkozó szikladarabok, sőt helyenként lemezekre váló kőtornyok emelkednek; különleges hangulatú sziklavilágba hatolunk. A Vaskapunak nevezett völgy, amely a Gerecse három röge közé mélyült, feltárja a hegységet felépítő kőzetanyagot.

Irányítótáblás elágazásban konstatáljuk, hogy a P jelzéshez csatlakoztunk, innentől ezen folytatjuk. Az amúgy is sejtelmes hangulatot fokozza, hogy egy kanyar után 2. világháborús katonasírt pillantunk meg. A hant az 1944/45 fordulóján vívott kemény harcokra emlékeztet, amikor bizony nem volt ilyen csendes az erdő. A gyér aljnövényzetű völgyoldalak telis-tele vannak kisebb-nagyobb kőzetkibukkanásokkal, a feltűnően fehérlő mészkövet sokhelyütt puha, üdezöld mohabevonat tarkítja. Ösvényünkön talpalva is kövek felett lépük át, meg a vizek által lehordott, vagy a szél által letört faágakon keresztül bukdácsolunk. A lezúduló csapadékvizek erodálták a két oldalt, a peremen még kapaszkodni igyekvő fák ágas-bogas gyökérzetét figyelhetjük lenyűgözve, és a pleisztocén eljegesedés idején lerakódott felső, löszös réteget. A Gerecsében sokhelyütt megtalálható üledékfajta alapanyagát a hűvös időszak erős szelei terítették szét és rakták le.

Elérve a vértesszőlősi előembertelep feltárójáról elnevezett Vértes László-aknabarlang ajtóval lezárt hasadékát megenyhül az emelkedő, és sudár fiataloson keresztül, hangulatos ág-, és lombalagútban andalgunk tovább, követve a fényt a túlsó végén. Érintjük a betonkávával és vasráccsal foglalt Arany-lyuk zsomboly száját, aztán vízszintessé váló terepen a Kovács-hegy és a Halyagos közötti nyeregben találjuk magunkat. Pihenőpad csábít leülésre. Ne is álljunk ellent, érdemes szusszanni egyet a fák alatt!

Rögről a medencébe

Továbbra is engedve a P jelzés szíves kalauzolásának még egy víznyelőbarlang lezárt bejárata mellett menetelünk el, majd a nyílt Halyagos-rét sarkától egy gyertyánnal elegyes cseresen vágunk át. Egy ideig vörös mészkővel felszórt szállítóúton poroszkálunk, hogy aztán egy jó tölgyes talajútján, enyhe emelkedővel kezdjük felhágni a Kappan-bükk rögének déli oldalára. Lekerített tarvágáshoz jutunk, amely kilátást enged a Budai-hegyekre és a Pilis csúcsaira. Szintútra fordulva a hegynek nevet adó, ezüstös törzsű fákból álló erdő sziklákkal pettyezett aljában folytatjuk, aztán rövidesen éles jobbkanyarral ereszkedni kezdünk a Tardos-Vértestolnai medence irányába. Nem kell már sokáig  várnunk, hogy megpillantsuk a község fák között kibukkannó templomát, házait.

A szőlőhegy tövében lévő elágazástól a P+ jelzésen folytatva gyümölcsösök és présházak között érkezünk a falu szélére. Ahogy feltárul a környék látképe, jól kibontakozik a térség medence jellege, ugyanis körben minden irányból hegyek szegélyezik a települést. Még be sem érünk a központba, egy tragikus eseményre emlékeztető, 1943-ban állított német nyelvű emléktábla máris tanúskodik Vértestolna lakóinak származásáról.

Gyöngyszem az ékkövek között

Az Árpád-korban magyarokkal alapított község pusztává vált a török időkben, aztán a 18. században már németekkel telepítette újra földesura, gróf Esterházy József. A dolgos svábok az elvadult területet szépen rendbe hozták, állatokat tartottak, földet műveltek, szőlőt neveltek, malmot működtettek az erdős hegyek szegélyezte kies völgyületben. A második világháború végéig szinte kizárólagosan lakták házait, és ma is jelentős az arányuk: 40% körüli. Az itt élők büszkék múltjukra és jelenükre, a kultúrájukat, nyelvüket őrzik. Hagyományőrző egyesületek fogják össze az ilyen irányú törekvéseiket, érdekeiket. Vértestolna nevének előtagja pedig abból az időből származik, amikor a hegység bizonyos nyugati részeit még a Vérteshez sorolták.

A főutcán a  K+ jelzésre váltva megyünk el a takaros házak, rendezett porták előtt. Találunk itt egy vegyesboltot, ahol a tájház megtekintéséről is érdeklődhetünk. A polgármesteri hivatal előtt megállít a látványos mesterségek fája, melyen régi céhtáblákat idéző piktogramok jelzik a helyben végzett foglalkozásokat és szolgáltatásokat. Rúdjának alsó részén, egy 1938-ból való táblán, gót betűs, ékes németséggel két mondatban mutatják be saját falujukat, azt gyöngyszemhez, a környéket pedig ékkövekhez hasonlítva.

A templom utáni keresztútnál jobbra fordulunk, és a K● jelzések mentén magunk mögött hagyjuk Vértestolnát. Kukorica-, és napraforgótáblák között, a Malom-patakkal párhuzamosan, széles kövesúton tartunk a Budschuh-kúthoz. A nyílt dűlőről körbetekintve jól belátjuk a medencét amfiteátrumszerűen keretező rögöket. Vértestolna háztetői mögött kimagasodó TV tornyával a Nagy-Gerecse lapos háta emelkedik,  a többi irányba pedig a Kappan-bükk sziklás oldala, a Halyagos, az Őz-fej, valamint a Pes-kő beerdősült ormai csúcsosodnak.

A medencéből a rögökre

A szépen gondozott Bundschuh-kút háromcsöves csorgója mellett, közvetlenül a patak partján kopjafával ékített parányi tisztás bújik meg. Az idilli környezet és a padok jó lehetőséget kínálnak a hegyre való visszatérés előtti frissítő pihenőhöz.

A S● jeleken megindulva balról vadvédelmi fémháló szegődik mellénk, túloldalán halastó vize csillan. A kerítés nyitható kapuján keresztül (belépés után helyezzük eredeti állapotába az átjárót!) búcsút intünk a nyílt térszínnek, és az erdőbe hatolunk. Kocsiúton, szép tölgyesben kezdünk emelkedni a Malom-patak völgye fölé, majd éles jobbfordulóval az Őz-fej déli oldalában kanyargunk. Irányítótáblás kereszteződésben dobban lábbelink talpa a Koldusszállásről érkező kövesútra, és a S jelzésen jobbra térve mérsékelt kaptatón battyogunk tovább. Rövidesen a néhai Kis-réti vadászház maradványainál, zsebkendőnyi tisztás szélén állunk, ahol hatalmas törzsű, terebélyes tölgymatuzsálem fogad, tövében pihenőpaddal. Támlafelirata az erdőben, vagy az erdőért élőkre, dolgozókra utal: "Emlékezz azokra, akik élték az erdőt, és nem csak hasznát, de bizony a terhét vették!"

A P+ jeleken kerekedünk fel a Halyagos déli vállára emelkedve, gyertyános-tölgyes vegyeserdőn át. Kétszer keresztezzük egy szállítóút aszfaltcsíkját, aztán lejtmenetben néhány öreg tölgy alatt elsétálva, a Nagy-rét csemetéskertjének kerítésénél balra, a P jelzésre fordulunk. Még egy utolsó emelkedő a Csúcsos-hegy oldalába, és visszaérkezünk a túránk kezdetéről ismerős útra, ahonnan a geológiai tanösvényen irányt tartva a Gerecse Kapujához trappolunk.

Turul és Szelim

A Kő-hegy mészkőszirtjén őrködő Turult hátulról közelítjük meg. Európa legnagyobb madárábrázolását a millenniumi ünnepségsorozat részeként, Komárom vármegye kezdeményezésére állították fel. A helyi identitás fontos részét képező emlékművet a legendás bánhidai győztes csata 1000. évfordulóján, 1907-ben avatták fel. A fején a stilizált Szent Koronát viselő, karmaival Árpád kardját fogó ősi, mitologikus magyar jelkép érdekes kontrasztot alkot az alatta elterülő, a szocialista várostervezés legnagyobb művének tartott Tatabánya látványával; két alkotás, két korszak emléke. Összekapcsolódásukat jelzi, hogy a város címerének is központi alakja a Turul. Előterében kilátóhelyet alakítottak ki, ahonnan pompás panoráma nyílik a településre és tágabb környékére.

A talapzat mögött balra kiépített lépcsősor kezdődik, melyen a P jelzés vezet vissza a belvárosba. 100 métert követően jobbra ágazik ki a jelzése, a keskeny sziklaperemen vezető ösvény a közeli Szelim-lyukhoz tart. Ennek a szájától ismét jó panorámát kapunk.. A triász korú mészkőben kioldódott forrásbarlang nagyméretű ürege jelentős régészeti lelőhely és a környék folklórjának is fontos ihletője. Megtekintéséhez nem szükséges lámpa, mivel több nyílással – köztük egy felülre, az égre nézővel is – rendelkezik, melyeken beáramlik a napfény. A feltárt leletek szerint a barlang az őskőkortól a rézkorig emberi lakóhely volt, és a korabeli állatvilág képviselőinek maradványait is megtalálták benne. Legismertebb legendája szerint hét falu népe menekült ide a fosztogató Szelim szultán katonái elől, a janicsárok azonban rájuk találtak, és megölték a fegyvertelen embereket. Kialakulásáról és feltárásáról kihelyezett tájékoztató táblán tudhatunk meg információkat.

Amerről érkeztünk, arra térünk vissza a Gerecse Kapujához, ahol elidőzhetünk, vagy ha időnk és kedvünk engedi, tovább mehetünk megnézni a környék más érdekességeit.

Öffentliche Verkehrsmittel

  • Tatabányának kiváló mind a vasúti, mind a távolsági autóbusz összeköttetése. Túránk kiindulópontja tömegközlekedéssel közvetlenül azonban nem érhető el, hanem a Tatabánya vasútállomás elől induló, majd az Újvárost keresztező, P jelzésű turistaúton tudunk felsétálni a Gerecse Kapujához.

Anfahrt

  • Tatabánya vasútállomástól a P jelzésen emelkedve 1,5 km a Gerecse Kapuja látogatóközpont. A tájékozódást könnyíti, hogy a Kő-hegy mészkősziklája a tetején pózoló Turullal a város nagy részéből jól látható.

Parken

  • Tatabánya Alsógalla városrészéből vezet ki a Panoráma út, amelyre az 1-es főútról tudunk rákanyarodni. A látogatóközpont előtti parkolóban hagyhatjuk járművünket.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Gerecse turistatérkép


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
16,7 km
Dauer
5:10 h
Aufstieg
587 hm
Abstieg
587 hm
Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.