Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Radtour

Tekerés pannon halmokon: látnivalók Pannonhalmán „túl” a Sokoróban

Radtour · Pannonhalmi-dombság
Verantwortlich für diesen Inhalt
MTSZ - Partner Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Kerékpáros Écs és Pannonhalma között
    / Kerékpáros Écs és Pannonhalma között
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Levendula ültetvény Pannonhalmán
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A híres Sárkánylik Pince Nyúlon
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Kilátás Győr irányába a Lila-hegyi kilátóból
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A Sokoró középső vonulatának zárt erdőtömbje (Lila-hegyi kilátó)
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Hagyományos ház a nyúli szőlőhegyen
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Épített kőgát a nyúli Szurdikban
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A tápi skanzen házai
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / A híres Béla-kút Ravazdon
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Pihenő a Sokoró középső vonulatán, Ravazd felett
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
  • / Hosszú erdei suhanás a Sokoró középső dombhátán
    Foto: Szigeti Ferenc, MTSZ - Partner
m 400 300 200 100 70 60 50 40 30 20 10 km

A túra során felfedezzük mindazt, amit a Sokorói-dombság Pannonhalmán „túl” nyújt. Megnézzük az ország legnagyobb vízmosását Nyúlon, gyönyörű présházak között felmászunk a Lila-hegyi kilátóhoz, megismerjük hazánk egy méltatlanul elfeledett skanzenét Tápon, iszunk hazánk egyik legrégebben említett forrásából, és végül, de nem utolsósorban egy hosszú, gyönyörű erdei suhanással zárjuk a túrát.
mittel
79,2 km
8:00 h
980 hm
980 hm

A Sokorói-, vagy más néven Pannonhalmi-dombságot, ezt a három dombsorból (Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere) álló, a Kisalföld és a Dunántúli-középhegység között elterülő kistájat sokáig csak Pannonhalmi-dombság néven említették a legtöbb helyen. Ezen a túrán „igazságot teszünk”, és megismerünk pár, a táj földrajzi peremjellegéből adódó, meglehetősen egyedi látványosságot.

Először hazánk legnagyobb vízmosását, a híres Sárkánylikat látogatjuk meg Nyúlon, amely a nem megfelelő tájhasználat látványos emléke. Présházak között felkapaszkodunk a 2018-ban átadott Lila-hegyi kilátóba, hogy onnan lássuk át a Dunántúli-középhegység Kisalföldig nyúló utolsó dombjait. Országos szinten is egyedi népi műemlék együttest látogatunk meg Tápon, szinte közvetlenül a Pannonhalmi Főapátság mellett. Iszunk a már IV. Béla királyunk által is méltatott forrásból Ravazdon, majd felfedezzük a környék legnagyobb erdejét. Mindeközben gyönyörű mellékutakon kerekezünk, amelyeken a főapátság látványa nyújtja a festői hátteret.

Autorentipp

  • A kiváló győri vasúti összeköttetés miatt a túrát tervezhetjük egynaposra is, de ha Pannonhalma és Győr látnivalóit mind meg akarjuk nézni, célszerű Győrött vagy Pannonhalmán szállást foglalni.
Profilbild von Ferenc Szigeti
Autor
Ferenc Szigeti
Aktualisierung: 19.08.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
310 m
Tiefster Punkt
107 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • A bemutatott kerékpártúra rövid szakaszon forgalmasabb közutakon is halad. Közutakon haladva mindig tartsuk be a KRESZ előírásait, és közlekedjünk fokozott figyelemmel, még akkor is, ha zömében alsórendű utakon haladunk! 
  • Az autóforgalom elől elvileg lezárt erdészeti utakon pedig azért közlekedjünk óvatosan, mert erdészeti jármű és kerékpáros bármikor felbukkanhat!

Weitere Infos und Links

  • Pannonhalma méltán híres látnivalóit ez a túra nem részletezi. A Pannonhalmi Főapátságról és annak látogatható részeiről, valamint a lombkorona tanösvényről részletes tájékoztatás olvasható a www.termeszetjaro.hu oldalon. Pannonhalma kihagyhatatlan látnivalóinak megismerésére jobb, ha külön napot szánunk, különösen, hogy így Győr szép városát is felfedezhetjük egy közepesen fárasztó bringatúrát követően!
  • Többnapos kirándulás tervezésével a túra jól összekombinálható a Pannonhalmától Veszprémig haladó kerékpártúrával is.
  • A bemutatott útvonal a Lila-hegyi kilátóba tartó rövid, gyalogosan is teljesíthető kitérőjét leszámítva végig aszfaltúton halad. Zömében alsórendű közutakon, illetve erdészeti utakon karikázunk, de rövid szakaszon érintjük a 82-es főutat is.

Start

Győr, vasútállomás (120 m)
Koordinaten:
DG
47.682426, 17.634541
GMS
47°40'56.7"N 17°38'04.3"E
UTM
33T 697721 5284366
w3w 
///begrenzt.polster.anzufertigen

Ziel

Győr, vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner:

  • vasútállomás épületéből kilépve a Révai Miklós utcán balra kezdjük meg túránkat.
  • Az Újlak utcán balra fordulunk, átkelünk a síneken, és a kanyar után folytatódó Pásztor utcán érjük el a 821-es főutat.
  • Ennek túloldalán, a Kálvária utcán, majd ennek folytatásaként a Pápai úton hagyjuk el szépen lassan Győrt.
  • A 83-as utat keresztezve érkezünk meg először Kisbarátra, majd Győrújbarátra.
  • A Ménfőcsanak felől érkező Veres Péter úton balra térünk, és áttekerünk Nyúlra.
  • A Mária oszlopnál jobbra nyíló Szurdik utcán, a Z jelzést követve feltekerünk lényegében az aszfaltos út végéig, a Bereklapos pihenőhelyig.
  • Innen gyalogosan, vagy hegyikerékpárral rövid kitérőt (1 km, 72 m emelkedő a kilátóig) tehetünk a 2018-ben felújított Lila-hegyi kilátóhoz (Z jelzés, majd a P jelzésen jobbra).  
  • Visszatérve a Mária oszlophoz, jobbra tartva Táncsics Mihály utcán, majd balra kanyarodva a Szabadság utcán kiérünk a 82-es főútra, amelyen jobbra térünk és eltekerünk a szomszédos Écsre.
  • Écsen balra térünk Pannonhalma irányába, ahol feltekerünk a Pannonhalmi Főapátsághoz.
  • Az apátságtól tovább haladunk Nyalkára, ahol jobbra térünk, és eltekerünk a szomszédos faluig, Tápig.
  • Tápon keresztülhaladva, a falu túloldalán meglátogatjuk a Skanzent (Hegysor utca), majd Győrasszonyfa és Tarjánpuszta érintésével érkezünk meg Ravazdra.
  • A 82-es utat keresztezzük, megtekintjük a hangulatos Béla-kút kegyhelyét, majd az Országút utcán bemegyünk a falu központjába. A Fő utcán balra térünk, a hegytetőn található körforgalomból pedig az erdő felé haladó Lukahorog utcán hagyjuk el a falut.
  • Erdészeti aszfaltúton haladunk sok-sok kilométeren át, mindkét elágazásban jobbra térünk, így gurulunk le végül Tényőre, egészen a falut keresztező főútig, amelyen jobbra térünk.
  • Győrújbarátra visszatérve jobbra fordulunk a Csárdasor utcán, amely a dombot megmászva ér vissza a Veres Péter útra. Ezen jobbra, majd egyből balra fordulva a már ismert úton jutunk vissza Győrbe.

A túra részletes leírása:

A Sárkánylik, hazánk legnagyobb vízmosása

Győrből a már messziről látható első dombokig kitekerve van időnk lélekben is megérkezni, bár Győrújbarát – mint Győr „rózsadombja” – meglehetősen forgalmas hely; legyünk óvatosak. Hogy a Sokoró mennyire érdekes hely, azt jól mutatja első megállónk, a Szurdik Nyúlon. A helyiek által Sárkánylikként vagy Szurdikként emlegetett óriási, 40-60 méter széles, 20-30 méter mély és mintegy 600 méter hosszú vízmosás főként az ember keze „munkája” által jött létre, hiszen itt vezet fel az út Nyúlhegyre, Nyúl szőlőhegyére. A kedvező lejtőkitettség miatt a környező lakosság az erdőket ugyanis már rég kiirtotta, hogy szőlőt termesszen, csakhogy a „hegy” alapkőzetét, a löszt nemcsak a szekerek, de a víz is nagyon hatékonyan erodálja: így jönnek létre a világszerte ismert löszmélyutak, és részben így jött létre a Sárkánylik is. De hogy a túránk során több helyen is érintett, sok esetben szintén látványos, de átlagos löszmélyút hogyan vált pár évtized alatt egy irdatlan, a falu életét veszélyeztető vízmosássá, ahhoz egy meggondolatlan emberi beavatkozás is kellett. A 19. század közepén ugyanis egy szomszédos völgy vizét az ottani gyakori árvizek miatt átvezették ide. Nemcsak a levonuló villámárvizek, de a rohamosan mélyülő vízmosásból kioldott anyag is komolyan veszélyeztette a szurdok aljában álló falut. 1936-1980 között több tucat, ma is látható kőgát épült a völgyön lezúduló árvizek megfékezésére, nem mellesleg a talaj megtartására. A mára ily módon megszelídített, nagyrészt növényzettel borított szurdokról egy információs tábla nyújt felvilágosítást az út mellett, amelyen nem utolsósorban korabeli fotókon látható az egykoron kopár, félelmetes vízmosás.

A Szurdik felső részén, közvetlenül az út mellett találjuk a közel 500 éves Sárkánylik pincét, amely régen dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. Érdemes bekukkantani a családi gazdaság keretében ma is működő pincébe, de a környéken egyébként is több kisebb-nagyobb, sok esetben meglepően látványos pincészetet is találunk. Ha több napra érkezünk, megéri felfedezni ezt a kevésbé ismert borvidéket. 

A Szurdikon a Z jelzés halad felfelé, ezt követve az aszfaltút végén található Bereklapos pihenőhelyig tekerhetünk. Kerékpárjainkat itt letéve, vagy, ha hegyikerékpárral vagyunk, azzal a rövid, de tekintélyes emelkedőnek nekiveselkedve, a Z jelzést követve, majd a P jelzésen jobbra térve érdemes elsétálni a pazar panorámát nyújtó Lila-hegyi kilátóba. Már csak azért is, mert közben a népi építészet egy-egy gyönyörű darabjával is találkozhatunk (a pihenőhelytől 1 km és 72 m szintkülönbség).  

Sokorói panoráma a Lila-hegyi kilátóból

A Sokorói-, vagy más néven Pannonhalmi-dombság három dombsorból áll: Pannonhalma, Ravazd-Csanaki vonulat, Szemere. Ezek közül a középső a leghosszabb, a legszélesebb, és a közeli Szent Pál-hegy 316 magas csúcsával egyben a legmagasabb is. A 313 méter magas Lila-hegy tetején eredetileg egy vasbeton geodéziai torony állt, amelyre erősen ráfért a felújítás. 2018-ban döntött úgy a fenntartó Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt., hogy a tornyot átalakítja oly módon, hogy az eredeti funkció megtartása mellett kilátóként is működhessen: hasonlóan az ország több pontján is látható megoldáshoz, az 1977-ben épített betontorony külső faburkolatot kapott. A 14 méter magasságban lévő kilátószint megtekintése a túra elején azért is kötelező, mert innen jól átlátjuk a tájat és egyben útvonalunkat is. Látszik természetesen a közeli Győr, Pannonhalma és a Kisalföld, de távolabb tekintve, tiszta időben kivehető a Bakony vonulata, a Vértes és a Gerecse is, sőt, még a Soproni-hegység is. De a legmegkapóbb és egyben legmeglepőbb látvány a Sokoró középső vonulatának alattunk hullámzó, zárt, meglehetősen nagy erdőtömbje.

Egy ismeretlen skanzen: a tápi hegysor házai

Écsen keresztül tekerünk Pannonhalmára, ahova mindenképpen felkészülten térjünk be: egy hosszabb tavaszi, vagy nyári napba belefér az apátság minden látnivalójának megtekintése, de ha a túra programjába iktatjuk be a látogatást, előtte mindenképpen böngésszük át a programlehetőségeket és a nyitvatartást. Aki nem követte az elmúlt évtizedben Pannonhalma fejlesztését-fejlődését, az a Lombkorona Tanösvény, a középkori gyógynövényes kert, a Pincészet, na és persze a Főapátság között általában csak kapkodja a fejét, hogy hol is jár. Pannonhalma tökéletes példája annak, hogyan lehet 1000 éves hagyományra építve újrafogalmazni egy egyházi birtokot és annak küldetését.

A Főapátságtól egy hihetetlenül látványos fasorban tekerünk át Nyalkára, szó szerint a Dunántúli-középhegység és a Kisalföld határán: az út jobb oldalán látható sokorói dombok itt simulnak bele a Kisalföld bal kéz felé eső messzi síkjába. Itt, az utolsó lankákon találjuk a magyar népi építészet egyik – méltatlanul elfeledett – kincsestárát, a tápi szőlőhegyre vezető egykori zsellérházakat. A Hegysor utca mentén álló népi műemlék együttes a 18. században itt élt zsellérek életmódjának emlékét őrzi. Az itt látható ősi háztípus, az ún. ágasfás-szelemenes annyira jellegzetes, hogy a ma is eredeti helyükön láthatóak mellett a Szentendrei Szabadtéri Múzeum kiállításán is látható egy ilyen, Tápról származó épület. A Hegysor utca házainak egyedülálló értéke éppen abban áll, hogy egy az egyben maradt fent - nem egyedülálló házakat telepítettek egy helyre, hanem a megmaradt, egész házsor egységben mutatja a Sokorói-dombság falvaira jellemző, 18. századi zsellértelepítések emlékét.

Béla király kútja, Lófingató és Várlátó a középső vonulat erdőhátán

Tápról az országúton Győrasszonyfa felé tartva már egész közelinek tűnnek a Bakony vonulatai, de a mi utunk visszakanyarodik a Sokoró központi vonulata felé, amely nem messze, Tarjánpusztát követően már szépen ki is rajzolódik a völgy túloldalán. Egy mérsékelt gurulást követően meg is érkezünk Ravazdra, ahol a 82-es főút túloldalán találjuk IV. Béla Király kútját. Egyrészt érdemes a ránk váró emelkedő előtt megpihenni, és vizet venni a bővizű és hangulatos forrásból, de a csorgó víz mellett elmélázni is érdemes. A legenda szerint ugyanis a muhi csatát követően pihent meg itt híres királyunk. Bár ezt történelmi források nem támasztják alá, annyi bizonyos, hogy egy 1240 körül kelt oklevél már említést tesz a kútról, amit a környék lakossága ma is használ vízhordás céljából.

A forrást elhagyva a falun keresztül nekivágunk az emelkedőnek, ami a falu fölött egy másik látványos löszmélyúton veszi be a hegyet. Az emelkedőt és a rajta rövid távon vezető, nagyon régi macskaköves útburkolatot meglátva ne ijedjünk meg: mindkettő látványos, de szerencsére nem hosszú szakasz. A löszmélyút meredek, de rövid kaptatóját követően az erdészeti aszfaltút meredeksége enyhül – nem úgy az aszfaltút egy kanyarját átvágó régi szekérút, amelyet a helyiek találóan csak Lófingatónak neveznek.

Az erdészeti úton azonban óvatosak legyünk, különösen a lejtőkön száguldva: egyrészt erdészeti jármű bármikor felbukkanhat itt is, másrészt ez a Győr környéki bringások kedvelt edzőterepe is. Ami nem csoda: ellentétben a másik kettő dombvonulattal, ennek a középsőnek jelentős részét erdő borítja; a sajnos sok helyen térfoglaló akác mellett itt kiterjedt, hangulatos tölgyesekben kerekezhetünk. Ráadásul - felérve a dombtetőre - kellemesen és egyenletesen lankás hátakon, nem erőlködve. A hosszú erdei út során (ahol mindkét elágazásban jobb kéz felé tartunk) néhol ráadásul Pannonhalmára is szép kilátásunk nyílik (az egyik pontnak konkrétan Várlátó a neve).

Az út végül ereszkedni kezd, aminek a vége egy őrült száguldás Tényőre. A faluban kitérőt tehetünk a Tájházhoz, de aztán a települést keresztező úton északra, Győr felé tartunk. A falu határában jobb kéz felől megcsodálhatjuk a Tar Pincészet modern, mégis szépen a tájba simuló épületét, ami újabb bizonyítéka annak, hogy mennyi izgalmas felfedeznivaló vár a Sokoróban bennünket. Győr felé haladva az erdők egyre távolodnak az úttól, helyüket a szőlő veszi át. Győrújbarátra visszatérve jobbra fordulunk a Csárdasor utcán, hogy még egyszer megmásszuk a Sokoró - itt már lealacsonyodó - középső vonulatát, és a túloldalon egy újabb löszmélyúttal búcsúzzunk e különleges dombságtól. Győrbe a már ismert úton jutunk vissza.

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • A túra kiinduló pontja Győr forgalmas vasútállomása.

Anfahrt

  • A túra a vasútállomásról indul.

Parken

  • A vasútállomás előtt, illetve Győrben a KRESZ szabályai szerint tudunk parkolni.

Koordinaten

DG
47.682426, 17.634541
GMS
47°40'56.7"N 17°38'04.3"E
UTM
33T 697721 5284366
w3w 
///begrenzt.polster.anzufertigen
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Kartenempfehlungen des Autors

Szarvas térképek: Sokoró

Ausrüstung

  • Elindulás előtt ellenőrizzük, hogy kerékpárunk felszereltsége megfelel-e a KRESZ mindenkori szabályainak!
  • Minden kerékpáros túrán legyen nálunk a következő, minimálisan szükséges technikai eszközkészlet: pótbelső vagy defekt szett, pumpa, gumileszedő és néhány alapvető szerszám.
  • Sok helyütt lesz lehetőségünk 40 km/h felett gurulni, ahol a sisak viselete kötelező, de ez egyébként is erősen ajánlott a túra egésze során!
  • Az évszaknak és időjárásnak megfelelő öltözet, pótruha.
  • Habár az út során több helyütt van lehetőség élelemhez és vízhez jutni, ugyanakkor hosszabb szakaszokon nem érintünk települést, így érdemes mindig megfelelő mennyiségű frissítővel elindulni, különösen nyári melegben.
  • A navigáláshoz Természetjáró app és turistatérkép.

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.

Profilbild

Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
79,2 km
Dauer
8:00h
Aufstieg
980 hm
Abstieg
980 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour Etappentour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch geologische Highlights

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.