Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A Keleti-Vértes szerény legjei

Wanderung · Vértes és vidéke · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Szántók közt fejezzük be a túrát
    / Szántók közt fejezzük be a túrát
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Grácia-sziklák a Vértesben
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sziklagyep
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sárkánylyuk-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Vértesi erdők
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Velencei-hegység a Körtvélyesről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Geodéziai torony a Körtvélyesen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a Körtvélyes közelében
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fennsíki erdők és vadföldek
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Irtásrét
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyhangú turistaút szép környezetben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Nagy-Csákány fennsíkjának szélén
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gombák a turistaúton
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A P jelzésen, a Macska-bükktől délre
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szűz Mária-szobor a Macska-bükktől délre
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Néhány tisztás színesíti az út első felét
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Fáni-völgy aszfaltján
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szép Ilonka-forrás
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Éppen a mélyebb területeken jelennek meg a bükkösök
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Tisztás a Sárkánylyuk-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Sárkánylyuk-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Körtvélyes tornya egy vadföld széléről
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Közeledve a Fáni-völgyhöz
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szár
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 25 20 15 10 5 km Körtvélyes (Kilátó-hegy), … torony
A Vértes keleti, legmagasabb részének erdős platójáról hosszú körtúrával a térség legmutatósabb völgyeibe ereszkedünk, közben népszerű kirándulócélpontokat is felkeresve.
geöffnet
mittel
Strecke 26,4 km
7:30 h
585 hm
585 hm

A Vértes főként dolomit felépítette sasbércsorai és fennsíkjai közül a hegység északkeleti peremén található tömb emelkedik a legmagasabbra. Ám még a Nagy-Csákány 487 méteres pontja sem éri el a „hivatalos" hegységi magasságot. Túránk során ezt a kis platót keressük fel, és a Vértes egyik legnagyobb magasságú kiemelkedésére, a 480 méteres Körtvélyesre látogatunk el. Riasztó állapotú kilátótornyába a belépés tilos, így tetejéről sajnos jelenleg nem szemrevételezhetjük a laposan hullámzó erdőtájat, ahová később leereszkedünk.

Menetelésünk szinte végig erdős terepen zajlik. Kezdetben fennsíkon, a túra második felében pedig völgyi térszínen. A Sárkánylyuk-völgy bájosan kanyargó, szűk folyosójából a Fáni-völgy aszfalttal feltárt pásztájára fordulunk, végül a Szár melletti földek táblái közt érkezünk vissza kiindulópontunkra.

Igen hosszú, de szintkülönbségei miatt nem megerőltető erdei túra azoknak, akik kíváncsiak a Vértes legmagasabb részének vadban gazdag erdőire és sziklakibukkanásos oldalú, de szelíd völgyeire.

Autorentipp

  • A Körtvélyesen álló, kilátóként szolgáló geodéziai torony siralmas állapotban van, felmászni a felirat szerint tilos és életveszélyes, hiába nyitott a (hiányzó) ajtó.
  • A P és K+ kereszteződése után, amikor lefelé indulunk, ▲-szerű jelek vezetnek el a kb. 10 percre lévő Gráciák bércéig, ahol kilátóhelyet találunk.
  • Ha busszal érkeznénk (lásd a megközelítés fül alatt), a főutcán lévő megállókat használva 2 km-rel rövidíthetjük le a túrát.
Profilbild von Áron Dömsödi
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 22.02.2021
Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Körtvélyes, 480 m
Tiefster Punkt
174 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A túra végén, a Fáni-völgyből kiérve a S jelű turistaút rosszul jelzett, nem nehéz eltvédeni a mezőgazdasági táblák dűlőútjai között. Ezért jól jön a Természetjáró app használata.

Start

Szár, vasúti megállóhely (198 m)
Koordinaten:
DD
47.485102, 18.526946
GMS
47°29'06.4"N 18°31'37.0"E
UTM
34T 313697 5262038
w3w 
///gehobene.beeinflussen.brezel

Ziel

Szár, vasúti megállóhely

Wegbeschreibung

Itiner

  • A szári vasútállomástól a P jelzésen megyünk a Körtvélyes elágazásáig.
  • A P▲ jelzésen teszünk kitérőt a geodéziai mérőtoronyhoz.
  • A P jelzésen folytatjuk, majd arról balra áttérünk a Z jelzésre a Szép Ilonka-forrás közelében.
  • A Fáni-völgybe érve a S jelzésen folytatjuk az utat bal felé.
  • A S jelzésen gyalologunk vissza a szári vasúti megállóhelyig.

A túráról részletesen

Szárról a Vértesbe

Szár település a Vértes peremén, fontos közlekedési folyosó mentén fekszik. Az alacsony hegyeket áttörő vasúti bevágás torkánál elterülő, a Sósi-ér partjain létrejött Szár ma természeti környezete és a főváros közelsége miatt lassan növekszik, de korábban már többször is újjáéledt romjaiból. A török időkben elnéptelenedett, amit a terület birtokosai németek és szlovákok beköltöztetésével orvosoltak. A későbbi kitelepítések, lakosságcserék miatt ők már nagyrészt eltűntek a faluból, ráadásul a 2. világháború végén itt húzódó front is romba döntötte Szárt. Az újjáépült település képében ezért nem sok nyomát leljük a korábbi életformának.

A vasúti peronoktól a P jelzést követve erdősávokon átvágó aszfalton talpalunk, a kanyargó vonalvezetés és a forgalom miatt legyünk óvatosak! Egy elágazás után ismét beérünk a falu területére. Nem maradunk sokáig a főutcán, mert letérve róla a Vértes felé vesszük az irányt. Szár szélén ipari terület csarnokait váltja egy elkerített legelő, melynek túlvége fölé a sziklás tetejű, kereszttel is ékesített Zuppa-tető magasodik. Az erdőbe  érve széles úton haladunk a hegység peremén, később betonútra fordulunk. Az erdészeti feltáróút átszeli a hegyeket, túránk végén még hosszan fogunk baktatni Fáni-völgyi szakaszán.

A Körtvélyest ostromolva

Az aszfaltról jobbra, a sűrűbe váltunk, és ezzel megkezdjük kapaszkodásunkat a Vértest keletről lezáró fennsíkra, mely a hegység legmagasabb pontjait hordozza. Kezdetben alaposan kihasznált, a letermelt és felnövekvő állományok mozaikjából felépülő erdőben gyalogolunk, a legszebb rész a Kis-Szállás-hegy oldalában kinyíló sziklagyepes tisztás. Itt hátratekintve a Velencei-hegységig is elláthatunk. Ezt követően megváltozik az erdő: szép, füves aljú tölgyes vesz körül, idős fák közé jutunk. A Körtvélyeshez közeledve még érintünk egy tarvágást, melyet rendkívül zárt, sötét, holtfa-szőnyeges erdőrészlet követ. A nyomokból ítélve errefelé igen sok a vad, különösen a vaddisznó-dagonyák sűrűsége növekszik meg.

A Vértes legmagasabb panorámája

Rövidesen balra kiágazik a P▲, amelynek csapásán a kidőlt fákat és a leszakadt ágakat kerülgetve mindössze pár perces sétával a geodéziai toronyhoz gyalogolhatunk. Az 1984-ben épült mérőtorony a Vértes 2. legmagasabb pontjára épült, ám a 480 méteres Körtvélyes domborzatilag lényegében kicsit sem különül el környezetétől. A sötéten ásító, lepusztult betonhengeren felirat hirdeti, hogy felmászni tilos és életveszélyes, ennek megfelelően belső berendezései tényleg riasztó stádiumban vannak. A nyirkos vasemeleteket és létrákat vastag rozsda borítja, ezért sajnos a belépés egyelőre tiltott.

A tetőről - ha egyszer felújítják az építményt - jól látható lesz a Vértes szerkezete, tájképe: erdős, gyengén hullámzó fennsíkok, hátak húzódnak egymás mögött, ezeket kis árkok, völgyek választják el egymástól. Csúcsokat, markáns kiemelkedéseket egyik irányban sem találunk, tarvágást, vadföldeket annál többet. A Nagy-Csákány kiemelkedése is feltűnik északkelet felé, mögötte kibukkannak a Gerecse rögei is. A tornyot magunk mögött hagyva térjünk vissza a P jelzésre!

A fennsík alatt

Alig ereszkedő úton indulunk el, alagútként hajol fölénk a szelek által megtépázott fiatalos. Ezt követően hosszú szakaszon egy felnövekvő bozótos mentén, majd egy rét után ismét erdőben talpalunk. Amikor elágazáshoz érünk, balra, lefelé kell tartanunk a fennsík peremébe vágódott, rövid szárazvölgyön. Alsó torkánál kis erdei kegyhely áll. A Nagy-Csákány platójának nyugati pereme egy markánsan kirajzolódó, nagyjából egyenes északnyugat-délkeleti irányú vetővonalon kialakult éles letörés. A mélybe szivárgó csapadékvizek itt, az árok peremén források ritkás láncában jutnak a felszínre, ezek egyike a közeli Szép Ilonka-forrás, ahová rövid ösvényen tehetünk kitérőt. A kőfoglalat mellett tűzrakót és esőbeállót is kialakítottak.

A forrástól a Z jelzésen kezdünk újabb emelkedésbe: a következő hátnak veselkedünk neki, és különös módon itt, a hegység alacsonyabb részén jelenik meg tömegesen az ezüstös törzsű, kecses bükk. A Vértes e mély, peremek közé fogott zugában kellően árnyas és nedves a klíma a bükk számára. Átlendülünk egy újabb alacsony háton, hogy a túloldalon kefesűrű fiatalos alagútján fúrjuk át magunkat. Vaskosabb fák alkotják a következő erdőszakaszt, melyből balra kilépve egy újabb vadföldre bukkanhatunk - túlfelén a keleti fennsík letörése fölött a körtvélyesi geodéziai torony szálegyenes alakja trónol. A jókora foltokban letermelt részek után a Sárkányluk-völgybe térünk. A túra leghangulatosabb, legmaradandóbb szakasza néhány száz méter csupán, és különleges földtani képződményei sincsenek, ám annál látványosabb. Mély vályúban kanyargó utunk fölé tetőként záródó rengeteg borul, a névadó barlangüreg alatt pedig már szurdokszerűvé szűkül a völgy.

A Fáni-völgyből a szántókra

Egy rét után eltávolodnak egymástól az oldalsó lejtők, végül balra kanyarodunk a Fáni-völgy aszfaltjára. (Nevét állítólag Esterházy Franciska grófnőről kapta.) Az elágazásnál Hirczy Károly emlékműve áll, melyet turistatársai emeltek terméskőből. A tektonikus és eróziós módon bemélyült, a kirándulók körében igen népszerű völgy szurdokszerű jellegét az aszfalt ugyan lerombolja, de azért néhol így is megcsodálhatjuk a falból kiálló, néhány kisebb barlangot is rejtő dolomitsziklákat. A terület különlegessége, hogy a déli és északi kitettségű sziklabércek mikroklímájuk jelentős eltérései miatt jégkorszaki maradványnövényeknek és - az ellenkező oldalon - melegkedvelő fajoknak egyaránt menedéket nyújtanak. Ha az autóút elágazásánál teszünk egy rövid, kb 5 perces kitérőt a jelzetlen felső ágra, annak kanyarjából, a bércre kapaszkodva szép a kilátás a délkelet felé nyújtózó Fáni-völgyre.

A hosszú betonsétát követően kiérünk fák birodalmából, és szélesen terpeszkedő mezőgazdasági földek között találjuk magunkat. A rosszul jelzett dűlőút átvezet a szántókon, hátra vagy bal felé nézve a Vértes sokkal inkább tűnik lankás dombságnak, mint hegységnek. Hosszan tekergünk a tűző napon, ha pedig télies időszakban járnánk erre, a földutak vendégmarasztaló sárcsapdáival kellene megküzdenünk. A S jelzés Szár hosszú főutcájára terel, a sarkon a buszmegálló kínál hazautazási lehetőséget, de a turistaút visszakalauzol minket a vasútállomáshoz is.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Szár vasúti megállóhelyén a személyvonatok állnak meg, azokból viszont elég sok a Győr - Budapest vonalon.
  • A Szár, autóbusz-forduló megállóból is indíthatjuk a túrát.
  • A túra végén a Szár, bodméri elágazás buszmegállóból is elhagyhatjuk a falut.

Anfahrt

  • A vasútállomásról indul a jelzés, és oda is tér vissza, de a buszmegállók is a turistaút mentén találhatók.

Parken

  • A vasútállomás mellett P+R parkolót találunk, de hagyhatjuk az autót a Somogyi Béla utca és a Rákóczi Ferenc utca kereszteződésével szomszédos kocsma előtti parkolóban is.

Koordinaten

DD
47.485102, 18.526946
GMS
47°29'06.4"N 18°31'37.0"E
UTM
34T 313697 5262038
w3w 
///gehobene.beeinflussen.brezel
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Gerecse, Vértes, Velencei-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Bármely Vértes-térkép

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
26,4 km
Dauer
7:30 h
Aufstieg
585 hm
Abstieg
585 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour kulturell / historisch botanische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Dauer : h
Strecke  km
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp