Magyar Természetjáró Szövetség weboldalai MTSZ MTSZ térképportál Turista Magazin TuristaShop TEKA-kártya Kéktúra Gerecse50 A kéktúrázás napja
Sprache auswählen
Tour hierher planen Tour kopieren
Themenwegempfohlene Tour

Mocsár a főváros peremén: tanösvény a Merzse-mocsárnál

· 24 Bewertungen · Themenweg · Duna menti síkság· geöffnet
LogoMagyar Természetjáró Szövetség
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Foto: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Foto: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Madárles és kilátó a Merzse-mocsár tanösvény mentén
    Foto: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Innen lehet megfigyelni a Merzse-mocsár vízimadarait
    Foto: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Merzse-mocsár tanösvény
    Foto: Szigeti Ferenc, Magyar Természetjáró Szövetség
  • /
    Foto: Szatmári Zoltán, Magyar Természetjáró Szövetség
m 145 140 135 130 125 5 4 3 2 1 km
A főváros egyik legfontosabb természeti értékét, a Merzse-mocsár Természetvédelmi Területet ismerhetjük meg ezen a különleges tanösvényen Budapest határában. Ráadásul a terület legfontosabb természetvédelmi értékét jelentő vízi madarakat egy madármegfigyelő toronyból is megfigyelhetjük!
geöffnet
leicht
Strecke 5,4 km
1:20 h
49 hm
49 hm
145 hm
130 hm
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér „túloldalán”, Rákoskert és Ecser határában található természetvédelmi terület a pesti síkra egykor oly jellemző mocsárvilág egyik utolsó hírmondója. A három részből álló (Nagy-Merzse, Gyolcs-rét és Kis-Merzse) természetvédelmi terület teljes (5,4 km), vagy részleges (2,7 km) bejárása kitűnő program kicsiknek és nagyoknak egyaránt!

Autorentipp

  • A tanösvény egész évben látogatható, és mivel a természet minden évszakban más arcát mutatja, mindig valami újat fedezhetünk fel. De mégis, talán a madárcsicsergéstől hangos késő tavaszi és kora nyári időszak a legideálisabb egy, a madarakról nevezetes vizes élőhelyen.
  • A védett terület három részből áll, s a tanösvény mindhármat érinti. Ugyanakkor a fő attrakció mindenképpen a Nagy-Merzse, ahol a madárvártát is találjuk. Bár a Gyolcs-rétet és a Kis-Merzsét is érintő teljes körön található információs táblák kifejezetten érdekesek, és sokrétű információval szolgálnak erről a szerencsés módon megmaradt, természetközeli élőhelyről, a jóval zártabb Kis-Merzse-mocsár életébe a tanösvényről sem tudunk bepillantani. Mindezért kisebb gyermekekkel a Nagy-Merzse kerülése tűnik ideális választásnak (2,7 km), míg a teljes kör 5,4 km.
  • A tanösvényt a minden egyes információs tábla alján található térkép segítségével és a tanösvény zöld béka jelzését követve tudjuk bejárni.
  • A Merzse-mocsár több irányból is elérhető, de leggyorsabban Rákoskert vasútállomás felől jutunk el a mocsárhoz. Sőt, hivatalosan a tanösvény a vasútállomásnál kezdődik, de szinte mindenki az innen induló Lapos-dűlő folytatásában található, az online térképeken jelzett Merzse parkolótól indul - a földútra azonban csak jó időben ajánlott behajtani autóval. A bemutatott túra is innen indul, s a táv is innen lett kalkulálva.
Schwierigkeit
leicht
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
145 m
Tiefster Punkt
130 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

Természetvédelmi területen járunk, ezért tartsuk be a vonatkozó szabályokat! Az ösvényről ne térjünk le, szemetet még véletlenül se hagyjunk a területen, és tartsuk tiszteletben, hogy itt a természet élvez elsőbbséget. Például azzal, hogy nem hangoskodunk.  

Weitere Infos und Links

A Merzse-mocsarat bemutató kiadványt innen töltheted le.

Start

Merzse parkoló (132 m)
Koordinaten:
DD
47.446750, 19.288561
GMS
47°26'48.3"N 19°17'18.8"E
UTM
34T 370976 5256231
w3w 
///haltestelle.luftaufnahme.wäsche

Ziel

Merzse parkoló

Wegbeschreibung

Itiner

A külön táblákkal jelzett tanösvény 15 információs táblán keresztül mutatja be Budapest egyik legfontosabb és egyben legkülönösebb természetvédelmi területét. A tanösvényt a táblákon elhelyezett térkép segítségével lehet nyomon követni. 

  • Merzse parkolónál találjuk a kettes táblát (az elsőt a vasútállomáson), s ha szemben állunk vele, tőle jobbra, mintegy 50 méterre a hármas táblát. Ugyanakkor ne erre, hanem az induló táblától balra induljunk el a tanösvény jól látható jelzésén.
  • A tanösvény először a Nagy-Merzsét kerüli meg, és közben érinti a 4-9-es táblákat, valamint a madárvártát. A kilencedik táblánál jobbra fordulva kanyarodhatunk vissza a Nagy-Merzsét teljesen megkerülve a parkolóba (rövid kör), a 9-es táblánál balra fordulva pedig a nagy kört tehetjük meg.
  • A nagy körön először érintjük a második védett részt, a Gyolcs-rétet (10-es tábla), majd azt elhagyva a tanösvény jobbra fordul egy nagy mezei úton. A 11-es tábla és a zárt Kis-Merzse érintésével kijutunk egy akácos fasorra, ahol a 13-as táblát találjuk. (A 13-as táblától balra fordulva, egy pár száz méteres kitérővel érjük el a 12-es táblát.)
  • Itt jobbra fordulva, nyílegyenesen haladva végig a fasoron (közben érintve a 14-es és 15-ös táblákat) jutunk vissza a Lapos-dűlő folytatásába, amelyen jobbra fordulva a Merzse parkolóhoz sétálhatunk vissza. 

A túra részletes leírása

A Merzse-mocsár természetvédelmi értékei

Szinte hihetetlen, hogy a főváros erőteljes terjeszkedése során az egykor nagy kiterjedésű rákosi mocsárvidék több tagja is a mai napig megmaradt. Mára ezek, a város szövetébe ékelődő, erősen degradált, de mégis védelemre méltó sík területek (pl. Felsőrákosi-rétek, Naplás-tó, soroksári láp) jelentős vizes élőhelyeknek számítanak, különösen egy dübörgő világvárosban. A Duna pesti oldalán egykor jellemző mocsaras vidék igen változatos és nagy kiterjedésű volt, 150 évvel ezelőtt még a Nagykörúttól kezdődött. A világ egyik leggyorsabb városfejlődési ütemét produkáló Budapesten az is csoda, hogy ez a pár élőhely épségben megmaradt a lakott és a mezőgazdasági területek között. Hasonlóan a fent említett területekhez, a Merzse-mocsár még így, degradált állapotában is meglepően gazdag növény­- és madárvilággal rendelkezik, amelyet feltétlenül érdemes megismerni!

Ahogy a kettes táblán, a parkolónál olvashatjuk (A Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület általános bemutatása), az 1977 óta védett Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület három részegységből áll, amelyből kettő vizes élőhely (a Nagy- és a Kis-Merzse), a harmadik pedig egy erdős-ligetes rész, konkrétan egy puhafás ligeterdő maradványa. A Nagy-Merzse a főváros legnagyobb összefüggő nádasával büszkélkedhet, amely felett a barna rétihéja röpte szinte megszokott látvány. A Kis-Merzse egy érintetlen mocsár, a Gyolcs-rét legnagyobb szenzációit pedig a nyárfa matuzsálemek jelentik. A területet védőzóna (mezőgazdasági földek és erdők) veszi körbe, a tanösvény távolabbi része ezek élővilágába is bepillantást enged. Az indulásnál azt is megtudhatjuk, hogy a tanösvény tervezésénél bizony a gyerekekre is gondoltak, hiszen a szokványos információs táblák mellett minden esetben egy rajzos magyarázó, és egy ellenőrző kérdéseket tartalmazó kisebb tábla is megtalálható a természetvédelmi területen.

A hangyaboglárkák varázslatos titka

Indulás előtt érdemes a láprétek és kaszálók világát bemutató hármas táblát is elolvasni, ahol megtudhatjuk, hogy a kiemelkedő jelentőségű, Vörös Könyves (veszélyeztetett) vérfű-hangyaboglárka lep­ke is él itt a mocsár körül. A hangyaboglárkák a természetvédelem szimbólumai, ugyanis életük hihetetlenül szorosan összefonódott egy növénnyel és egy másik állatfajjal. A lepkék az őszi vérfű virágzatába helyezik el petéiket, ahol a kis hernyók a magkezdeményeken táplálkoznak egy ideig, de túlzottan nagy növekedést nem mutatnak. A harmadik vedlést követően levetik magukat a talajra, ahol fajra jellemzően bizonyos hangyák dolgozói, megfelelő rituális kapcsolatfelvételt követően behurcolják a hangyabolyba, ahol további fejlődésüket ún. fészek parazitaként töltik. Ez azt jelenti, hogy vagy a hangya lárváit eszik, vagy a dolgozók által – kakukkfiókaként – táplálva fejezik be fejlődésüket. Védelmükről és táplálásukról a hangya kolónia gondoskodik. A fészekben eltöltött idő alatt a lárva testfelszínén található anyagok biztosítják, hogy a hangyák nem tekintik őt ellenségnek (kémiai mimikri). Ugyanakkor ezek az anyagok a kifejlett lepkén nincsenek jelen, tehát a bábból kibúvó lepkének rövid időn belül ki kell menekülnie a hangyafészekből, különben a „mostohaanyái” elpusztítják. A magas fokú szimbiózis miatt a hangyaboglárka fajok a változásokra az átlagosnál jóval érzékenyebbek, ezért a fejlett mezőgazdasággal rendelkező nyugat-európai országokban populációik nagyon megcsappantak. Itt, a főváros határán azonban még ilyen csodákat találni!

Madárvárta a Nagy-Merzsénél

Elindulva a tanösvényen jobbról feltűnik nemsokára a nádas, balról szép tölgyerdőt találunk – remek bizonyítéka a területre jellemző mozaikos élőhely együttesnek, ahol ezek mellett mezőgazdasági táblákat, azt „őrző” fasorokat, távolabb pedig kerteket találunk. Érezni is a változatosságot, balról erdei pinty muzsikál, s a kakukk ad alaphangot hozzá, jobbról pedig a nádi rigó összetéveszthetetlen énekétől hangos a nádas, főleg, ha nem nyomja el a szomszédos csalitos fülemüle csatája. Az itt látható tölgyest amúgy az 1970-es években, a nagy pesti erdőtelepítés során ültették, ahogy erről a 4-es tábla is beszámol (Telepített kocsányos tölgyesek a Merzsén).

Egy, az úton áthajló hatalmas fűzfát követően ösvényünk jobbra tér, s az 5-ös táblán (Vízimadarak, hüllők, kétéltűek) megismerkedhetünk a Merzse madárvilágával, amely a védett terület talán legnagyobb természetvédelmi értékét jelenti. Napjainkig több mint 175 (!) madár­fajt figyeltek meg a Merzsén, ami az országban dokumentált fa­jok közel fele! Sőt, a tavaszi és őszi vonuláskor olyan ritka fajok is megfigyelhetők itt, mint a rétisas, a kis kócsag, vagy a fekete gólya. A 2015-ben felavatott madármegfigyelő toronyból tavasszal még a lelkes amatőr madarászok is elcsíphetik a területen rendszeresen költő barna réti héját, emellett pedig récék, szárcsák, vízityúkok és nádiposzáta fajok énekétől hangos a Nagy-Merzse nádasa és az annak közepén található nyílt víztükör.

Mindemellett a tavaszi napsütésben rengeteg gyönyörű zöld gyíkot láthatunk, továbbá a madárvártáról megérthetjük, hogy a Merzse antropogén hatások miatt felerősödő kiszáradása hogyan vezet a nádas beerdősüléséhez, mint ahogy azt a torony előtt a 6-os tábla érzékletesen el is magyarázza (Szukcesszió és területfenntartás). A torony alatt pihenőpadokat és a 7-es táblát találjuk, amely a területet veszélyeztető özönnövényeket mutatja be. Továbbindulva az ösvényen, az özönnövények jelenlétét sajnos a laikus szem is észreveheti, hiszen fajokban szegény akácosban vezet utunk egy jó darabig (igaz, a fehér akácot ide tudatosan, erdészeti céllal is telepítették, mint ahogy azt a 8-as táblán olvashatjuk (Akácos-fehérnyaras telepítés). A Merzse ezen részének másik jellegzetes fafaja a fehér nyár, amely viszont minden valószínűség szerint eredetileg is megtalálható volt itt.

9-es táblánál (A Merzsét veszélyeztető tényezők) kell eldöntenünk, hogy a rövidebb körön visszatérünk a parkolóhoz, vagy teljes egészében megismerjük a Merzsét a nagy körön. Gyerekekkel a rövidebb út javasolt, a tanösvény második szakasza ugyanis kevesebb látnivalót nyújt, és hosszabb gyaloglások várnak ránk. A parkolóba jobbra tartva, először mezei úton, majd visszaérve a természetvédelmi területre, erdőben tudunk visszasétálni.

A Gyolcs-réttől a Kis-Merzséig

Balra tartva egy hosszú egyenes úton haladunk, majd pár száz métert követően jobbra találjuk a Gyolcs-rétet és az annak élővilágát bemutató 10-es táblát (Gyolcs-rét: természetes erdők és gyakorlati természetvédelem a Merzsén). A Merzse körül régen éppenséggel nem volt annyi erdő, mint manapság, a Gyolcs-rét maga is egy ligetes-cserjés, éppen visszaerdősülő, másodlagosan kialakult élőhely. A Gyolcs-rétet követően egy újabb, hosszabb séta vár ránk, majd egy széles mezei úton jobbra térünk. Keresztezzük a rétet, majd beleütközünk a Kis-Merzse szélén álló 11-es táblába (A Kis-Merzse). A 10 hektáros védett mocsár élővilága megegyezik a Nagy-Merzséével, de ez háborítatlanabb, olyannyira, hogy nem is tudunk bemenni a mocsárhoz. Mivel a vizet a Kis-Merzse biztosabban tartja, az időszakosan természetes módon is kiszáradó Nagy-Merzse állatfajai itt tudják átvészelni a száraz időszakokat.

Mezővédő erdősávok

A Kis-Merzsétől egyenesen továbbhaladva nemsokára elérjük a rét túloldalát és az ott található mezővédő erdősávot. Pont ezekről, az elsőre jelentéktelen "erdőcskékről" szól az itt, a kereszteződésben található 13-as tábla (Mezővédő erdősávok). A természetes növényzetétől megfosztott hatalmas mezőgazdasági táblákat a szél nem csak fizikailag rongálhatja meg (széltörés, hófúvás), de annak kiszáradásához is jelentősen hozzájárulhat. A jól tájolt erdősáv viszont mindezt nagymértékben megakadályozza, s egyben ökológiai folyosóként egy sor állatnak nyújt menedéket, különösen, ha az szélesebb, és cserjeszint is található benne.

Balra egy pár száz méteres kitérővel a 12-es táblát is becserkészhetjük (A Merzse vízgyűjtője és itatókútjai). Ez az egyébként a Merzse, mint élőhely megértése szempontjából kulcsfontosságú tábla szépen leírja, hogy az egykori, ún. mikrodomborzatos táj, amelynek mélyedéseiben láprét, míg 2 méterrel magasabban homoki gyepek voltak találhatók, hogyan változott meg a mezőgazdaság megjelenésével. A szántóföldek védelme érdekében ugyanis csatornahálózat épült, így a mocsár alatt található víztartó agyaglencse fölé egyre kevesebb víz érkezett, ezért szárad a Merzse.

A nyílegyenes fasorban visszasétálva a Lapos-dűlő folytatásában haladó földúthoz érünk, ezen jobbra tartva pár perc a Merzse parkoló. Útközben azonban érintjük a 14-es (Mesterséges vízutánpótlás a Merzsén) és a 15-ös (Mezőgazdálkodás és a mezőgazdasági területek állatvilága) táblákat. A Merzse kiszáradásának megakadályozása érdekében a Fővárosi Önkormányzat a kilencvenes években fúrt kutakból nyert vízzel próbálta javítani a Nagy-Merzse vízellátását (ahogy említettük, a Kis-Merzse vízellátása sokkal jobb, oda ezért nem vezettek vizet). A rendszert azonban leállították, mert egyrészt túl sok víz párolgott el, másrészt egyes kutak talpmélysége olyan mélyen volt, hogy lényegében a mocsár alatti agyaglencse vizét nyerték ki velük, legalábbis részben. A mocsár gyakran kiszárad, de az időszakos kiszáradás egy mocsár életében természetes folyamat. A baj itt az, hogy az ember által jelentősen átalakított vízgyűjtő terület hatására a Merzsén a kiszáradás a természetesnél gyakrabban fordul elő. A mocsárt övező vizenyős rétek helyén kialakított mezőgazdaság nyomai ma is látszanak: az út mellett több helyütt láthatunk a legeltetés megszűntével felhagyott kutakat.

Ha egy tartalmas családi kirándulás ismertetője az, hogy megtanuljuk szűkebb környezetünket (újra) felfedezni, akkor a Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tökéletes helyszín egy kis felfedezésre és rácsodálkozásra!

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Bár fővároson belüli a célpontunk, mégis a legjobb a Keleti pályaudvaron vonatra szállni, hiszen a leggyorsabban így juthatunk a Rákoskert vasúti megállóig. Az út mindössze 20 perc vonattal ide.

Anfahrt

  • A vasútállomás melletti Kísérő utcán jobbra forduljunk, majd az utca végén, a vasúti átkelőnél ismét jobbra a Lapos-dűlőre. Ezt az utat nyílegyenesen követve, mintegy 15-20 perces sétával (1,5 km) jutunk el a Merzse parkolóhoz (a Lapos-dűlő elkanyarodik). 

Parken

  • A Merzse parkoló autóval is a fent leírt (gyalogos) módon közelíthető meg. A parkoló előtt az út jobb oldalán is több helyütt találunk megállásra alkalmas részt. Ha azonban nem akarunk a kátyús földúton autózni (ami eső után sokszor járhatatlan), akkor a legegyszerűbb az állomásnál parkolni.

Koordinaten

DD
47.446750, 19.288561
GMS
47°26'48.3"N 19°17'18.8"E
UTM
34T 370976 5256231
w3w 
///haltestelle.luftaufnahme.wäsche
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Buchempfehlungen des Autors

Természetismereti séta a Merzse -mocsár vidékén (a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadványa)

Kartenempfehlungen des Autors

Budapest térkép (Cartographia)

Ausrüstung

  • Alapvető túrafelszerelés: bakancs, az évszaknak megfelelő öltözet, ivóvíz, élelem. A navigáláshoz TERMÉSZETJÁRÓ app és turistatérkép.
  • A távcsövet semmiképpen ne hagyjuk otthon, és tudományos elhivatottság mértékében egy madárhatározó is hasznos lehet.

Ähnliche Touren in der Umgebung

 Diese Vorschläge wurden automatisch erstellt.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

3,8
(24)
Zoltán Szalma
27.03.2022 · Community
Ki van száradva sajnos. A tanösvény megtalálása nehézkes, nincs az út kitáblázva, a Waze és Google navigáció pedig bonyolult útvonalon 2+ km keresztül visz földúton, ahelyett hogy a vasútállomástól egy egyenes rövidebb földúton vezetne a kezdőponthoz.
mehr zeigen
Gemacht am 27.03.2022
Gabi Mazurkáné
16.01.2022 · Community
Ha nem nagy elvárással indulunk, nem csalódunk nagyot.
mehr zeigen
Alle Bewertungen anzeigen

Fotos von anderen

+ 49

Status
geöffnet
Bewertung
Schwierigkeit
leicht
Strecke
5,4 km
Dauer
1:20 h
Aufstieg
49 hm
Abstieg
49 hm
Höchster Punkt
145 hm
Tiefster Punkt
130 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour familienfreundlich botanische Highlights faunistische Highlights Geheimtipp

Statistik

  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
Funktionen
2D 3D
Karten und Wege
Strecke  km
Dauer : h
Aufstieg  Hm
Abstieg  Hm
Höchster Punkt  Hm
Tiefster Punkt  Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.
Logo emmi Logo agrar Logo bethlen Logo mol Logo otp