Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung

A krokodil és a rejtélyek völgye

Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Kilátás a vitai szőlők közül a Tapolcai-medencére
    / Kilátás a vitai szőlők közül a Tapolcai-medencére
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Medvehagyma tanösvény mentén
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szigliget vára a vitai szőlőhegyről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Cseres-tölgyes az Edericsi-fennsíkon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárguló bükk ág
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kavicsos úton kerüljük meg a Görbe-tetőt
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Romos pince Nemesvita fölött
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles az Edericsi-fennsíkon
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nemesvita
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mély vízmosás kísér fel a fennsík peremére
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kessler Hubert-barlang bejárata
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Tapolcai-medencére
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistajelzések Büdöskúton
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zöld lombszöcske
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bicskabánya Büdöskúton
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Szent Miklós kolostor romja, Vállus Katonai kutyatemető, Vállus Katonai kutyatemető, Vállus Büdöskúti pihenő
Balaton-felvidéki panorámával, katonai kutyatemetővel, valamint a Szent Miklós-forrás és a mellette lévő pálos kolostor romjának érintésével tesz egy izgalmas, látványos kört Nemesvitáról ez az útvonal. Ráadásként a Keszthelyi-hegység legmagasabban fekvő kilátója sincs messze.
geöffnet
mittel
11,6 km
3:40 h
438 hm
438 hm
Ez a kellemes körtúra a Keszthelyi-hegység keleti szélén fekvő Nemesvitáról járja be az Edericsi-fennsík és szűkebb környezetének legfőbb látnivalóit. A kicsit több, mint 11 km hosszú nyomvonal jól bővíthető akár Vállus, akár Pad-kűi-kilátó felé, de ha nem Nemesvitán akarjuk befejezni, kiválaszthatunk egy számunkra szimpatikus tóparti községet is a Keszthelyi-öbölben végcélnak (ez csak 1-2 km-rel növeli a túra hosszát). Vadregényes, üde zöld, árnyas bükkösökön, gyantaillatú feketefenyvesen és száraz cseres tölgyeseken vezet utunk, melynek történelmi vonulata egészen a 13. századig nyúlik vissza, földtanilag pedig mintegy 250 millió évet utazunk időben a Szent Miklós-forrásnál. Fény derül arra, hogy milyen krokodillal találkozhatunk, miközben a Tapolcai-medencére nyíló csodálatos panorámát szemléljük. A sajátos perspektívájú Pad-kűi-kilátóhoz vagy a Görbe-tetői titkos katonai bázishoz is tehetünk egy rövid kitérőt. Vállusszentmiklóson egy középkori pálos kolostor frissen feltárt kolostorromja vár minket, a mellette fakadó forrás pedig kiváló pihenőhelyet kínál a túra felénél.

Autorentipp

  • A Büdöskúti pihenőtől a Z, majd a Z▲ jelzésen rövid kitérővel elérhető a Pad-kűi-kilátó, a hegység legmagasabban fekvő, sajátos perspektívájú, 18,9 m magas kilátója.
  • A ZT jelzésen kb. fél km-rel azután, hogy kiérünk a déli irányba vezető széles útra, a kereszteződésben jobbra, majd még egyszer jobbra fordulva kitérőt tehetünk az egykori Görbe-tetői titkos katonai bázishoz. Innen az út egyenesen a kőfejtőhöz visz.
  • Ha nem térünk le a Szent Miklós-forrás után a Z jelzésről a ZT jelzésre, 400 m múlva elérjük a katonai kutyatemetőt. Ha ott is egyenesen megyünk tovább, a Büdöskúti-pihenőhöz érünk.
  • A Láz-hegyi kilátó, bár 7 km-es körtúrával érhető el (ZT, Z▲, ZT) a Szent Miklós-forrástól, párját ritkító panorámát kínál a hegység északi bazaltkaréjára.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 02.10.2020
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
445 m
Tiefster Punkt
148 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Nemesvita, autóbusz-forduló buszmegálló (a Szent István király templom mellett) (148 m)
Koordinaten:
DG
46.824298, 17.367572
GMS
46°49'27.5"N 17°22'03.3"E
UTM
33T 680582 5188360
w3w 
///seltsame.entwurf.herzlich

Ziel

Nemesvita, autóbusz-forduló buszmegálló (a Szent István király templom mellett)

Wegbeschreibung

 Itiner

  • A Templom téren a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk.
  • Vállusszentmiklós után a Görbe-tetőt megkerülő  jelzetlen szakaszon balra folytatjuk utunkat a Medvehagyma tanösvény vonalán.
  • A Büdöskúti-pihenőtől az aszfalton kelet felé a P jelzést követjük.
  • A szőlőkhöz érve, amikor a P jelzés élesen jobbra fordul, mi balra visszatérünk a jelzetlen úton Nemesvitára.

 A túráról részletesen

 Panorámás bevezető

Nemesvitán a Szent István templom helyén már 14. században is állt egy templom, amit 1778-ban barokk stílusban kibővítettek és átépítettek. Az épület nyugati ajtaja felett egy medvefejes címer látható.

A Templom téren a Z jelzést követve északnyugat felé indulunk, majd jobbra kanyarodunk a Kaszaháza utcára, amelynek végén kiérünk a szőlőhegyre. Hamarosan panorámás szakaszhoz érünk, ahol a Tapolcai- és a Káli-medence tanúhegyei sorakoznak előttünk. Helyi jellegzetesség, hogy Szigliget déli hegyei ebből a nézőpontból egy vízben lapuló krokodilt formáznak.

A szőlőket és konyhakertet elhagyva utunk egy telepített feketefenyves-fekete diós erdőbe ér, majd egy kis tisztás után rövid, szederrel és a téli időszak kivételével közönséges falgyommal sűrűn benőtt szakasz következik. Innen szép bükkösbe érünk. Ösvényünk egy időszakos vízfolyás medre előtt balra kanyarodik, és a Fagyos úton kapaszkodik az Edericsi-fennsík pereméig. Az út középső részén fejlett eróziós árok húzódik, és görgetegek is nehezítik a haladást; érdemes a rézsűn menni.

Séta a fennsíkról a Szent Miklós-völgybe

Mikor a térszín ellaposodik, egy rövid szedres szakasz után a bükkösből cseres-kocsánytalan tölgyesbe érünk. Jobbra fordulva hosszan egyenesen megyünk tovább, utunkat mindkét oldalról sűrű növényzet szegélyezi. A második, egy tisztáson álló magaslesnél, ahol egy nyiladékot keresztezünk, érdemes jobbra rövid kitérőt tenni, mert páratlan kilátás tárul a szemünk elé a Tapolcai-medence irányába.

Jelzésünket követve egy kefesűrű bükkújulaton vágunk keresztül, majd egy kettéhasadt törzsű sudár fajtársuk mellett elhaladva holtfában rendkívül gazdag erdőrész következik. Újabb egyenes szakasz következik, míg egy bükk törzsén meg nem pillantjuk a P+ jelzést. Itt a Z jelzés balról kerüli a fát, s úgy vezet le a Szapu-völgy hűs, árnyas bükkösén át a Szent Miklós-völgyben fakadó Szent Miklós-forráshoz.

Ez a hegység legbővizűbb és legmagasabban fekvő forrása, amely fakadási helyét annak köszönheti, hogy itt találkozik felszín közelében a fődolomit a hegység legidősebb felszínen lévő kőzetével, a vízzáró rétegként funkcionáló csicsói márgával. A gravitációs leszálló típusú forrás egykori hozamát jól érzékelteti, hogy a középkorban a vizét felduzzasztó pálos remeték halastavat alakítottak ki rajta. A vízszint csökkenésének legfontosabb tényezője itt is a nyirádi bauxitbányászat volt.

Hogyan kerültek ide a pálosok? Pár száz méternyi séta után megkapjuk a kérdésre a választ. A patakon átkelve felkapaszkodunk a meredek ösvényen, melynek mentén tűzrakó hely és padok is fokozzák kényelmünket, ha itt pihenünk meg.

Vállusszentmiklós

Miután balra kanyarodtunk a jelzéssel, pár m múlva kis ösvény vezet balra Vállusszentmiklós romjaihoz. Az egykori pálos kolostor feltárása 2016-ban kezdődött meg a Göcseji- és a Balatoni Múzeum együttműködésében.

 Az egyház első említése 1429-ből származik, amikor Pethő László és fiai feldúlták a kolostor 5 keszthelyi jobbágytelkét, és erről a kapornaki konvent jelentést tett Zsigmond királynak. Alapításának ideje és alapítója sem ismert, de a minimum két építési fázisban készült a néhol majd egy méternyi falvastagságú épület. A benne talált, a Stájer hercegségből származó, az 1240-es évek végén vert bécsi fillér, és IV. László 1272-ből származó ezüst dénárja jóval korábbi alapítást sejttet a korábban gondoltnál. A leletanyagban a cseréptöredékek mellett kések, könyvveretek és egy gyógypálinkák készítéséhez használt lepárló maradványai is szerepelnek, valamint vashorgok és egy vaskolomp maradványai. Előbbieket az akkoriban jóval nagyobb vízhozamú Szent Miklós-forrás felduzzasztásával létrehozott halastóban, utóbbit a kolostorkertben folytatott legeltetéshez használhattak a barátok. Két 45 év körüli szerzetes maradványait is feltárták a régészek; mindketten ízületi elváltozásokkal éltek, egyikük pedig valószínűleg arcüreggyulladásban is szenvedett. A legrejtélyesebb leletek azonban a szentélyfal külső oldala mellől előkerült 6,5-7 hónapos magzat csontjai, akit valószínűleg azért temették ide, hogy a szentély tetejéről rácsurgó esővíz által nyerhessen keresztséget. (A kereszteletlen gyerekek temetésére ekkoriban, sőt egyes helyeken egészen a 20. század elejéig külön, bizonyos egyházi előírásokkal összefüggő szabályrendszer vonatkozott.) Az itteni szerzetesek egyébként viszonylagos jó módban élhettek, amit a Németalföldről származó posztóplombák is megerősítenek. A kolostor a törökdúlás idején pusztult el. A hagyomány szerint innen mosta le egy nagy áradás a vállusi templomban található, helyi homokkőből faragott Mária-szobrot.

Tovább Büdöskútra

Visszatérünk a Z jelzésre, majd rövidesen a Görbe-tetőt megkerülő, jelzés nélküli szakaszon balra folytatjuk utunkat, mellőzve az egyenesen 400 m-re lévő katonai kutyatemetőt. A 15 állomásos Medvehagyma tanösvény 8-as alakú, Vállusról induló nyomvonala mentén a Keszthelyi-hegység élettelen és élővilágával, hagyományaival ismerkedhetünk meg. A Görbe-tetőn korábban a Varsói Szerződés miatt létesített, civilek elől elzárt, légvédelmi szerepet is betöltő katonai átjátszó állomás működött. A piros-fehér sávos tornyon napjainkban csak kereskedelmi antennák vannak.

Utunk a Büdös-kúti kőfejtőhöz ér ki, melyben akár triász időszaki kagylók és algák ősmaradványaival is találkozhatunk, amik nagy mennyiségben fordulnak elő az itt felszínre bukkanó, a Fődolomit Formáció Padkői Dolomit Tagozatának egyes szakaszaiban.

Egyenesen továbbsétálva a büdöskúti pihenőhöz érünk, ahol esőbeálló, tűzrakó hely, padok és asztalok várnak. A tisztás keleti szélén Szent Hubertusz szobra áll. 

Keresztül a fennsíkon

A pihenőtől az aszfalton kelet felé indulva a széles földúton haladó P jelzést követjük, ami 300 m múlva balra tér, és a Boncsos-tetőt észak felől kerülve szeli át az Edericsi-fennsíkot. (A boncs a kis télizöld (meténg, földi borostyán) népi neve.) Egykor hatalmas, öreg tölgyek alatt itt volt elkerítve gróf Festetics György egyik vadaskertje és főleg szelídgesztenyés faiskolái. Kb. a fennsík középvonalában egy magasleshez érünk. A kereszteződés túloldalán állt a Vékony-cseri putri, melyben az erőmunkások húzták meg magukat egykor.

Jelzésünket követve a harmadik jobbra vezető leágazáson 100 m-re nyíló, 201 m mély Kessler Hubert- és a „csak” fele olyan mély November 7.-barlangot rejtő víznyelőtölcséreket mellőzve érünk a fennsíkot borító, egykori tulajdonosáról az ősi ákosházi Sárkány családról elnevezett Sárkány-erdő szélére.

Vissza Nemesvitára

A mélyút elején a rézsűben porló dolomit jelzi az egykori hévizek tevékenységét. A vadregényessé váló, vízmosásos völgyön ereszkedünk a feketefenyvesített hegyoldalon. A telepített erdő fái mögött itt-ott felbukkan a Szent György-hegy és Szigliget piroklasztit halmai.

Hamarosan elérjük az első nyaralót. Rövid aszfaltos szakasz következik, majd egy balos kanyarral érünk le a szőlők között vezető felső dűlőútra. Itt jelzésünk igen élesen jobbra fordul - mi azonban balra megyünk tovább, vissza Nemesvita központja felé. Az orgonasövény mögött egy 1920-ban állított kereszt strázsál. Rögtön a következő telektől páratlan kilátás nyílik a Tapolcai-medence irányába. 400 m múlva érkezünk az egykori gyümölcsösre emlékező Cseresznyés utcához, amin egyenesen megyünk tovább, és becsatlakozunk a Petőfi utcába. A 29-es számú ház kertjében szép rezi homokkőből faragott kereszt áll. A Templom téren jobbra fordulva, a Szűz Mária domborművet követően visszatérünk a Szent István templomhoz, túránk kiindulópontjához.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

  • Nemesvitára Budapestről, Sümegről, Tapolcáról és Hévízről érkeznek buszok. A járatról a Nemesvita, autóbusz-forduló nevű megállóban szálljunk le!

Anfahrt

  • A túra a buszmegállóból, a templom mellől indul, és ugyanoda érkezik vissza. 

Parken

  • Nemesvita a 84. sz. főút mellett fekszik Balatonederics és Lesencetomaj között.
  • Autóval a templom mellett érdemes parkolni, ahol a fák árnyékában nyáron is viszonylag hűvösben marad a jármű.

Koordinaten

DG
46.824298, 17.367572
GMS
46°49'27.5"N 17°22'03.3"E
UTM
33T 680582 5188360
w3w 
///seltsame.entwurf.herzlich
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Balaton-felvidék, Keszthelyi-hegység útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

A Keszthelyi-hegység turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  •  Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11,6 km
Dauer
3:40h
Aufstieg
438 hm
Abstieg
438 hm
Rundtour aussichtsreich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp