Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung empfohlene Tour

A fekete-hegyi lávató peremén

· 19 Bewertungen · Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • A Fekete-hegyi fáslegelő részlete háttérben a Balatonnal
    / A Fekete-hegyi fáslegelő részlete háttérben a Balatonnal
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Útban a Fekete-hegyre
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nyári reggeli panoráma az Eötvös Károly-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Badacsony és a Gulács az Eötvös Károly-kilátóból, miközben a medencében megül a reggeli pára
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fekete-hegyi turistajelzések
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Bojtárok kútja
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nagy-Csere-kút
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kis-Csere-kút
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Sárgástönkű kígyógomba a Fekete-hegyen
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mandulasor a Fekete-hegyen
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Ösvény a Fekete-hegyen
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fekete-hegyi panoráma
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Páratlan panoráma a Fekete-hegyen, az Eötvös Károly-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tapolcai-medence tanúhegyei a háttérben a Keszthelyi-hegységgel az Eötvös József-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Köveskál az Eötvös Károly-kilátóból
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kilátás a Keleményes-kőről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Keleményes-kő
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Öreg Pince idős mandulafával
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Visszapillantás a szentbékkállai szőlők széléből
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Viharos éjszaka az Eötvös József-kilátóban
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 8 6 4 2 km Töttöskáli templomrom Eötvös Károly-kilátó Öreg-hegyi-kút Velétei palotarom
Ez a kellemes körtúra a Fekete-hegy délnyugati részét mutatja be az Eötvös Károly-kilátó, a Vaskapu-árok és több belvizes tó érintésével. Természetesen ezen a túrán sem maradunk Balaton-felvidéki panorámák nélkül, és erre nem egyedül a kilátótorony ad lehetőséget.
geöffnet
leicht
Strecke 9,6 km
3:00 h
352 hm
352 hm
367 hm
161 hm

Az egykori vulkán tufagyűrűjén felmászva megcsodáljuk a lávató maradványát. A lávafolyások között kialakult mélyedésekben belvizes tavak alakultak ki, amik változatos, sajátos élővilágnak adnak otthont, de a régi legelők helyén is fajgazdag életközösségekkel találkozunk.

Az Eötvös Károly-kilátóból a Káli-medence egyik legszebb látképe nyílik, szoros versenyben a Keleményes-kő bazaltszikláinak panorámájával. Az Öreg-hegyi-kút hűvös vizének megízlelése után is érdemes hátrafordulni, és megnézni a fonyódi hegyeket. A hegy egy másik forrásánál, a Nagy-Csere-kútnál jegenyenyarak árnyékában kóstolhatjuk meg az ódon forrásházból csordogáló rétegvizet.

Szentbékkállára visszaérve a Káli-medence katolikus községeinek egykori plébániatemploma, a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom mellett elhaladva érünk vissza kiindulópontunkra.

Autorentipp

  • Túránk legelején, a szentbékkállai szőlőhegyre érve, mikor jelzésünk balra fordul, a jobbra menő KL jelzésen juthatunk a 300 méterre álló Töttöskáli templomromhoz . A Kál mellett a Töttös is személynévi eredetű szó, valószínűleg a "tő" szavunk egy továbbképzett alakja. Az egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású bazalttemplomot a 13. század végén említik először oklevelek Thwtheus néven. Bejárata a nyugati falon van, amelyen a források kegyúri karzatot is említenek. 1531-ben a török lerombolta a falut és a templomot is, de az később újratelepült, és a templomot is újjáépítették. Ezt követően egészen a 19. század elejéig-közepéig celebráltak benne miséket. A rom az "Állítsátok meg Terézanyut" c. filmben is szerepel a mögötte álló, sárga falú présházzal.
  • A túra a szentbákkállai templomtól a K jelzésen északnyugat felé továbbmenve jól kombinálható a Körséta a Szentbékkállai kőtengerhez c. túrával, vagy a Velétei palotarom meglátogatásával. Ez utóbbit a templomtól 300 méteres sétával érhetjük el.

Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
367 m
Tiefster Punkt
161 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló (161 m)
Koordinaten:
DD
46.886133, 17.565505
GMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695453 5195706
w3w 
///blaugrau.anwenden.reibungslos

Ziel

Szentbékkálla, Petőfi utca buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól kifelé indulunk a faluból a K jelzésen.
  • A kilátó után a K▲ jelzésen elhagyjuk a fennsíkot.
  • A lepényfák alatti kereszteződésben jobbra fordulunk K+ jelzésen.
  • Pár méter múlva a K● jelzésen balra fordulunk (Nagy-Csere-kút).
  • A jelzetlen úton visszacsatlakozunk a K+ jelezésre.
  • A Vaskapu-árkon felérve, a völgyfőnél a tanösvény KT jelzésén élesen balra indulunk.
  • A Bonta-tónál (az utolsó tó) a S▲ jelzésre váltunk. Ez a jelzés vezet vissza Szentbékkálla templomáig.
  • A főutcán a K jelzésen érünk vissza a buszmegállóba.

A túráról részletesen

Szentbékkállától az Öreg-hegyi-kútig

A buszmegállótól kifelé indulunk a faluból a K jelzésen. A Zátói-keresztet elhagyva átkelünk a hídon, és a szentbékkállai szőlőhegyen folytatjuk utunkat a Fekete-hegy platója felé. A jelzés egyszer csak jobbra fordul a szőlők között, amelyek végéből a szentbékkállai Gyümölcsoltó Boldogasszony-templomra, a Mindszentkálla fölé magasodó Kopasz-hegyre, a háttérből kibukkanó Szent György-hegyre, a Köves-hegyi nyeregre és a mögötte magasodó Csobáncra nyílik kilátás. A fehérre meszelt Fatér-kereszt után egy rövid, kissé benőtt szakasz vár ránk. Itt érdemes betenni a hátizsákba minden olyan dolgot, amit a belógó ágak leszaggathatnak róla.

A sűrűből kiérve átkelünk az Öreg-hegyi-kút vizét elvezető patakon. A szomszédos, takaros pince és szőlő mellett haladva hamarosan elérjük az Öreg-hegyi-kutat, ami még a múlt században is sokáig a környék egyik fő ivóvíznyerő helye volt. Sokan mai is előszeretettel látogatják. Egykori szerepét mutatta a forrás védelmére épített, meszelt bazaltfülkén lévő felirat, amely szerint: „E kútba piszkos edént meríteni tilos! Akit rajta kapnak, 5 pengőre büntetik! Elöljáróság".

Előle a Tepécs-, a Rendesi- és az Örsi-hegyre látunk rá; előttük a kisörspusztai homokbánya, mögöttük pedig a túlparti fonyódi Sipos- és Vár-hegy tűnik fel. A kutat az Öreg-hegyi-kereszt vigyázza.

Fel a bazaltfennsíkra

Az úton balra indulunk tovább. A mandulafákkal szegélyezett birtok után újabb szép, Fonyódig, illetve a Badacsonyig nyíló kilátással ajándékoz meg minket a hegy. A fasor végén jobbra fordulunk. A legfelső dűlőúton érdemes megcsodálni a baloldalon álló, magányos kis pince fölé magasodó ősöreg, tekeredett törzsű mandulafát.

Hamarosan ismét gyönyörű panorámában lesz részünk, majd betérünk a hegy tetejét fedő erdőbe. A bal kanyar után újabb emelkedésbe kezdünk a csapadékos időben igen csúszóssá váló, a bazalt mállásából keletkezett nyiroktalajon vezető úton, amelynek egykori omladozó támfalmaradványa mellett haladunk. Az ösvényből kiálló kisebb–nagyobb kövek hol megnehezítik, hol megkönnyítik lépéseinket. A kaptatós ösvényen a Fekete-hegy bazaltfennsíkjának déli szélére érünk fel.

A Köveskál–Monostorapáti–Kapolcs között magasodó bazalthegyet 4 maar kráter (egyetlen, nagy robbanással kialakuló vulkánok, közepüket rendszerint tavak töltik fel) alakította ki, amelyek kb. 5,5-3,3 millió éve működtek. A legdélebbi, 2 km-nél nagyobb kráter kora kb. 3,9 millió év; ennek pereme mentén halad tovább a túránk.

Jobbra fordulva az Eötvös Károly-kilátó tövébe érünk, ahol asztalok és padok mellett pihenhetjük ki az emelkedőt.

Az Eötvös Károly-kilátó

A 369 méteres magasságú platóperemen 1950-ben épült először kilátó, méghozzá bazaltból. Helyére 1978-ban vörösfenyőből húzták fel a ma látható tornyot. A 2000-es évek végéig egy emelettel magasabb volt, de egy villámcsapás miatt a megmaradt főgerendákat felhasználva felújították, és a legfelső szintet le kellett bontani. Névadója a neves ügyvéd, politikus, publicista Dr. Eötvös Károly, aki az 1876-ban tett idelátogatásakor gyűjtött tapasztalatait a tájszeretettől áthatott „Utazás a Balaton körül" című anekdota- és elbeszélésgyűjteményében adta közre.

A lombkoronaszintbe burkolózó kilátóban esténként egy nagy pelepopuláció szokott dorbézolni. Az állatok megszokták az ember közelségét.

A felső járószintről kitekintve a Káli-medence terül el alattunk, amelynek keleti határa a Monoszlótól északra emelkedő Tói-hegy, a tőle délre magasodó Hegyestű és a mögötte helyet foglaló Tar-hegy. Dél felé haladva a táj a Balatonba simul, majd a Pál-, a Bálint- és a Szűcs-hegy zárja a medence keleti oldalát. Előttük Köveskál terül el. A Küszöb orra – Fenyős-tető – Fülöp-hegy vonulat után újra megpillantjuk a tó víztükrét, a medence alján Kővágóörs látszik, tőle keletre a Lapos- és a Kis-Hegyes-tűvel, előbbi tövében a homokbányával, tőle északra pedig a Kornyi-tó karsztvíztükre csillog.

Továbbhaladva tekintetünkkel a Tepécs- és a Rendesi-hegy következik, előttük Kékkúttal és Salfölddel, míg a Balaton déli partján a fonyódi Sipos-hegy és a Várhegy kúpjai látszanak. A Szilvádi-hegy után az Örsi-hegy perm időszaki vöröshomokkő- és konglomerátum tömbje magasodik. Azon túl pedig már a Tapolcai-medence jellegzetes tanúhegyei sorakoznak: a Badacsony, a Tóti-hegy, a Gulács, majd Szigliget három piroklasztit halma: az Antal-hegy, a Hálás-tető és a Vár-hegy.

Mögöttük a Keszthelyi-hegység abráziós teraszai lépcsőznek a hegység hosszú, lapos fennsíkjáig, amelynek előteréből a Szent György-hegy és a Csobánc bazaltsapkái tűnnek fel. Közelebb a Kopasz-hegy, a Köves-hegy és a Hajagos zárja le a Káli-medence nyugati szélét, előtérben Mindszentkállával és Szentbékkállával. A táj különösen szép arcát mutatja hajnalban és naplementekor, főleg ha a tanúhegyek fölött tornyosuló balatoni vihart is sikerül kifognunk.

Le a Vaskapu-árokig

A kilátótól a K▲ jelzés becsatlakozásáig a K jelzést követjük tovább, majd jobbra fordulva meredek ereszkedésbe kezdünk. Az erdőből egy pince mellett érünk ki, majd a kavicsos útra érve balra fordulunk. A következő kereszteződében, ami fölé lepényfák magasodnak, jobbra teszünk egy kis kitérőt a magas jegenyenyarak alatt fakadó Nagy-Csere-kúthoz a K+ jelzésen, majd pár méter múlva a K● jelzésen balra fordulva. A fák árnyékában, a pannon összletből fakadó rétegforrást szép, bazaltból falazott, boltíves forrásház óvja a szennyeződésektől.

Az úton visszatérünk a K+ jelezésre, majd azon továbbhaladva újra egy erdőfoltot szelünk át. Az út jobbkanyarja alatt fakad a hasonló módon, de szerényebben foglalt Kis-Csere-kút. Hamarosan elérjük a következő kereszteződést, ahol balra követjük tovább a Vaskapu-árkon felvezető K+ jelzést.

A Vaskapu-árok

Az eróziós völgyben utunk fehér akácok árnyékolta kaptatós horhosban indul, majd kb. 5-600 méter múlva éri el az út jobb oldalán lévő, Boros Ádám botanikus, mohakutatóról elnevezett forrást, vagy régebbi nevén a Bojtárok-kútját, majd nem sokkal utána a völgy túlsó oldala felé fakadó Juhászok-kútját. A források neve is utal az egykor a hegy tetején folytatott legeltetésre. Az időszakos, mára elapadt források fakadási helye nem véletlen: itt van az egykori vulkán robbanásos működése során keletkezett piroklasztitgyűrű vízzáró anyagának és a lávaöntés során képződött bazaltnak a határa, ahol az utóbbin átszivárgó csapadék rétegforrásként lép a felszínre.

Innen lefelé kb. 250 méter hosszan tárul fel a vulkáni tufagyűrű külső felének rétegsora, ami részben a kitörések során keletkezett alapi torlóárak eredményeként, részben hullott piroklasztból alakult ki. A jól rétegzett, átülepített, szürkésbarna lapillitufában a mélyből felrobbant mészkő- és dolomit xenolitokat (zárványok) is találunk.

Később a kráterben lávaszökőkutak törtek fel, és nagy gáztartalmú lávafolyások töltötték fel a piroklasztitgyűrűt, amiből azonban nem tudtak kitörni. A vízmosásban felfelé haladva ennek a jelenségnek is a nyomára lelhetünk. Itt táródik fel – talán a legszebben – a tűzhányó lávaöntő vulkanizmusa során képződött bazalt. A Vaskapu-sziklák több méter vastag rétegsorán tapasztalható érdekes jelenség, hogy a lemezes elválású, néhol gömbhéjasan málló rétegek általában vízszintesek, de a fennsík pereménél a hegy belseje felé dőlnek - ennek az az oka, hogy az egykori lávafolyás itt torlódott neki a krátert körülvevő egykori, mára lepusztult tufagyűrűnek, majd kihűlve megdermedt. Ezt a nem mindennapi látványt a felhőszakadások és hirtelen hóolvadások során a fennsíkról lezúduló vizek tették láthatóvá számunkra úgy, hogy méretes, szurdokszerű völgyet alakítottak ki a hegy oldalában.

Belvizes tavak sora a hegytetőn

Felérve a fennsíkra a KT jelzésű, Boros Ádámról elnevezett tanösvényen balra indulunk. Elhaladunk a Barkás-tó mellett, amelynek fűzlápja az 1980-as évek aszályos éveit követően 1992-ben leégett. Növényzete a tűzvész óta csak részben állt helyre, a tőzegmohák nem jelentek meg újra. A platón található féltucat, változó vízállású, 50-100 méter átmérőjű, 1-2 méter mély tó rendkívül kis vízgyűjtővel rendelkezik.

Keletkezésükre nincs egyértelmű magyarázat. Valószínűleg a Fekete-hegyi maarok belsejét kitöltő lávafolyások közötti térszíneken alakultak ki, amelyekben a bazalt felhalmozódó agyagos málladékából képződött „bélés” idővel visszatartotta az esővizet. Utánpótlásukat kizárólag a csapadék biztosítja, vizük azonban mégis sötétbarnás árnyalatú és enyhén savas (4,8-5,2 pH) kémhatású az elmocsarasodó környezetükből vízbe oldódó bomlástermékek és huminsavak miatt.

A fennsík felszínének mélyedései alapján valószínű, hogy korábban 10-nél is több ilyen tó lehetett a hegyen, és az is, hogy ezek mindegyike jégkorszaki reliktum-növényzetet őrzött: úszó fűzlápokat. Ezek a ritka, sajátos növénytárulások számos jellegzetes lápi fajnak adtak otthont, mára azonban kiszáradásuk miatt a fajok erősen megritkultak, illetve eltűntek, és helyüket közönségesebb, illetve inváziós fajok vették át. Az élőhelyre jellemző, fokozottan védett tőzegmoha fajok például napjainkban csak a Monostori-tó évek óta zsugorodó, kis lápfoltjában, szigetszerűen élnek. A tavak egy része a klímaváltozás miatt szűnt meg, míg a többiek vize a fennsík szélét átvágó eróziós árkokon – mint amilyen a Vaskapu-árok – távozott.

Amikor elérjük a Bonta-tavat, ami a hegy legnyugatibb tava (helyi nevén tóállása), a S▲ jelzésen megyünk tovább. A tó ritka, védett növénye a felemáslevelű boglárka, amin kívül jelenleg még 35 védett növényfaj ismert a hegyről.

A Keleményes-kő

A tavat elhagyva, egy feketefenyő-csoport után újabb tágas gyepre érünk, amelyről több helyen is nagyon szép kilátás nyílik a Káli- és a Tapolcai-medence, valamint a Keszthelyi-hegység irányába. A gyep túlsó végénél egy keskeny erdősáv után a Keleményes-kőnél elérjük a Fekete-hegy maarkráterét kitöltő egykori lávató nyugati határát. A lemezes bazaltból álló meredek sziklafal tetejéről – amit a helyiek réteskőnek is hívnak – lenyűgöző a panoráma

Északkelet felé az Agár-tető tömbje magasodik a bazaltplatójából kiemelkedő salakvulkán maradványával, mellette a háttérben a Cseket-hegy halma emelkedik ki a síkságból. Az előtérben a Fekete-hegy nyugati tövében megbújó Kopácsi-hegy kráterének szinte teljesen épségben maradt tufagyűrűje, míg mögötte a Sátroma-hegy gerince látszik, ami mögött délre a Hajagos és a Köves-hegy lejtőtörmelékes oldala tűnik fel. A nyereg hátterét a Csobánc, a Szent György-hegy és a hosszan elnyúló Keszthelyi-hegység adja, aminek abráziós teraszai egészen a Balatonig nyúlnak. A víztükör előtt a Mindszentkálla fölé magasodó Kopasz-hegy bazaltfennsíkja, déli oldalán a Püspök-dombbal éppen nem takarja ki a hátterében sorakozó szigligeti vulkánokat, amelyeket a Gulács, a Tóti-hegy és a Badacsony követ.

Vissza Szentbékkállára

A sziklafaltól a Bocskor-kúti-árok gyertyános-tölgyes és törmeléklejtő erdein keresztül ereszkedünk a lávató kemény bazaltjába is bevágódott, és az egykori tufagyűrűt szinte nyom nélkül eltüntető völgyben. A Bocskor-kút a Vaskapu-árok forrásaihoz hasonlóan a hegytetőre lehulló csapadékból táplálkozik. Az út bal oldalán fekvő időszakos vízfolyás medre helyenként feltárja a piroklasztitgyűrűt, amelyben néhol akár fél méteres nagyságot elérő mészkőgörgetegeket is láthatunk. Ennek a mélyen elhelyezkedő, idős kőzetnek a jelenléte is jelzi az egykori vulkán irtózatos robbanásainak erejét.

Hamarosan elérjük az aszfaltos hegyi utat, amin a jelzést követjük. Kb. 1 km múlva pillantjuk meg a Vásár-domb oldalában álló, fehérre meszelt, 1888-ban állított keresztet, aminek érdekessége, hogy a keresztfa nem négy-, hanem nyolcszög keresztmetszetű. Innen mindössze 150 méter a Gyümölcsoltó Boldogasszony-templom, melynek lépcsőjén felballagva a feketefenyők alatt két, rezi homokkőből faragott, fehérre meszelt feszületet látunk; az egyiket 1826-ban, a másikat 1909-ben állították. Kicsivel odébb egy szentháromság-szobor áll.

Ez volt a Káli-medence katolikus községeinek plébániatemploma, ami 1790-1799 között késő barokk stílusban épült Fellner Jakab tervei alapján. Építtetője Esterházy Károly egri érsek volt. Freskóját, amin a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható, 1953-ban Jeges Ernő készítette. Vörös homokkő szenteltvíztartója valószínűleg az Árpád-korból származik. Tornya 1860-ban készült, a benne található 105 és 69 cm magas harang pedig 1928-ban Szlezák László budapesti műhelyében.

A templomtól a K jelzést követve indulunk tovább a Kossuth Lajos utcán. A Jókai Mór utcai sarkánál lévő járdaszigeten újabb fehérre meszelt kereszthez érünk, majd a Pajtamúzeum előtt elhaladva érkezünk vissza a buszmegállóhoz.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A helyközi buszjáratokkal könnyen elérjük Szentbékkállát. A Szentbékkálla, Petőfi utca megállónál szálljunk le a túrához.

Anfahrt

  •  A túra a buszmegállóból indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • A Kossuth Lajos utcán, a templom mellett találunk parkolót. Ha autóval érkezünk, indíthatjuk innen is a túrát.

Koordinaten

DD
46.886133, 17.565505
GMS
46°53'10.1"N 17°33'55.8"E
UTM
33T 695453 5195706
w3w 
///blaugrau.anwenden.reibungslos
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • Balaton-felvidék turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Káli-medence turistatérképe
  • Balaton turistatérkép

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Grundausrüstung für Wanderungen

  • Feste, bequeme und wasserdichte Bergschuhe oder Zustiegsschuhe
  • Kleidung im Mehrschicht-Prinzip mit Feuchtigkeitstransport
  • Wandersocken
  • Rucksack (mit Regenhülle)
  • Sonnen-, Regen- und Windschutz (Hut, Sonnencreme, wasser- und winddichte Jacke und Hose)
  • Sonnenbrille
  • Teleskopstöcke
  • Ausreichend Proviant und Trinkwasser
  • Erste-Hilfe-Set mit Blasenpflaster
  • Blasenpflaster
  • Biwaksack/Survival Bag
  • Rettungsdecke
  • Stirnlampe
  • Taschenmesser
  • Signalpfeife
  • Mobiltelefon
  • Bargeld
  • Navigationsgerät/Karte und Kompass
  • Notfallkontaktdaten
  • Personalausweis
  • Die Listen für die „Grundausrüstung“ und die „technische Ausrüstung“ werden auf der Grundlage der gewählten Aktivität erstellt. Sie erheben keinen Anspruch auf Vollständigkeit und dienen lediglich als Vorschläge, was du einpacken solltest.
  • Zu deiner Sicherheit solltest du alle Anweisungen zur ordnungsgemäßen Verwendung und Wartung deines Geräts sorgfältig lesen.
  • Bitte vergewissere dich, dass deine Ausrüstung den örtlichen Gesetzen entspricht und keine verbotenen Gegenstände enthält.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(19)
Krisztina Gyárfás
09.10.2021 · Community
Gemacht am 08.10.2021
Foto: Krisztina Gyárfás, Community
Judit Csigó
30.08.2021 · Community
Gemacht am 29.08.2021
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Foto: Judit Csigó, Community
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

+ 93

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
9,6 km
Dauer
3:00 h
Aufstieg
352 hm
Abstieg
352 hm
Höchster Punkt
367 hm
Tiefster Punkt
161 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour Heilklima hundefreundlich

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp