Teilen
Merken
Drucken
GPX
KML
Tour hierher planen Tour kopieren
Einbetten
Fitness
Radtour

Tanúhegyek szoknyáján a Balaton-felvidéken

Radtour · Balaton-felvidéki Nemzeti Park
Verantwortlich für diesen Inhalt
Magyar Természetjáró Szövetség Verifizierter Partner  Explorers Choice 
  • Jellegzetes "infóházikó" Salföld mellett
    / Jellegzetes "infóházikó" Salföld mellett
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Présház a Szent György-hegy oldalában
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Lengyel-kápolna
    Foto: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Tarányi-présház
    Foto: Burger Barna, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A szigligeti Eszterházy-kastély ma alkotóházként működik
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Az avasi templomrom környékén lehetett a török időkben elnéptelenedett régi Szigliget
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Szent Anna-kápolna felett a Badacsony tömbje magasodik
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A salföldi kolostort már a török idők előtt elhagyhatták a pálosok
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Salföldi utcakép
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Rechts ist das Mühlegebäude (Malom-tó (Mühle-Teich) in Tapolca)
    Foto: Áron Dömsödi, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Nohab-emlékmű Tapolcán: a város fűtőháza volt az M61-esek utolsó otthona
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Theodora-forrásnál mindenképp töltsd újra kulacsodat!
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / Die Burg von Csobánc aus der Höhe. Vor dem Balaton,im Horizont befinden sich die Zeugenberge
    Foto: Péter Farkas, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Csobánc alulnézetben
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Badacsony tömbje a fonyódi kikötőből nézve
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A Római utat valóban használták már a római korban is - a háttérben a Szent György-hegy magasodik
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
  • / A tapolcai vasútállomás régi vízházához tapasztották a 004-es Nohab orrát
    Foto: Tamás Abelovszky, Magyar Természetjáró Szövetség
m 400 300 200 100 40 30 20 10 km Malom-tó (Tapolca) Szent Imre-templom … Badacsonytomaj Csobánc (kilátóhely és várrom) Folly Arborétum, Badacsonytomaj Salföldi pálos kolostor romja Nohab-emlékhely (Tapolca) Salföldi Major Badacsonytomaji Városi strand

A Balaton északi partján a tanúhegyek zord tömbjei, vagy éppen csúcsos gúlái alatt nagyszerű bringatúrát tervezhet az, aki nyáron már unja a strandolást, vagy épp szezonon kívül látogat a magyar tenger partjára.
mittel
49,8 km
5:00 h
423 hm
423 hm

A Tapolcáról induló túra során szinte az összes környékbeli tanúheggyel közelebbi kapcsolatba kerülünk – legalábbis a hegylábi területek tekintetében biztosan. Hol egy csinos, a szőlők között megbújó présházat fedezünk fel, hol egykori végvárak romjait látogatjuk, hol pedig már a rómaiak által is használt úton gurulunk a balatoni bringakörön.

Nyáron strandolásra is van lehetőség, de akit a kulturális, természeti, vagy éppen gasztronómiai jellegű csemegék vonzanak, annak sem kell csalódnia. Kisfaludy Sándor présháza éppúgy utunkba kerül, mint a pálosok egykori kolostora, a föld alatt barlangok, a föld felett például egy arborétum várja a turistákat, a badacsonyi borvidék borait pedig talán senkinek nem kell bemutatni.

A tanúhegyek körüli körtúra minden évszakban jó választás: nyáron nagyobb nyüzsgésre kell számítani, míg szezonon kívül kicsit bepillanthatunk a Balaton környéki települések kicsit álmosabb mindennapjaiba. De akármikor is menjünk, a Tapolcai-medence lenyűgöző hangulata és a tanúhegyek látványa garantáltan mindig elbűvöl.

Autorentipp

  • Ha úgy érzed, nagyon jó erőben vagy, mindenképp kapaszkodj fel a Csobánc csúcsára – a kilátás lélegzetelállító odafentről.
  • A kékkúti Theodora-forrás vizéből töltsd újra kulacsodat akkor is, ha még van benne víz.
  • A tanúhegyek bazaltos lejtőiről származó borok kóstolását (a túra végén) sem érdemes kihagyni.
  • A salföldi pálos kolostorhoz érdemes kitérőt tenni, és az erdő csendjében elfogyasztani egy szendvicset a pihenőhelyen.
outdooractive.com User
Autor
Tamás Abelovszky
Aktualisierung: 15.06.2020

Schwierigkeit
mittel
Technik
Kondition
Erlebnis
Landschaft
Höchster Punkt
203 m
Tiefster Punkt
105 m
Beste Jahreszeit
Jan
Feb
Mär
Apr
Mai
Jun
Jul
Aug
Sep
Okt
Nov
Dez

Sicherheitshinweise

  • Két helyen (Hegymagas és Szigliget között, valamint Badacsonytördemic határában) a 71-es utat keresztezi a túraútvonal, ezeken a helyeken légy óvatos!
  • Diszel és Tapolca között a kerékpárút egy helyen oldalt vált, így át kell kelned a 77-es főúton, itt légy óvatos!

Start

Tapolca, vasútállomás (121 m)
Koordinaten:
Geographisch
46.877341, 17.429087
UTM
33T 685091 5194398

Ziel

Tapolca, vasútállomás

Wegbeschreibung

Itiner

  • A tapolcai vasútállomásról elindulva a körforgalomban az első lehetőségnél térj jobbra. Innen a 71-es útig nem kell letérned egyik irányban sem.
  • A 71-es utat elérve fordulj jobbra, és a Balaton-parti kerékpárúton folytasd a túrát a szigligeti elágazásig – itt térj balra.
  • Szigligeten a kastélynál (előtte kis tér) fordulj balra, a Kossuth utcára. (A várat a Kisfaludy utcára balra befordulva tudod elérni.)
  • A Kossuth utcát, majd a Réhelyi utat kell követni az avasi templomromig (kis kitérő), ahonnan az Iharos út vezet tovább Badacsonytördemic felé.
  • Badacsonytördemic határában a 71-es utat keresztezve egyenesen hajts be a faluba, majd a Hősök útját (a falu főutcája) elérve fordulj jobbra.
  • Innen nincs más dolgod, mint egyenesen haladni a Római úton a badacsonytomaji templomig.
  • A templomnál jobbra, majd a 71-es utat elérve balra – a Balaton-parti kerékpárút szemben folytatódik a Vasút utcában, de ha nem akarsz felugratni a járdára, a vasútállomás bejárati útján is letérhetsz kicsit arrébb a bringaútra.
  • Ábrahámhegyig a tóparti bringautat kell követned, majd az ábrahámhegyi vasúti megállót elérve fordulj balra, menj át a síneken, majd fordulj rögtön jobbra (71-es út), a következő lehetőségnél pedig balra, a Salföld felé vezető Patak utcába (ha nem szeretnél a 71-esről balra kanyarodni a forgalom miatt, át is tolhatod a bringát, vagy a parkolóból egyenesen is áthajthatsz a túloldalra).
  • Salföldet elérve fordulj balra, a faluba vezető útra. Ha a pálos kolostorhoz szeretnél kitérőt tenni, az első lehetőségnél fordulj balra, a temetőhöz vezető földútra, és kövesd ezt az utat a romokig.
  • Visszatérve Salföldre, átgurulunk a falu főutcáján, majd a főutat elérve balra fordulj.
  • A kékkúti elágazásban fordulj jobbra; a Theodora-forráshoz át kell gurulni a falun, és megtenni még néhány száz métert Kővágóörs felé. A kékkúti elágazáshoz ugyanezen az úton visszatérve folytasd az utat Tapolca irányba.
  • A következő elágazásnál fordulj balra (Tapolca felé), majd a káptalantóti elágazásnál jobbra, egy széles dűlőútra – ez egyenesen Diszelbe vezet a Csobánc alatt.
  • Diszelen semelyik irányba nem kell letérni arról az utcáról, ahol beértél a faluba, a Miklós utca és a Szabó Ervin utca egyenesen a Tapolcára vezető kerékpárútra vezetnek.
  • Tapolcára érve a körforgalomban az első kijáraton hajts ki („Centrum”), majd az utat a város központján át követve (Kossuth Lajos utca, majd Hősök tere) éred el az elágazást a Dózsa György útra, amely a vasútállomáshoz vezet (ebben a kereszteződésben Veszprém/Szigliget felé kell balra térned). A barlanghoz vagy a Malom-tóhoz rövid, néhány száz méteres kitérőket kell tenned a belvárosban.

A túra részletes leírása

Tapolcáról, e Balatontól egy kicsit távolabb eső városból, annak is a vasútállomásától indítjuk a tópartot és a Káli-medencét is érintő túrát. A városba csak a túra végén fogunk bemenni, de szerencsére már az állomáson is találunk egy rendhagyó látnivalót: a vízházhoz tapasztva egy dízelmozdony orra tör elő. (A vízház gyakorlatilag egy kisebb méretű víztorony, amely a gőzöskorszakban létfontosságú volt a mozdonyok kiszolgálása miatt.) Ez talán igényel némi magyarázatot, hiszen általában gőzösöket szokás kiállítani. Ma már ugyan nem látszik, de Tapolca régebben fontos csomópont volt, ahol fűtőház (vontatási főnökség) is működött, a Balaton északi parti vasútvonalát, illetve a Celldömölk felé vezető vonalat szolgálták ki innen elsősorban. A kiállított szobormozdony egy M61-es típusú géphez tartozott valaha: a svédországi NoHAB gyárban a MÁV számára készült, a vasútbarátok körében kisebb kultusznak örvendő 20 mozdony nagy része a kilencvenes évek végéig szolgálta az államvasutat, utolsó állomáshelyük pedig Tapolca volt.

A kis vasúttörténeti kitérő után irány a Balaton partja, és az első tanúhegy! Bár a Balaton-felvidék jellegzetes földtani képződményeit mindenki ismeri, talán érdemes definiálni, mik is ezek a képződmények, hogyan jöttek létre évmilliókkal ezelőtt. Egykor a Pannon-tó ringott a Kárpát-medencében, ennek üledékére rakódtak a 3-8 millió évvel ezelőtti sorozatos vulkánkitörések eredményeként a jóval keményebb bazalt- és bazalttufa rétegek. A természet hosszú és szívós munkájának köszönhetően a tengeri üledék idővel lepusztult, a bazalttal azonban sem a szél, sem a víz nem bírt, így a helyén maradt, a térszín eredeti magasságáról tanúskodva.

Amellett, hogy a környékbeli hegyek bazaltját hosszú ideje bányásszák útalapnak vagy éppen zúzottkőnek a vasúti pályák alépítményéhez, a rajta kialakult talaj kifejezetten jót tesz az itteni szőlőknek és a belőlük készült boroknak. Nincs is a környéken valamirevaló tanúhegy gondozott szőlők, csinos présházak és neves pincészetek, továbbá a hegy létrejöttéhez magyarázatot szolgáltató legendák nélkül.

A Szent György-hegy esetében a történet a Sárkány-likhoz kötődik, amely nem más, mint egy jégbarlang (vagy inkább jeges barlang). A korábban ledőlt bazaltorgonák között létrejött üreg járataiban megreked a téli hideg, melyet a nyári meleg sem képes kiszorítani, így még kánikulában is hűvös levegő áramlik ki a hegy belsejéből. A legenda szerint a barlangot valaha sárkány lakta, amellyel maga Szent György végzett. Egy másik történet szerint a sárkány a közeli falu lakóitól rendszeresen lányokat rabolt el, azonban mikor egyszer megbetegedett, a falusiak ápolták, és ettől kezdve békében éltek egymás mellett. A sárkány idővel megöregedett, és utolsó lehelete jégbarlanggá változtatta az üreget, ahol élt.

A hegyet nyugatról kerüli az út, mely érinti Raposkát, majd áthalad Hegymagason. A falut elhagyva érdemes egy kis kitérőt tenni a déli hegylábi szőlők között: a hegyoldalban áll egymás mellett a Lengyel-kápolna és a Tarányi-présház. Mindkét, sárgás színével a figyelmet magára messziről felhívó épületet a tóti Lengyel-család építtette 1760 körül. A templom méretű barokk kápolna fából faragott barokk-rokokó oltára éppúgy nevezetes, mint a tornyának kőfülkéiben álló, szenteket ábrázoló szobrok. A szomszédos présház homlokzatát díszítő faragványok ezzel szemben a hordón lovagló Bacchust, illetve Cerest, Dianát és Flórát ábrázolják a Lengyel-család címere mellett. Ha másért nem is, de a kilátásért mindenképpen megéri tenni egy kitérőt ide, a helyenként 10 százalékos emelkedőt is leküzdve.

Utunkat a Balaton irányába folytatjuk a Tapolcától a part felé vezető, általában nem túl forgalmas úton, majd a 71-es utat elérve a balatoni bringaúton tekerünk tovább. Szigliget a következő település, immár a tó partján, amely leginkább váráról ismert, de mielőtt felmásznánk a falak közé, elgurulunk az Eszterházy-kastély előtt. A kastély az 1830-as években épült, és az 1910-es években került gróf Esterházy Pál birtokába, ekkor nyerte el mai formáját. A főúri lak leginkább arról nevezetes, hogy 1952 óta irodalmi alkotóház működik benne, de festők, szobrászok, iparművészek, fotóművészek, zeneszerzők is látogatják az alkotóházat.

A „Balaton vára” a 13. század óta áll a hegyormon (a pannonhalmi bencések építették az első épületeket és falakat 1260-62 között), amely többször gazdát cserélt a török időkig, a 16. században pedig a már emlegetett Lengyel család birtokolta, és folyamatosan sikerült ellenállnia a török portyáknak. Az idővel egyébként is harcászati jelentőségét vesztett erődítmény végzetét egy villámcsapás okozta (felrobbantotta az egyik toronyban tárolt puskaport), I. Lipót pedig a maradványait is leromboltatta. Ma a vár – amellett, hogy nagyszerű kilátóhely – barokk konyhával, fegyverkiállítással, vártörténeti kiállítással és a rekonstruált várkápolnával várja a látogatókat. Emellett számos program várja ősztől tavaszig a közönséget: solymászbemutatók, zenés esték, apródavatás, bajvívók szórakoztatják a nagyérdeműt.

A vár alatti Ófaluban, a zegzugos utcákban fehér, nádtetős házak között indulunk tovább a Badacsony irányába, útba ejtve az avasi templomromot. A rom a régi, török időkben elpusztult falu plébániatemploma lehetett, amit az oszmán uralmat követően nem is állítottak többé helyre. Már a római korban is állhatott itt egy épület (ezt több lelet bizonyítja), a templomhoz pedig egy legenda is kapcsolódik: „A templom előtt volt régen egy kőkecske. A gyerekek azon szoktak játszani, lovagolni… Régen történt, hogy egy vasárnap odajött egy katona és egy nagy bárddal kettévágta a kőkecskét. Tele volt aranypénzzel. A kőkecskét még a törökök hagyták itt. A katona is török volt, így ő tudta, hogy mit rejt a kőkecske. A katona elvitte a sok pénzt. A kecskét meg később szétverték a gyerekek.”

Szigligetről a Badacsony szoknyája felé vesszük az irányt, először Badacsonytördemicen áttekerve, majd a Római úton (egyben a balatoni bringakörön) gurulva Badacsonytomaj felé. Az út valóban a római korban jöhetett létre, összekötve a tó közelében lévő villagazdaságokat és falusias jellegű településeket, a Balaton partjától néhány száz, vagy akár 1-3 kilométeres távolságban (akkoriban a tó vízszintje jelentős ingadozásokat mutatott).

A Badacsony déli lejtőin feltűnnek a szőlőültetvények, köztük a kisebb-nagyobb (sokszor igazán méretes) présházak. A szőlőtermesztés ezen a vidéken valószínűleg a római korban honosodott meg, és ma is töretlen népszerűségnek örvend: a Balaton közelsége és a vulkanikus eredet megteszi a hatását, és páratlan szürkebarátokat, kéknyelűeket, olaszrizlingeket, de akár ürmös bort is kóstolhatunk a számtalan pincészet valamelyikében. Ez igaz egyébként bármelyik környékbeli településre, amely a badacsonyi borvidék része.

A Badacsony legismertebb présháza talán az, amelyik Kisfaludy Sándor tulajdonában volt, ma étterem működik benne, csodálatos kilátással a Balatonra. A Szegedy Róza-házban (amelyben a költő és felesége éltek) ma emlékmúzeum található, ahogy a „Balaton festőjének”, Egry Józsefnek háza is kiállítóhelyként működik.

Badacsonynak kikötője is van, aki szeretne lemenni a tóhoz, az a móló mellett nyáron több strandon is megteheti. A Római úton keleti irányba továbbgurulva előbb a bazaltból épült Szent Donát-kápolnát hagyjuk el, majd elérjük a badacsonytomaji Szent Imre-templomot, amelyet szintén a helyi építőanyag felhasználásával húztak fel 1931-32-ben neoromán stílusban, és számos forrás úgy említi, mint Európa két bazaltból épült templomának egyikét. (Egy gyors – angol nyelvű – keresés valóban megerősíti a Szent Imre plébániatemplom unikális mivoltát.)

Badacsonytomajt a 71-es főúton átkelve, a vasútállomásnál a kerékpárútra rátérve hagyjuk el Ábrahámhegy felé. Badacsonyörs határában egy menő kerékpáros pihenőnél pótolhatjuk az elveszített energiát, akár szerelhetünk is, ha szükség lenne rá, illetve aki szeretne egy kitérőt tenni a hegyoldalban található Folly Arborétumhoz, az megpihenhet itt egy kicsit az emelkedő leküzdése előtt. A többnyire fenyőféléket bemutató botanikus kert szerves egységet alkot a faiskolával, szőlővel és borászattal, melyeken tanösvény vezeti végig a látogatót.

Ábrahámhegyről a Burnót-patak völgyében indulunk a Káli-medence nyugati széle, Salföld felé. Mielőtt Salföldre betérnénk, érdemes meglátogatni a közeli erdőben a pálosok kolostorának romjait (földút vezet az egykori templomhoz, így legalább egy trekking bringára – vagy egy kis sétára – van szükséged ehhez a kitérőhöz). A szekérúton egyre beljebb hatolva az erdőben először egy kis tisztásra érünk, majd felette kibontakozik a meglepően nagy méretű rom – a templom főhajója 21,6 méter hosszú és 7,9 méter széles volt, melyhez négyszög alaprajzú kolostort építettek, aminek egykori kerengőjében ma is áll a kőkút. Eredetileg valószínűleg nem az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tulajdonában volt, és a pálosok is csak két évszázadig használhatták. A 16. századra valószínűleg teljesen elnéptelenedett, tulajdonképpen kész csoda, hogy ma még láthatóak a romok - a templom főhajójának falai jobban kiállták az idő próbáját, a kolostorból mára jószerével csak combmagasságig érő falrészletek maradtak, de élénk fantáziával ezek alapján is el lehet képzelni, hogy nézhetett ki az épület.

Salföld egy kedves kis falu a Káli-medence legnyugatabbi csücskében, számos régi, hangulatos parasztház mellett a fő attrakció a Balaton-felvidéki Nemzeti Park majorsága. A bemutatóhely fűszer- és növénykertet, mezőgazdasági gépkiállítást, fotókiállítást felvonultató épületeinek meglátogatása mellett lovaglásra, lovaskocsizásra is van lehetőség. Aki kicsit szeretne megpihenni a hátralévő kilométerek előtt, annak vagy a faluban található Pajta Fogadót és Galériát ajánljuk, vagy egy kis ejtőzést a salföldi bányatavak homokos partján.

A következő állomás Kékkút, és a falun túli Theodora-forrás. A több mint 110 éve palackozott kékkúti ásványvíz országszerte ismert, és egyes legendák szerint a bizánci Theodora császárné kedvenc itala volt. Az szinte bizonyos, hogy már a római időkben ismerték és fogyasztották a forrás vizét, egy 18. század végi térképen pedig „savanyú víz” megjelöléssel szerepelt. A feltörő vizet ma egy csinos kis forrásházban „csapolhatja” magának bárki, aki erre jár.

Kékkúton keresztül indulunk vissza Tapolca irányába, azonban az egyenes út helyett teszünk egy kis kitérőt a Csobánc szoknyáján Diszel felé. Káptalantóti határában, a híres-neves Liliomkert piacnál kell jobbra letérni a szántóföldek és szőlők között vezető széles szekérútra (ha valaki országúti bringával teljesíti a túrát, jobban jár, ha egyenesen továbbmegy Tapolca felé, és a diszeli kitérőt kihagyja).

A Csobánc – ahogy a környékbeli magaslatok jó része – tanúhegy, lapos platóját pedig a 13. században találták alkalmasnak arra a Rátót nembeli Gyulaffyak, hogy várat emeljenek rajta (bár az is elképzelhető, hogy a diszeli nemesek kezdték meg az építkezést). A 15. század végén – Kinizsi Pál parancsára – olyan jól sikerült a megerősítése, hogy folyamatosan ellenállt a török ostromoknak, és még a Rákóczi-szabadságharc idején is jutott neki szerep: 1705-ben a kurucok elfoglalták, és négy éven keresztül sikerült is megtartani. Ezután viszont a császáriak nem bíztak semmi a véletlenre, és megkezdték robbantásos rombolását, 1722-ben már csak mint romot említik. Aki megpróbálkozik a 376 méter magas csúcs bevételével (mountain bike-kal, ha valaki jó erőben van, nem teljesen lehetetlen feltekerni a hegyre), az hamar rájön, hogy miért volt szinte lehetetlen elfoglalni a várat. A meredek hegyoldal leküzdése azonban páratlan panorámával kecsegtet: felvonul szemünk előtt az összes környékbeli tanúhegy, a Káli-medence, a Keszthelyi-hegység és Tapolca, és még a Balaton vize is megcsillan a távolban. Ha valami, akkor ez biztos megéri a fáradságot.

A Csobánc északi lábánál fekszik Diszel. A környék vízfolyásait tápláló patakokra (melyek közül a legjelentősebb az Eger-patak) számos malom épült, melyek lisztet őröltek vagy deszkametsző malmok voltak – csak Kapolcson 11 malom volt, a patak teljes hosszában pedig legalább harminc. Diszel határában is állt nyolc malom, illetve vashámor, melyek közül ma a Stankovics- (vagy Fekecs-) malomban működik az Első Magyar Látványtár. A valószínűleg évszázadok óta használt őrlőhelyet Stankovics György 1905-ben szerezte meg, a korábban olajütő malomként működő egyik épületet lakóházzá alakította, a másik épületet pedig modernizálta: leszereltette a vízikerekeket, és helyettük vízi turbinát alkalmazott, emellé pedig korszerű hengerszékeket, szitát, daragépet, koptatóberendezést, tisztítógépet és serleges felhordókat építtetett be. A két épületet, a malmot és molnárlakást kétszintes hídházzal kötötte össze, amelynek alsó szintjén a gépház, felül pedig a malom és lakás közötti átjáró helyezkedett el. Így alakult ki a mai épület, amely 1997-ben – egy alapos felújítást követően – kezdett kiállítóhelyként működni. Az épületegyüttes minden évben kiállításoknak, valamint rendezvényeknek, előadásoknak, koncerteknek ad helyet, pipamúzeum is tartozik hozzá.

Tapolca felé az egykori bányavasút helyén kialakított kerékpárút vezet Diszel határából. Ahogy a környékbeli tanúhegyek szinte mindegyike, úgy a Diszel melletti Hajagos-hegy is kiváló alapanyagot szolgáltatott az út- és vasútépítésekhez, így a Balatonvidéki Vasútépítő vállalat az 1910-es évek közepén nyitott itt bányát. A kitermelt követ 1926-1982 között szállította egy 600 mm nyomközű kisvasút a tapolcai nagyvasúti állomásra, ennek a bányavasútnak a helyén lehet ma kilométereken keresztül bringával közlekedni a forgalmas 77-es út mellett.

Túránk kiinduló- és egyben célpontja Tapolca, a leginkább tavasbarlangjáról és taváról ismert járási székhely. A méltán népszerű tavasbarlang teljes hossza 3280 méter, de mivel több barlang is kapcsolatban áll egymással a város alatt, közös rendszert alkotva, itt találjuk hazánk negyedik leghosszabb barlangrendszerét.

A közkedvelt turistacélpontot 1903-ban fedezték fel kútásás közben, alig egy évtizeddel később pedig már kiépítették a villanyvilágítást a barlangban, és megnyitották a nagyközönség előtt. A nyirádi bauxitbányászat miatt hosszú időre kiszáradt barlang bejáratánál a Balaton-felvidéki Nemzeti Park látogatóközpontjában kiállítás mutatja be a karsztvidékek csodálatos világát, míg a föld mélyében a valóságban is megcsodálható a karsztvíz munkája, és még csónakázni is lehet egyet a kristálytiszta vízen, amely a Malom-tavat is táplálja.

Következő – egyben utolsó – célpontunk a túrán a város közepén, különleges környezetben található Malom-tó. A hangulatot egyrészt a 13-14. században épülhetett malom, másrészt a tavacskát körülvevő épületek szolgáltatják, kicsit visszarepítve a látogatót az időben. A túra méltó lezárása lehet egy estebéd a tó partján, egy pohár badacsonyi borral kísérve. A tapolcai vasútállomásra visszatérve pedig még vethetünk egy utolsó pillantást a Szent György-hegyre. Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című művében így ír róla: „Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű.”

Hinweis


alle Hinweise zu Schutzgebieten

Öffentliche Verkehrsmittel

mit Bahn und Bus erreichbar

  • Tapolca állomás a Balatonszentgyörgy-Keszthely-Celldömölk és a Székesfehérvár-Tapolca vasútvonalak elágazóállomása, így több irányból jól megközelíthető vonattal.

Anfahrt

  • A túra a vasútállomástól indul.

Parken

  • Autóval az állomás melletti parkolóban lehet megállni.
Anreise mit der Bahn, dem Auto, zu Fuß oder mit dem Rad

Ausrüstung

  • A salföldi kitérő (pálos kolostor romja), illetve a Diszel felé vezető út miatt nem ajánlott országúti kerékpárral teljesíteni a túrát. (Ha mégis országútival indulnál neki, a kitérő, illetve Diszel kihagyásával is teljesíthető a túra.)

Fragen & Antworten

Stelle die erste Frage

Hier kannst du gezielt Fragen an den Autor stellen.


Bewertungen

Verfasse die erste Bewertung

Gib die erste Bewertung ab und hilf damit anderen.


Fotos von anderen


Schwierigkeit
mittel
Strecke
49,8 km
Dauer
5:00h
Aufstieg
423 hm
Abstieg
423 hm
mit Bahn und Bus erreichbar Rundtour aussichtsreich Einkehrmöglichkeit kulturell / historisch

Statistik

  • 2D 3D
  • Inhalte
  • Neuer Punkt
  • Bilder einblenden Bilder ausblenden
: h
 km
 Hm
 Hm
 Hm
 Hm
Verschiebe die Pfeile, um den Ausschnitt zu ändern.