Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderungempfohlene Tour

A Göcsej és az Őrség határán

Wanderung · Zalai-dombság· geöffnet
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A bükkök oszlopai alatt oltárként tisztelt zalalövői Szentkút
    / A bükkök oszlopai alatt oltárként tisztelt zalalövői Szentkút
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Pankasz feletti tölgyerdő, Vas és Zala megye határa
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pankaszi szoknyás harangláb, régi mesterek remeke
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Zala folyó Pankasz határában, még patak minőségben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mozaikos göcseji táj Zalalövő felett
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalai erdők rengeteg vadat rejtenek, bármikor átléphet előttünk egyikük
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Borosán-völgy Zalalövő felett tavaszi, harsány színekben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A zalai vegyes erdőket erdészeti utakon járjuk be
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csödéig együtt halad a Dél-dunántúli Kéktúra és a Szent Márton zarándokút
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zalalövő felett a híres zalai bükkösökben
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fehérre meszelt boronaházak mellett túrázunk a Pacsa-hegyen
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Gyermekláncfűvel hintett legelő Csödén
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A mozaikos zalai borvidék a '90-es évektől hivatalosan is borvidék
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A fedő agyag és mészborítás mállásával látható a boronaházak faszerkezete
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A pacsai "szőlőhegy" Zalalövő dombháti gyümölcsöskerje
    Foto: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
m 300 250 200 12 10 8 6 4 2 km Pankaszi szoknyás harangláb
A Zala folyó völgyének két jellegzetes és jól csengő nevű települése között teszünk egy hangulatos erdei túrát az utak csomópontjában álló Zalalövő és a szoknyás haranglábáról ismert Pankasz között. A Szentkút öreg bükkfaligete hangulatos kezdés az erdei séta kitérőjeként, miután beleveszünk a Zala és Vas megye határán terpeszkedő széles erdős hátak világába. Úti célunk, Pankasz ugyan már az Őrséget képviseli, de a két tájegységet csak a megyehatár és az elnevezés választja el.
geöffnet
leicht
Strecke 12,7 km
3:15 h
199 hm
183 hm
273 hm
186 hm

Mindkét tájegység, a Göcsej és az Őrség is hagyományos gazdálkodásáról, szerekben, szegekben élő közösségeiről, erdeiről és gazdag természeti környezetéről ismert. A tájegységeket valójában csak a megyehatár választja el, de a Zala, azaz itt a Szala folyása köti össze. Ezt a vonalat a dombokon, szőlőhegyen és kiterjedt erdőségeken átvezető nyomvonallal kötjük össze a zalalövői római emlékektől, a Bodon-völgyi Szentkúttól a pankaszi szoknyás haranglábig.

Utunk során láthatjuk a pacsai szőlőhegyen még fellelhető tölgyfarönkökből összeillesztett boronaházakat, ami építkezésében mindkét tájegység büszkesége, úgymond védjegye. Története ősi időkre vezethető vissza. Már a római kori emlékekben is fellelhető az összecsapolt gerendákból álló faszerkezet, de az Árpád-kortól bizonyíthatóan így építkeztek őseink ezen a vidéken. Bár a szőlőhegyen álló présházak meszelt falai szemérmesen elfedik magát a szerkezetet, Pankaszon a harangláb zsúpos szoknyája alá lesve felfedezhetjük a mesterek alkotását. Messze híresek voltak a helyi ácsok a vasút térnyerésének korában, a talpfák készítéséhez keresett volt a helyi munkaerő. A kifogyhatatlannak tűnő erdőség biztos alapanyagot adott az ősi építési módszereknek, csak a 20. században kezdte kiszorítani a tégla, aminek alapja a terület másik építőanyaga, az agyagos föld. Pankaszon ma is messziről látszik a téglagyár égetőkemencéjének kéménye. Fűtésre kéznél volt az fedett boksákban elégtelen égetéssel előállított faszén.

A zalai, őrségi erdők alapanyaga biztos munkalehetőséget kínált a lakosságnak, a földeket is az erdős vidékek irtásával, felégetésével nyerték, főként a dombtetőkön. A vizenyős völgytalpak sem gazdálkodásra, sem lakhatásra nem voltak ideálisak, a falvak is a dombok peremére, sokszor gerincére szorultak, míg a termőföldek a szélesebb hátak és platók mentén nyerték, hódították el az erdőktől a területet. Utunk során erről testközelből győződhetünk meg a pacsai szőlőhegy laposán sétálva, vagy az erdős domboldalból hirtelen kinyíló szántóföldekkel tágas platókon.

Az erdők mára már főként mesterségesen telepített faállománnyal rendelkeznek, de ennyire vegyes erdőképet ritkán látni hazánkban. Nagy területeket fedő őshonos fenyvesek egyedül itt, az Alpokhoz közeli dombokon, hegyhátakon fordulnak elő. Az alacsony térszín ellenére fenyvesek és bükkösök honolnak a jégkorszak után területet foglaló ősi erdők hagyatékaként. Ezek a pionírok nagy térségben maradtak fenn a szegényes talajon, ahova más erdőtársulások nem tehették be a lábukat.

Autorentipp

  • Zalalövőn tájházban (Petőfi u. 35.), Pankaszon helytörténeti gyűjteménnyel (Fő út 63.) pillanthatunk be a régi idők hétköznapjaiba.
Profilbild von Attila Német-Bucsi
Autor
Attila Német-Bucsi
Aktualisierung: 31.08.2021
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
273 m
Tiefster Punkt
186 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Túránk során vízvételi lehetőség csak a településeken akad, vigyünk magunkkal elegendő innivalót!

Start

Zalalövő, vasútállomás (189 m)
Koordinaten:
DD
46.845564, 16.585267
GMS
46°50'44.0"N 16°35'07.0"E
UTM
33T 620866 5189222
w3w 

Ziel

Pankasz, vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • A K+ jelzés vezet Zalalövő vasútállomásától a város széléig.
  • Rövid kitérőt teszünk a K jelzésén dél felé, amiről a K● jelzés navigál a Szentkúthoz.
  • Visszatérve a K jelzésre nyugat felé hagyjuk el Zalalövőt. Felsőcsödéig a K jelzést követjük.
  • Felsőcsödéről Pankaszra a K+ jelzésen jutunk át.
  • A vasútállomástól egy rövid kitérővel a K+ jelzésen továbbsétálva, majd jobbra, jelzetlen útra letérve érjük el a pankaszi szoknyás haranglábat.

A túráról részletesen

A római gyökerű Zalalövő és a Borosán-völgyi Szentkút

A Zala folyó partjáról, a tornyos faszerkezettel ékes zalalövői vasútállomástól indulunk a K+ jelzésen. Egy rövid bemelegítő szakasszal jutunk ki a várossá lett településről a síneket keresztezve a Zala hídjánál. Bár egy rövid részen még házak között kanyargunk, itt már a Pörgölinnek nevezett településrészen járunk. A zalai települések, de főleg a Göcsej falvainak jellemzője, hogy apró településrészekre, szegekre bomlik, ahogy a történelem során a különböző nemesi birtokokra kiköltöző családok a róluk elnevezett szegeket megalapították.

Bár Zalalövő története az ókorra nyúlik vissza, hiszen a természetes közlekedési csomópontban már a rómaiak is őrséget, sőt palotát emeltek. Erre vezetett ugyanis a Balti- és Adriai-tengert összekötő Borostyánkő út, ami itt metszette a természetes nyomvonalként Pannónia belső vidékeibe vezető Zala-völgyi utat. A rómaiak az i. sz. 1 és 4. század között birtokolták ezt a vidéket, de a honfoglalás után is védelmi szerepe volt az újraépülő településnek. Az Árpád-korból maradt fenn oklevél, miszerint a király íjászai lakják a települést, ahonnan neve is származik. A középkorban vásártartási joggal felruházott mezőváros lett, így a Zala völgyéből és a szomszédos Kerka vidékéből is jártak át vásározni.

Pont a Hetés felé átvezető régi út mentén kezdjük túránkat, bár egy rövid kitérőt teszünk a Dél-dunántúli Kéktúra K és a K● jelzésen dél felé a Borosán-völgyi Szentkúthoz. Ehhez felkaptatunk a házak között a szemben lévő partoldalon, és az erdőt elérve jobbra térünk száz métert a kicsiny völgykatlan gödréhez. Előbb a forrást szegélyző kálváriát érintjük, ahonnan lépcsősor vezet le az öreg bükkfák lombkoronájával árnyas erdei szentélyéhez. A felirat szerint a II. világháborúból megszabadult hívek emelték a kegyhelyet, ahol Szent Mária alakja őrzi a forrásfakadást. A két világháború között cserkésztalálkozókat tartottak itt, és búcsújáróhely lett a sarlós boldogasszony ünnepén, július elején, illetve szeptemberben. A tekintélyes bükkfák felénk hajló törzsei valóban gótikus katedrálisra emlékeztetnek, ahova a lenyugvó nyári nap szűrt fénye kúszik csak be. Érdemes tüzetesebben szétnézni a buja vegetációval zöldellő völgytalpon, hangolódni az erdőségekhez. Sajnos a kút csak csapadékos időszakban folyik, így ne számítsunk feltétlenül a vízvételi lehetőségre.

Pörgölin településrészhez visszatérve hamar kilábalunk a házak közül a K jelzésen nyugati irányban kanyargó széles murvaúton. Egy helyen letér az ösvény az út kanyarját rövidítő ösvényen, de ugyanoda kapaszkodik végül, a pacsai szőlőhegyhez. Takaros házak, hangulatos gyümölcsös és szőlőskertek között tesszük meg a dombtetőre felvezető utolsó métereket. A göcseji táj egy jellegzetes eleme a településeket övező szőlőhegy, ahova jellemzően feljártak munka után a férfiak dolgozni, iddogálni, beszélgetni. Itt maradtak fent leginkább a régi élet elemei, mint a tájegységre jellemző boronafalas faházak. Több ilyen mellett is elhaladunk - néhol csoportokba összegyűlve, fejüket összedugva regélnek a régi időkről. Egy tekintélyes körtefa alatt hirdetőtábla is függ, ami a borok mustrájára hívja a környék szőlősgazdáit.

Két megye határán, az őrvidék erdőségeiben

Virágszőnyeges porták mellett kanyarodunk ki a szőlőhegy házai közül, hogy végre elvegyüljünk a zalai rengetegben. Vegyes tölgyes, bükkös, gyertyános erdőket keresztezünk szinte utunk végéig. Előbb szántóföldek szélén, majd kis tisztásokkal tarkított erdei ösvényeken kanyargunk. A térszín alig változik, szinte végig azonos magasságban haladunk. Egy-egy vízmosás indul csak be a Zala folyó irányába. A legnagyobbnál mocsaras patakot is keresztezünk, a túlsó partoldalon felkapaszkodva érkezünk az álmos kis faluba, Felsőcsödére. Itt pár házat, gazdaságot és egy fogadót találunk, de csendes főutcája a vidék nyugalmát, a falusi idillt hirdeti.

 Az aszfaltcsíkot keresztezve a K+ jelzésre térünk. Egy gazdaságnál hagyjuk el a települést a széles mezőn legelő állatok pillantásaival kísérve, hogy a túloldalt ismét elvegyüljünk a vidékre jellemző erdei hangulatban. Feltűnően sok fenyvest keresztezünk, ami az ország nagy részével ellentétben őshonos ezen a tájon. Az erdészeti utakon érdemes csendben haladni, ugyanis a környező erdők rengeteg vadnak adnak otthont. Kis szerencsével láthatunk is a bozótos erdőben vonuló őzeket, szarvasokat, vaddisznókat.

 Az erdőrészletek váltakozásával szinte már monotonná váló dózerút egy kibontakozó völgyfő szélénél eléri a megyehatárt. Amint átléptünk Vas megyébe, az addig egyenes nyomvonal szertelenül kanyarogva ereszkedik vissza a Zala folyásához. Az északi oldal öreg gyertyános-tölgyesében, egy kimélyülő patakbevágást követve érkezünk a Zalához. Itt már alig okoz akadályt átugrani a gyermek vízfolyást, de ettől is megkímél egy ingatag sínpárra fektetett hídpalló, amivel magasan  felette, száraz lábbal kelünk át a Zalán.

Az Őrség kapuja, a zsúpszoknyájú haranglábas Pankasz

Rönkrakodó mellett érjük el Pankasz sportpályáját, ahol ismét keresztezzük a nemzetközi vasútvonalat. Itt a túloldalt akár be is fejezhetjük túránkat, de érdemes pár száz métert még sétálni a falu nevezetességéhez, a szoknyás haranglábhoz. Ehhez közel egyenesen haladunk tovább a K+ jelezésen, amiről egy gyümölcsösben jelzés nélküli útra váltunk jobbkézre. A ligetes domboldal felső részén áll a zsúpfedeles faszerkezet, ami az őrségi falvak látványos védjegye. A felirat szerint már az 1700-as évek derekától itt áll a faszerkezetes harangtorony, amit a 20. század második felében felújítottak. Templomot a helyi református közösség nem engedhetett meg magának, így csak egy harangláb hívta imára a falu híveit.

A szoknya szalmazsúp, minden más az építményen fából van. Esztétikus csapolásai, merevítései, keresztgerendákkal erősített szerkezete a korabeli mesteremberek szakértelmét dicséri: még közel három évszázad múltán is szilárdan áll. A harangláb alatt egy kovácsműhelyt is felállítottak, a falut kettéválasztó Denke-patak mellől ideszállítva, felújítva. A jellegzetes csapolt boronafalas épület padlásán kapott helyet a tüzet élesztő fújtató, feltehetően a helytakarékosság miatt. A szomszédos porta pitvaros, pajtás udvara is a régi időket, a hagyományos gazdálkodást és értékrendet képviseli.

 A kovácsműhely előtti padon pont a lemenő nap fényében sütkérezve pihenhetünk túránk végén, megvárva a csatlakozást akár vonattal vagy busszal. Ha elég időt hagytunk, a helytörténeti gyűjteményt is megnézhetjük a falu központjában, de a barátságos, kedves itt lakó emberekkel is szóba elegyedhetünk a vidék hangulatát mélyebben átélve.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra a Zalalövő, vasútállomás bejárati út buszmegállóból indul.
  • Zalalövő vasútállomásról is indulhatunk, ahova Zalaegerszegről indul menetrendszerinti járat.
  • A túra végpontján Pankasz vasútállomásán szállhatunk vonatra.

Anfahrt

  • A túra közvetlenül a buszmegállóból indul, majd egy vasútállomásra érkezik.
  • A zalalövői vasútállomásról 100 m sétával jutunk a K+ jelzésen a túra kezdőpontjára.

Parken

  • A zalalövői vasútállomás mellett nagy parkoló áll rendelkezésre. Érdemes itt letenni az autónkat, mert a túra végpontjáról vonattal és autóbusszal is visszajuthatunk.

Koordinaten

DD
46.845564, 16.585267
GMS
46°50'44.0"N 16°35'07.0"E
UTM
33T 620866 5189222
w3w 
///fungieren.üblicher.erfüllung
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Az Őrség és a Göcsej turistatérképe (Cartographia)

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Kényelmes öltözet, bejáratott lábbeli (túracipő, futócipő, szandál), étel és innivaló, tájékozódáshoz Természetjáró app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
leicht
Strecke
12,7 km
Dauer
3:15 h
Aufstieg
199 hm
Abstieg
183 hm
Höchster Punkt
273 hm
Tiefster Punkt
186 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Hin und zurück Etappentour kulturell / historisch hundefreundlich botanische Highlights Heilklima

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
  • 3 Wegpunkte
  • 3 Wegpunkte
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp