Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A Magas-Mátra érintése

· 2 Bewertungen · Wanderung · Mátravidék · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    A téli Mátra-bérc a Galyatető közelében
    Foto: Péter Farkas
m 1200 1100 1000 900 800 700 600 500 400 300 14 12 10 8 6 4 2 km Mátravasút (Szalajkaház állomás) Galya-kilátó (Péter hegyese)
A mátrai iparvasutak emlékét felidézve bejárjuk a Galya-tető csoportjának kevésbé felkapott déli oldalát. Közben megcsodáljuk a fantasztikus kilátást a Péter-hegyeséről, ízelítőt kapunk a Mátra-bérc hangulatából, és érintjük Mátraszentimrét, az környék közigazgatási központját.
geöffnet
mittel
Strecke 15,2 km
4:40 h
647 hm
647 hm
962 hm
476 hm

A Mátra gerince, különösen a Kékes és a Galya-tető környéke, hazánk legnépszerűbb turistacélpontjai közé tartozik. Ezért, bár hazai viszonylatban egyedülálló környezettel és terepviszonyokkal kényezteti el a kirándulókat, gyakran válik zsúfolttá, ami megnehezíti a táj hangulatának befogadását. Ha meghittebb túrára vágyunk, de nem szeretnénk kihagyni a Mátra-bérc nyújtotta sajátos élményt és a Péter-hegyesén épült kilátó lélegzetelállító panorámáját sem, ez a 15 km-es kör jó választás.

A nyomvonal a Gyöngyösről induló Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásánál kezdődik, és részint a 20. század elején épült iparvasutak nyomdokain vezet. Ha tényleg kisvasúttal érkezünk, ne felejtsünk el igazodni a menetrendjéhez: vegyük számításba, hogy az utolsó szerelvény indulásáig vissza kell térnünk a végállomásra. Mivel körtúráról van szó, természetesen megkezdhető máshol, praktikusan Galyatetőn vagy Mátraszentimrén is.

Míg a Mátra, illetve a Galya-tető csoportjának északi oldala kifejezetten meredek (helyenként eléri a 35 fokos lejtőszöget is), a hegység megbillent voltának köszönhetően a déli oldalon lankásabb gerincek szabdalják a Mátraalja felé nyújtózó völgyekre. Így aztán ezen a túrán, noha viszonylag tekintélyes, bő 600 méteres szintemelkedést kell leküzdenünk, kevés az igazán megerőltető kaptató, a Péter-hegyesére felérni mégis vérbeli csúcsélményt garantál.

Autorentipp

  • A Mátravasút csak márciustól októberig közlekedik, ezért indulás előtt tanulmányozzuk a menetrendet! A többi időszakban, vagy ha nem szeretnénk kisvasutazni, kezdjük máshonnan, például Galyatetőről vagy Mátraszentimréről a túrát.
  • A Galya-kilátó beléptetőkapuján 200 Ft-os érme bedobásával juthatunk át, ezért apró legyen nálunk! Az ország egyik legszebb panorámáját kár lenne kihagyni.
  • Ennek a túrának van egy hosszabb változata is, amely a Hutahely és Mátraszentistván felé kerül.
Profilbild von Péter Farkas
Autor
Péter Farkas 
Aktualisierung: 28.01.2021
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
962 m
Tiefster Punkt
476 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Wegearten

Asphalt 4,41%Schotterweg 1,62%Naturweg 44,96%Pfad 43,16%Straße 4,05%Unbekannt 1,78%
Asphalt
0,7 km
Schotterweg
0,2 km
Naturweg
6,8 km
Pfad
6,5 km
Straße
0,6 km
Unbekannt
0,3 km
Höhenprofil anzeigen

Einkehrmöglichkeiten

Galyatető Touristenzentrum

Sicherheitshinweise

  • A túra több patakot is érint. az útvonal sok helyütt közvetlenül a meder mentén vezet. Különösen csapadékosabb időszakokban, magas vízállás mellett óvatosan keljünk át a gázlókon!

Weitere Infos und Links

Start

Mátravasút, Szalajkaház állomás (475 m)
Koordinaten:
DD
47.883192, 19.915239
GMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
Auf Karte anzeigen

Ziel

Mátravasút, Szalajkaház állomás

Wegbeschreibung

Itiner

  • A Mátravasút Szalajkaház végállomásától a Z◼ jelzésen érjük el magát a Szalajkaházat.
  • Itt a jobbra térünk a S+ jelzésre, és ezt követjük az Üvöltő-bércig, ahol balra, a S jelzésre váltunk.
  • Kicsivel az után, hogy balra elhagytuk az erdészeti műutat, egy jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz.
  • Ezután tovább követjük a S jelzést Galyatető széléig, ahonnan a K jelzés kísér minket a Péter-hegyesén át a Mátra-bércre.
  • A Piszkéstetői Obszervatóriumtól a P jelek mentén ereszkedünk Mátraszentimrére.
  • Mátraszentimrén, a II. Rákóczi Ferenc utcán balra térünk a Z◼ jelzésre, amit már a túra végéig követünk.

A túra részletes leírása

Hajdani iparvasutak nyomán

A gyaloglást a Mátravasút Szalajkaház végállomásánál kezdjük, de túránknak valójában már a kisvasutazás is élményteli része. Az a vonal, amelyen ma Gyöngyös felől ide, a Mátra mélyére döcögünk, kalandos történettel büszkélkedhet: az őse rendhagyó módon, a közeli völgyekben futó, keskeny nyomtávú iparvasúti pályák összekapcsolásával született a 20. század elején, vagyis „felülről lefelé” épült ki Gyöngyössolymosig. Akkoriban személyszállításra nem használták, hanem az erdőben kitermelt javakat – elsősorban fát és követ – indították útnak rajta a rendeltetési helyük felé.

A lóvontatást 1916-ban váltotta fel az első gőzmozdony, éspedig nem is akármilyen trükkel. Mivel a két település között még nem létezett keskeny nyomtávú vonal, a mozdony úgy jutott el Gyöngyösről Gyöngyössólymosra, hogy egy darabon lerakták előtte, majd, miután ezen a szakaszon áthaladt, felszedték mögötte a síneket, és így tovább. Bár az iparvasutak fénykorában a környékbeli vonalak összhossza csaknem 50 km volt, a közúti szállítás térhódításával és az erdőgazdasági utak kiépülésével veszítettek a jelentőségükből, és az 1980-as években ezt, azaz a szén-pataki ágat is elbontották. 2012-ben, immár kifejezetten turisztikai céllal született újjá; jelenleg a Szalajkaház végállomásig szállítja az utasokat tavasztól őszig.

Kapaszkodás a Galya-tetőre

Magát a Szalajkaházat innen a Z◼ jelzésen, rövid sétával érjük el. A ma (előre foglalható) turistaházként és erdei iskolaként üzemelő, szépen rendben tartott épület eredetileg erdei lak volt, ahol a 19. században hamuzsírt – az üveggyártás egyik alapanyagát, szalajkát (kálium-karbonátot) – főztek. A szó a latin „sal alcali”, azaz alkáli só kifejezésből származik, és ebben az alakjában valószínűleg szlovák közvetítéssel honosodott meg a környéken.

A háznál jobbra térünk a S+ jelzésre, és átkelünk a Szén-patakon, amit épp innen, a Csukás-patak és a Cseternás-patak összefolyásától neveznek így. Egykor mindkét patak völgyében vezetett iparvasút, a vonat a cseternási vonal legmeredekebb szakaszát csúcsfordítóval küzdötte le. A kövekkel teleszórt meder mentén, egy égerligetben hamarosan elérjük a kőfoglalású, padokkal szegélyezett József Attila-forrást, majd egy hajtűkanyart követően meredek kaptatón hagyjuk el a völgyet, hogy szuszogva felkapaszkodjunk az Üvöltő-bércre (a hagyomány szerint régen farkasok tanyáztak erre). Itt balra, a S jelzésen indulunk felfelé a Galya-tető csoportjának déli oldalára jellemzően viszonylag (legalábbis az északi oldalhoz képest) lankás gerincek egyikén, az Üvöltő-hegy északkeleti oldalában csatlakozva be a Mátraszentimre felől erre szerpentinező erdészeti műútra, amely a kerékpárosok kedvence.

Az aszfalton nagyjából szintben haladva kifújhatjuk magunkat, mielőtt a jelzés rövidesen letér róla, és Galyatetőt megcélozva újra a hegynek fordul. Erről pár száz méterrel feljebb egy balra nyíló, jelzetlen ösvényen mászhatunk fel a Nyesettvárhoz. A nevét a 812 m magas csúcs alakjáról kapó erődítményből ma már csak a kivételesen szépen megmaradt, kb. 70x35 m-es, észak-dél tengelyű mély sáncárok látszik, amelyből különféle korokból származó eszközök kerültek elő. A középkorban valószínűleg egy korábbi földvárra építkezhettek itt, de a történetéről alig tudunk valamit. A csúcsról, mivel körös-körül fák borítják, nem nyílik kilátás, a hangulata azonban – részint elszigeteltségének köszönhetően – így is magával ragadó.

A S jelzésre visszatérve, a meghitt Málnás-réten túl nemsokára keresztezzük a mátrai műutat, majd egy fenyvest elhagyva, egy gázlón átkelve megérkezünk az 1930-ban, a Budapesti Egyetemi Turista Egyesület I. világháborúban elhunyt tagjainak emlékére foglalt Galya-csurgóhoz. A nép a Mátra déli oldalán fakadó forrásokat nevezi csurgónak. Vulkáni múltjából, mindenekelőtt a tufarétegek jó vízzáró képességéből adódóan a hegységben meglehetősen sok forrást találunk, hiszen a csapadékvíznek távoznia kell valahogy a talajból, de a legmagasabban lévők értelemszerűen kevésbé bővizűek, mint amelyek lejjebb fakadnak. Ennek ellenére régebben a Galya-csurgót is felhasználták a közeli Galyatetői Nagyszálló vízellátásának biztosításához.

Páratlan kilátás

Galyatető tövében becsatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzésébe, és ezen balra térve a modern Galyatető Turistacentrumnál találjuk magunkat (itt ehetünk-ihatunk, sőt akár meg is szállhatunk). Vele szemben az egykori Galyatetői Nagyszálló – ma Hunguest Grandhotel Galya – andezitből épült tömbje emelkedik, amely a Horthy-korszakban, az 1930-as évek végén létesült állami pénzből, de a szocializmus idején élmunkás üdülőként működött. A vendégei között (mindkét rezsim alatt) megfordult Kodály Zoltán is, aki 1941-42 telén itt komponálta a békéért könyörgő, az 1945-ös budapesti ostrom alatt befejezett Csendes mise orgonaszóló-változatát.

A turistacentrumtól egy lépcsősoron felkapaszkodunk a Péter-hegyesén álló Galya-kilátóhoz, amelynek tetejéről az egész ország egyik legkáprázatosabb panorámája nyílik. Nemcsak a Mátrát pásztázhatjuk végig róla Siroktól a Muzsláig, hanem a Karancs-Medvest, a Bükk-fennsíkot, a Zempléni-hegységet is, sőt tiszta időben elláthatunk a Magas-Tátráig. A kilátó különlegessége, hogy nomád körülmények között ugyan, saját derékaljunkon és hálózsákunkban, de meg is szállhatunk benne, mivel a látszóbeton falak között három puritán szobát alakítottak ki. Fűtés nincs, tisztálkodni a Galyatető Turistacentrumban lehet (ott is foglalhatjuk le a szállást), viszont cserébe panoráma, áram, wifi és kaland van.

A Mátra-bérc érintése

A kilátótól a Mátra-bérc mentén, öles bükkök között hagyjuk magunk mögött Galyatetőt, és sétálunk lefelé. Az 1960-ban létesített, Konkoly-Thege Miklósról elnevezett Piszkéstetői Obszervatóriumnál, Magyarország legnagyobb csillagvizsgálójánál áttérünk a már egy ideje mellénk szegődött P jelzésre. Ezen a főút mátraszentistváni leágazásánál útba ejtjük a hangulatos, koraősszel a gímszarvasok nászénekétől zengő Bőgős-rétet, ahol kiépített pihenőhelyet találunk, majd megérkezünk Mátraszentimre keleti csücskébe.

Most épp csak érintjük az ország legmagasabban fekvő települését, az egykori Ötházhutát, a környék közigazgatási központját. Ha úgy tartja kedvünk, a II. Rákóczi Ferenc utcán besétálhatunk a központba, és megnézhetjük például a Szent Imre-templomot, illetve több helyen fogyaszthatunk meleg ételt is.

A községet kelet felé, a Z◼ jelzésen hagyjuk el. Az út mellett rövidesen megpillanthatjuk Bagi József, az 1964-ben elhunyt galyatetői erdész kopjafás síremlékét. Először a Bőgős-réti folyás, majd a gerendákból ácsolt Blokkháztól a vele egyesülő Csukás-patak csobog mellettünk. Hajdan egészen idáig vezetett az iparvasút egyik ága – a vonal maradványait, így a korhadt talpfákat és a patakon átvezető hidak pilléreit, ma is megfigyelhetjük.

Ahogy lankásan lefelé tartunk, a kövekkel teleszórt, kacskaringós medret helyenként fahídon keresztezve kígyózó ösvény egyre hangulatosabb, itt-ott sűrű, de rossz állapotú fenyvesek foltjain át vezet a Szalajkaház felé. A kört bezárva kényelmes terepen érkezünk meg a már ismert turistaházhoz, ahonnan visszasétálunk kezdőpontunkig, a Mátravasút végállomásáig.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A túra közvetlenül a Mátravasút szalajkaházi ágának felső végállomásától indul.
  • A kisvasút azonban csak tavasztól őszig közlekedik, és akkor is naponta pár alkalommal. Ha nem akarunk ehhez igazodni, indítsuk a túrát a Bőgős-rétnél található Mátraszentimre, Mátraszentistváni elágazás, vagy a Mátraszentimre, Vadvirág turistaház buszmegállótól. Mindkettő a túra nyomvonalán van.

Anfahrt

  • A túra nyomvonala a kisvasút végállomásánál kezdődik.

Parken

  • A Szalajkaház megközelíthető ugyan autóval, de csak egy nem aszfaltozott, köves erdészeti úton. Ha autóval érkeznénk, inkább Galyatetőn, a turistacentrum parkolójában kezdjük a túrát, vagy Mátraszentistvánon, a II. Rákóczi Ferenc utcában, amit szintén érint a nyomvonal.

Koordinaten

DD
47.883192, 19.915239
GMS
47°52'59.5"N 19°54'54.9"E
UTM
34T 418899 5303887
w3w 
///heck.fähigkeit.suche
Auf Karte anzeigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app, amelyben ez a túra pár gombnyomással megnyitható.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

4,0
(2)
Viktória Jakubecz
06.03.2022 · Community
Gemacht am 05.03.2022
Illes Eszterhás
08.09.2021 · Community
Gemacht am 04.09.2021

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
15,2 km
Dauer
4:40 h
Aufstieg
647 hm
Abstieg
647 hm
Höchster Punkt
962 hm
Tiefster Punkt
476 hm
Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 7 Wegpunkte
  • 7 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp