Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung Top

A Magas-Mátra érintése

Wanderung · Mátravidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    / A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    Foto: Péter Farkas
  • / A Galya-kilátó télen
    Foto: Péter Farkas
  • / Napfelkelte a Galya-kilátóból
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A régi iparvasút maradványai a Csukás-patak mentén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nyesettvár csúcsáról nincs kilátás
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hófödte fenyves a Mátra-bércen
    Foto: Péter Farkas
  • / Hátizsákosok az állomáson
    Foto: Ƀálint $ztankó, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csukás-patak a Szalajkaháznál
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A József Attila-forrás a Szalajkaház fölött
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az Üvöltő-bércen
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Róka surran vissza az erdőbe a S jelzésen, a Nyesettvár és az Üvöltő-hegy között
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Már csak ennyi látszik a Nyesettvárból
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyírfák a Málnás-rétnél
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gázló a Galya-csurgónál
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A S és a K+ jelzésen, a Galyacsurgó közelében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Galyatető Turistacentrum a levegőből
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás Bodony felé a Galya-kilátóból
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Mátrabércen, Galyatetőtől nyugatra
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kéktúrás irányító tábla a Mátra-bércen
    Foto: Péter Farkas
  • / Zúzmara lepte be a fenyőket a Mátra-bércen
    Foto: Péter Farkas
  • / Mátraszentimre a környék közigazgatási központja
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bükkös Mátraszentimrétől keletre
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bagi Jóska galyatetői erdész sírja a Mátrában
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Blokkház a Csukás-patak völgyében
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Hangulatos vegyes erdőben kapaszkodik a Z◼ jelzés Mátraszentimre felé
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csukás-patak medre a Z◼ jelzés mentén
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Mátravasút (Szalajkaház állomás) Galya-kilátó (Péter hegyese)
A mátrai iparvasutak emlékét felidézve bejárjuk a Galya-tető csoportjának kevésbé felkapott déli oldalát. Közben megcsodáljuk a fantasztikus kilátást a Péter-hegyeséről, ízelítőt kapunk a Mátra-bérc hangulatából, és érintjük Mátraszentimrét, az környék közigazgatási központját.
geöffnet
mittel
15,2 km
4:40 h
647 hm
647 hm

A Mátra gerince, különösen a Kékes és a Galya-tető környéke, hazánk legnépszerűbb turistacélpontjai közé tartozik. Ezért, bár hazai viszonylatban egyedülálló környezettel és terepviszonyokkal kényezteti el a kirándulókat, gyakran válik zsúfolttá, ami megnehezíti a táj hangulatának befogadását. Ha meghittebb túrára vágyunk, de nem szeretnénk kihagyni a Mátra-bérc nyújtotta sajátos élményt és a Péter-hegyesén épült kilátó lélegzetelállító panorámáját sem, ez a 15 km-es kör jó választás.

A nyomvonal a Gyöngyösről induló Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásánál kezdődik, és részint a 20. század elején épült iparvasutak nyomdokain vezet. Ha tényleg kisvasúttal érkezünk, ne felejtsünk el igazodni a menetrendjéhez: vegyük számításba, hogy az utolsó szerelvény indulásáig vissza kell térnünk a végállomásra. Mivel körtúráról van szó, természetesen megkezdhető máshol, praktikusan Galyatetőn vagy Mátraszentimrén is.

Míg a Mátra, illetve a Galya-tető csoportjának északi oldala kifejezetten meredek (helyenként eléri a 35 fokos lejtőszöget is), a hegység megbillent voltának köszönhetően a déli oldalon lankásabb gerincek szabdalják a Mátraalja felé nyújtózó völgyekre. Így aztán ezen a túrán, noha viszonylag tekintélyes, bő 600 méteres szintemelkedést kell leküzdenünk, kevés az igazán megerőltető kaptató, a Péter-hegyesére felérni mégis vérbeli csúcsélményt garantál.

Autorentipp

  • A Mátravasút csak márciustól októberig közlekedik, ezért indulás előtt tanulmányozzuk a menetrendet! A többi időszakban, vagy ha nem szeretnénk kisvasutazni, kezdjük máshonnan, például Galyatetőről vagy Mátraszentimréről a túrát.
  • A Galya-kilátó beléptetőkapuján 200 Ft-os érme bedobásával juthatunk át, ezért apró legyen nálunk! Az ország egyik legszebb panorámáját kár lenne kihagyni.
  • Ennek a túrának van egy hosszabb változata is, amely a Hutahely és Mátraszentistván felé kerül.
Profilbild von Péter Farkas
Autor
Péter Farkas 
Aktualisierung: 28.01.2021
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
962 m
Tiefster Punkt
476 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Einkehrmöglichkeit

Galyatető Touristenzentrum

Sicherheitshinweise

  • A túra több patakot is érint. az útvonal sok helyütt közvetlenül a meder mentén vezet. Különösen csapadékosabb időszakokban, magas vízállás mellett óvatosan keljünk át a gázlókon!

Weitere Infos und Links

Start

Mátravasút, Szalajkaház állomás (475 m)
Koordinaten:
DG
47.883192, 19.915239
GMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
///heck.fähigkeit.suche

Ziel

Mátravasút, Szalajkaház állomás

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Mátravasút Szalajkaház végállomásától a Z◼ jelzésen érjük el magát a Szalajkaházat.
  • Itt a jobbra térünk a S+ jelzésre, és ezt követjük az Üvöltő-bércig, ahol balra, a S jelzésre váltunk.
  • Kicsivel az után, hogy balra elhagytuk az erdészeti műutat, egy jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz.
  • Ezután tovább követjük a S jelzést Galyatető széléig, ahonnan a K jelzés kísér minket a Péter-hegyesén át a Mátra-bércre.
  • A Piszkéstetői Obszervatóriumtól a P jelek mentén ereszkedünk Mátraszentimrére.
  • Mátraszentimrén, a II. Rákóczi Ferenc utcán balra térünk a Z◼ jelzésre, amit már a túra végéig követünk.

A túra részletes leírása

Hajdani iparvasutak nyomán

A gyaloglást a Mátravasút Szalajkaház végállomásánál kezdjük, de túránknak valójában már a kisvasutazás is élményteli része. Az a vonal, amelyen ma Gyöngyös felől ide, a Mátra mélyére döcögünk, kalandos történettel büszkélkedhet: az őse rendhagyó módon, a közeli völgyekben futó, keskeny nyomtávú iparvasúti pályák összekapcsolásával született a 20. század elején, vagyis „felülről lefelé” épült ki Gyöngyössolymosig. Akkoriban személyszállításra nem használták, hanem az erdőben kitermelt javakat – elsősorban fát és követ – indították útnak rajta a rendeltetési helyük felé.

A lóvontatást 1916-ban váltotta fel az első gőzmozdony, éspedig nem is akármilyen trükkel. Mivel a két település között még nem létezett keskeny nyomtávú vonal, a mozdony úgy jutott el Gyöngyösről Gyöngyössólymosra, hogy egy darabon lerakták előtte, majd, miután ezen a szakaszon áthaladt, felszedték mögötte a síneket, és így tovább. Bár az iparvasutak fénykorában a környékbeli vonalak összhossza csaknem 50 km volt, a közúti szállítás térhódításával és az erdőgazdasági utak kiépülésével veszítettek a jelentőségükből, és az 1980-as években ezt, azaz a szén-pataki ágat is elbontották. 2012-ben, immár kifejezetten turisztikai céllal született újjá; jelenleg a Szalajkaház végállomásig szállítja az utasokat tavasztól őszig.

Kapaszkodás a Galya-tetőre

Magát a Szalajkaházat innen a Z◼ jelzésen, rövid sétával érjük el. A ma (előre foglalható) turistaházként és erdei iskolaként üzemelő, szépen rendben tartott épület eredetileg erdei lak volt, ahol a 19. században hamuzsírt – az üveggyártás egyik alapanyagát, szalajkát (kálium-karbonátot) – főztek. A szó a latin „sal alcali”, azaz alkáli só kifejezésből származik, és ebben az alakjában valószínűleg szlovák közvetítéssel honosodott meg a környéken.

A háznál jobbra térünk a S+ jelzésre, és átkelünk a Szén-patakon, amit épp innen, a Csukás-patak és a Cseternás-patak összefolyásától neveznek így. Egykor mindkét patak völgyében vezetett iparvasút, a vonat a cseternási vonal legmeredekebb szakaszát csúcsfordítóval küzdötte le. A kövekkel teleszórt meder mentén, egy égerligetben hamarosan elérjük a kőfoglalású, padokkal szegélyezett József Attila-forrást, majd egy hajtűkanyart követően meredek kaptatón hagyjuk el a völgyet, hogy szuszogva felkapaszkodjunk az Üvöltő-bércre (a hagyomány szerint régen farkasok tanyáztak erre). Itt balra, a S jelzésen indulunk felfelé a Galya-tető csoportjának déli oldalára jellemzően viszonylag (legalábbis az északi oldalhoz képest) lankás gerincek egyikén, az Üvöltő-hegy északkeleti oldalában csatlakozva be a Mátraszentimre felől erre szerpentinező erdészeti műútra, amely a kerékpárosok kedvence.

Az aszfalton nagyjából szintben haladva kifújhatjuk magunkat, mielőtt a jelzés rövidesen letér róla, és Galyatetőt megcélozva újra a hegynek fordul. Erről pár száz méterrel feljebb egy balra nyíló, jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz. A nevét a 812 m magas csúcs alakjáról kapó erődítményből ma már csak a kivételesen szépen megmaradt, kb. 70x35 m-es, észak-dél tengelyű mély sáncárok látszik, amelyből különféle korokból származó eszközök kerültek elő. A középkorban valószínűleg egy korábbi földvárra építkezhettek itt, de a történetéről alig tudunk valamit. A csúcsról, mivel körös-körül fák borítják, nem nyílik kilátás, a hangulata azonban – részint elszigeteltségének köszönhetően – így is magával ragadó.

A S jelzésre visszatérve, a meghitt Málnás-réten túl nemsokára keresztezzük a mátrai műutat, majd egy fenyvest elhagyva, egy gázlón átkelve megérkezünk az 1930-ban, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület I. világháborúban elhunyt tagjainak emlékére foglalt Galya-csurgóhoz. A nép a Mátra déli oldalán fakadó forrásokat nevezi csurgónak. Vulkáni múltjából, mindenekelőtt a tufarétegek jó vízzáró képességéből adódóan a hegységben meglehetősen sok forrást találunk, hiszen a csapadékvíznek távoznia kell valahogy a talajból, de a legmagasabban lévők értelemszerűen kevésbé bővizűek, mint amelyek lejjebb fakadnak. Ennek ellenére régebben a Galya-csurgót is felhasználták a közeli Galyatetői Nagyszálló vízellátásának biztosításához.

Páratlan kilátás

Galyatető tövében becsatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzésébe, és ezen balra térve a modern Galyatető Turistacentrumnál találjuk magunkat (itt ehetünk-ihatunk, sőt akár meg is szállhatunk). Vele szemben az egykori Galyatetői Nagyszálló – ma Hunguest Grandhotel Galya – andezitből épült tömbje emelkedik, amely a Horthy-korszakban, az 1930-as évek végén létesült állami pénzből, de a szocializmus idején élmunkás üdülőként működött. A vendégei között (mindkét rezsim alatt) megfordult Kodály Zoltán is, aki 1941-42 telén itt komponálta a békéért könyörgő, az 1945-ös budapesti ostrom alatt befejezett Csendes mise orgonaszóló-változatát.

A turistacentrumtól egy lépcsősoron felkapaszkodunk a Péter-hegyesén álló Galya-kilátóhoz, amelynek tetejéről az egész ország egyik legkáprázatosabb panorámája nyílik. Nemcsak a Mátrát pásztázhatjuk végig róla Siroktól a Muzsláig, hanem a Karancs-Medvest, a Bükk-fennsíkot, a Zempléni-hegységet is, sőt tiszta időben elláthatunk a Magas-Tátráig. A kilátó különlegessége, hogy nomád körülmények között ugyan, saját derékaljunkon és hálózsákunkban, de meg is szállhatunk benne, mivel a látszóbeton falak között három puritán szobát alakítottak ki. Fűtés nincs, tisztálkodni a Galyatető Turistacentrumban lehet (ott is foglalhatjuk le a szállást), viszont cserébe panoráma, áram, wifi és kaland van.

A Mátra-bérc érintése

A kilátótól a Mátra-bérc mentén, öles bükkök között hagyjuk magunk mögött Galyatetőt, és sétálunk lefelé. Az 1960-ban létesített, Konkoly-Thege Miklósról elnevezett Piszkéstetői Obszervatóriumnál, Magyarország legnagyobb csillagvizsgálójánál áttérünk a már egy ideje mellénk szegődött P jelzésre. Ezen a főút mátraszentistváni leágazásánál útba ejtjük a hangulatos, koraősszel a gímszarvasok nászénekétől zengő Bőgős-rétet, ahol kiépített pihenőhelyet találunk, majd megérkezünk Mátraszentimre keleti csücskébe.

Most épp csak érintjük az ország legmagasabban fekvő települését, az egykori Ötházhutát, a környék közigazgatási központját. Ha úgy tartja kedvünk, a II. Rákóczi Ferenc utcán besétálhatunk a központba, és megnézhetjük például a Szent Imre-templomot, illetve több helyen fogyaszthatunk meleg ételt is.

A községet kelet felé, a Z◼ jelzésen hagyjuk el. Az út mellett rövidesen megpillanthatjuk Bagi József, az 1964-ben elhunyt galyatetői erdész kopjafás síremlékét. Először a Bőgős-réti folyás, majd a gerendákból ácsolt Blokkháztól a vele egyesülő Csukás-patak csobog mellettünk. Hajdan egészen idáig vezetett az iparvasút egyik ága – a vonal maradványait, így a korhadt talpfákat és a patakon átvezető hidak pilléreit, ma is megfigyelhetjük.

Ahogy lankásan lefelé tartunk, a kövekkel teleszórt, kacskaringós medret helyenként fahídon keresztezve kígyózó ösvény egyre hangulatosabb, itt-ott sűrű, de rossz állapotú fenyvesek foltjain át vezet a Szalajkaház felé. A kört bezárva kényelmes terepen érkezünk meg a már ismert turistaházhoz, ahonnan visszasétálunk kezdőpontunkig, a Mátravasút végállomásáig.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A túra közvetlenül a Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásától indul.
  • A kisvasút azonban csak tavasztól őszig közlekedik, és akkor is naponta pár alkalommal. Ha nem akarunk ehhez igazodni, indítsuk a túrát a Bőgős-rétnél található Mátraszentimre, Mátraszentistváni elágazás, vagy a Mátraszentimre, Vadvirág turistaház buszmegállótól. Mindkettő a túra nyomvonalán van.

Anfahrt

  • A túra nyomvonala a kisvasút végállomásánál kezdődik.

Parken

  • A Szalajkaház megközelíthető ugyan autóval, de csak egy nem aszfaltozott, köves erdészeti úton. Ha autóval érkeznénk, inkább Galyatetőn, a turistacentrum parkolójában kezdjük a túrát, vagy Mátraszentistvánon, a II. Rákóczi Ferenc utcában, amit szintén érint a nyomvonal.

Koordinaten

DG
47.883192, 19.915239
GMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
///heck.fähigkeit.suche
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
15,2 km
Dauer
4:40 h
Aufstieg
647 hm
Abstieg
647 hm
Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
Karten und Wege
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp