Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Galyatető Turistacentrum Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Wanderung Top

A Csobánc felfedezőútja

· 2 Bewertungen · Wanderung · geöffnet
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Csobánc várának romjai a hegytetőn
    / Csobánc várának romjai a hegytetőn
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csobánc lábánál (a szőlőkön túl a Gulács és a Szent György-hegy magasodik)
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Donát-kápolna a Csobánc oldalában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Mélyút a Csobánc oldalában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csobánc vára
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Dűlőút a Csobánc oldalában
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tanúhegyekkel szegélyezett Tapolcai-medence a Csobánc tetejéről
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Csobánc várának romjai, a háttérben a Tapolcai-medence többi tanúhegye
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent György-hegy a csobánci várrom mellől
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Panoráma a Tapolcai-medencére a Csobáncról; a Balaton túlsó partján Fonyód hegyei magasodnak
    Foto: Dr. Szentes Szilárd, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 6 5 4 3 2 1 km Csobánc (kilátóhely és várrom) Vár-kút (Csobánc) Csobánci Rossztemplom Szent Donát-kápolna, Csobánc
Klasszikus körtúra a Balaton-felvidék egyik legszebb kilátását adó tanúhegyére, a Csobáncra csodálatos panorámákkal, középkori eredetű várrommal, borospincékkel és Kalligaro két kútjával.
geöffnet
leicht
6,4 km
2:05 h
277 hm
277 hm

A Tapolcai-medence északkeleti karéja fölé magasodik a Csobánc 376 méter magas tanúhegye. Tetejét várrom koronázza, ami a bazaltplató szélén haladó meredek, morzsalékos, de rövid ösvényt kivéve könnyen megközelíthető. A tanúhegy egy közel 3,5 millió éve itt működő vulkán maradványa, amelynek kiömlő lávája megvédte az alatta elhelyezkedő pannon korú homokos és agyagos rétegeket az eróziótól és a deflációtól, így a hegy egyre jobban kiemelkedett környezetéből.

A különleges növényfajoknak helyet adó magaslat tetején álló várromtól teljes körpanoráma nyílik a környékre, tiszta időben akár a Schneebergig is ellátni. A vár kalandos története a történelem iránt érdeklődőknek is igazi csemege. A hegy tövében egy igazi földtani kuriózum terül el: a Balaton-felvidék legépebben megmaradt kőtengere, a kevésbé ismert, de látványos Papsapka-kövek. A túra gyerekekkel is teljesíthető.

Autorentipp

  • A Csobánc lábánál mindenképpen érdemes felkeresni a Balaton-felvidék legépebben megmaradt kőtengerét, a Papsapka-köveket. Lapos, papok fejfedőjéhez hasonló formájuk miatt kapták nevüket. Miután a  jelzésen jobbra fordulunk, 500 m múlva indul jobbra egy másik dűlőút, amin 400 m-re találjuk a kőtengert. A térképen a Kőmagas nevű csúcs alatt keressük!
Profilbild von Szilárd Dr. Szentes
Autor
Szilárd Dr. Szentes
Aktualisierung: 24.11.2020
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
Csobánc, 376 m
Tiefster Punkt
122 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Start

Gyulakeszi, posta buszmegálló (121 m)
Koordinaten:
DG
46.868268, 17.480364
GMS
46°52'05.8"N 17°28'49.3"E
UTM
33T 689030 5193512
w3w 
///eckstein.springt.banken

Ziel

Gyulakeszi, posta buszmegálló

Wegbeschreibung

Itiner

  • A templom mellett a Z jelzéssel együtt haladó  jelzésen sétálunk ki Gyulakesziről.
  • A pléhkrisztusnál jobbra fordulunk a jelzésre, ami a hegy oldalában halad.
  • A Vár-kútnál balra terünk a K jelzésen; ez vezet fel a hegyetetőre, majd a plató túlsó oldalán lefelé.
  • A Rossztemplomtól a Z jelzést balra követve érünk vissza Gyulakeszire.

A túráról részletesen

Gyulakeszi

A település helyén már a római korban állhatott az erre vezető utat védő erődítmény. Az Árpád-korban települt falu eredetileg a Zala megyét megszálló Lád nemzetség szállásterületéhez tartozott, majd az államalapítás után királyi udvarnokok birtoka lett. Első írott említése 1182–84-ből származik, amikor III. Béla királyunk Chump nevű klerikusának (udvari papjának) egy – a későbbiekben Csomberke néven megjelenő – berket adományozott három ekényi földdel Tapolca és Kesző között. A 13. században az Atyusz-, a Hahót-nemzetség, a veszprémi káptalan és a Rátóti Gyulaffy család birtoka volt. A 14. század elején már Fel- és Alkeszire oszlott, majd 1522-től jelent meg a Gyulakeszi névalak. A 16. század közepén a török támadások elpusztították, de újratelepült. 1678-tól az Esterházy család birtoka lett, akiknek barokk kúriáját a Petőfi utcában találjuk.

A településen több nagy épület is állt: a 13. században az Atyusz nembéli Sal comes egy erődített borospincét építettett, a Csobánc várát birtokló rátóti Gyulaffy család 1551-ben emelt erődített kúriát, amit Bakics Pál, a török és Paksy János veszprémi kapitány is lerombolt, de a 18. század elejéig mindig újraépítették. Ennek maradványaira néhány évre rá az Esterházy család emeltetett kúriát, amely uradalmi központ volt, és intézői lakként funkcionált.

1748-ban helyreállították a Kisboldogasszony-templomot, aminek hat támpilléres, keskeny ablakokkal áttört fala gótikus eredetet sejtet. Vele szemben egy 1910-ben állított Szentháromság-szobor, mellette egy 1853-ban faragott kőkereszt áll. Mögöttük Merencsics Tibor alkotása látható, a bronz mellszobor Gyulaffy Lászlót, Csobánc várának kapitányát ábrázolja. 

Körbe a hegy szoknyáján

A buszmegállótól a  Z jelzéssel egy ideig ugyanazt a nyomvonalat követő  jelzésen indulunk. A templom előtt balra fordulunk, majd hosszan, egyenesen, szőlők között haladunk a Csobánc felé. Már innen is szép kilátás nyílik a Tapolcai-medence tanúhegyeire. A parkolótól egy akácokkal szegélyezet löszmélyúton haladunk a pléhkrisztusig; itt jobbra fordulunk a jelzésen. Kellemes szintúton haladunk el egy 1810-ben állított kőkereszt mellett, majd a klasszicista stílusú, téglalap alaprajzú, félköríves szentélyzáródású Szent Donát-kápolnáig, amit egy 1785-ben már álló korábbi épület helyén emeltek 1830 körül. A felette álló mandulafa környékéről csodás a kilátás a Balaton fölé emelkedő Gulácsra és Badacsonyra.

A kápolna mögött egy jó vizű, kb. 26 méter mély kútból pótolhatjuk készletünket. Ahogy továbbhaladunk, egyre jobban kinyílik a panoráma a tőlünk délre fekvő Tapolcai-medencére. A hegy délkeleti oldalából már az elbányászott Hajagosig terjed a kilátás, és a Káli-medence is kirajzolódik.

Fel a hegytetőre

Hamarosan elérjük a K jelzést - mielőtt azonban balra indulnánk rajta, nézzük meg az út kanyarulatában levő Vár-kutat, aminek foglalásában Angelo Kalligaro 1924-ben készült munkáját tisztelhetjük. Az 1862-ben Dél-Tirolban született kőfaragó legény először Nagykanizsára vándorolt, ahol tizenhárom évet töltött. Tapolcán 1907-ben cement- és műkőgyárat alapított, ami a város régi temetőjének nyugati végében működött. A múlt század első felében a város közéleti személyisége lett, és hosszú időn át tagja volt az ipartestületnek is. A környéken több termékével találkozhatunk, amelyek közül leginkább kútjai emelkednek ki. Ezek jellemző motívumai a korsó, a váza virágcsokorral és a liba, míg a negyedik oldalon a "Kalligaro A. Czementárugyára Tapolcza" felirat és a készítés évszáma olvasható.

A terep innen kezd izgalmassá válni, mivel elhagyjuk a lankás pannon rétegeket, és a bazanit takaró oldalában egyre meredekebb kapaszkodásba kezdünk a hegy 376 méter magas csúcsáig. A vulkán először kb. 3,42 millió évvel ezelőtt tört ki heves freatomagmás robbanások formájában - ebből keletkezett a tűzhányó alsó, lapillitufából álló gyűrűje. A törmelékszórást követően hatalmas lávafolyások indultak, 100-120 méter vastag bazanitsapkát építve a hegyre. A magma ún. kürtőcsokros vulkanizmus során (tehát több helyen) tört a felszínre; ennek következménye a vastag kőzsákszerű és a vékony oszlopok megjelenése. A mai tetőrégiónál nagyobb kiterjedésű, kihűlő lávatóba később bazalttelérek nyomultak, ezek alakították ki pl. a Szénaeregető sziklaformációját, majd a vulkán működésének vége felé lávaszökőkutak törtek a magasba.

A kúttól hársas sziklaerdőn haladunk felfelé, majd egy rövid, kökényes szakasz után érünk a hegy délies kitettségű szilikátsziklagyepjeire. Utóbbiaknak az erdőszegélyekkel és bazanitsziklákkal alkotott mozaikjai olyan ritka, specialista fajoknak is otthont adnak, mint a szubmediterrán elterjedésű fogaslevelű bükköny és magas borsó (utóbbi a veteményborsó egyik lehetséges őse). A fürtös kőtörőfű velük ellentétben a meredek északi oldalak alpesi jellegű maradványfaja (reliktum).

A külső vár

A Csobánc fennsíkjára annak keleti oldalán érünk fel, ahonnan gyönyörű kilátás tárul elénk. Déli irányban a Badacsony, a Gulács, a Balaton déli partján a fonyódi Vár- és Sipos-hegy, majd a Tóti-hegy és a tövében elterülő Mohos-tető, mögötte az Örsi- és Csönge-hegy magasodik a tó víztükre fölé. A szőlők és szántók rendjét csak néhány erdőfolt és Káptalantóti bontja meg, melynek délkeleti sarkában a Sabar szelíd piroklasztithalma terül el 13. századi templomromjával. Kelet felé pásztázva a Rendesi-hegy lábánál a kisörsi homokbányák fehérlenek, majd a Fülöp-hegy, Küszöb orra, Szűcs-, Bálint- és Pál-hegy vonulata után tűnik fel a Balaton. A távolban a Tihanyi-félsziget, déli csücske előtt a zánkai víztorony és Balatonakali látszik, amitől északra a Káli-medencét keletről határoló Hegyestű és a Tar-hegy tűnik fel. Előtte a Kopasz- és a Köves-hegy között Köveskál terül el, majd a hátul magasodó Fekete-hegy és a Hajagos nyerge között Szentbékkálla temploma magasodik. A Hajagos bányája fölé a Sátorma-hegy tömbje nyúlik, amelyen túl már a Déli-Bakony hegyei sorakoznak, élükön a Kab-heggyel, aminek előterében a Bondoró terül el.

Jelzésünket követve továbbindulunk a hepehupás külső várudvaron, amelynek felszínét mesterségesen alakították ilyenre, hogy az ostromgépeket ne lehessen mozgatni a fennsíkon. Az egykori várkertből kivadult orgonást megkerülve, amiben Fényes Elek 1841-ben kiadott országleírása szerint még „zsálya liliom bokrokra is akadhatni” (utóbbiakat ma már ne keressük) megérkezünk a vár falmaradványai alá. Ezek a hegy szilikát-sziklagyepeihez hasonló, érdekes élőhelyet alkotnak, viszont itt – valószínűleg a malter mésztartalmának köszönhetően – a környék bazaltszikláit tavasszal aranysárgává festő sziklai szirtiternye mellett a meszes alapkőzetet kedvelő sziklai kövifoszlár és deres csenkesz is élőhelyet talál magának. Előbbi jégkorszaki maradványfajunk, utóbbi melegkedvelő bennszülött növényünk.

Csobánc vára

A név eredete napjainkban sem tisztázott; az egyik elképzelés szerint a Ssubanus személynévből származik. Viselője III. Béla esztergomi ispánja, illetve szlavón bán volt, akiben vélhetően a Rátót nemzetség egyik ősét tisztelhetjük. A Csobánc hegy neve egy 1221-ben kelt oklevélben tűnt fel először, amelyben az Atyusz nembeli Sal comes elajándékozta Chobanch-hegyi szőlőjét, ám ebben nem említenek itteni épületet. A vár elődjének első említése csak egy 1255. évi birtokperből való, amikor a kesziek hegyén a diszeli nemesek egy kőházat emeltek, és szőlőt is telepítettek. Mivel ezek a per végén a diszeli nemesekéi maradtak, valószínű, hogy a név a dél-itáliai eredetű Rátót nemzetség akkoriban országos tisztségeket viselő Gyulaffy ágát jelöli, aminek ősei Könyves Kálmán király első feleségével, Felícia szicíliai normann hercegnővel érkeztek hazánkba. A család birtokai a 13. században már itt tömörültek. A vár első ismert tulajdonosa is közülük való volt: Gyulaffy Demeter, akinek idején Csaba mester volt a várnagy. A vár 1272-ben már biztosan állt, ebből az időből származhat az öregtorony. Ezt követően az első nagyobb fejlesztés csak 1490-ben történt, amikor Habsburg Miksa betört Magyarországra, és Kinizsi Pál utasítására Leányfalusi Ágoston somlói várnagy irányításával megkezdődött Csobánc erődítése.

Amikor 1541-ben Budát is elfoglalta a török, Csobánc végvárrá vált a győri főparancsnokság irányítása alatt. Stratégiai szerepe 1561-ben vált kulcsfontosságúvá, amikor a szomszédos Hegyesd várába is bevette magát a török. Csobáncról indultak a visszafoglalásra 1562 tavaszán az egyesített dunántúli végvári és vármegyei hadak, ám az ostrom előtt a „magyar Achilles”-ként is nevezett Gyulaffy László párviadalban legyőzte Bajazid vajdát, a hegyesdi török parancsnokot. Erejét jelzi, hogy a kapitány kopjája a török páncélját átszakítva lobogóstul hatolt át annak testén, és csak szekercével tudták kivenni belőle. Ezután már csak álnéven és álruhában vívhatott párviadalt, mert egy török sem mert kiállni ellene. Csobánc várát több alkalommal megostromolták a törökök, de elfoglalni sohasem tudták, hasonlóképp, mint majd’ 150 évre rá a labancok.

1669-ben Esterházy Pál megvásárolta az erősséget. Az 1690-es években itt szolgált Béri Balogh Ádám, Rákóczi későbbi brigadérosa. A török kiűzését követően a bécsi Udvari Haditanács a lerombolandó várak közé sorolta, de ezt a Rákóczi szabadságharc megakadályozta. Ennek ellenére 1705-ig a császári katonaság felügyelte az erősséget, amitől Domonkos Ferenc és Kisfaludy László ezredesek vezetésével kuruc csapatok foglalták vissza. A vár legdicsőségesebb napja 1707. február 25-én jött el, amikor a Jean-Louis Rabutin császári hadvezér vezette, Erdélyből Ausztriába tartó haderő egy kb. 1000 fős osztaga sikertelenül ostromolta meg. Szász Márton kuruc vicehadnagy harminc gyalogos puskás hajdú és kb. ugyanennyi bemenekült fegyveres nemesember és családjuk élén verte vissza a rohamot. Fegyverzetük csupán két darab két fontos tarack, egy ötcsövű seregbontó és néhány puska volt. Az ostrom alatt közel 400 labanc, köztük 52 tiszt esett el, köztük az osztagot vezénylő Kreutz tábornok. Rabutin bosszúból felgyújtotta Csobáncszöget. A vár pusztulását 1709-ben a Sümegen állomásozó császári műszaki alakulatok okozták, akik Johann Dierling kapitány utasítására felrobbantották.

1953-ban régészeti ásatások és állagmegóvási munkálatok folytak a várban. Négy évre rá a várvédő asszonyok, leányok és kuruc katonák emlékére domborműves emléktáblát helyeztek el a keleti falon. 2003-ban alakult lelkes helyiekből a Csobánc Váráért Alapítvány és a Gyulaffy László Hagyományőrző Lovasbandérium, akik azóta folyamatosan gondozzák, óvják a romot és környezetét.

A várfalak mellől a fennsík keleti felén elkezdett panoráma folytatódik: az Agártető előtt a Hegyesd jellegzetes kis kúpja áll. Tiszta időben a Babuka-hegy mögött a Somló jelenik meg, a Haláptól északkeletre a Cseket-hegy kis magaslata már a Sümeg-Tapolcai-hát szélét jelöli. Nyugat felé haladva a Rendeki-hegy következik, a tövében a sümegi Vár-hegy sasbércével. Hidegfrontok után itt tűnik fel a távolban az ausztriai Schneeberg havas csúcsa. Előle indul a Kőszegi-hegység hosszan elnyúló vonulata, amelynek hátterében a Rax fennsíkja és a Wechsel magasodik. Tekintetünk innen a Keszthelyi-hegység északi bazalt régiójához ér, ahol a Lázhegy mögötti Tátika várrommal koronázott csúcsa töri meg a fennsík vonalát, amit a hegység Balatonba nyúló déli dolomitos része követ. Közelebb a Szent György-hegy magasodik, majd Szigliget piroklasztit hegyei után a Badacsony következik.

Lefelé a Rossztemplomig

A szerpentinút első kanyarjában érdemes kicsit megállni a Szénaeregető nevű sziklaformáció tetején, ahonnan még egyszer körbetekinthetünk észak és nyugat felé. Innen kissé meredek, törmelékes úton, a második hajtűkanyarban pedig vasúti betonaljakon ereszkedünk. Figyeljünk minden lépésre! Mielőtt beérnénk a fák közé, a megrogyott padnál újabb kilátóponthoz érünk, majd hamarosan egy romos templomot fedezhetünk fel.

Csobáncszög egykori temploma a 13. században épült, ám ekkor a mainál rövidebb volt, később toldották meg a hajót nyugat felé. Ehhez az építési periódushoz tartozik a félköríves szentélyben levő – amelyben tulajdonosa az 1950-es években présházat épített, hajójába pedig ciszternát ásott –, nyolcszög három oldalával záródó korábbi szentély. A templom jelenlegi alakjában kora újkori, csak a hajó falainak lábazata és felette néhány kősor középkori eredetű. Környezetéből nagy mennyiségű kora újkori és újkori kerámia került elő. A templom környékén állt egykor az Atyusz nemzetség kriptája.

Csobáncszög

A templom Csobáncszög településhez tartozott. Korai történetéről keveset tudunk; kezdetben valószínűleg a keszi udvarnokok voltak a terület tulajdonosai. 1407-ben Luxemburgi Zsigmond elkobozta Chobanchzygy falut, és nemesi birtokként Gersei Pethő Jánosnak adományozta. 1464-ben Gersei Pethő Katalin és fiai panasza szerint Kanizsai Miklós és László Chobanzegh nevű birtokát feldúlták, és jobbágyaik állatait elhajtották, ingóságaikat elrabolták. A később a Gyulaffyak tulajdonába került falu Csobánc várának „árnyékában” kis mezővárossá fejlődött, amit pecsétnyomója is bizonyít: a lenyomaton egy egyenes kardot tartó kar vág a Félhold felé, fokánál a ragyogó Nap látható, körirata: „Csobancz varossa”. Bél Mátyás még „oppidium splenium” azaz ragyogó város néven tesz róla említést - jóval később, a 18. század elején valószínűleg a sikertelen osztrák ostrom után néptelenedett el, amikor lakói Diszelbe költöztek.

Visszatérés Gyulakeszire

A templomromtól a Z jelzést követjük. A Csóka-vár nevű pince előtti mélyút jobb oldali rézsűjében két ősöreg, húsos som matuzsálem éldegél. A pince szomszédságában egy újabb míves Kalligaro-kutat vehetünk szemügyre, amely mellett valószínűleg a kőmagasi kőtengerből származó girbegurba tömbök hevernek. Hamarosan elérjük a pléh krisztusos kereszteződést, ahol jobbra tartva azon az úton térünk vissza Gyulakeszire, amelyiken a túra elején elindultunk.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A helyközi buszokról a Gyulakeszi, posta megállónál szálljunk le!

Anfahrt

  • A túra a buszmegállótól indul, majd ugyanoda érkezik vissza.

Parken

  • Gyulakeszin a Csobánc lábánál kialakított parkolóban (Z jelzés) vagy a templom környékén érdemes letenni az autót.

Koordinaten

DG
46.868268, 17.480364
GMS
46°52'05.8"N 17°28'49.3"E
UTM
33T 689030 5193512
w3w 
///eckstein.springt.banken
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Balaton-felvidék útikalauz

Kartenempfehlungen des Autors

  • A Tapolcai-medence turistatérképe
  • A Balaton turistatérképe

Buchtipps für die Region

mehr zeigen

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: túrabakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem.
  • A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

5,0
(2)
Bea Barna
Gestern · Community
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
2020.11.30
Foto: Bea Barna, Közösség
György Vinglman
29.11.2020 · Community
Tènyleg csodàlatos kis túra, de bàrmelyik a Balaton felvidèk vulkàntúrài közül. Az èvszakhoz kèpest(november vège) nagyon jó ès tiszta idöt sikerült kifognunk, így az èlmèny mèg fensègesebb volt. Àmbàr a nehèzsègi fokot pàr meredek emelkedő miatt èn inkàbb közepesre tennèm....
mehr zeigen
2020. november 29., vasárnap 17:35:50
Foto: György Vinglman, Közösség
2020. november 29., vasárnap 17:36:08
Foto: György Vinglman, Közösség
2020. november 29., vasárnap 17:37:07
Foto: György Vinglman, Közösség
2020. november 29., vasárnap 17:37:46
Foto: György Vinglman, Közösség
2020. november 29., vasárnap 17:38:36
Foto: György Vinglman, Közösség

Fotos von anderen

2020.11.30
2020.11.30
2020.11.30
2020.11.30
+ 7

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
6,4 km
Dauer
2:05h
Aufstieg
277 hm
Abstieg
277 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit familienfreundlich kulturell / historisch geologische Highlights botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp Gipfel-Tour hundefreundlich Heilklima

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo mol Logo otp