Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen
Einbetten
Fitness
Wanderung

A Jakab-hegy kincsei

· 2 Bewertungen · Wanderung · Pannonien
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Zsongor-kő sziklakilátója
    / A Zsongor-kő sziklakilátója
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátó az Éger-tetőn
    / Kilátó az Éger-tetőn
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Éger-völgyi-tó
    / Éger-völgyi-tó
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Jakab-hegyi földsánc
    / Jakab-hegyi földsánc
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Kilátó és esőbeálló a Jakab-hegy fennsíkján
    / Kilátó és esőbeálló a Jakab-hegy fennsíkján
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • Panoráma a Jakab-hegyi kilátóból
    / Panoráma a Jakab-hegyi kilátóból
    Foto: Müller Nándor, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A környező erdőkben májusban virágzik a medvehagyma
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mohás erdőrész a Mohosi-kis-kút környékén
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pálos kolostor romjai a Jakab-hegyen
    Foto: Nándor Müller, Magyar Természetjáró Szövetség
150 300 450 600 750 m km 2 4 6 8 10

A körtúra során felkapaszkodunk a Mecsek nyugati vonulatának legmagasabb pontjára, a Jakab-hegy fennsíkjára. A csúcson található kilátóból és a Zsongor-kőről csodáljuk a Mecsek páratlan panorámáját, miközben a hegy történelmi és kulturális kincseit is felfedezzük.

mittel
11,3 km
3:29 h
361 hm
378 hm

A Jakab-hegy számos természeti és kultúrkincset rejteget, felfedezésükhöz azonban közel 400 méternyi szintkülönbséget kell legyűrnünk. Nem kell megijedni, a szintek ellenére kellemes körtúra vár ránk. Tavak, források, mesés erdei környezet és fantasztikus panoráma színesítik utunkat. Mindezek mellett a környék történelmi emlékeivel is megismerkedünk útközben.

A fennsíkról egy rövid (oda-vissza egy kilométer) kitérőt tehetünk a Zsongor-kő sziklakilátójához, melynek vaskorlátait 1892-ben építette ki a Mecsek Egyesület. A szikláról a hegy lábánál fekvő Kővágószőlősre és a Dráva-síkra esik jó rálátás.

A Jakab-hegy legismertebb nevezetessége a pálos kolostor felújított romja. Bertalan pécsi püspök 1225 körül itt gyűjtötte össze a mecseki remetéket és építtetett nekik kolostort. Érdemes körbejárni, és megismerni az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok történetét.

Autorentipp

  • Az Éger-völgy bejáratánál található Teca mama vendéglőjében étellel és itallal várják a megfáradt bakancsosokat. 
  • A Duna–Dráva Nemzeti Park által kialakított Jakab-hegyi tanösvény tábláin keresztül ismerhetjük meg a hegy geológiai, évezredes kultúrtörténeti kincseit. A tanösvény egyik állomása éppen a pálos kolostor romjainál van.
  • A fennsíkról a K, majd a KΩ jelzéstét követve érdemes felkeresni a Zsongor-kő korláttal felszerelt, vörös homokkőből kialakult természetes kilátóját, ahol fantasztikus kilátás vár ránk.
  • A túra során több forrást is érintünk, de a Jakab-hegy fennsíkján nincs vízvételi lehetőség, ezért vigyünk magunkkal elegendő vizet.
outdooractive.com User
Autor
Nándor Müller
Aktualisierung: 30.05.2019

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
574 m
Tiefster Punkt
196 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app.

Start

Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata. (213 m)
Koordinaten:
Geographisch
46.086636, 18.182519
UTM
34T 282179 5107533

Ziel

Ürög felső buszmegálló. Éger-völgyi Parkerdő bejárata.

Wegbeschreibung

Itiner

  • Az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve érkezünk az Éger-völgybe, majd a Mohosi-kis-kúthoz.
  • A forrástól már a Z● jelzésen kapaszkodunk a Jakab-hegy csúcsára.
  • A K, majd a KΩ jelzésen 1 kilométeres kitérővel közelíthetjük meg a Zsongor-kő sziklakilátóját és a Remete-barlangot.
  • A fennsíkról a Z jelzés délkeleti ágát követve érkezünk vissza Éger-tetőre, ahonnan a már bejárt parkerdei úton ereszkedünk le a Mohosi-kis-kúthoz, majd az Éger-völgybe.

A túra részletes leírása

A buszról leszállva a Z jelzést követjük déli irányba a K+ társaságában. A főutat elhagyva az ürögi városrész házai mellett sétálva, mintegy negyedóra alatt érkezünk az Éger-völgy bejáratához (autós parkoló). Rövidesen elhagyjuk a város utolsó házait, átkelünk egy kis hídon, majd a festői szépségű Éger-völgyi-tó mellett haladunk. A Delelő-kút után ismét fahídon kelünk át, így érkezünk a pécsiek által kedvelt Éger-völgyi kirándulóközponthoz. Tovább sétálva a patak bal partján megpillantjuk a Fecske-forrást, majd a patakon átkelve balra meredeken egy szerpentinező ösvényen indulunk felfelé. A K+ itt leválik utunkról. A szerpentinező parkerdei útról több helyen jó kilátás nyílik a Tubes–Misina vonulatára. Az északi fekvésű erdőt sűrű, zöld moha borítja, egészen meseszerűvé varázsolva a tájat. Valószínűleg innen kapta nevét a közelben fakadó Mohosi-kis-kút forrása is, melyhez rövidesen megérkezünk.

A forrástól a Z és a Z● együtt indul tovább. Az egyre meredekebb ösvényen rövidesen egy kis erdei tóhoz érünk, ahol, ha szerencsénk van, a nádasban megpillanthatunk egy vadkacsapárt is. A békáktól hangos tavacskát megkerülve a Z● jelzésen jobbra indulunk tovább. A Z jelzés  a közeli tisztáson át (Éger-tető) a Jakab-hegyre vezet, néhány kilométer és pár óra múlva majd azon az ágon érkezünk vissza. Rövidesen keresztezi utunkat a Z+, aztán egyre meredekebben kapaszkodunk felfelé a kavicsos-köves, vízmosta úton. A Jakab-hegy oldalában felkúszó köves út mentén az erdőt április májusban a medvehagyma tengerként borítja el. Hamarosan keresztezi utunkat az avarkori földsánc, ahonnan néhány perc alatt a Nyugat-Mecsek legmagasabb pontjára, a Jakab-hegyre érünk.

A Jakab-hegyen

A Jakab-hegyi földsánc feltehetően egy kora vaskori nép települését védhette. Régebben e hatalmas építmény (kb. 3 km hosszú, 3-5 méter magas) létrehozását keltáknak vagy avaroknak tulajdonították (innen kaphatta – tévesen – az avarkori földsánc elnevezését). Mindenesetre a ma is jól látható földsánc megépítése emberfeletti munka eredménye lehetett.

A Jakab-hegy fennsíkján álló kilátóba egy függőleges vaslépcsőn kapaszkodhatunk fel a csodálatos panoráma kedvéért. A kilátót és esőbeállót a pálos szerzetesrend félbehagyott kolostorépületéből alakították ki. A matuzsálemi fák árnyékában található épület mellett szépen kiépített pihenőt és tűzrakó helyet is találunk.

Vele szemben van a Jakab-hegy leglátványosabb kulturtörténeti nevezetessége, a pálos kolostor felújított romja. Bertalan pécsi püspök 1225 körül itt gyűjtötte össze a mecseki remetéket, és építtetett nekik kolostort. Érdemes körbejárni, és megismerni az egyetlen magyar szerzetesrend, a pálosok történetét.

A fennsíkról rövid kitérőt tehetünk (oda-vissza 1 kilométer) a Zsongor-kő sziklakilátójához, melynek vaskorlátait 1892-ben építette ki a Mecsek Egyesület. A szikláról a hegy lábánál fekvő Kővágószőlősre és a Dráva-síkra esik jó rálátás. A kilátópont közelében található a Remete-barlang sziklahasadéka. Ehhez a K, majd a KΩ jeleket kell követnünk.

A fennsíkot az Orfű felől érkező Z jelzés dél-keleti ágán hagyjuk magunk mögött. A lefelé vezető út egyre meredekebbé válik. Érdekes látnivaló egy, a fák koronája közé épített kis „házikó”. A közeli tölgyes aljában május elején felfedezhetünk egy illatozó gyöngyvirágos erdőrészt. Szép, vadregényes részen haladunk, hol tölgyes, hol fenyves erdők váltják egymást. Közel 2 kilométeres lejtmenet után találkozunk a Patacsról a Babás-szerkövekhez tartó P▲ jelzésével. Innen mi balra tartunk tovább. Egy kilométer után balra megpillantjuk a Z● jelzését, mely a Páprágyi-völgyben csordogáló Avar-kúthoz ágazik le.

A kanyargós úton rövidesen egy sorompóhoz érünk, ahol balra fordulunk, és néhány száz méter után az Éger-tető tisztásához és pihenőjéhez érkezünk. Az Éger-tetőn álló kilátóból a Jakab-hegy tömbjére és a Misina vonulatára esik szép panoráma. Északi irányba hagyjuk magunk mögött a kis rétet, hogy a már ismerős Z jelzésen lesétáljunk az Éger-völgybe.

Öffentliche Verkehrsmittel

  • A pécsi 22, 23, 24-es buszok valamelyikéről az Ürög felső buszmegállónál szálljunk le.

 

Anfahrt

  • Az Éger-völgy bejáratához az Ürög felső buszmegállótól a Z jelzést követve 15 perces sétával jutunk el.

Parken

  • Autóval érkezők az Éger-völgy bejáratánál és Teca mama kisvendéglője előtt kiépített parkolót találnak.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Mecsek turistakalauza


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(2)
Yannick Plüss
06.10.2018 · Community
Schöne Wanderung zur Ruine des Paulinerklosters Durch den Wald auf dem Wanderweg den grünen Punkten entlang. Und dann zurück den grünen Strichen entlang. Richtig schön.
mehr zeigen
Gemacht am 06.10.2018
Foto: Yannick Plüss, Community
Es werden nur Bewertungen mit Text angezeigt.

Fotos von anderen

+ 1

Bewertung
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11,3 km
Dauer
3:29 h
Aufstieg
361 hm
Abstieg
378 hm
Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

: h
 km
 Hm
 Hm
Höchster Punkt
 Hm
Tiefster Punkt
 Hm
Höhenprofil anzeigen Höhenprofil verbergen
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.