Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A Keserűs-hegy kísértése

· 3 Bewertungen · Wanderung · Visegrádi-hegység · Geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Prédikálószéken
    / A Prédikálószéken
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sikárosi este
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkös-patak buja völgye
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szilágyi Bernát-forrás pihenője a Sikároson
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Bükkös-patak völgyében
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szószéket mintázó prédikálószéki kilátó
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pazar fekvésű Sikáros rétje
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Das Zentrum der Caldera von Prédikálószék gesehen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Kőrises-réten
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Megvillan a Dunakanyar a Keserűs-hegyről
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Király-kút, avagy Kolacsovszky-forrás
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sikárosi-rét tavasszal
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Die hufförmige Kurve (Prédikálószék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkös-patak völgyében
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bázis: a Kis Rigó vendéglő
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Bükkös-patak mentén
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szent Mihály-Berg auf der anderen Seite
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Este a Sikárosi-rét hegyek ölelte medencéjében
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A helyi szlovákságról árulkodó tábla (Pilisszentlászló)
    Foto: Kisida András, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sikáros után, a Bükkös-patak mentén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 700 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Szilágyi Bernát-forrás Prédikálószék Lenkó Ede-emlékmű Király-kút
A Keserűs-hegy legmagasabb pontjára, a Prédikálószékre a legkönnyebb út Pilisszentlászlóról vezet. A fejedelmi panorámán kívül meglátogatjuk Budapest környékének legszebb fekvésű medencéjét, a hegyek által bekerített Sikárost is.
Geöffnet
leicht
Strecke 17,3 km
4:55 h
556 hm
556 hm

A Visegrádi-hegység piciny területét élénk, összetett domborzat ellensúlyozza. Ezáltal közelebbről megismerve egy sokrétű, hangulatait tekintve mozaikos táj bontakozik ki a túrázók szeme előtt. A kiváló adottságú terep egymás mellett sorakozó szegletei a közelség dacára saját kis atmoszférákkal bírnak: mély, párás patakvölgyek árnybirodalma és meredek, sziklás lejtők tölgyesei éppúgy váltják egymást, mint például a napsütötte, hatalmas medence lapálya és az idős bükkös homálya. E természetes forgószínpad lebilincselő kavalkádja a Visegrádi-hegység nagy erőssége, amit útvonalunk aprólékosan felfed, miközben a központi területen cirkálunk.

A Keserűs-hegy neve talán kevéssé ismerős a széles közönség számára, pedig fontos helyszín. Az egykori tűzhányó lepusztult mélyedésének, azaz kalderájának (környezetéhez képest) magas peremén helyezkedik el, egy fokozatosan emelkedő, összeolvadó hegysor záró tagja, s legismertebb pontja már jól cseng a túrázók körében: a Prédikálószék. A lélegzetelállító panorámához Pilisszentlászlóról vezet a legkönnyebb út: a hosszú gyalogláshoz enyhe emelkedés társul csupán. Eközben a kárpáti tűzhányó kalderaperemét tapossuk, a felszabdalt, mára felismerhetetlen mélyedésbe azonban a kilátóból be is tekinthetünk. Kiindulópontunkra már a hegyek között, völgyi úton térünk vissza, amint a Sikáros hatalmas és elzártságában rendkívüli medencéjébe ereszkedünk. Zárásként a Bükkös-patak kellemes, kőgörgeteges patakvölgyébe hatolunk, ahonnan kikapaszkodunk Pilisszentlászlóra.

Bár a Prédikálószékre korántsem ez a legszebb útvonal, és a túra hossza sem tekinthető rövidnek, de előnye, hogy a szintemelkedés eloszlik. A táj látványos és változatos, ezért egy tartalmas vándorlást kínál.

Autorentipp

  • A Bükkös-patakon magas vízhozam esetén nem egyszerű vagy esetenként nem is lehet átkelni. Ilyenkor javasolt a párhuzamos aszfaltúton kísérni a turistautat, megspórolva a gázlózást.
  • Forrást a túra elején, a legmegerőltetőbb szakaszon nem találunk, de a többi közül sem mindre számíthatunk az év jelentős részében. A Kárpát-forrás a legmegbízhatóbb, de jobban tesszük, ha az egész távra tervezzük készleteinket.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 08.11.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Prédikálószék, 639 m
Tiefster Punkt
304 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Amikor a patakok áradnak, az átkelés a Király-patakon vagy a Bükkös-patak gázlóin nehéz és veszélyes lehet, vagy meghiúsulhat. Ekkor érdemes a turistaúttal párhuzamos, aszfaltburkolatú feltáróutakat követni.

Start

Pilisszentlászló, Kis Rigó vendéglő parkolója (398 m)
Koordinaten:
DD
47.720763, 18.986162
GMS
47°43'14.7"N 18°59'10.2"E
UTM
34T 348970 5287229
w3w 
///umfang.antwortest.allen

Ziel

Pilisszentlászló, Kis Rigó vendéglő parkolója

Wegbeschreibung

Itiner

  • A P+ jelzést követjük az Akasztó-hegy elágazásáig.
  • A Prédikálószékig egyenesen haladunk a P▲ jelzésen.
  • A Prédikálószékről visszafelé indulunk el a P▲ jelzésen, amit a Kolacskovszky-forrásig (Király-kútig) követünk.
  • A forrástól balra, a P jelzésen haladunk a Kőrises-rétig.
  • Ahol csatlakozik a K jelzés, azon balra fordulunk, és le sem térünk róla Pilisszentlászlóig.

A túra részletes leírása

Kalderaperemen

A Kis Rigó vendéglő Pilisszentlászló és az erdő határán áll, és a környéken barangolók fontos bázisa. Bár a faluba ezen a túrán nem szükséges beereszkednünk, érdemes megemlíteni, hogy annak története szorosan összefonódik a dús erdőségek főúri vadászataival: a középkorban a Budát és Visegrádot összekötő királyi utat szegélyezte a kékesi vadászlak, aminek helyén ma a falu templomát találjuk. Aztán a 13. századtól az erre nyargaló előkelőségek ugyanott már a pálosok monostorának vendégszeretetét élvezhették. Fekvéséből és nemesi ismertségéből fakadóan a falu politikai jelentőséggel is bírt, majd a török időkben elpusztult, eztán pedig a pálos szerzetesek szlovák telepesekkel népesítették be újra, immár Szentlászlónak keresztelve. (A pilisi és visegrádi-hegységi, máig jelentős méretű szlovákság, a „Pilíšania" központja egyébként a hegyeken túli Pilisszentkereszt, de például a különleges, szentlászlói „Jánošíkova Krčma" [kocsma] is a szép számú helyi szlovákokról árulkodik.)

Háttal a parkolónak, arccal az emelkedőnek kezdjük meg a vándorlást a P+ jelzésen északnyugati irányban. Egy széles erdei utat követünk; az évtizedekkel ezelőtt, nagy táblákban letermelt erdők azonos korú, többnyire viszonylag fiatal foltjai még sokáig nem tartogatnak különösebb élményeket. A környékbeli népek névadási gyakorlata összeér a hegyoldalon, melyet a faluhoz közelebb Gyertyánosnak, tőle távolodva Hrabinának hívnak - ezek ugyanazt jelentik. A táj akkor villan meg először, amikor a Tüskés-hegy ösvényén a lombok közt jobbra feltárul a meredek letörés, mögötte pedig a hegység belső vidéke. Mély völgyek, élénk domborzat jellemző a Visegrádi-hegyek e központi szeletére, amire a hajdan 1500 méterig nyújtózott Keserűs-hegyi tűzhányó roncsának kalderapereméről tekintünk. Utunk ugyanis pont ezen, a vulkáni felépítmény eróziósan bemélyült centrumának magas szegélyén vezet, mely a tektonikus mozgások által deformált félkört rajzol ki a Dunakanyar déli oldalán. Kis hullámvasutazással, egyre életerősebb erdőkben lendülünk át a Nyesett-bérc és a Hármashatár (Visegrád, Pilisszentlászló és Dömös határa) közti nyergen is, de a két tetőpontot elkerüljük. Egy kivágott erdőrész helyén növekvő újulatot kerítés védelmez; mellette csatlakozik balról a P▲ jelzés. Később ezen fogunk lemenni, de most kövessük a jeleket egyenesen, a hegyháton maradva.

Víztározó helyett kilátó

Ahogy közelítjük a Keserűs-hegy csúcspontját, a Prédikálószéket, olykor kilátni a Duna felé, és érzékelni a teret is. Lassan átlépjük a 600 méteres magasságot, és haladásunkat az erdő is jelzi: öreg bükkök jelennek meg az ösvény körül. Az erdő szebb formájában tündököl, mint túránkon eddig bármikor, ami nem is meglepő, hiszen a terület erdőrezervátum besorolású, azaz semmilyen emberi beavatkozás nem történhet a természet folyamataiba. Egy jókora sziklatömbön a Duna kör emléktáblája díszeleg - a rendszerváltás előtt indult tüntetésekre emlékeztetve, melyeknek fontos szerepe volt a nagymarosi vízlépcső építésének megakadályozásában. A terv részeként szivattyús energiatározó (víztároló) épült volna a Prédikálószékre, hogy a felszivattyúzott, majd leeresztett vízzel meghajtott turbinája olcsó áramot biztosítson. A súlyosan természetkárosító beruházás szerencsére nem készült el, a hegycsúcson pedig csupán a szószéket mintázó kilátó, egy pihenőhely és a fakereszt foglalnak helyet. (Hangzatos neve a korábbi, német Predigerstuhl elnevezés tükörfordítása, amit vélhetően a csúcs alakja miatt aggattak rá.)

A fedett (ezért bivakolásra is kiválóan alkalmas) épület legfelső szintjéről az ország talán legismertebb, ikonikus panorámája tárul fel: a Duna patkókanyarja a Szent Mihály-hegy sziklás, szabdalt tömbje körül. Nagy találkozás ez: a folyó és a Kárpátok ezen kívül csak a hegykoszorú két végpontján érintkeznek. Hátrébb a Börzsöny magasodik, tiszta idő esetén pedig a Felvidék hegyeinek sokasága is felfedezhető a horizonton (a Magas-Tátráig bezárólag). Honi oldalon azonosíthatjuk a Naszályt, a Szanda kettős csúcsát, de gyakorta kéklik a távolban a Mátra is. A kilátó jobb széléről pedig a Visegrádi-hegység völgyekkel szabdalt, mozgalmas domborzatú hegytömegében gyönyörködhetünk. Bár a Prédikálószék elsősorban a Duna kanyarjának látványáról nevezetes, a kelet felé kirajzolódó, sűrű hegyvilág képe önmagában is a hegység ékessége lehetne.

Le a völgybe

A hegy felépítésébe betekintést engedő andezitbreccsatömb hátáról is kileshetünk szemben a kilátóval (de a növényzet belelóg a panorámába), mielőtt búcsút intünk a lélegzetelállító látványnak. Visszafelé indulunk a megtett úton, és a P▲ elágazásánál jobbra, lefelé tartunk a hegyhátról. Sűrű, életerős tölgyes ösvényén ereszkedünk le a Király-patakhoz, hogy a Sikárosig mellészegődjünk. Meredek ösvényen jutunk a mély árokba, a túloldalán lépcsőkön mászunk ki belőle. Ahogy távolodunk tőle, jobbunkon a Kolacskovszky-forrás (avagy Király-kút) fakaszt vizet (névadója turisztikai szakíró volt). A közelben található a rendezett környezetű Király-kúti vadászház, mely nevét a hagyomány szerint ide járó királyokról kapta, akik az Árpádvár hegyében azonosított, valójában sosem létezett palotából érkeztek. A forrástól balra, enyhén lefelé tartó, kellemes erdei ösvényen folytatjuk a P jelzésen a Sikáros felé.

Sikárospuszta

Vadföldeknél csatlakozunk az Országos Kéktúra K jelzésébe egy jobbkanyar után, rövidesen pedig az új jelzéssel együtt balra térünk. Átszelünk egy keskeny erdősávot, melynek túloldalán már a Visegrádi-hegység egyik legszebb zugába, Sikárosra toppanunk. A facsoportokkal tűzdelt, hegyek keretezte medencében széles kaszáló terpeszkedik, gyepét facsoportok pettyezik. A vadvirágos Sikárosi-rét medencéjén keresztülfolynak a környező hegyekről érkező patakok, melyeknek hordaléka kitölti a teknőt, és nedvesen tartja a talajt - ráadásul egyik szegletében a Szilágyi Bernát-forrás fakad. Ez a környezet biztosított otthont egyes zsurlófajok sokaságának. Mivel a növény kovasavtartalmával tartja távol kártevőit (pl. a legelni vágyó állatokat), alkalmas edények „sikárlására", azaz súrolására - ezért aztán némelyik fajt népiesen sikárként ismerték. Innen eredhet tehát a Sikáros elnevezés. Átszeljük az elszigetelt, nyugodt hangulatú rétet, és ahogy haladunk, egyre közelebb kerülnek egymáshoz fenyőcsoportokkal is tűzdelt szélei.

Sikáros eleinte csak erdőőri laknak adott otthont, de jó fekvésű, vízzel ellátott medencéje lassan idevonzotta a gazdálkodni kívánó embert. Igaz, falu nem alakult ki, a hajdani Bükki-puszta majorságára pedig már csak néhány halomból következtethetünk - ott, ahol a K jelzés a rét sarkában derékszögű balkanyart tesz. Az apró telep szörnyű és valamelyest rejtélyes gyilkosság színhelyévé vált: 1947-ben 5 tizenéves fiú vigyázott az állatokra, amikor valaki lemészárolta őket. A tettes aznap a Lajos-forrás közelében 2 másik emberrel is végzett; kilétére sosem derült fény (a korabeli propaganda és a szóbeszéd próbálkozásai ellenére sem). A Bükki-puszta korábban egyébként a környéken jelentős területet birtokló (budapesti) Dreher család tulajdona volt, ők pedig a feljegyzések szerint igyekeztek távol tartani a természetjárókat a területüktől. A házakból talán valamikor az '50-es években egy hadgyakorlat miatt kiparancsolták a lakókat, akiknek visszatérniük már nem volt hová: az épületek súlyos találatokat kaptak. Hogy pontosan mi (és mikor) történt, arról semmi bizonyosat nem tudni.

A turistaút ismét fák alá tér, és néhány nagyobb kanyar után eléri a Szilágyi Bernát-forrást. (Nevét a Természetbarát Turista Egyesület alapítójáról és volt elnökéről kapta.) Hangulatos helyen fakad a víz (sajnos csak bőséges csapadék vagy hóolvadás után, nyáron ne számítsunk rá). Nyírfák és fenyők borulnak a kis pihenőhely fölé, a törzsek és lombok függönye mögött pedig a Sikárosi-rét füvét borzolja a szellő. A fák rejtekéből a napfényre (vagy épp a medencét bélelő ködbe) lépve vethetünk még néhány pillantást erre a sajátos hangulatú, békés tájra, majd az erdészházat kerülve a Bükkös-patak völgyének legigézőbb, természetes hangulatú szakasza vár ránk.

A Kárpátok könnye

Átkelünk egy gázlón, és érintjük a Lenkó-emlékmű obeliszkjét - Lenkó Ede, a TTE tagja e helyen hunyt el egy téli túrán 1917-ben. Bár mélyen befűrészelte magát az ellenálló hegytömbök közé, a patak széles medret épített magának. A völgy alját bélelő hordalékba kanyarokat rajzol a Visegrádi-hegység legmagasabb részének vizei által hizlalt vízfolyás, tomboló áradásainak nyomában komor kőgörgetegek hevernek. Békés időszakában a kidőlt fatörzsek alatt szivárog, egyik kanyarjában (ahol át is kelünk rajta) gyakorta el is tűnik a víz. Együtt kanyarodunk a párás, buja erdőjű völgy ívével. Az ösvény egy újabb gázlót követően a sáros talajú, de bő vizű Kárpát-forráshoz vezet. Az eredeti foglalást a Magyar Kárpát Egyesület készítette 1933-ban - a korszellembe illeszkedő módon névadásának célja az avatóbeszéd szerint az volt, hogy „olthatatlan vágyat ébresszen a Magyar Kárpátok visszaszerzésére", ugyanis „minden cseppje a rab Kárpátok könnye".

Fahídon keresztezzük az egyre vaskosabb, vérbeli középhegységi gúnyát öltő Bükkös-patakot, melyet még hosszan kísérünk. A Kárpát-forrás foglalásakor egyébként még Bucsinaként ismerték a vízfolyást, ami különféle szláv nyelveken jelentett zúgást, morajlást, de bükköst is. A hegyvidék bőséggel gondoskodik a szürke andezittömbök utánpótlásáról, helyenként lépcsőzetes, illetve eltorlaszolt medre pedig valóban nem csupán csobogástól, de zúgástól is lármás. (Előtte Apor-, később Malom-pataknak is hívták.)

A kör bezárul

Egy szűk, patakparti ösvényszakasz után érintünk egy mohos tetejű, méretes esőbeállóval is felszerelt pihenőhelyet (a hajdani ifjúsági tábort), kisvártatva pedig a felújított táborhely előtt balra kanyarodunk, továbbra is a K jelzést követve. Átkelünk az aszfaltburkolatú feltáróúton, és az Öreg-nyílás-völgy alján, patakgázlókon á, bükkök alatt kezdünk enyhe kaptatóba. Eltávolodunk az árok aljától, és fölülről kísérjük a mélyen bevágódott, kanyargó patakot. A turistaút egyesül az aszfalttal, ami nem sokáig fájdítja talpunkat, hiszen kisvártatva balra térünk le róla. Fahídon kelünk át; túlfelén szép gyertyánok és tölgyek színesítette, elegyes rengetegben lendülünk át a vízválasztón, aminek túlsó oldala már Pilisszentlászló medencéje. Peremén, a Kis Rigó vendéglő parkolójában zárul be a kör, ezzel túránk véget ér.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Pilisszentlászló, Felszabadulás út megállóban kell leszállni, és innen is távozhatunk (csak) Szentendre felé a túra végén.

Anfahrt

  • A buszmegállótól a Szentendrei úton kell tovább sétálnunk a falu felé, és annak elágazásánál is tartani az egyenes irányt. Néhány méteren belül csatlakozik a Kéktúra, aminek K jelzésén balra kapaszkodhatunk föl a Kis Rigó vendéglő parkolójába, ahonnan a túra indul, illetve ahol végződik (440 m, 9 m szintemelkedés).

Parken

  • A Kis Rigó vendéglő előtt találunk parkolót.

Koordinaten

DD
47.720763, 18.986162
GMS
47°43'14.7"N 18°59'10.2"E
UTM
34T 348970 5287229
w3w 
///umfang.antwortest.allen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(3)
Gábor Lőrincz
21.10.2021 · Community
Szép kis túra. A népszerű - Prédikálószékhez vezető - út és a kilátó kivételével nem sok túrázóval találkoztunk. A jelzések végig egyértelműek és jól láthatók. A terep könnyű, helyenként közepes, különösen száraz időben.
mehr zeigen
Gemacht am 17.10.2021
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Foto: Gábor Lőrincz, Community
Gabi Mazurkáné
24.07.2021 · Community
Hosszúsága ellenére nem volt megerőltető a túra. Szép erdőkben, vagy mély szurdokok mellett meneteltünk. A patakátkelések száraz cipővel sikerültek.
mehr zeigen
Gemacht am 24.07.2021
Kertész László
05.06.2021 · Community
Nagyon szép vidék. Könnyen teljesíthető terep. Helyenként dagonya. Nagyon jól éreztük magunkat. Köszönjük a feltöltést.
mehr zeigen

Fotos von anderen

+ 12

Status
Geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
17,3 km
Dauer
4:55 h
Aufstieg
556 hm
Abstieg
556 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp