Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

A háború emlékei nyomán a természetben

Wanderung · Soproni-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Panoráma a Ház-hegyi kilátóból
    / Panoráma a Ház-hegyi kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Ház-hegyi kilátó
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ágfalvai hangulat
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az ágfalvi evangélikus templom
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Béke-kilátó (Poloskás-bérci kilátó)
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma-részlet a Béke-kilátóból a Bécsi-erdő felé
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rák-patak (Bánfalvi-patak) a Brennbergi útról
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Magasles a Ferenc-forrástól délre
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Természetbarát-forrás a Szalamandra-tó partján
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalamandra-tó hordalékfogója
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Foltos szalamandra nőstény a Ferenc-forrásnál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szalamandra-tónál
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 16 14 12 10 8 6 4 2 km Béke-kilátó (Poloskás-bérc)

 

A hajdani, magyarságért vívott csata helyszínéről, Ágfalváról indulva, a vasfüggöny mentén jutunk el a kétkőjáratos vízimalomhoz. A kisebb kitérőkkel egész napossá bővíthető útvonal számos panorámapontot, forrást és egy tavacskát is érint.

geöffnet
schwer
16,4 km
5:00 h
555 hm
555 hm

Ez a történelmi és természeti vonatkozásokban is gazdag túra Ágfalváról indul. Az itteni csatával vette kezdetét a másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés 1921-ben, melynek eredményeképpen Sopron és környéke magyar terület maradt. Utunk során elhaladunk az egykori műszaki zár nyomvonalán, ahol már szerencsére semmi nem emlékeztet minket az egykori vasfüggönyre.

A környező tájat jól szemügyre vehetjük a Ház-hegy tetejéről és a Poloskás-bérc csúcsán álló kilátóból, Sopron határában pedig a Hosszú-hegy oldalából nyílik tetszetős panoráma a Somfalvi-síkságra.

Érintünk bükköst, nyírest, kocsánytalan tölgyest és a Rák-patak meanderei fölött tenyésző szép égerest is. A források közül a nagy múltú Ferenc-forrást, a Textiles- és a Természetbarát-forrást látogatjuk meg. Ikonikus helyszíne a túrának a Hét-bükkfa, ahonnan a Szalamandra-tó irányába vesszük utunkat. Itt egy tágas esőbeálló és tűzrakó helyek marasztalnak pihenésre.

Igazi kuriózum a kalandos történetű Erdei- vagy Kárpáti-malom épületegyüttese. Igen rövid kitérővel meglátogathatjuk a görbehalmi vadászmúzeumot és a Muck-házat is.

Autorentipp

  • Túránk elején a Brennbergi úthoz érve, majd azon jobbra fordulva a S jelzésen rövid kitérővel elérhető a Fehér Dániel-forrás és a görbehalmi bányászmúzeum.
  • A Muck-tisztásnál, a Récényi úton jobbra indulva könnyen elérhető lesz majd a 2021-re tervezett Erdő Háza Ökoturisztikai Látogatóközpont és vadaspark.
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 24.07.2020

Schwierigkeit
schwer
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
514 m
Tiefster Punkt
252 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A K jelzés Ágfalvára leérő szakasza esős időben nagyon csúszóssá válhat.
  • A Brennbergi úton fokozott óvatossággal közlekedjünk: az aszfaltozott szakasz igen forgalmas, a kanyarok beláthatatlanok.

Start

Ágfalva, ABC áruház buszmegálló (251 m)
Koordinaten:
DG
47.689255, 16.519504
GMS
47°41'21.3"N 16°31'10.2"E
UTM
33T 614026 5282881
w3w 
///bande.sense.versuchte

Ziel

Ágfalva, ABC áruház buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól nyugat felé indulunk a K jelzésen a Fő utcán.
  • A mélyútról a Ház-hegyi-kilátóhoz vezető K▲ jelzésen teszünk egy kitérőt.
  • Az aszfaltos Brennbergi úton balra fordulunk (jelzetlen szakasz).
  • A 700 m aszfalt után elérjük a jobbra induló K▲ jelzést egy út menti parkolónál.
  • A Köves-hát gerincén végigereszkedve egy kanyarban a K jelzésre váltunk.
  • 200 m múlva balra elhagyjuk az utat egy jelzetlen ösvényen (korábban itt ment a K jelzés). Könnyű elvéteni!
  • Kb. 800 m múlva egy magasleses kereszteződésben jobbra fordulunk a Z jelzésre.
  • Átvágunk az egykori Muck-ház tisztásán, majd a Ferenc-forrás után a második lesnél a K jelzésen balra indulunk.
  • A Hét-bükkfánál a S jelzésen sétálunk a Szalamandra-tó érintésével. 
  • A Brennbergi (jelzetlen) úton jobbra fordulunk, pár száz méter múlva elérjük a K jelzést, amin visszakanyargunk indulópontunkra.

A túráról részletesen

Csaták a magyarságért

Ágfalva első írásos említése 1194-ből származik Dag néven. A 13. században a borsmonostori apátság birtokaként tartották számon; már ekkor is jelentős volt németajkú lakossága. A falu, amelyben 1832-ben és 1873-ban is kolerajárvány pusztított, számos belviszály után Sopron város jobbágyfalva lett egészen 1848-ig. Lakossága a 20. század elejétől 2000 fő körül mozog.

Ágfalvának fontos történelmi szerep jutott a 20. század elején, neve összeforrt két csatával is. Az I. világháborút lezáró 1919. szeptember 10-i saint-germaini békeszerződésben a győztes nagyhatalmak jóváhagyták a Nyugat-Magyarországra vonatkozó osztrák területi igényeket, amit az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződésben megerősítettek. Mivel a magyar állam hiába tiltakozott, önkéntesekből szerveződött egy ellenálló csapat, akik 1921. augusztus 28-án Ágfalván visszaverték a területre bevonuló osztrák csendőrséget. Az ágfalvi csatával vette kezdetét a másfél hónapig tartó nyugat-magyarországi fegyveres felkelés.

A második ágfalvi csatára szeptember 8-án került sor: a Rongyos Gárda névre hallgató magyar felkelők Maderspach Viktor tartalékos huszárszázados, Gebhardt Pál százados és Székely Elemér tartalékos tüzér főhadnagy parancsnoksága alatt ismét visszaszorították a négyszeres túlerőben lévő osztrákokat, akik ez alkalommal sem tudtak bevonulni Sopronba.

A felek közt az olaszok vállalták a közvetítést, így került sor október 11. és 13. között a Velencei konferenciára, ahol a magyar államnak sikerült elérnie, hogy a vitatott terület egy részén, azaz Sopronban és nyolc környező településen - köztük Ágfalván - népszavazást tartsanak a hovatartozásról. Erre végül 1921. december közepén került sor az antant rendfenntartó kontingensének felügyelete mellett. A végeredményt december 17-én a Zrínyí Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetben hirdették ki, a soproni újságok pedig rendkívüli kiadásban írták meg, hogy "7107 szótöbbséggel magyarok maradtunk". Magyarországra összesen 15 334-en, Ausztriára 8227-en szavaztak. Bár a kis, határ menti települések többsége Ausztria mellett tette le a voksát, a kérdést Sopron, és az itteni erős magyar fölény dönötte el: emiatt érdemelte ki a "leghűségesebb város" címet, és így került fel címerére a CIVITAS FIDELISSIMA felirat.

Ágfalvától a Béke-kilátóig

A buszmegállótól nyugat felé indulunk a Fő utcán vezető a K jelzésen, majd a Dózsa utcán balra fordulva egy keskeny aszfaltos járdához érünk, aminek a végén egy hangulatos lépcső vezet át a Hegy utcára. Az utolsó ház után egy gyertyánelegyes bükkös alatt futó mélyúton fokozatosan emelkedünk, amíg el nem érjük a Házhegyi-kilátóhoz vezető K▲ jelzést.

A 332 méter magasan álló, magaslesre emlékeztető formájú, 6 méter magas kilátót a falu lakosai társadalmi munkában építették 1998-ban, majd 2013-ban a TAEG Zrt. újította fel. Tetejéről a községre, a Soproni-hegységre, a szomszédos osztrák településekre és a Somfalvi-síkságra nyílik szép kilátás.

Visszatérünk a K jelzésre, amin az Új-hegyen át elegyes erdőben haladunk tovább. A S jelzés becsatlakozása után jobbról egy nyíres szép, fehér kérgű törzsei mellett haladunk el, majd egy fiatal, telepített kocsánytalan tölgyes jelenik meg. Az aszfaltos Brennbergi utat elérve balra fordulunk. Jobbunkon az út mellett a Rák-patak csordogál, melynek meanderei fölött szép égeres tenyészik. Kb. 700 m aszfalt után elérjük a jobbra induló K▲ jelzést, ahol egy kellemes pihenőben tarthatunk szünetet.

Az erdészeti feltáróútról nemsokára jobbra fordul a jelzésünk, és a Köves-patak kis fahídján átkelve izzasztó emelkedésbe kezdünk. Egy jobbos kanyarral érünk fel a gerincre, majd balra tartva megyünk tovább a 467 méter magas Poloskás-bérc csúcsán álló Béke-kilátóig.

A hegyről az 1970-es évek elején végrehajtott fakitermelés után szép panoráma nyílt Görbehalomra, a Brennbergi-völgyre és Ausztriára. 1972-ben megépült egy hatszintes, 22 méter magas, akkor még Bánfalvi Mátyás és Tschurl Mátyás erdészek emlékezetére Mátyás-kilátónak keresztelt építmény, amit 1993-ban rossz állapota miatt el kellett bontani. A megmaradt beton alapra a következő évben Hadas László tervei alapján épült fel a mostani, 13 méter magas, új Béke-kilátó.

Ereszkedés a Hét-bükkfáig

A Köves-hát gerincén végigereszkedve egy kanyarban érjük el a K jelzést, amin egyenesen megyünk tovább, majd a nagy kereszteződésben balra fordulunk. A széles kavicsos utat kb. 200 m múlva balra hagyjuk el - vigyázzunk, könnyű elvéteni! Egykor erre vezetett a K jelzés, így itt-ott kopott, leszürkített jelzéseket láthatunk a ma már jelzetlen ösvényen.

A vörösfenyvesben induló széles, gyepes út kb. 800 m múlva egy magasleses kereszteződésbe ér, ahol jobbra fordulunk a Z jelzésre. A hosszú egyenesben az erdőt szegélyező mocsári aszatok mellett haladva elérjük a Récényi utat. Ha innen néhány lépésnyire jobbra teszünk egy kis kitérőt, láthatjuk a hidegháború idején évtizedekig itt működő mucki határőrőrség helyét (ahol a tervek szerint látogatóközpont fog épülni). Utunk azonban egy darabig még az egykori műszaki határzár nyomvonalán halad tovább egyenesen, majd a Z jelzés a vadkerítés túlsó végénél balra kanyarodik.

Az elegyes erdő után egy sűrű fenyvesben jutunk el a Ferenc-forráshoz. A Füzes-árok felső szakaszán fakadó, foglalt forrás a Kecske-patakot táplálja. Ez a Soproni-hegység egyik legrégebbi víznyerő helye, amelyet már Sárközi András városi mérnök is jelölt 1787-ben szerkesztett térképén "Vadász forrás" néven. 1907 óta nevezik Ferenc-forrásnak, amióta Jány Ferenc divat-üzlettulajonos saját költségén felújíttatta. A mára romossá lett szivattyúház évtizedeken keresztül biztosította a mucki határőrőrs ivóvízellátását. A forrás vize egy földalatti medence túlfolyóján lép a felszínre.

Az erdőből egy magasles mellett érünk ki a letermelt részhez, melynek szélében haladva, majd a következő lesnél balra fordulva érjük el a kavicsos úton haladó K jelzést. Északnak tartunk, a Kati Imre-pad utáni sorompónál átkelünk a Kecske-patakon, majd néhány kanyar után ismét a Récényi úthoz érünk, amit egyszer már kereszteztünk. Az úton átkelve rövidesen kereszteződéshez érünk, ahol balra fordulva jutunk el a Hét-bükkfához.

Az egykor itt álló hét törzsű famatuzsálem Mészáros Sándort, a Frankenburg Irodalmi Kör főtitkárát is megihlette. Hétbükkfa című verse volt az egyetlen olyan költemény a Soproni Városszépítő Egyesületnek az 1930-as években a város erdeibe kihelyezett irodalmi tábláin, amit az adott hely szelleme ihletett. A bükk utolsó törzse a II. világháború alatt egy vihar miatt dőlt ki, így ma csak egy tábla és a padok emlékeztetnek az egykor itt terebélyesedett fára. A Soproni Postás Természetjáró Szakosztály tagjai a 1970-es években ültettek itt 8 bükkcsemetét, amelyek közül 6 ma is él.

A S jelzésen a lucfenyves alatti erodált úton ereszkedésbe kezdünk a Tacsi-árok mellékágában, amelynek felső részében fakad a Textiles-forrás. Egy korhadó fahídon vezet a rövidke S● jelzés az 1969-70 között kialakított foglaláshoz, melynek közelében esőbeálló, padok és tűzrakó hely is volt, azonban mára ezek rozogák, használhatatlanná váltak.

 A S jelzésen tovább ereszkedve a villanyvezeték nyiladékához érünk ki az erdőből, majd jobbra fordulva hamarosan az 1977-ben mesterségesen létrehozott Szalamandra-tó 6500 m3-es hordalékfogójához jutunk. Maga a tó 10 000 köbméter vizet tud tárolni; 1978-tól horgásztóként üzemel. Vízszintje közel állandó, átlagos vízmélysége 3 méter - a gátnál kétszer ilyen mély, a felső harmadában azonban csak alig 1 méteres. A Tanulmányi Erdőgazdaság 2013-ban esőbeállóval, tűzrakó helyekkel és a forrás környezetének rendbetételével tette komfortosabbá a tó környékét, melynek további nevezetessége, hogy innen a Fáber-rétig található a Soproni-hegység legnagyobb szelídgesztenyése.

A tó két része között egy nagy méretű esőbeálló áll, ami bivakhelynek is kiválóan is alkalmas. A tó sarkánál fakad a szépen kiépített Természetbarát-forrás, melynek vízhozama az egyik legnagyobb a hegységben. A múlt század első felében még Orvosi-forrásnak hívták, mert az 1931-32-es kolerajárvány idején a lakosság egy része innen jutott tiszta vízhez. 1950-ben a Soproni Természetbarátok Turista Egyesülete felújította a régi foglalást. A forrás és annak környezete mai kinézetét 2003-ban nyerte el a Castanea Környezetvédelmi Egyesület révén a Holland Királyság támogatásával. A vízfakadás mögött az erdőben Kő Pál virágot formázó munkásmozgalmi emlékköveit találjuk.

Vissza Ágfalvára az Erdei malom érintésével

Továbbhaladunk a széles kavicsos úton, majd egy gyertyános-tölgyesen át a Brennbergi útra érünk ki, amin jobbra fordulunk. Csupán pár száz méter múlva elérjük az Erdeimalom közön haladó K jelzést, amin balra kanyarodva jutunk el az Erdei vagy Kárpáti-malomhoz.

Az épület története egészen a 17. század elejéig nyúlik vissza. Barokk külseje a 18. századból származik, majd klasszicista stílusban építették át. Működésének kezdetétől egészen 1949-es megszűnéséig kétkőjáratos vízimalomként funkcionált. Érdekessége, hogy ez az egyetlen soproni vízimalom, aminek az épülete és berendezése is a mai napig fennmaradt. Késői történetének különös szelete, hogy az 1950-es években egyik tulajdonosa, dr. Kárpáti László középiskolai tanár, aki az akkor már pusztuló épület helyreállításának költségeit nem tudta vállalni, eladta a malmot. Az új tulajdonos, Taródi István ennek a gyönyörű épületnek az építőanyagát a Felsőlövéreken maga által épített „középkori lovagvárába” akarta befalazni. A malomegyüttest ekkorra szerencsére műemlékké nyilvánították, így új tulajdonosa sorsára hagyta az épületeket és a berendezést is, megmentve a pusztulástól.

A malom után továbbhaladva, a házakat elhagyva panorámás útszakaszhoz érünk. Balról a Hosszú-hegy egykori szelídgesztenyésének néhány öreg túlélője kíséri utunkat, jobbról pedig a ritkás szőlők alatt a Somfalvi-síkság látható. A Valétához érve egy drótkerítéssel körbevett kecskefarm sarkánál jobbra kanyarodunk, majd enyhén emelkedve a gyertyános-kocsányalan tölgyesben elhaladunk a Valéta magassági pontja mellett. Innen visszaereszkedünk az Új-hegy nyergébe a S jelzés kereszteződéséig, ahol jobbra folytatjuk utunkat a K jelzést követve. Az alján elgyertyánosodó lucfenyvesből balra kanyarodunk ki a Váczi Mihály utcára. Ez a szakasz esős időben nagyon csúszóssá válhat!

Az utcán hamarosan elérjük az ágfalvi buszmegállót, bezárva ezzel körtúránkat.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Sopron, autóbusz állomásról induló buszokkal az Ágfalva, ABC áruház megállóhelyig utazzunk.
  • Ha vonattal érkezünk Sopron vasútállomásra, onnan busszal át tudunk menni az autóbusz állomásra, ahonnan a közvetlen járatok indulnak Ágfalvára.

Anfahrt

  • A túra az ágfalvi buszmegállótól indul, és ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Parkolni a buszmegálló környékén tudunk a környező utcákban a KRESZ szabályainak megfelelően.

Koordinaten

DG
47.689255, 16.519504
GMS
47°41'21.3"N 16°31'10.2"E
UTM
33T 614026 5282881
w3w 
///bande.sense.versuchte
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

A Soproni-hegység turistatérképe

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
schwer
Strecke
16,4 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
555 hm
Abstieg
555 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.