Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Wanderung

A Dunakanyar szurdokútja

Wanderung · Visegrádi-hegység · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Létra és a vízesés: a Rám-szakadék hírnevének kovácsai
    / Létra és a vízesés: a Rám-szakadék hírnevének kovácsai
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Keserűs-hegy tömbje (Rám-szikla)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rám-szakadék
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szentfa-kápolna
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fölfelé könnyebb, ráadásul lefelé tiltott (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dömös az egyik legszebb fekvésű magyar falu
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenőhely a Rám-szakadék bejárata közelében
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Újra és újra összeszűkül a tér (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Turistaút a Rám-szakadékban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A legmagasabb vízeséshez a legnagyobb létra dukál (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Pihenő a Kaintz-forrásnál (Szentfa-kápolna)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az első vízesés a legkisebb mind közül
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az utolsó létrás kapaszkodás (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kijárat (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Zúgók és zuhatagok váltakoznak a Rám-szakadékban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rám-szakadék őre
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Létrák teszik izgalmassá (és lehetővé) a Rám-szakadék végigjárását
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Úton a szurdokban (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szemben a Vadálló-kövek és a Prédikálószék, balra a Ferenczy-szikla
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A korlát vezet végig a szurdokon
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Célegyenes a Rám-sziklához kőemberrel
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Rám-szakadék elágazása - de csak az egyik ág járható
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Fiatalok és öregapjuk (Malom-völgy)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Komor sziklafolyosó (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Lukács-árokban
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Egyre növekvő sziklafalak (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Kiérve a Rám-szakadékból
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Létrázva a vízesésen
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A bizonytalan eredetű Róza-táró
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Szálerdőben az Árpád-vár oldalában
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A megszelídülő szurdok (Rám-szakadék)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A büfé stratégiai megálló a Malom-völgyben
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Dobogó-kő alatti műutat csak röviden követjük
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
m 600 500 400 300 200 100 10 8 6 4 2 km Rám-szikla Rám-szakadék

A Dunakanyar patkójának déli völgyeiben beszűkül a tér: nem csak a folyót préselik össze a hegyek, hanem a csatlakozó völgyeket is szokatlanul élesre faragott meredélyek szorongatják. A természet erői ugyanis különösen vad hevülettel veselkedtek neki a Dömös környéki tájnak. Eleinte tomboló haraggal, később a művész csöndes gondosságával alkottak festői völgyeket, felőrölhetetlen szirteket és komor sziklafolyosót. E rapszodikus hangulatú erdőtáj mélyére, a Rám-szakadék létráira és az azonos nevű szikla panorámás hátára invitál túránk.
geöffnet
mittel
11,6 km
3:30 h
419 hm
419 hm

Természeti extremitásokat nélkülöző országunk igazán kivételes szeglete a Dunakanyar és a Visegrádi-hegység találkozása. A tájképet hazai viszonylatban szokatlan meredekségű, egymással meglepően közelről farkasszemet néző lejtők határozzák meg, a szintkülönbségek jól láthatóan tetemesek, a hegyek apró, kitett ormain sziklák meredeznek. De nem csak a magasban találkozhatunk vad látványokkal: az erdőség szemérmesen elfedi a Rám-patak sötét szurdokát. Az ország egyetlen végig kiépített, technikai eszközökkel teljes hosszában biztosított szurdokát vízesések vadítják, végigjárását létrák és kapaszkodók teszik kalandossá.

Ezt a megkapó vidéket évmilliók munkája faragta ilyenné. A hajdan tekintélyes tűzhányó lepusztulása már-már „nyugvópontra" jutott, amikor a megállapodni készülő táj nyugalmát a Duna megjelenése bolygatta fel. Mi több, a tektonikus erők is megrázták magukat, és a dombsággá szelídült vidék rögei emelkedni kezdtek. A folyó viszont nem hagyta magát, lépést tartott a függőleges mozgással, és egyre mélyebbre vágódott a Visegrádi-hegység és a tőle elszakított Szent Mihály-hegy között. A hegység legmagasabb területéről érkező patakok is alkalmazkodtak a helyzethez: kitartó, lassú munkával fűrészelték be magukat a kemény, andezites alapkőzetbe, így mély, szűk völgyekkel barázdálva a Duna felé lejtő felszínt. A Rám-szakadék esetében a kőzetminőség és a víz találkozása különösen szoros folyosót, lépcsőkkel tagolt, valódi szurdokot eredményezett.

A pazar fekvés és a főváros közelsége pezsgő turizmust éltet a Dömös körüli erdőkben, amely 1981 óta egy Bioszféra Rezervátum része, és a fenntartható természethasználat temérdek kihívásával néz szembe. A Malom-patak völgyében összefutó turistautak népszerűségükkel kiépített, jól felszerelt kirándulóhelyet hívtak életre, így meglehetősen kétarcú tájon túrázhatunk: gyakorta tetemes embertömeg mozog az egyébként kárpáti hangulatú terepen.

Túránkon a Dunától startolva behatolunk a hegység mélyére, és végigjárjuk az ország egyik legérdekesebb turistaútját. Eztán felkapaszkodunk a Rám-szikla panorámás csúcsára, ahonnan megcsodálhatjuk a zegzugos hegyvidék katlanát. Végül a vulkáni formavilág hivalkodó követeinek (pl. a szemben sorakozó Vadálló-kövek szirtjeinek) búcsút intve, a Lukács-árok mély völgyét is útba ejtve ereszkedünk vissza a Duna partjára.

A túra bárkinek ajánlott, aki igazi természeti kuriózumra vágyik, vagy egy kalandos kirándulást tenne. Az útvonal nagyobb gyerekekkel is teljesíthető, de a Rám-szakadék létráin, technikásabb szakaszain ők segítségre szorulhatnak, velük az előrehaladás fokozott óvatosságot igényel.

Autorentipp

  • A Rám-szakadék korlátokkal és létrákkal járhatóvá tett szurdok, melynek végigjárása figyelmet és lépésbiztonságot követel. Ugyanakkor körültekintően mozogva, túrázásra kitalált lábbelit használva, és a kijelölt útvonalat semmiképp sem elhagyva a túra komolyabb kihívások nélkül végigjárható. A vízhatlan lábbeli javallott, mivel az ösvény a patakmederben vezet.

  • A Rám-szakadék körüli turistautakat (pl. a Lukács-árokba levezető S jelzést) szigorúan tilos elhagyni! A szurdok ugyanis nehezen észlelhető fölülről, egy megcsúszás a sziklafal peremén pedig végzetes lehet.

  • A Rám-szakadék csak lentről fölfelé járható. Ellenkező irányban egyébként is nehezebb mozogni benne.

  • A szurdokban és környékén jó időben, hétvégén gyakorta alakul ki tömeg, így érdemes a látogatást kevésbé népszerű időpontra időzíteni. Ezzel elkerülhető a sorbanállás, ami elveszi az élményt.
  • Télen a szurdok lejegesedhet, ekkor senki ne induljon útnak, mivel a sziklák és létrák csúsznak, ezért veszélyesek és járhatatlanok!
  • A patak áradásakor az ösvény nehezen járható, vagy egyáltalán nem járható. Az aktuális korlátozásokról a Pilisi Parkerdő honlapján lehet tájékozódni.
  • A túra kb. 2,5 km-rel rövidíthető, ha a Rám-szikla kimarad, és a szurdok fölötti pihenőtől a Lukács-árkon át vezető S jelzésen leereszkedünk.
  • Érdemes több napot tölteni Dömösön, hiszen a Visegrádi-hegység leglátványosabb pontjai közül sok a közelben található, és más túrákon felkereshető: pl. a Prédikálószék kilátója, a Vadálló-kövek szirtsora, de Dobogókő is elérhető távolságban van.
outdooractive.com User
Autor
Áron Dömsödi
Aktualisierung: 29.06.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Rám-szikla, 465 m
Tiefster Punkt
Dömös, 110 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A Rám-szakadék korlátokkal és létrákkal járhatóvá tett szurdok, melynek végigjárása figyelmet és lépésbiztonságot követel. Ugyanakkor körültekintően mozogva, túrázásra kitalált lábbelit használva, és a kijelölt útvonalat semmiképp sem elhagyva a túra komolyabb kihívások nélkül végigjárható.
  • A Rám-szakadék körüli turistautakat (pl. a Lukács-árokba levezető S jelzést) szigorúan tilos elhagyni! A szurdok ugyanis nehezen észlelhető fölülről, egy megcsúszás a sziklafal peremén pedig végzetes lehet.
  • Csak túrázásban tapasztalt gyerekeket érdemes a szurdokba vinni.

Weitere Infos und Links

Start

Dömös, templom buszmegálló (110 m)
Koordinaten:
Geographisch
47.763791, 18.910776
UTM
34T 343446 5292160

Ziel

Dömös, templom buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A buszmegállótól a P jelzést követjük (a templom felé indulva) egészen a Rám-szakadék elágazásáig.
  • A Rám-szakadékon a Z jelzés vezet keresztül.
  • A szurdok fölötti elágazástól balra, a Z◼ jelzésen tartunk a Rám-hegy felé.
  • A Rám-sziklára a Z▲ jelzésen teszünk látogatást, majd ezen is térünk vissza.
  • A Z◼ jelzésen balra fordulva rátérünk az aszfaltútra.
  • A aszfaltot jobb felé, a sárga kerékpáros jelzésen követjük.
  • A következő elágazásnál (a szurdok tetejénél) jobbra váltunk a S jelzésre, amit a Lukács-árkon át követünk.
  • A Malom-völgybe visszaérve balra, az aszfalton egészen Dömösig gyalogolunk.

A túráról részletesen

Föl a patak mentén

Dömösről a templom mellett kezdjük meg a túrát a pedánsan felfestett P jeleket követve. Az utca jobbra fordul, és ezzel a szűk Malom-völgybe irányít, ahol takaros házak sorakoznak a lejtő tövéhez tapadva. Elnézve az épített és a természeti környezet ily szoros közelségét, rögvest érthető, miért vált Dömös a 19. században népszerűvé a legkülönfélébb művészek körében, amikor a falu peremén kis művésztelep formálódott az újonnan épített vagy felújított nyaralókból. A Duna szorosa és a meredek hegyoldalak miatt a község szerencsére nem tudott igazán elterpeszkedni, ezért máig megmaradt kellemes, erdőalji településnek - egészen unikális fekvéssel. Előre tekintve egyre közelebb az erdő, de hátra is érdemes fordulni: a Duna túlpartján meredeken magasra szökő Szent Mihály-hegy mintha az utca végében tornyosulna.

A völgyalji aszfaltútról kisvártatva lefordul a jelzés, hogy a patak túloldalára kerüljön. Ezen a ponton valaha malom állt a vízfolyáson, mely egész évben megbízható hozamával folyamatos energiát tudott biztosítani. A mederben heverő szürke görgetegek jórészt a fölénk hajló Keserűs-hegy testéből származnak. A tekintélyes méretű hegytömb talpát követve az egykori vulkáni felépítmény beroskadt, lepusztult kalderájának külső szegélyén járunk. A földtani viszonyok már csak ezért sem igazolják, hogy a balra induló Róza-tárót egyes források szerint szén-, pontosabban lignitbányászati célból fúrták a hegybe. A szűk folyosó alján víz áll, de egyébként is tilos bemenni, mert odabent méretes denevérkolónia tanyázik. (A közelben található még egy bányavágat.)

A hangulatos ösvény a szélesen terpeszkedő patakot követi, így bőségesen nyílik lehetőségünk felfigyelni az irdatlan kövekre, melyeket a víz tomboló áradásai idején cipel magával. A túloldalt kígyózó aszfaltút mentén büfé is működik, ám annak élményeit érdemes túránk végére, a visszaútra tartogatni. Változatos örökerdő fedi a völgyet és oldalait, különféle fajú és korú fák kavalkádja jellemzi a rengeteg képét - néhol dermedt kígyókként bújnak elő egyik-másik matuzsálem gyökérkoszorúi az elmosott talajból.

Egy kurta kaptatót követő kanyar után, szemben rotundaszerű esőbeálló tűnik fel egy réten, balunkon pedig a Szentfa-kápolna apró, barátságos épülete fehérlik a bükkök árnyékában. Jelenés emlékét őrzi, miszerint 1885-ben két libapásztor lánynak ragyogva jelent meg Szűz Mária képe egy bükkfán. A csodafának hamar híre ment, s búcsújárók áradata lepte el a völgyet és a falut. Amely nyers megoldással igyekezett elriasztani a tömegeket: mindössze 2 évvel az első jelenés után az alszolgabíró és néhány csendőr nemes egyszerűséggel kivágták a fát. Az állítólag éppen ekkor látogatást tevő ipolyszakállasi zarándokcsoport arckifejezésének sajnos senki sem állított emlékművet, de a dömösi szentfát pótlandó, évtizedeken belül kápolnát emeltek a helyszínen. Mellette áradásoktól feldúlt árok csatlakozik, torkolatában a (valamikori turistáról elnevezett) Kaintz-forrás fakad.

Félúton vagyunk a Rám-szakadék felé, induljunk is hát tovább! Az ösvény nem tágít a patak mellől, mely egyre szűkebb, egyúttal érzékelhetően emelkedő völgyében rohan. Apró kanyarjainak külső ívein néhol vészesen alámosta a turistautat, egy nagyobb árvíz hatására gyökeresen változhat meg viszonya az ösvénnyel. Mellőzünk egy romos épületet, nem sokkal előrébb pedig a Z jelzés hívásának engedve jobbra fordulunk. Átkelünk az aszfaltúton, és amint a tanösvény táblája is felhívja rá a figyelmet, a pihenőhelyet elhagyva a Rám-szakadékot vesszük célba.

Irány a szurdok!

Gázlón keresztezzük a patakot, és egyre szűkebb hegyoldalak közé tartunk. A meredek lejtőkön kidőlt törzsek fekszenek, máskülönben túlnyomórészt bükkök lakják a hűs, párás klímájú völgyet. Egyre beljebb hatolva (forrást is érintve) végre elérjük a szurdok kapuját, amit az egyelőre alacsony sziklafalak megjelenése, a víz apró zúgója, de legvilágosabban a kapaszkodónak szánt korlát jelez. A mederben (az erdészetnek köszönhetően felaprított) fahordalék hever, az előrejutást pedig nemcsak a sziklafalakról aláhulló görgetegek nehezítik, hanem az a tény is, hogy az úton a patakkal osztozunk. Felbukkan az első, nem egészen 2 méter magas vízesés, de kikerüljük, mert a megáradó vízfolyás egy kemény tömb körül elágazást fűrészelt magának.

Beljebb átmenetileg megszelídül a terep, és számtalan ponton keresztezzük a zúgókon bukdácsoló, mohos sziklákkal szegélyezett patakot. Aztán ismét változnak a viszonyok, és hirtelen hatalmas, nyers sziklafalak szorításába kerülünk, ezzel feltárul előttünk a szurdok szerkezete. A Visegrádi-hegységet kialakító vulkanizmus egyik szakaszában heves kitörések lövelltek különféle törmelékeket és izzó port a levegőbe, melyek aláhullva, majd a lejtőkön lezúdulva óriási területeket fedtek be. Az összesült, főleg dácitos anyagú breccsába vágta be magát sok-sok évmillió elteltével a patak, mely szép lassan mély folyosót fűrészelt magának. A szurdok mintegy 600 méteres hosszán a víz (és a fölfelé igyekvő túrázó) 112 méteres szintkülönbséget hidal át. Az ösvényt helyenként 30 méternél magasabb falak szegélyezik, itt-ott a belőlük leszakadt irdatlan tömbök jelzik, hogy a szakadék formálódása nem ért véget, a patak és a kőzettömeg szüntelen birkózása korántsem lefutott meccs.

Kőkatlanok láncolata

Rövidesen komor kőkatlanba jutunk, ahol első ránézésre nem is mutatkozik a folytatás lehetősége. Emlékmű hívja fel a figyelmet a terep rejtette veszélyekre, egy korlát és fakereszt pedig a szurdok rövid, szárazabb ágát zárják le. Jobbra vezet az összeszorított út, ahol a szurdok egy hirtelen balkanyarral visszafordul - e ponton szembetaláljuk magunkat az első nagyobb vízeséssel, amit létra hidal át. A viszonylag puha tufás falat teljes magasságában ívesre vájta a bevágódó patak, de az ellenállóbb lávapaddal már nehezebben bír: annak lépcsőjén kénytelen lebucskázni. A vízpermettől csúszós létrán felmászva a szurdok legszűkebb, legizgalmasabb szakasza veszi kezdetét: vad sziklaszorosban, magasra törő meredélyek szorításában lépdelünk a patakban, a mozgást korlát biztosítja. A tűzhányó robbanásaiból lehullott törmelék göcsörtös falakat alkot, amit alig fed növényzet, a szilaj formákat pedig a patak látványa sem puhítja meg, amint 7 méter magas zuhatagként rohan le a soron következő kőcsúszdán.

A segítséget jelentő létrák (és a cső) nem is oly régen tartoznak a szurdokhoz, a 20. század első felében még előfordult, hogy ha a fahordalékon és a köveken nem sikerült fogást és lépést találni, a természetjárók meghátrálásra kényszerültek. Aztán láncok nyújtottak fogódzót, később kerültek be a nagyobb létrák, a mai, kétségkívül biztonságot kínáló (egyben időtálló), de kissé tolakodó megjelenésű felszerelés pedig már 21. századi újítás.

Éles kanyarulatok füzére terel, mielőtt felmászunk az utolsó, két részes létrán is. Kitágul, majd ismét (talán minden korábbinál jobban) összezsugorodik a szurdok, végül egy nagyobb vízesésen a korlátba kapaszkodva lendülünk át (a lépések helyét itt a sziklába vájták). Nincs több komolyabb akadály, a legfelső szakaszt ugyanis egy áradás földhordaléka vastagon feltöltötte, a funkcióját vesztett kapaszkodó is bokamagasságban kísér. Fahíd vezet át a meder fölött, az előttünk álló lépcsők a túra legfárasztóbb perceit ígérik. El is kélnek a kis fa fokok, hiszen a Három-forrás és erei által vizessé tett, agyagos talaj csuszamlásos felszínén járunk, melynek anyagát a patak is bemosta a szurdok utolsó métereire. A lehordott talajrétegből idős bükkök gyökértekervényei takaróztak ki, az ösvényt horpadások szegélyezik. Egy pihenőhely lehetőséget kínál a szusszanásra, mielőtt a Rám-szikla felé fordulunk.

Pillantás a hegyek alól

A Rám név, amint a térképen látható, többször is megjelenik errefelé, és bár a különféle legendák általában a szurdokfalak közé zuhant emberekről szólnak, akik azt kitáltották: „Rám szakad!", illetve a szó régi, magyar 'réz' jelentése miatt pénzverdét sejtetnek a névadás hátterében (ld. lejjebb), a valóság egyszerűbb. Lehet eredete a német 'Ramsberg' is, melynek fordítása „Medvehagyma-hegy", vagy éppen a 'Rahm' családnév. (A közelben több helynév is személynévi gyökerű.)

A Z◼ jelzés balra indul, és eleinte fiatal pagonyban, előrébb természetszerű állapotú, öles bükkökkel tarkított erdőben szeli át a Három-forrás vidékét. Dobogókő tömbje egy itt húzódó vetővonal mentén emelkedett a magasba, e törés sávjában pedig élénk forrásláncot éltet a hegyháton elnyelődő csapadékvíz. Hullámzó ösvényen haladunk előre, a helyszínhez társított spirituális jelentőségről tudósít a faragott fakapu is, mely alatt már a Z▲ jelzés bújik át.

A kirándulók egész kőember-sereget építettek a talajon elszórtan heverő kövekből, mögöttük már a Rám-szikla letaposott, izzasztó kaptatója állja utunkat. A kemény, de gyorsan tűnő megpróbáltatást nagyszerű hegyvidéki panoráma jutalmazza. A Visegrádi-hegység mélyén, hegyek szorításából nézelődünk, jobbra Dobogókő háta magasan fut, szemben pedig a Keserűs-hegy domborodik (végében a Prédikálószék ismerhető fel). Egy oldalgerincen a Vadálló-kövek kopár szirtsora trónol az erdők fölött. Sziklánkat az egykori vulkán palástján legördült törmelékárak (breccsa) anyaga építi fel, melyet az erózió körbefaragott, és a tektonikus mozgások is kiemeltek - akárcsak a környező magaslatokat, amiknek köszönhetően elzárt hegyi katlanban érezhetjük magunkat. (A kőhátból meredő sziklatorony neve Ferenczy-szikla a Magyar Kárpát Egyesület egykori háznagya után.)

Vissza a Dunához a vízzel együtt

Pihentető út következik vissza a Dunához, amit a hegy tövében balra fordulva, ismét a Z◼ jelzésen kezdünk meg. Igaz, csak pár métert tapossuk az ösvényt, mert az aszfaltúton jobbra térünk. Kb. 1 kilométert sétálunk rajta, majd ismét jobbost veszünk, és a Z jelzésen fogunk ereszkedésbe. Az út a legendákat ihlető Árpád-vár oldalában ível, rajta bronzkori földvár sáncmaradványait azonosították, lábánál rézdarabokat találtak - a valamikori „Pénzverő-árokban" állítólag hamisító műhely működhetett. Szálerdőben közelítünk a Lukács-árokhoz, amely fokozatosan bekebelezi a szerpentinkanyart. Ismét természetesen zilált erdőképben és mélyen bevágódott, sziklákat feltáró patakárokban gyönyörködhetünk, mielőtt a Malom-völgybe torkollik utunk.

Dömösre bal felé találunk vissza, ezúttal érdemes a hangulatos völgyet követő aszfaltot választani a már végigjárt turistaút helyett, ugyanis lejjebb büfé is várja a turistákat. Mintegy fél óra alatt érkezhetünk meg a falu központjába.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A Dömös, templom buszmegállónál kezdődik és ér véget a túra.

Anfahrt

  • A túra kezdő- és végpontja is a buszmegálló.

Parken

  • Parkolni Dömös központjához közel több helyen is lehet, többnyire fizetős helyeken. Jó időben, hétvégén megtelhetnek a parkolók.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

  • A Pilis és a Visegrádi-hegység turistakalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • Bármely térkép a Visegrádi-hegységről

Ausrüstung

Alapvető túrafelszerelés: bejáratott túracipő, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz Természetjáró app. A szurdok vizes sziklafolyosója miatt csak túrázásra kitalált, jól tapadó cipőben vagy bakancsban ajánlott elindulni!


Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Status
geöffnet
Schwierigkeit
mittel
Strecke
11,6 km
Dauer
3:30h
Aufstieg
419 hm
Abstieg
419 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.